Köznevelés, 2005 (61. évfolyam, 1-41. szám)
2005-09-23 / 29. szám
■ 61. évfolyam 29. szám 2005. szeptember 23. hű honoráriumot a túlmunkáért. Ráadásul sikereik népszerűsítéséről is gondoskodik a projektmenedzsment. És a sikerélmény - amely fokozatosan a családra is átsugárzik - a leghathatósabb hajtóerő. 2. A nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztéséről saját erőből és évenkénti pályázatok elnyerése útján is gondoskodik a fenntartó. A Roma esély... pályázati munka idején minden korábbinál jelentősebb mértékű beruházások folynak; a szülők és az egész lakosság a feltételek látványos javulását tapasztalja, ami valamennyi gyermek számára kedvező. 3. Az integrációs felkészítés 2004. évi bevezetésével igényelt és elnyert kiegészítő állami normatívák terhére 2005 szeptemberétől két új közalkalmazotti státust tudott létesíteni a fenntartó önkormányzat, továbbá alacsonyabb szinten maximálta a tanulócsoportok létszámát. Ily módon az óvodai és iskolai gyermeklétszám csökkenése sem csoportok összevonásához, sem pedagóguselbocsátáshoz nem vezetett, sőt javultak a személyi feltételek is. Mindezek egyértelmű, kézzelfogható előnyök mindenki számára. ■ A deszegregációs stratégia summája - vagy ahogyan Petrikás Árpád mondaná, ha még élne: „kvintesszenciája“ - szakmai és szervezési szempontból az alábbiakban jelenik meg. Mindegyik óvoda és mindegyik iskola kidolgozta és bevezette, illetve adaptálta a központi integrációs pedagógiai rendszert. A konzorciumvezető pedagógiai intézet által biztosított külső szakértők rendszeres közreműködésével a pedagógusok begyakorolják az egyes kompetenciafejlesztő programelemek alkalmazását. Szakmai műhelymunkákat végeznek ugyancsak rendszeresen. A szakmai műhelymunkákra a társintézményeket, illetve konzorciumi tagokat is meghívják, sőt bármely érdeklődő számára nyitottá teszik. Szervezett helybeli továbbképzéseken (mint például a harmincórás és tanúsítványt adó, a SuliNova trénerei által már megtartott IPR-tréning) fejlesztik saját képességeiket, kompetenciáikat. A pályázati munka során továbbá megtanulják és sikerrel alkalmazzák a kompetenciaméréseket, majd örömmel állapítják meg a valamennyi gyermek esetében javuló eredményeket. A deszegregációs városi stratégia megfellebbezhetetlen kritériuma a szabad óvoda- és iskolaválasztás maradéktalan biztosítása. Mindezek mellett figyelembe vesszük és toleráljuk, hogy a gondviselő érzelmi szálakkal kötődhet valamelyik óvodához (tagóvodához) vagy iskolához, amelyikbe ő is járt, illetve a személyes meggyőzés során javasolt intézmény megközelítési lehetősége is nyomós érv vagy ellenérv lehet. Mindezekből következik, hogy a deszegregációs városi stratégia csak és kizárólag a bemeneti (óvodába és iskolába való felvételi) pontoknál működik, ami hosszú távon, felmenő rendszerben biztosítja az eljárások sikerét. A polgármesteri hivatal illetékes köztisztviselői összehasonlító vizsgálatokat végeznek az egyes városnegyedek infrastrukturális állapotáról a szignifikáns különbségek megállapítása érdekében. A vizsgálatok alapján középtávú, majd évenként rangsorolt megoldási tervet dolgoznak ki az elmaradott településrészek kiemelt fejlesztésére. A képviselőtestület dönt a rangsorról és megoldási módokról, az éves költségvetésből elvégezhető feladatokról, valamint a pályázati támogatások esetén megvalósítható beruházásokról, illetve pályázati és egyéb források feltárásáról, továbbá a határozat végrehajtásának évenkénti felülvizsgálásáról az éves költségvetést tárgyaló közgyűléseken. A szakmai vitákban kicsiszolt, bizottsági határozattal támogatott, majd lakossági fórum keretében megvédett deszegregációs városi stratégia 2005. június végén került a közgyűlés asztalára. A közgyűlés jóváhagyta. Bevezetése-megvalósítása 2005 szeptemberétől folyamatos. Integrációs nevelési-oktatási gyakorlat fejlődik ki az intézményekben. Mindez a településen túli gyakorló pedagógusok és a pedagógusképző intézmények munkáját is segíteni tudja. Négy év alatt (2005-2008) közel ötszörösére nő, 2010-ig maradéktalanul teljessé válik a jogosultság szerinti integrációs felkészítésben részesülő tanköteles (óvodás és iskolás) gyermekek száma a városban. Mindez azzal is együtt jár, hogy a kiegészítő állami hozzájárulások jelentős mértékben javítják a nevelési-oktatási intézmények költségvetési kondícióját. Az óvodákban és iskolákban évről évre egymáshoz közelítenek a hátrányos helyzetű és roma gyermekek arányai, s az együttnevelés javuló eredményei hosszú távon és a város határain túl is éreztetik kedvező hatásukat. A kompetitív nevelési-oktatási gyakorlatot felváltja a kooperatív és komprehenzív nevelési-oktatási gyakorlat, ami növeli a toleranciát a felnőtt lakosság körében is, egyben a többségi és kisebbségi együttműködés új és hatékony formái válnak gyakorlattá. Reméljük, csökken mind az etnikai, mind az egyéb természetű konfliktusok száma és intenzitása is. Az eredmények túlmutatnak a városon, sikeresen szolgálják a kistérségi, megyei, regionális és országos fejlesztési tervek megvalósulását, a kor kihívásainak való megfelelést, a ma még gyermekek és majdan felnőttek egyéni boldogulását. TUZA TIBOR a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadója (Cikkünk egy hosszabb írás rövidítésével készült.) Az összeállítás képeit Tetlák Eszter készítette. 21