Köznevelés, 1997 (53. évfolyam, 1-41. szám)

1997-10-03 / 30. szám

GRATULÁLUNK Péchy Blanka-díj­at kaptak Szeptember 18-án a Művelődési és Közoktatási Minisztéri­umban Hanti Mária államtitkár ünnepélyes keretek között adta át az 1997. évi Péchy Blanka-díjat Babiczky Veroniká­nak, a Budapesti Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegen­­forgalmi Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Gim­názium tanárának, illetve Csepeli Imrének, a Budapesti Kos­suth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium igazgatójának. A kitüntetettekkel a helyszínen beszélgettünk. Babiczky Veronika másfél év­tizede kapcsolódott be a Beszél­ni nehéz mozgalomba. Szakkör­­vezető, és az iskolájában min­den év őszén megrendezésre kerülő Péchy Blanka emlék­nap-emlékverseny életre hívó­ja. Ezen az országos találkozón a hazai középfokú iskolák be­szédművelő körein kívül a ha­táron túli magyar iskolák kül­döttségei is részt vesznek. - Tanítható a szép beszéd? - Igen, és nemcsak a húsz szakkörösnek, akikkel hetente foglalkozom. Tanítási órán a kollégáim is kijavítják a gyere­kek nyelvi, mondattani, szó­­tani, nyelvhelyességi hibáit. Ügyelnek a szép, helyes kiejtés­re, a pontos fogalmazásra. El­végre a példamutatás a legjobb nevelő erő. - A beszédművelés csak a tanár dolga lenne? - Napjainkban így áll a hely­zet, ugyanis a rádiós, televíziós riporterek is sokat hibáznak, vétenek az anyanyelv ellen. Nemkülönben az újságírók. Rossz példát hall a gyerek ott­hon és rendszerint a baráti kör­ben is. A pedagógusra hárul a beszédjavító, az anyanyelv he­lyes használatára nevelő mun­ka. És a tanárra többnyire hall­gat a diák. - Helyesen is beszél? - Ha figyel, akkor képes rá. A jó könyv, a példa sokat segít a beszédművelésben. Tanártár-Babiczky Veroniká saim mondják, hogy a nem szakkörös gyerekek is szépen beszélik anyanyelvüket a tan­órákon, ha ennek fontosságára felhívják a figyelmüket.­­ Kollégái, tanítványai nem tart­ják furcsának, hogy beszédműve­léssel foglalkozik, a szép beszédért néha szélmalomharcnak tetsző küzdelmet vív? - Azt hiszem megszállottnak tekintenek, és egy kicsit tisztel­nek az elhivatottságomért. Csepeli Imre igazgatónak kö­szönhetően iskolája húsz esz­tendeje ad otthont a Beszélni nehéz körök minden év tava­szán megrendezésre kerülő or­szágos találkozójának. Szemé­lyesen irányítja, ellenőrzi az előkészületeket, felügyeli a ta­lálkozókat. Arra is vigyáz, hogy mint igazgató, jó példát mutas­son szép beszédből, ha a tan­testülethez, a diákokhoz vagy a szülőkhöz szól.­­ Iskolájukban netán büntetést kap a pongyolán fogalmazó, rosszul hangsúlyozó tanár? - Nem, hiszen büntetéssel a tanárok esetében sem men­nénk sokra. Nem kap büntetést a diák sem. Ehelyett olyan lég­kör kialakítására törekszünk, amelyben egyszerűen nem le­het, nem szabad csúnyán, ha­nyagul beszélni. Tanárnak, di­áknak egyaránt. Nem túlzás azt mondani, hogy nálunk elrestel­­li magát az a felnőtt vagy gye­rek, aki rossz kifejezést, nem oda illő szót, mondatrészt hasz­nál, a magyartól eltérő hanglej­téssel beszél. - Feltételezem, hogy elégedett a tanárok nyelvédő munkájával. Vagy tévednék? - Nem téved. Nálunk ter­mészetes, hogy a matematika­vagy fizikaórán, dolgozatjaví­táskor a tanár nyelvhelyességi kérdéseket is megvitat a tanítvá­nyaival. Még a testnevelőtanár is figyelmezteti a diákot, ha já­ték közben magáról megfeled­kezve rosszul beszél. Az pedig egészen természetes, hogy felel­­tetéskor a nevelők kiigazítják tanítványaik nyelvi tévedéseit. - Nyilván a diákok beszédjével is elégedett. - Soha nem lehetünk elége­dettek a gyerekek beszédjének színvonalával. Mindig találunk javítani valót. Vigaszunk, hogy ami tőlünk telik, azt megtesz­­szük ebben az ügyben is. N. G.­­ Csepeli Imre Család, gyermek, ifjúság A Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács támogatói oldala és a Gyermekeket Támogató Országos Szervezetek Szövetsége konferenciát rendezett szeptember 18-án Budapesten. A család-gyermek-ifjúság témakörben megtar­tott konferenciát Koncz István, a Miniszter­­elnöki Hivatal államtitkára nyitotta meg, majd Csizmár Gábor országgyűlési képviselő tartott előadást a gyerekek és a fiatalok hely­zetéről. Hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelem to­vábbra is állami feladat, erről a területről sem vonulhat ki az állam. Különösen, ha meggon­doljuk, hogy jelenleg a tizennyolc éven aluli lakosság 40-45 százaléka él a létminimum alatt. Természetesen számít az állam a civil szervezetek segítségére is. Bejelentette, hogy november 1-jétől azok a családok, amelyek­ben az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 11 500 forintot, gyerekenként 2300 forint tá­mogatást kaphatnak az új gyermek- és ifjú­ságvédelmi törvény alapján. Az oktatásról szólva Csizmár Gábor jelentős lépésnek te­kinti a Nemzeti alaptanterv bevezetését és az iskolai informatikai hálózat fejlesztését. Előa­dása végén a képviselő a gyerekek és a fiata­lok körében terjedő devianciákról beszélt, ki­emelve, hogy a különböző devianciák vissza­szorítására életre hívott tárcaközi bizottságok csak ritkán váltják be a hozzájuk fűzött remé­nyeket. Például a drogmegelőzésre létrehozott bizottság munkájának alig tapasztalható az eredménye. A konferencia szekcióülésekkel zárult, me­lyeken az előadás témakörén kívül vita volt a gyermeki jogokról, a gyermek és ifjúságvéde­lem gyakorlatáról, a család, a gyermek, az is­kola kapcsolatáról és művelődési szokásokról. N. G.­­ 1997. 30. szám A kollégiumok • •• rr % r rr+ jovojerol Kollégiumok az ezredfordulón címmel országos konferenciát tartott október 3-án és 4-én Bu­dapesten a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség. A részt­vevők megvitatták a kollégiumi intézményrendszer szerepét a magyar közoktatás távlati fejlesz­tésének stratégiájában, foglal­koztak a kollégiumi nevelés alap­programjával, a pedagógiai prog­ramok elkészítésének technikái­val és más, a kollégiumokat érin­tő szakmai, tanügyigazgatási, fenn­tartási kérdésekkel. A szekcióüléseken a szakértői munkáról, a minőség ellenőr­zéséről, a felzárkóztatásról, a te­hetséggondozásról, a kollégiu­mi gyermek- és ifjúságvédelem­ről, a diákönkormányzatokról és az informatikának a kollégium­ban betöltött szerepéről vitat­koztak a résztvevők.

Next