Köznevelés, 2003 (59. évfolyam, 1-41. szám)

2003-12-19 / 41. szám

59. évfolyam 41. szám 2003. december 19. A kormány elfogadta a NAT-ot A kormány mai ülésén megtárgyalta és el­fogadta „A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrende­let” módosítását. A Nemzeti alaptanterv tartalmát érintő kérdésekben az Oktatási Minisztérium 2003. május 31-október 13. között széles körű szakmai és társadalmi egyeztetéseket folytatott. A kormányren­delet tervezetét szakmai és társadalmi szervezetek véleményezték (például Or­szágos Köznevelési Tanács, Közoktatás­politikai Tanács, Országos Kisebbségi Bi­zottság, MTA, megyei pedagógiai intéze­tek, oktatási intézmények). A Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezeté­se az 1998/1999-es tanévben kezdődött. Bár a közoktatási törvény előírja a Nemze­ti alaptanterv háromévenkénti tartalmi fe­lülvizsgálatát, az elmúlt évek során nem történtek lépések az alaptanterv tovább­fejlesztésére, tartalmának kiigazítására, pedig a társadalmi változások ezt indokol­ták volna. Ezért 2002 decemberében meg­kezdődött a NAT felülvizsgálata. Az Okta­tási Minisztérium által felkért, külső szak­értőkből álló bizottság értékelte a NAT be­vezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, majd kidolgozta a felül­vizsgálat célkitűzéseit és alapelveit. 2003. május 31-ig szakmai műhelyek (tanítók, tanárok, szakértők, kutatók, szakmai szer­vezetek képviselői) közreműködésével el­készült a NAT-2 vitaanyag. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2002. évi, majd 2003. évi módosí­tása a Nemzeti alaptantervet a magyar közoktatás tartalmi-tantervi szabályozásá­nak legfontosabb, legmagasabb szintű ele­mévé tette. A felülvizsgálat során megfo­galmazódó változások legfontosabb célja az volt, hogy erősödjenek az iskolai mű­veltség integratív elemei, és előtérbe ke­rüljön a követelményrendszer fejlesztő jel­lege és a képesség-központúság. A NAT legfontosabb funkciói:­­ a közoktatás nélkülözhetetlen elvi, szemléleti megalapozása, - a közoktatás országosan érvényes ál­talános céljainak meghatározása, - a közvetítendő műveltség fő terüle­teinek felosztása, tartalmi szakaszolása, - az eltérő műveltségterületek össze­fogása. Mindezek a rendelkezések garanciális jellegűek, a tanulók érdekeit szolgálják, mert egyrészt biztosítják a tanuló heti és napi terhelésének korlátait, ugyanakkor garantálják, hogy az eltérő feltételek, peda­gógiai programok alapján dolgozó iskolák tantervi megoldásai csak olyan mértékben térjenek el egymástól, amely még nem ve­szélyezteti az átjárhatóságot, és mindenki számára biztosítja az állami vizsgákra törté­nő megközelítően egységes felkészülést. Budapest, 2003. december 10. OM SAJTÓIRODA ■ „Különbözöm, tehát vagyok" (Ignotus) 2003 a fogyatékosok éve. Ez alkalomból szeretném megosztani élményeimet a kedves olvasóval. Csoportomba egy hal­lássérült kislány jár, aki roppant okos, ügyes és csodálatosan szép. Ha befogjuk a fülünket, akkor átélhetjük az ő kis vilá­gát. Néha jólesik a csend, de ha belegon­dolunk, hogy mi mindentől fosztjuk meg magunkat, akkor már nem vágyunk arra, hogy ne halljuk a madarak csicsergését, a zene csodálatos varázsát. A siketséggel pedig sajnos együtt jár a beszéd, a kifeje­zőkészség hiánya is. Óvodába kerülése­kor Dórika kicsit agresszív volt. Egyedüli gyerekként otthonában játékain senkivel nem kellett osztoznia, szülei mindent megtettek azért, hogy ne legyenek hátrá­nyai. Egyébként is nehéz egy gyereknek a közösségi szokásokat elsajátítani, hát még ha nem értik, mit akar, és ő sem ér­ti (hallja), hogy mit akarunk. Próbálja sa­játos jelrendszerével, azaz kifejező moz­dulatokkal tudtunkra adni érzelmeit, kí­vánságait. Ezeket a jeleket meg kellett ér­tenünk, nekünk is meg kellett értetnünk magunkat. Dórika szerencsés helyzetben van, mert pici korában megműtötték, és halló­­készüléke van. A hallókészülék elemmel működik, amelyet a hátán visel, ami foko­zott figyelmet igényel, de a kislányt a mozgásában igazán nem akadályozza, bukfencezni is képes vele. Még nem telt el egy év, és csodálatos eredményekkel büszkélkedhetünk. Óvodába kerülése után két héttel már név szerint ismerte társait és a felnőtteket. A család is mindent megtesz, hogy a gyerek optimálisan fejlődjön. Heti egy al­kalommal Debrecenbe, a Hallássérültek Intézetébe viszik, ahol szurdopedagógus foglalkozik vele, akivel mi is tartjuk a kapcsolatot. Különböző hallásfejlesztő játékokat játszunk, melyek a gyerekek körében nagyon kedveltek. Arra lettünk figyel­mesek, hogy a szabad játékukba is be­építik. Dórika nagyon sok szót ismert, és spontán beszédében nemcsak egyszerű tőmondatokat használ, hanem már jelzős szerkezeteket és ragokat is. Minden új szónak és ragnak nagyon tudunk örülni, melyet tudatunk vele. Ilyenkor mosolyog és büszkén kihúzza magát. Csodálatosan énekel a többiekkel, igaz, hogy dinamiká­jában kissé lemarad, de csinálja. Az anyák napi vers rövidített változatát egyéni szöveggel adta elő, mely a követ­kező­­ „Anyukám, Anikó szeretlek”. Mindez a kislány részéről óriási és csodá­latos teljesítmény volt, hiszen szavakkal is ki tudja fejezni érzelmeit. KACSKÓ ADÉL Lurkó Napközi Otthonos Óvoda, Hajdúszoboszló 18 Névadó ünnepség Újpesten November 17-én ünnepséget tartottak Budapest IV. kerületében, a Bőrfestő ut­cai iskolában abból az alkalomból, hogy a tizenkét évfolyamos gimnázium Csokonai Vitéz Mihály nevét vette fel. Osztálykeret­ben megemlékeztek a névadóról, az isko­la galériájának rácsaira a névadóra és a mai napra emlékező sorokat tartalmazó színes szalagokat kötöttek, majd közösen és ünnepélyesen felavatták Csokonai em­léktábláját, illetve az iskolazászlót. Ebéd után a gyerekek és a tanárok a közeli Far­kaserdőbe vonultak, ahol növényhatáro­zók segítségével „örökbe fogadták” a fákat.

Next