Köznevelés, 1997 (53. évfolyam, 1-41. szám)
1997-10-03 / 30. szám
Köznevelés SZOCIOLÓGIAI FELMÉRÉS SZOCIOLÓGIAI FELMÉRÉS Jó -e ma tanárnak lenni? Idestova harminc éve annak, hogy Ferge Zsuzsa és munkatársai megvizsgálták a pedagógusok élet- és munkakörülményeit. Ehhez hasonlóan nagy, kétezer-ötszáz pedagógusra kiterjedő vizsgálatot fejezett be nemrégiben Nagy Mária, az Országos Közoktatási Intézet tudományos munkatársa. Az adatok teljes feldolgozása után mód nyílik az összevetésre: 1972- ben jobban éltek-e a pedagógusok, mint ma. Egyelőre azonban csak a vizsgálat gyorsjelentése készült el, erről kérdeztük Nagy Máriát. - Kaptak-e valamilyen megdöbbentő adatott, jutottak-e mellbevágó felismerésre? - Nem. Ma is jellemző a pedagógusokra az alacsony kereset, nem találtunk kiugró eltérést a jövedelmekben, az életmódjukban, és csakúgy, mint 1972-ben, általában alacsonyabb társadalmi rétegekből jönnek, mint más értelmiségiek. - Azt mondja, hogy negyedszázad alatt nem változott semmi? - Változott, ám ne jellemzően, meghatározóan. Ma is él a pedagógusi ethosz. A szakmáról, önmagukról, a gyerekekről, a munkájukról, az iskoláról, a pedagógiáról sok tekintetben úgy gondolkodnak, mint három évtizede. A település típusától függetlenül nagyra értékelik a hivatásukat. A családi jövedelmeket nézve már jelentős eltéréseket találunk. Attól függően, hogy a tanárnak ki a házastársa. A legszegényebbek azok a családok, amelyekben mindkét házastárs pedagógus, a leggazdagabbak viszont a más értelmiségi házastárssal rendelkezők. A családi jövedelem összefüggést mutat az iskolatípussal is. Sőt, meghatározóbbat a településnél. Például a gimnáziumokban tanítóknak nagyobb esélyük van magas nappalin végzett, első diplomáját estin vagy levelezőn kapta. Az is megfigyelhető, hogy a gimnáziumokban található a legkevesebb estin vagy levelezőn végzett tanár. Ez magáért beszél. Mindenesetre a fiatalabb korosztályoknál már nagyon kevés az első diplomájához estin vagy levelezőn jutott tanár. Lassan kihal ez a munka melletti tanulási forma. - Maradva a jövedelemnél: mivel egészítik ki keresetüket a pedagógusok? - A legtöbben a munkahelyükön, az iskolában kínálkozó lehetőségeket ragadják meg, a túlórákat, a szakköröket. Igaz, ez nagyon kevés pluszpénzt jellent. Főként a férfiakra jellemző, hogy az iskolán kívül keresnek plusz jövedelmi forrást. Nyolc százalékuknak vállalkozói igazolványa is van, ők rendszeresen dolgoznak az isko A tanárok presztízsének megítélése Megkérdeztük a tanárokat, hogy igénylik-e azt, hogy munkájukat rendszeresen értékeljék. A 2389 válaszoló közül 1791 (74,2%) igennel válaszolt. Hogy hogyan történjék az értékelés, arról a 86. tábla igazít el: szeretik a gyerekeket, a gyereknevelés szempontjából meghatározónak tartják az iskolát, a pedagógusokat. Nem túlságosan megosztott a pedagógus-társadalom a munkáját, a keresetét és az életmódját tekintve. Különbség van viszont az úgynevezett plusz ismeretek, a többlettudás birtoklásában, mint amilyen a nyelvismeret is. A pedagógusok idegennyelv-ismeretét tekintve három részre tagolódik az ország. Ha Budapesten jónak mondjuk, akkor a Dunántúlon elfogadható, a keleti országrészben - főként a Dél-Alföldön - pedig rossz. Ez azt jelenti, hogy a fővárosban él a legtöbb idegen nyelvet beszélő pedagógus és a Dél-Alföldön a legkevesebb. Említette, hogy a tanárok jövedelme nem mutat nagy szórást. És a családé? Foglalkozás Átlagos helyezési érték jogász 2,01 közgazdász 2,58 általános orvos 3,06 újságíró 5,33 gépészmérnök 5,61 gyógyszerész 5,73 lelkész 6,22 középiskolai tanár 7,16 általános iskolai tanár 8,68 könyvtáros 9,37 óvodapedagógus 9,65 A tanárok viszonya a valláshoz (N-2378) beosztású, jó keresetű házastárshoz jutni, mint az általános vagy szakközépiskolákban tanítóknak. Úgy látszik, változatlanul magas státust jelent gimnáziumban tanítani. A nappalin vagy levelezőn szerzett végzettség kihat-e a jövedelemre? - A pedagógusok egynegyede nem lán kívül. Nem csináltunk időmérleg-vizsgálatot, így nem tudjuk, ki mennyi időt tölt el kiegészítő tevékenységgel. Bizonyos viszont, hogy ezek nem mindig szellemi tevékenységek, és az sem kétséges, hogy szinte mindenkinek szüksége van valamilyen keresetre az iskolai fizetés mellett. Melyik állítás igaz Önre? Tanárok száma %-os aránya Vallásos vagyok, az egyház tanítását követem 241 10,2 Vallásos vagyok, a magam módján 1153 48,7 Nem vagyok vallásos 932 39,4 Egyéb 35 1,5 A tanárok egyéb jövedelemforrásai Forrás Tanárok száma %-os aránya N túlóradíj (megelőző hónapban) 1978 82,7 2391 bérpótlék általában 1801 75,5 2386 osztályfőnöki 1406 58,9 2386 egyéb bérpótlék 518 21,7 2386 munkaközösség vezetői 509 21,3 2386 iskolán kívüli jövedelem 497 21,0 2367 iskolán belüli egyéb jövedelem 341 14,3 2380 területi pótlék 99 4,1 2386 nyelvpótlék 35 1,5 2386 Az egyéb jövedelmek elosztásában már kimutathatók jellegzetes különbségek a tanárok egyes csoportjai között. A legáltalánosabb jövedelemforrásnak tekinthető túlóra csupán az iskola típusával van szignifikáns összefüggésben. Úgy tűnik, hogy a tanulói létszámok csökkenésében leginkább érintett iskolatípus, az általános iskola kevésbé tudja tanárait a legbiztosabb jövedelemkiegészítést jelentő túlórához juttatni, mint a középiskolák. A középiskolák közti különbségek, különösképpen a csak szakmai képzést nyújtó iskolák magas túlóraarányai más összefüggéseket is sejtetnek: feltehetőleg a kedvezőbb anyagi helyzetben lévő iskolák bőkezűbben juttatják tanáraikat ilyen jellegű pluszkeresetekhez. (Ezt a feltételezést persze még az iskolai óraszámok iskolatípusonkénti arányával is össze kell vetnünk.)