Köznevelés, 1996 (52. évfolyam, 1-41. szám)
1996-09-20 / 28. szám
Köznevelés Mikor járt Maria Montessori Magyarországon? Maria Montessori neve nem lehet ismeretlen a pedagógusképzőt végzettek számára. A neveléstörténet (tárgy, ami kötelező jellegű a képzési folyamatban) a polgári reformpedagógia egyik képviselőjeként tartja számon. Több jel mutat arra, hogy a századforduló idején élt orvosnő (!)-pedagógusnő munkássága, pedagógiai nézetei és gondolkodása ismét foglalkoztatják a nevelés elméletének, gyakorlatának képviselőit. Úgy tűnik, a Montessori-hagyomány újjáéled. Nemrég a Köznevelés cikke (1996/20. szám), Hamrák Annának Bardács Margittal készített interjúja is ezt mutatta. Az érdeklődő pedagógusok értesülhettek arról, hogy Magyarországon 1991 óta működik - egy nemzetközi láncolat tagjaként - a Montessori Oktatási Centrum, és megalakult a Budapesti Montessori Társaság is. A beszélgetésből megismerhetők a Montessori nevével fémjelzett intézmény és társulat alapításának alapelvei, célja, működésének lényege. Megtudható, Montessori szellemét követve hogyan folyik az intézményben a pedagógiai munka. De az írás jelzi azt is, Maria Montessori filozófiájának és nézetei hazai fogadtatásának van történeti előzménye. A neveléstörténet kutatója itt figyelt fel az évszámokra. E szerint Maria Montessori Magyarországra is eljött 1932-ben és 1936-ban. Ezzel szemben szakirodalmi forrás tanúsága szerint Montessori 1930-ban is látogatást tett Magyarországon egy pedagógiai társulat meghívására. Látogatása alkalmából előadást tartott „A gyermek társadalmi helyzete” címmel. Akkoriban Kornis Gyula üdvözölte és méltatta nevelői munkásságát, mely már akkor a világ sok országában kedvező fogadtatásra és követőkre talált. Szakirodalmi forrás tanúsítja, hogy akkoriban kezdett éledni a Montessori-mozgalom (központja Rómában volt). Nyoma van annak is, hogy Magyarországon is Montessoriszakbizottság, majd egyesület alakult. A szervezők közismertté kívánták tenni Montessori eszméit a gyakorló pedagógusok - tanítók, óvónők—és a szülők körében. A szervezet továbbá segíteni kívánta a Montessori-elven működő óvodák és iskolák fölállítását is. Montessori szelleme erős hatást tett Nemesné Müller Már VISSZHANG V. G. - ra, a Családi Iskola megalapítójának (majd igazgatójának) pedagógiai nézeteire, illetve az iskola alapítására. Minderre a tényszerűség okán tartottam fontosnak felhívni a figyelmet. LÁNYI KATALIN : Hol járt Maria Montessori? Örömmel olvastam a Köznevelés 1996/20. számában, „A Montessori Oktatási Centrum” című cikkben a Montessori-rendszer lényegének kitűnő ismertetését. Annál sajnálatosabbnak találom, hogy a múltra vonatkozó nyilatkozatok közé néhány olyan hiba csúszott be, amely véleményem szerint feltétlenül korrigálást, esetleg kiegészítést is igényel. Maria Montessori nem 1932-ben, hanem 1930-ban járt először Magyarországon. Nem a ferencrendi apácák óvodáját látogatta meg - ahol Montessori pedagógiai rendszerét a meglelt dokumentumokból ítélve csak néhány évig alkalmazták, és akkor már aligha -, hanem Burchard-Bélaváry Erzsébet nyilvánossági joggal felruházott Montessorimagánóvodáját ésnépiskoláját a XII., Ferry Oszkár u. 12. sz. alatt. (Ma: Kiss János altábornagy u.) Burchard-Bélaváry Erzsébet 1923-ban végezte el Maria Montessori tanfolyamát Amszterdamban, és óvodája 1927- 1944-ig, iskolája 1928-1942-ig működött. 1936-tól - Maria Montessori személyes kívánságára - Montessori pedagógusképző tanfolyamokat tartott egészen 1940-ig. A két világháború között közel negyven magán Montessori-gyermekfoglalkoztató szerepel a nyilvántartásokban. Ugyancsak durva tévedés, hogy az akkor erősödő fasiszta szellem csak az iskolákban gátolta a Montessori-pedagógia elterjedését. A két világháború között egyetlen állami vagy más közigazgatási hatóság által fenntartott óvodában sem engedélyezték Montessori pedagógiájának alkalmazását. Kenyeres Elemér, a Rózsák terén működő óvónőképző intézet neveléstudományokat tanító tanára hosszas küzdelem után annyit ért el, hogy Burchard-Bélaváry Erzsébet óraadó helyettes óvónői minőségben a képző