Köznevelés, 1997 (53. évfolyam, 1-41. szám)

1997-10-03 / 30. szám

Köznevel­é­s SZOCIOLÓGIAI FELMÉRÉS S­ZOCIOLÓGIAI FELMÉRÉS Jó -e ma tanárnak lenni? Idestova harminc éve annak, hogy Ferge Zsuzsa és munkatársai meg­vizsgálták a pedagógusok élet- és munkakörülményeit. Ehhez hasonlóan nagy, kétezer-ötszáz pedagógusra kiterjedő vizsgálatot fejezett be nemré­giben Nagy Mária, az Országos Közoktatási Intézet tudományos munka­társa. Az adatok teljes feldolgozása után mód nyílik az összevetésre: 1972- ben jobban éltek-e a pedagógusok, mint ma. Egyelőre azonban csak a vizs­gálat gyorsjelentése készült el, erről kérdeztük Nagy Máriát. - Kaptak-e valamilyen megdöbbentő ada­tott, jutottak-e mellbevágó felismerésre? - Nem. Ma is jellemző a pedagógusok­ra az alacsony kereset, nem találtunk ki­ugró eltérést a jövedelmekben, az élet­módjukban, és csakúgy, mint 1972-ben, általában alacsonyabb társadalmi réte­gekből jönnek, mint más értelmiségiek. - Azt mondja, hogy negyedszázad alatt nem változott semmi? - Változott, ám ne jellemzően, megha­tározóan. Ma is él a pedagógusi ethosz. A szakmáról, önmagukról, a gyerekekről, a munkájukról, az iskoláról, a pedagógiáról sok tekintetben úgy gondolkodnak, mint három évtizede. A település típusától füg­getlenül nagyra értékelik a hivatásukat.­­ A családi jövedelmeket nézve már jelentős eltéréseket találunk. Attól függő­en, hogy a tanárnak ki a házastársa. A leg­szegényebbek azok a családok, amelyek­ben mindkét házastárs pedagógus, a leg­gazdagabbak viszont a más értelmiségi házastárssal rendelkezők. A családi jö­vedelem összefüggést mutat az iskolatí­pussal is. Sőt, meghatározóbbat a tele­pülésnél. Például a gimnáziumokban ta­nítóknak nagyobb esélyük van magas nappalin végzett, első diplomáját estin vagy levelezőn kapta. Az is megfigyelhe­tő, hogy a gimnáziumokban található a legkevesebb estin vagy levelezőn végzett tanár. Ez magáért beszél. Mindenesetre a fiatalabb korosztályoknál már nagyon ke­vés az első diplomájához estin vagy leve­lezőn jutott tanár. Lassan kihal ez a mun­ka melletti tanulási forma. - Maradva a jövedelemnél: mivel egészítik ki keresetüket a pedagógusok? - A legtöbben a munkahelyükön, az is­kolában kínálkozó lehetőségeket ragadják meg, a túlórákat, a szakköröket. Igaz, ez nagyon kevés pluszpénzt jellent. Főként a férfiakra jellemző, hogy az iskolán kívül keresnek plusz jövedelmi forrást. Nyolc százalékuknak vállalkozói igazolványa is van, ők rendszeresen dolgoznak az isko­ A tanárok presztízsének megítélése Megkérdeztük a tanárokat, hogy igény­lik-e azt, hogy munkájukat rendszere­sen értékeljék. A 2389 válaszoló közül 1791 (74,2%) igennel válaszolt. Hogy hogyan történjék az értékelés, arról a 86. tábla igazít el: szeretik a gyerekeket, a gyereknevelés szempontjából meghatározónak tartják az iskolát, a pedagógusokat. Nem túlságo­san megosztott a pedagógus-társadalom a munkáját, a keresetét és az életmódját te­kintve. Különbség van viszont az úgyne­vezett plusz ismeretek, a többlettudás bir­toklásában, mint amilyen a nyelvismeret is. A pedagógusok idegennyelv-ismeretét tekintve három részre tagolódik az ország. Ha Budapesten jónak mondjuk, akkor a Dunántúlon elfogadható, a keleti ország­részben - főként a Dél-Alföldön - pedig rossz. Ez azt jelenti, hogy a fővárosban él a legtöbb idegen nyelvet beszélő pedagó­gus és a Dél-Alföldön a legkevesebb.­­ Említette, hogy a tanárok jövedelme nem mutat nagy szórást. És a családé? Foglalkozás Átlagos helyezési érték jogász 2,01 közgazdász 2,58 általános orvos 3,06 újságíró 5,33 gépészmérnök 5,61 gyógyszerész 5,73 lelkész 6,22 középiskolai tanár 7,16 általános iskolai tanár 8,68 könyvtáros 9,37 óvodapedagógus 9,65 A tanárok viszonya a valláshoz (N-2378) beosztású, jó keresetű házastárshoz jutni, mint az általános vagy szakközépiskolák­ban tanítóknak. Úgy látszik, változatlanul magas státust jelent gimnáziumban taní­tani.­ ­ A nappalin vagy levelezőn szerzett végzett­ség kihat-e a jövedelemre? - A pedagógusok egynegyede nem lán kívül. Nem csináltunk időmérleg-vizs­gálatot, így nem tudjuk, ki mennyi időt tölt el kiegészítő tevékenységgel. Bizo­nyos viszont, hogy ezek nem mindig szel­lemi tevékenységek, és az sem kétséges, hogy szinte mindenkinek szüksége van va­lamilyen keresetre az iskolai fizetés mel­lett. Melyik állítás igaz Önre? Tanárok száma %-os aránya Vallásos vagyok, az egyház tanítását követem 241 10,2 Vallásos vagyok, a magam módján 1153 48,7 Nem vagyok vallásos 932 39,4 Egyéb 35 1,5 A tanárok egyéb jövedelemforrásai Forrás Tanárok száma %-os aránya N túlóradíj (megelőző hónapban) 1978 82,7 2391 bérpótlék általában 1801 75,5 2386 osztályfőnöki 1406 58,9 2386 egyéb bérpótlék 518 21,7 2386 munkaközösség vezetői 509 21,3 2386 iskolán kívüli jövedelem 497 21,0 2367 iskolán belüli egyéb jövedelem 341 14,3 2380 területi pótlék 99 4,1 2386 nyelvpótlék 35 1,5 2386 Az egyéb jövedelmek elosztásában már kimutathatók jellegzetes különbségek a tanárok egyes csoportjai között. A legáltalánosabb jövedelemforrásnak tekinthető túlóra csupán az iskola típusával van szignifikáns összefüggésben. Úgy tűnik, hogy a tanulói létszá­mok csökkenésében leginkább érintett iskolatípus, az általános iskola kevésbé tudja ta­nárait a legbiztosabb jövedelemkiegészítést jelentő túlórához juttatni, mint a középis­kolák. A középiskolák közti különbségek, különösképpen a csak szakmai képzést nyúj­tó iskolák magas túlóraarányai más összefüggéseket is sejtetnek: feltehetőleg a kedve­zőbb anyagi helyzetben lévő iskolák bőkezűbben juttatják tanáraikat ilyen jellegű plusz­keresetekhez. (Ezt a feltételezést persze még az iskolai óraszámok iskolatípusonkénti arányával is össze kell vetnünk.)

Next