Köznevelés, 1997 (53. évfolyam, 1-41. szám)
1997-10-03 / 30. szám
GRATULÁLUNK Péchy Blanka-díjat kaptak Szeptember 18-án a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Hanti Mária államtitkár ünnepélyes keretek között adta át az 1997. évi Péchy Blanka-díjat Babiczky Veronikának, a Budapesti Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Gimnázium tanárának, illetve Csepeli Imrének, a Budapesti Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium igazgatójának. A kitüntetettekkel a helyszínen beszélgettünk. Babiczky Veronika másfél évtizede kapcsolódott be a Beszélni nehéz mozgalomba. Szakkörvezető, és az iskolájában minden év őszén megrendezésre kerülő Péchy Blanka emléknap-emlékverseny életre hívója. Ezen az országos találkozón a hazai középfokú iskolák beszédművelő körein kívül a határon túli magyar iskolák küldöttségei is részt vesznek. - Tanítható a szép beszéd? - Igen, és nemcsak a húsz szakkörösnek, akikkel hetente foglalkozom. Tanítási órán a kollégáim is kijavítják a gyerekek nyelvi, mondattani, szótani, nyelvhelyességi hibáit. Ügyelnek a szép, helyes kiejtésre, a pontos fogalmazásra. Elvégre a példamutatás a legjobb nevelő erő. - A beszédművelés csak a tanár dolga lenne? - Napjainkban így áll a helyzet, ugyanis a rádiós, televíziós riporterek is sokat hibáznak, vétenek az anyanyelv ellen. Nemkülönben az újságírók. Rossz példát hall a gyerek otthon és rendszerint a baráti körben is. A pedagógusra hárul a beszédjavító, az anyanyelv helyes használatára nevelő munka. És a tanárra többnyire hallgat a diák. - Helyesen is beszél? - Ha figyel, akkor képes rá. A jó könyv, a példa sokat segít a beszédművelésben. Tanártár-Babiczky Veroniká saim mondják, hogy a nem szakkörös gyerekek is szépen beszélik anyanyelvüket a tanórákon, ha ennek fontosságára felhívják a figyelmüket. Kollégái, tanítványai nem tartják furcsának, hogy beszédműveléssel foglalkozik, a szép beszédért néha szélmalomharcnak tetsző küzdelmet vív? - Azt hiszem megszállottnak tekintenek, és egy kicsit tisztelnek az elhivatottságomért. Csepeli Imre igazgatónak köszönhetően iskolája húsz esztendeje ad otthont a Beszélni nehéz körök minden év tavaszán megrendezésre kerülő országos találkozójának. Személyesen irányítja, ellenőrzi az előkészületeket, felügyeli a találkozókat. Arra is vigyáz, hogy mint igazgató, jó példát mutasson szép beszédből, ha a tantestülethez, a diákokhoz vagy a szülőkhöz szól. Iskolájukban netán büntetést kap a pongyolán fogalmazó, rosszul hangsúlyozó tanár? - Nem, hiszen büntetéssel a tanárok esetében sem mennénk sokra. Nem kap büntetést a diák sem. Ehelyett olyan légkör kialakítására törekszünk, amelyben egyszerűen nem lehet, nem szabad csúnyán, hanyagul beszélni. Tanárnak, diáknak egyaránt. Nem túlzás azt mondani, hogy nálunk elrestelli magát az a felnőtt vagy gyerek, aki rossz kifejezést, nem oda illő szót, mondatrészt használ, a magyartól eltérő hanglejtéssel beszél. - Feltételezem, hogy elégedett a tanárok nyelvédő munkájával. Vagy tévednék? - Nem téved. Nálunk természetes, hogy a matematikavagy fizikaórán, dolgozatjavításkor a tanár nyelvhelyességi kérdéseket is megvitat a tanítványaival. Még a testnevelőtanár is figyelmezteti a diákot, ha játék közben magáról megfeledkezve rosszul beszél. Az pedig egészen természetes, hogy feleltetéskor a nevelők kiigazítják tanítványaik nyelvi tévedéseit. - Nyilván a diákok beszédjével is elégedett. - Soha nem lehetünk elégedettek a gyerekek beszédjének színvonalával. Mindig találunk javítani valót. Vigaszunk, hogy ami tőlünk telik, azt megteszszük ebben az ügyben is. N. G. Csepeli Imre Család, gyermek, ifjúság A Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács támogatói oldala és a Gyermekeket Támogató Országos Szervezetek Szövetsége konferenciát rendezett szeptember 18-án Budapesten. A család-gyermek-ifjúság témakörben megtartott konferenciát Koncz István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára nyitotta meg, majd Csizmár Gábor országgyűlési képviselő tartott előadást a gyerekek és a fiatalok helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelem továbbra is állami feladat, erről a területről sem vonulhat ki az állam. Különösen, ha meggondoljuk, hogy jelenleg a tizennyolc éven aluli lakosság 40-45 százaléka él a létminimum alatt. Természetesen számít az állam a civil szervezetek segítségére is. Bejelentette, hogy november 1-jétől azok a családok, amelyekben az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 11 500 forintot, gyerekenként 2300 forint támogatást kaphatnak az új gyermek- és ifjúságvédelmi törvény alapján. Az oktatásról szólva Csizmár Gábor jelentős lépésnek tekinti a Nemzeti alaptanterv bevezetését és az iskolai informatikai hálózat fejlesztését. Előadása végén a képviselő a gyerekek és a fiatalok körében terjedő devianciákról beszélt, kiemelve, hogy a különböző devianciák visszaszorítására életre hívott tárcaközi bizottságok csak ritkán váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Például a drogmegelőzésre létrehozott bizottság munkájának alig tapasztalható az eredménye. A konferencia szekcióülésekkel zárult, melyeken az előadás témakörén kívül vita volt a gyermeki jogokról, a gyermek és ifjúságvédelem gyakorlatáról, a család, a gyermek, az iskola kapcsolatáról és művelődési szokásokról. N. G. 1997. 30. szám A kollégiumok • •• rr % r rr+ jovojerol Kollégiumok az ezredfordulón címmel országos konferenciát tartott október 3-án és 4-én Budapesten a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség. A résztvevők megvitatták a kollégiumi intézményrendszer szerepét a magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiájában, foglalkoztak a kollégiumi nevelés alapprogramjával, a pedagógiai programok elkészítésének technikáival és más, a kollégiumokat érintő szakmai, tanügyigazgatási, fenntartási kérdésekkel. A szekcióüléseken a szakértői munkáról, a minőség ellenőrzéséről, a felzárkóztatásról, a tehetséggondozásról, a kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelemről, a diákönkormányzatokról és az informatikának a kollégiumban betöltött szerepéről vitatkoztak a résztvevők.