gyakorló óvodájában az 1932/33-as tanévben délutánonként a kisebb óvodai csoporttal néhány órát Montessori-módszerrel foglalkozhatott. Ezeken a foglalkozásokon a harmadéves hallgatók rendszeresen részt vettek. A következő évben Kenyeres Elemér hirtelen halála után ezt is beszüntették. Montessori pedagógiai rendszerének - az említett cikkben felsorolt - néhány fontos eleme csak az 1945 utáni években „honosodott meg” lassanként az óvodákban. Ebben az évben jelent meg Burchard Erzsébet „Gyakorlati gyermekvédelem” című könyve „Óvodák és napköziotthonok munkaterve” alcímmel. (Anonymus, 1945. Anonymus Könyvtár. Szerk.: Borbély Mihály és Mérei Ferenc.) Ebben ismerteti a Montessori óvodai és iskolai élet leg-Alsóvadász Dél-Abaújnak mindig is jelentős helysége volt. A történelmi szakirodalom mégis méltánytalanul elhanyagolta. Legfeljebb mozaikokban olvashattunk históriájából, a török időkből és az 1848-as események korából. Már az Árpádkorban jelentős település volt a pápai tizedlajstromok tanúsága szerint. Később, a XVI-XVII. században a magyar történelem oly jeles családjai voltak határában birtokosok, mint a reformáció legnagyobb terjesztői, a Perényiek, vagy a szabadságharcok évszázadának (XVII. század) hősei, a Rákócziak. Műemlék jellegű templomát a hagyományok szerint a husziták építették, mint a szikszóit. Lakói korán a reformáció hívei lettek, református iskolája már a XVI. században „édes anyai nyelvünkön” terjesztette a kultúrát. A magyar iskolázás történetének 1000. évfordulóján éppen ezért megkülönböztetett szeretettel üdvözöljük az alsóvadászi iskola múltját bemutató könyvet, Cs. Kovács Ágnes munkáját. Az alsóvadászi lokálpatriotizmus nagyszerű példája és egyben értékjelző tényező, hogy a könyv bemutatására az ódon református templomban került sor egy vasárnapi istentiszteleten. Az ünnepség fényét emelte, hogy a bemutatást napjaink legnevesebb neveléstörténésze, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugdíjas professzora, Dr. Mészáros István vállalta. Cs. Kovács Ágnes a község szülötte, sok éven át megbecsült pedagógusa, iskolai vezetője volt. Könyvének anyagát fáradságot nem kímélve, hallatlan szorgalommal gyűjtötte fontosabb mozzanatait - az előítéletek megkerülése végett Montessori nevének említése nélkül. Ugyanebben az évben lett Burchard Erzsébet a Népjóléti Minisztériumban - az óvodák főhatóságánál - az óvodai osztály vezetője és az óvodák főfelügyelője. Ez tette lehetővé eszméinek elterjesztését. Úgy gondolom, hogy ezeknek a tényeknek ismerete nagyon fontos a magyar neveléstörténet számára, különösen a reformpedagógiák elterjedése és a magyarországi Montessori-mozgalom szempontjából. B. MÉHES VERA össze. A Patakon őrzött iratok alapján közli, hogy már 1598- ban működött az intézmény a reformáció szellemében. Első tanítóit pedig 1615-től név szerint is regisztrálni tudta. Érzékletes képet kapunk az iskolaépületekről, építésükről, felszereltségükről, a tanítás tartalmáról, nevelési módszerekről, a könyvtárról, az iskolaszék tevékenységéről, a tanítók életkörülményeiről. A könyv a legjelesebb vadászi tanítók sorsának, pályájának további alakulását is megkísérelte nyomon követni. A könyv értékét növeli, hogy mintegy megosztva a kutató örömét olvasóival, eredeti dokumentumok gazdag tárát tette közzé: tanítói díjleveleket, könyvtári leltárt, iskolaszéki ülés jegyzőkönyveit, tanítói pályázatok eredményeit stb. Alsóvadász régi lakóiról megtudjuk, hogy öntudatosan támogatták a kultúrát, segítették iskolájuk áldásos tevékenységét. Tanítóikat az átlagosnál jobban megbecsülték. Alsóvadászi tanítónak lenni rangot jelentett, jól fizető állás volt. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy például 1894-ben a meghirdetett üres állásra 38 igen jól képzett tanító adta be - még messzi vidékekről is - a pályázatát. A legjobb négyet hívták meg bemutatkozásra, énekvezetésre, s ez alapján döntöttek. Cs. Kovács Ágnes könyve a múlt iskolájáról szól, de üzenet a mának is. Az iskola fontosságára, az iskola és közösség együvé tartozására figyelmeztet. (Magánkiadás, Miskolc) Népoktatás Alsóvadászon