Köznevelés, 2004 (60. évfolyam, 1-41. szám)

2004-01-16 / 2. szám

Oktatási hírmagazin 2. szám 2004. január 16. Ara: 1­­­8 ut an egy alapítványi iskola Pesterzsébeten, ahol egyet­len tanuló sem fizet tandíjat, viszont mindenki ingyen kap tankönyvet, a rászorulók ebédet is. Ebbe az iskolá­ba halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek járnak. Körül­belül tíz százalékuk él ép családban. Hátrányos szociális helyzetükből adódóan szinte minden gyerek súlyos érzelmi, lelki sebeket hordoz magában. Itt másképpen tanítják és ta­lán másképpen nevelik őket, mint azokban az iskolákban, ahonnan kimaradtak. Ebben az iskolában piacképes szak­mákat tanulnak a diákok. Sokan le is érettségiznek. Az egy­házi iskolák megkapják a kiegészítő normatíva száz száza­lékát, ez az iskola - hiszen „csak” alapítványi - mindössze a hatvan százalékát kapja. Az önkormányzat sem köt velük olyan szerződést, amelynek alapján uniós támogatásra pá­lyázhatnának, mert csak a 9-10. osztály önkormányzati fel­adat, a szakképzés nem. Nincsenek könnyű helyzetben. Nem is a helyzetük imponáló, hanem az eredményeik.

Next