Köznevelés, 2003 (59. évfolyam, 1-41. szám)
2003-12-19 / 41. szám
59. évfolyam 41. szám 2003. december 19. A kormány elfogadta a NAT-ot A kormány mai ülésén megtárgyalta és elfogadta „A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet” módosítását. A Nemzeti alaptanterv tartalmát érintő kérdésekben az Oktatási Minisztérium 2003. május 31-október 13. között széles körű szakmai és társadalmi egyeztetéseket folytatott. A kormányrendelet tervezetét szakmai és társadalmi szervezetek véleményezték (például Országos Köznevelési Tanács, Közoktatáspolitikai Tanács, Országos Kisebbségi Bizottság, MTA, megyei pedagógiai intézetek, oktatási intézmények). A Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetése az 1998/1999-es tanévben kezdődött. Bár a közoktatási törvény előírja a Nemzeti alaptanterv háromévenkénti tartalmi felülvizsgálatát, az elmúlt évek során nem történtek lépések az alaptanterv továbbfejlesztésére, tartalmának kiigazítására, pedig a társadalmi változások ezt indokolták volna. Ezért 2002 decemberében megkezdődött a NAT felülvizsgálata. Az Oktatási Minisztérium által felkért, külső szakértőkből álló bizottság értékelte a NAT bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, majd kidolgozta a felülvizsgálat célkitűzéseit és alapelveit. 2003. május 31-ig szakmai műhelyek (tanítók, tanárok, szakértők, kutatók, szakmai szervezetek képviselői) közreműködésével elkészült a NAT-2 vitaanyag. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2002. évi, majd 2003. évi módosítása a Nemzeti alaptantervet a magyar közoktatás tartalmi-tantervi szabályozásának legfontosabb, legmagasabb szintű elemévé tette. A felülvizsgálat során megfogalmazódó változások legfontosabb célja az volt, hogy erősödjenek az iskolai műveltség integratív elemei, és előtérbe kerüljön a követelményrendszer fejlesztő jellege és a képesség-központúság. A NAT legfontosabb funkciói: a közoktatás nélkülözhetetlen elvi, szemléleti megalapozása, - a közoktatás országosan érvényes általános céljainak meghatározása, - a közvetítendő műveltség fő területeinek felosztása, tartalmi szakaszolása, - az eltérő műveltségterületek összefogása. Mindezek a rendelkezések garanciális jellegűek, a tanulók érdekeit szolgálják, mert egyrészt biztosítják a tanuló heti és napi terhelésének korlátait, ugyanakkor garantálják, hogy az eltérő feltételek, pedagógiai programok alapján dolgozó iskolák tantervi megoldásai csak olyan mértékben térjenek el egymástól, amely még nem veszélyezteti az átjárhatóságot, és mindenki számára biztosítja az állami vizsgákra történő megközelítően egységes felkészülést. Budapest, 2003. december 10. OM SAJTÓIRODA ■ „Különbözöm, tehát vagyok" (Ignotus) 2003 a fogyatékosok éve. Ez alkalomból szeretném megosztani élményeimet a kedves olvasóval. Csoportomba egy hallássérült kislány jár, aki roppant okos, ügyes és csodálatosan szép. Ha befogjuk a fülünket, akkor átélhetjük az ő kis világát. Néha jólesik a csend, de ha belegondolunk, hogy mi mindentől fosztjuk meg magunkat, akkor már nem vágyunk arra, hogy ne halljuk a madarak csicsergését, a zene csodálatos varázsát. A siketséggel pedig sajnos együtt jár a beszéd, a kifejezőkészség hiánya is. Óvodába kerülésekor Dórika kicsit agresszív volt. Egyedüli gyerekként otthonában játékain senkivel nem kellett osztoznia, szülei mindent megtettek azért, hogy ne legyenek hátrányai. Egyébként is nehéz egy gyereknek a közösségi szokásokat elsajátítani, hát még ha nem értik, mit akar, és ő sem érti (hallja), hogy mit akarunk. Próbálja sajátos jelrendszerével, azaz kifejező mozdulatokkal tudtunkra adni érzelmeit, kívánságait. Ezeket a jeleket meg kellett értenünk, nekünk is meg kellett értetnünk magunkat. Dórika szerencsés helyzetben van, mert pici korában megműtötték, és hallókészüléke van. A hallókészülék elemmel működik, amelyet a hátán visel, ami fokozott figyelmet igényel, de a kislányt a mozgásában igazán nem akadályozza, bukfencezni is képes vele. Még nem telt el egy év, és csodálatos eredményekkel büszkélkedhetünk. Óvodába kerülése után két héttel már név szerint ismerte társait és a felnőtteket. A család is mindent megtesz, hogy a gyerek optimálisan fejlődjön. Heti egy alkalommal Debrecenbe, a Hallássérültek Intézetébe viszik, ahol szurdopedagógus foglalkozik vele, akivel mi is tartjuk a kapcsolatot. Különböző hallásfejlesztő játékokat játszunk, melyek a gyerekek körében nagyon kedveltek. Arra lettünk figyelmesek, hogy a szabad játékukba is beépítik. Dórika nagyon sok szót ismert, és spontán beszédében nemcsak egyszerű tőmondatokat használ, hanem már jelzős szerkezeteket és ragokat is. Minden új szónak és ragnak nagyon tudunk örülni, melyet tudatunk vele. Ilyenkor mosolyog és büszkén kihúzza magát. Csodálatosan énekel a többiekkel, igaz, hogy dinamikájában kissé lemarad, de csinálja. Az anyák napi vers rövidített változatát egyéni szöveggel adta elő, mely a következő „Anyukám, Anikó szeretlek”. Mindez a kislány részéről óriási és csodálatos teljesítmény volt, hiszen szavakkal is ki tudja fejezni érzelmeit. KACSKÓ ADÉL Lurkó Napközi Otthonos Óvoda, Hajdúszoboszló 18 Névadó ünnepség Újpesten November 17-én ünnepséget tartottak Budapest IV. kerületében, a Bőrfestő utcai iskolában abból az alkalomból, hogy a tizenkét évfolyamos gimnázium Csokonai Vitéz Mihály nevét vette fel. Osztálykeretben megemlékeztek a névadóról, az iskola galériájának rácsaira a névadóra és a mai napra emlékező sorokat tartalmazó színes szalagokat kötöttek, majd közösen és ünnepélyesen felavatták Csokonai emléktábláját, illetve az iskolazászlót. Ebéd után a gyerekek és a tanárok a közeli Farkaserdőbe vonultak, ahol növényhatározók segítségével „örökbe fogadták” a fákat.