Köznevelés, 1996 (52. évfolyam, 1-41. szám)

1996-05-17 / 20. szám

KÖZLEMÉNYEK Az Országos Közoktatási Intézet továbbképzési programjai a Nemzeti alaptanterv megismertetéséért Az Országos Közoktatási Intézet felhívta a megyei pedagógiai inté­zeteket, hogy támogassák a Nemze­ti alaptanterv műveltségi terü­leteinek megismertetésére, a szaktanárok felkészülésére, az óvodák foglalkozási és az is­kolák pedagógiai programjá­nak elkészítésére szervezett to­vábbképzéseket. A továbbkép­zések programjait a megyei pe­dagógiai intézetek szakembe­rei állítják össze. Az Országos Közoktatási Intézet támoga­tásával szervezett programok szervesen illeszkednek a me­gyei pedagógiai intézetek to­vábbképzéseinek sorába, a me­gyei szakmai szolgáltató szer­vezetek legtöbbjénél ugyanis már az OKI felhívását meg­előzően megkezdődött a NAT megismertetése érdekében szervezett továbbképzések sora. Az OKI támogatandó to­vábbképzéseknek tekinti azo­kat a megmozdulásokat, ame­lyek programját a szervezők megtervezik, meghirdetik, nyil­vántartják, a továbbképzés szak­területén elismert szakembe­rek vezetik, és a tanfolyam be­fejezésekor a résztvevők érté­kelik. Az OKI valamennyi pe­dagógiai intézettel, valamint az Alapítványi és Magániskolák Egyesületével megállapodást kötött, melyben rögzítette, hogy a támogatás a résztvevők rész­vételi költségének csökkentésé­re fordítandó. A megkötött megállapodások olyan intézeti továbbképzési tervek alapján születtek, me­lyek tartalmazták a tervezett to­vábbképzés idejét, óraszámát, helyszínét; a résztvevők számát és körét (szakmai és beosztás szerinti összetételét); a szerve­ző megnevezését; a tanfolyam tervezett értékelésének mód­ját; a tervezett előadók szakmai névsorát, a felmerülő költsége­ket, az egy hallgatóra tervezett részvételi díj összegét, a költsé­gek forrását, a továbbképzés programját. Az Országos Közoktatási In­tézet arra törekedett, hogy a tá­mogatott továbbképzések tar­talmilag adjanak segítséget a helyi tanterveknek a NAT mű­veltségi területei szerinti struk­turálásához, a helyi tantervek iskolai elkészítéséhez szüksé­ges tanári kompetencia bővíté­séhez, a helyi tantervek értéke­lésére való felkészítéshez. Ha­sonlóan nagy jelentőségű fela­dat az iskolák pedagógiai prog­ramjának, illetve az óvodák ne­velési programjának elkészíté­se, ezért a pedagógiai, illetve nevelési program elkészítésé­nek, értékelésének segítésére szervezett továbbképzéseket szintén támogatjuk. Tapasztalatunk szerint idő­szerű a fenntartók felkészíté­se is a NAT életbelépését kö­vető változásokra, ezért felhív­tuk a továbbképzések szervező­it ilyen célú továbbképzések megtervezésére, megszervezé­sére. A továbbképzések iránt meg­növekedett mennyiségi és mi­nőségi igény szükségessé teszi a továbbképzők felkészítését, ezért az úgynevezett multipli­­kációs célú továbbképzéseket is nagy számban támogatjuk. Ezektől azt reméljük, hogy ál­taluk bővülni fog azoknak a kö­re, akik valóban kompetensen tudják segíteni az iskolákat, hogy felkészüljenek a NAT életbelépését követő változá­sokra. A pedagógiai program elkészítésére, a helyi tanterv kiválasztására, illetve elkészí­tésére, valamint az iskolák mi­nőségelvű működtetésére szer­vezett továbbképzések vezeté­sére az OKI közvetlenül is szer­vezett továbbképzéseket. Ter­mészetesen előnyt biztosítot­tunk azoknak a továbbképzé­seknek, amelyek kiscsoportos, intenzív feldolgozást, egyes té­makörökben tréningmódszere­ket alkalmaznak, illetve kibő­vülnek szaktanácsadással, kon­zultációval, fejlesztő foglalko­zásokkal. Arra törekedtünk, hogy a to­vábbképzések minél szélesebb körben jelenjenek meg, térje­nek ki a NAT speciális terüle­teken (például speciális neve­lési szükségletű tanulókkal fog­lalkozó pedagógusok, szakér­tők, szaktanácsadók stb.) törté­nő alkalmazására, az e terüle­ten dolgozók számára a megye­határnál szélesebb körben is legyenek hozzáférhetőek a programok. Az Országos Közoktatási In­tézet a támogatott programok esetében - egyetértésben a szervező megyei intézetekkel - él a minőség-ellenőrzés lehe­tőségével. A Nemzeti alaptan­terv minél szakszerűbb hasz­nálatbavétele fontos érdek. Az irányítási rendszer moderni­zációja nagyban támaszkodik az iskolák, a pedagógusok és a szakmai szolgáltató szerveze­tek önállóságára. Ezért az OKI nem készített ,továbbképzési rámokat sem hirdetett. Annál fontosabb azonban, hogy ho­gyan vélekednek a pedagógu­sok a - szándékaink szerint - igényeikhez igazodó tovább­képzésekről. Ezért néhány vé­letlenszerűen kiválasztott tan­folyam esetében tudakozódni fogunk a tanfolyam hasznossá­gáról, használhatóságáról, ar­ról, hogy a meghirdetett és a megvalósult program között volt-e eltérés, valamint arról, hogy mennyi hozzájárulást kért a szervező a részvételi díj­hoz. Általános elvünk volt egyébként, hogy a NAT imp­lementációjához rendelkezés­re álló szűkös forrásokból mi­nél több pedagógus felkészíté­se történjen meg, ezért, de egyéb szakmai megfontolások alapján is nem ingyenes, ha­nem a piaci árnál érezhetően alacsonyabb részvételt költ-1. Németh László Széchenyi-képe I. Karvai Orsolya, Budapesti Evangélikus Gimnázium (ta­nára: Kuklis Éva); II. Mező Éva, Sancha Mária Leánygimnázi­um, Eger (tanára: Farkas Edit); Szemes Péter, Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg (ta­nára: Czigány László); III. Kele­men Kata, Gárdonyi Géza Gim­názium és Szakközépiskola, Eger (tanára: dr. Kelemen Zsig­­mondné); Németh Rita, Orlay Fürst Károly Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szombathely (tanára: Jókay Zsuzsa). 2. Sütő András kötődése anyanyelvünkhöz I. Koleszár Zsuzsa, Kilián György Gimnázium, Miskolc (tanára: Molnár Mária); Komsa Hajnal, Kisfaludy Károly Gim­názium, Mohács (tanára: dr. Rózsás József); II.—III. Galambos András, Jurisich Miklós Kísér­leti Gimnázium, Kőszeg (taná­ra: Kapiller Sarolta); 3. Pilinszky János lírája I. Mészáros Csaba, Városma­jori Gimnázium, Budapest (ta­nára: Beöthy Zsófia); II. Egyed Róbert, Kossuth Lajos Gimná­zium, Mosonmagyaróvár (ta­nára: Pósfay Pálma); Kalácska Ju­dit, KLTE Gyakorló Gimnázi­uma, Debrecen (tanára: dr. Gö­­römbei Andrásné); Vass Szilvia, Karolina Elemi Iskola és Gim­názium, Szeged (tanára: Hári M. Ildikó és Nagyné Csatlós Irén); III. Ardous Renáta, Csokonai Vi­téz Mihály Gimnázium, Deb­recen (tanára: Zádorné Kondor Erika); Lelkes Péter, Bethlen Gá­bor Református Gimnázium, Hódmezővásárhely (tanára: Simon Ferenc), Mestyán Ádám, Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázi­ségen hozzáférhető tanfolya­mok megszervezését szorgal­maztuk. Munkánk 1996-ban csak megkezdődött: azzal számo­lunk, hogy az előttünk álló két tanévben tovább folytatjuk a NAT és a hozzá kapcsolódó vál­tozások megismertetését. Re­méljük, minél hamarabb mó­dunk lesz az iskolák helyi tan­terveiben, pedagógiai prog­ramjainak minőségében meg­mutatkozó eredményekről is beszámolni. PŐCZE GÁBOR az OKI főigazgató-helyettese ,­ um, Budapest (tanára: Farkas Sándorné); Szkiba Edit, Miskolci Katolikus Gimnázium (tanára: Hernádiné Győri Zsuzsa); Tóth Péter, Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Debrecen (taná­ra: Rácz Annamária); IV. Dózsa László Attila, Református Kollé­gium Gimnáziuma, Debrecen (tanára: Gargyáné Daróczi Gab­riella); Németh Kinga, Kanizsai Dorottya Gimnázium, Szom­bathely (tanára: Bíró Zsanett). Különdíj: Radeczky Boglárka, Avasi Gimnázium, Miskolc (tanára: Bartha Péterné). 4. Egy szabadon választott epikus mű elemzése az utóbbi félszázad magyar irodalmából I: Ruttkay Veronika, Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest (tanára: Studinger Józsefné), a mű: Esterházy Péter, Fuharo­sok; Vasánszki Eszter, Németh László Nyolcosztályos Gimná­zium, Budapest (tanára: Lani Pál), a mű: Németh László, Ir­galom; II. Balla Zsolt, Alterna­tív Közgazdasági Gimnázium, Budapest (tanára: Gaszner Ti­bor), a mű: Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából; Endrédi Eszter, Kisfaludy Ká­roly Gimnázium, Mohács (ta­nára: dr. Rózsás József), a mű: Szilágyi István: Kő hull apadó kútba; III. Fodor Ákos, Irinyi Já­nos Élelmiszeripari Középisko­la és Gimnázium, Debrecen (tanára: Nagy Gáborné), a mű: Ördögh Szilveszter: Koponyák hegye; IV. Bélley Nóra, Varga Katalin Gimnázium, Szolnok (tanára: Legeza Éva), a mű: Ör­kény István: Rózsakiállítás; Szajbély Katalin, JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma, Szeged (tanára: Lakk­a Márta), a mű: Lázár Ervin meséi. Az értékelt pályamunkák szá­ma: 190. A Németh László Társaság országos középiskolai tanulmány­pályázatának eredménye (1996.) 1996. 20. szá­m­­a

Next