Köznevelés, 2006 (62. évfolyam, 1-41. szám)

2006-02-17 / 7. szám

HhoHHMHMMf 10 Az eTwinning egy egészen új nemzetközi projekt, éppen egy éve, 2005 januárjában hozta létre az Európai Unió. A projekt célja az, hogy az iskolák, a diákok és a tanárok az információs és kommunikációs kultúra eszközeit felhasználva, párokat alkotva partneri kapcsolatokat hozzanak létre, kö­zös projekteket dolgozzanak ki. Mint a hon­lapon olvashatjuk: „az eTwinning-kezdemé­­nyezés igyekszik elősegíteni az európai eszményként ismert többnyelvűséget és multikulturalizmust, illetve arra ösztönözni az iskolákat, hogy érdeklődéssel forduljanak a jövő és környe­zetük felé, és legyenek nyitottak a tanulás és a kommunikáció új lehetőségei iránt”. