Köznevelés, 1997 (53. évfolyam, 1-41. szám)
1997-01-10 / 1. szám
Köznevelés | Karitász Ozdon A „caritas” görög eredetű latin szó, jelentése: szeretet, az Isten és az ember szeretete. A jótékonykodást, a szegénygondozást az ősegyházban a diakónusok végezték. Szent Pál gyűjtést rendezett Görögországban a rászoruló jeruzsálemi keresztények megsegítésére: ez volt az első nemzetközi karitász segélyakció. A harmadik századtól - intézményes formában — a szerzetesek karolták fel a szegényeket és ápolták a betegeket, majd a lovagrendek is bekapcsolódtak ebbe a szolgálatba. Az első világháború után merült fel először a gondolat, hogy a nagyszámú rászorulón szervezetten segítsenek a katolikusok. Ezért rendeztek találkozót Amszterdamban, ott alapították meg a Nemzetközi Karitászt, amely eleinte az európai katolikus püspökök hivatalos segélyszervezeteként a tagországokban fejtette ki tevékenységét. A mozgalom a második világháborút követően valamennyi földrészre kiterjedt. Ennek nyomán 1950-ben megkezdte működését a nemzeti karitászok főtitkársága, a Caritas Internationalis, amely hamarosan nemzetközi segélyszervezetté fejlődött. A Magyar Karitász (Caritas Hungarica) az első világháború végén született meg. 1945 után betiltották tevékenységét, és csak a rendszerváltást követően nyílt mód a szervezet újjáélesztésére. A Karitász mint szervezet ma jelen van az ország mind a tizenöt katolikus egyházmegyéjében. A szervezet erejét és egyben lehetőségeit jelzi, hogy országszerte közel ötszáz egyházközségi Karitász-csoportban több mint négyezer önkéntes munkatárs tevékenykedik. Ózdon 1993 óta működik a Karitász-központ, mely az alábbi feladatokat végzi: regionális koordináció, médiamunka, menedzselés, karitászmunkatársak képzése, szegények, nagycsaládosok, öregek támogatása, házi beteggondozás, karitász-táborok szervezése diákoknak, szegények zarándoklatának bonyolítása, javítószolgálat működtetése, közgyógyellátási igazolványok, állami segélyek megszerzésének elősegítése, az elhagyott, elfekvő betegek látogatása. A Karitász irodája Ózdon a Lomb út 2. szám alatt a nemrég átadott Közösségi Házban található. Ez a létesítmény nemcsak az egyházközség hitéleti céljait szolgálja, hanem a közösségépítés, a társadalmi tevékenység színtere is. Itt kapott helyet például az idősek napközi otthona, melyben a Karitász 20—25 fő ellátásáról gondoskodik. A szervezet önkormányzati ingatlanában boltot is működtet. Ebben a kereskedelmi egységben az ajándékba kapott ruhaneműket kínálják - jelképes összegért - a rászorultaknak. Ez a szolgáltatás alapos emberismeretről tanúskodik, hiszen vásárlóként azok is kapcsolatba kerülnek a szervezettel, akik az ingyenes adományt nem fogadták el, szégyellvén szegénységüket, megalázó helyzetüket. Az elmúlt három évben különben nyolc kamionnyi adomány érkezett Ózdra a külföldi karitásszervezetek jóvoltából. Ebből két szállítmány (2,8 millió forint értékben) bútorokat, egészségügyi, kórházi felszereléseket tartalmazott, melyek a kórház, illetve a szociális otthonok tulajdonába kerültek. Hat kamion élelmiszert, használt ruhát hozott; ezek értéke elérte a hárommilliót. A Karitász hatéves krónikájához tartozik az is, hogy - térítésmentesen - tulajdonukba került az Ózd-susai kastély, melyben idősek szociális otthonát, valamint szociális ellátó bázist alakítanak ki. Ennek felújítására és berendezésére 12 millió, a Közösségi Ház építésére pedig 16 millió forint pénzsegélyt, további hatmillió forint értékű természetbeni támogatást kapott a külföldi (holland, német, osztrák, svájci) szervezetektől az ózdi szervezet. KERÉKGYÁRTÓ MIHÁLY tanár, Ózd Pro patria A Magyarország Felfedezői Gyermekszövetség november 23-án, szombaton délelőtt 10 órakor tartotta IV. országos közgyűlését Óbudán, a San Marco utcában. A szövetségnek itthon közel 36 ezer tagja van - zömmel tizenéves gyerekek, ifjak -, a határokon túli magyarság körében Kárpátalján, Erdélyben, a Vajdaságban alakultak hasonló testvérszövetségek. A gyerekek világában ez az első magyarmagyar nemzetközi szövetség. A szövetség hét éve bontott zászlót. A gyerekek és ifjak lakóhelyükön csapatközösségekben dolgoznak. A csapatokat önzetlen munkával pedagógus és ifjúsági vezetők irányítják. A gyerekek a kedvüknek, érdeklődésüknek legjobban megfelelő tagozatokat választják. A várfelderítők eddig már négy híres várban tartottak országos találkozót, az évenkénti Damjanich-expedíció a szabadságharc győztes csatatereire indul, ahol történelmi játékokkal idézik fel az eseményeket. A szövetség ifjú tagjai egy érdekes próba teljesítésével Rákóczi- és Kossuth-tisztek lehetnek. Ők szervezik a történelmi játékokat, emlékutakat. Sárospatakon van a szövetség vezetőképző-tábora, ahol az idén már a hatodik nemzeti nagytábort rendezték a határon túli csapatokkal együtt. Ott van a Nemzeti Hármashalom, amelynek földjét marokszám hordták össze a szövetség tagjai, szülőföldjükről. A szövetség igricei néphagyományőrzői az elmúlt években az őrségben és a burgenlandi Őrvidéken, az Ipoly mentén, a Zoboralján, Kárpátalján szerveztek gyűjtő- és felfedezőutakat. A szövetség hosszú kutatómunka eredményeként Jászberényben múzeumot alapított az 1848-49-es szabadságharc gyerekhőseiről. Az országos közgyűlés négy évre szóló programot vitatott meg. SZABÓ JÓZSEF tanár, Budapest , így ünnepeltünk Iskolánk, a miskolci 10. Számú Általános Iskola (Miskolc, Katowice u. 17.) a város kisebb iskolái közé tartozik, 342 tanulónk van. A honfoglalás 1100. évfordulójáról igyekeztünk méltóképpen megemlékezni. 1995. szeptember 21-én egy őszi kirándulás keretében különvonattal valamennyien Edelénybe utaztunk, ahol megtekintettük a Bors vezér által épített földvárat, a saroktornyos barokk-rokokó stílusú Koburg kastélyt, az 1330-as évek körül épült református templomot és a tájházat. 1996. április 26-án a megyei kórház színháztermében előadtuk a „Történelmi képek a honfoglalás 1100. évfordulójára” című műsorunkat. Valamennyi tanulónk szerepelt ezen a megemlékezésen. 1996. június 14- én Miskolcon, a Nemzeti Színházban megismételtük műsorunkat a Miskolc város valamennyi általános iskolájából delegált tíz-tíz tanulónak, a megye öt településéről érkezett nevelőotthonos gyermekeknek. Millecentenáriumi befejező programunk 1996. október 8- án volt, amikor négy autóbusszal Ópusztaszerre utaztunk, ahol maradandó élményben volt része gyermeknek, felnőttnek egyaránt. KOVÁCS BÉLÁNÉ igazgatóhelyettes, Miskolc Gyermekvárosiak Ópusztaszeren A miskolci Gyermekváros pedagógusai és tanulói a honfoglalás 1100. évfordulóját egész éves rendezvénysorozattal ünnepelték meg. Ennek méltó megkoronázása volt a legjobb tanulók és a rendezvényeken legeredményesebben szereplő gyerekek számára szervezett ópusztaszeri kirándulás. A gyerekek pihenő nélkül, lelkesen járták végig a parkot, hiszen minden új program más és más izgalmas látnivalót sejtetett, így viselet- és hadi bemutatót láthattak honfoglalás kori jelmezbe öltözött kaszkadőröktől; megnézték a skanzen érdekes kiállításait, bemutatóit. Megcsodálták a Világmagyarság Házát, az Erdők Templomát és a nemrég átadott jurtasort. Megkoszorúzták az Árpád-emlékművet, rövid csendes áhítattal emlékeztek meg a honfoglalók vezéréről. Nagyon érdekes volt a magyar királyok panoptikuma is. A legnagyobb élményt a Feszty-körkép jelentette. Izgatottan suttogtak egymás között, és a tájékoztató anyagokból büszkén olvasták ki, hogy kevés ilyen műalkotás van a nagyvilágban. A miskolci Gyermekváros köszöni a Millecentenáriumi Emlékbizottságnak, Miskolc Város Oktatási Bizottságának és a Borsodi Sörgyárnak a kiránduláshoz nyújtott segítő támogatást. LOVAS JÁNOS TIBOR pedagógus, Miskolc trszike-köz Napfényben fürdött a Jánoshegyi kilátó, amikor felértünk. Az úton is be-be sütött a nap a fák közé, vidáman poroszkáltunk a bokáig érő avarban, s lehullott száraz ágak között - s közben énekeltünk is. Ez csak az egyik nap volt a sok közül, amelyet erdei iskolában töltöttünk a Svábhegyen. A címet - egy másik nap élményeként - a 21-es busz egyik sofőrjétől „kölcsönöztem”, aki nemrég kellemesen elszórakoztatott bennünket - gyerekeket, pedagógusokat, utasokat - a Széchenyi-hegytől a Költő utcáig, mert hogy ott mi leszálltunk. Pedig szívesen hallgattuk volna még szellemes-humoros megjegyzéseit, mert őszintén felvidultunk tőle: „Kedves utasaink, ez itt a 21-es busz, s remélhetőleg a Moszkva térre megyünk: az Őzike-köz következik Őzike PEDAGÓGUSOK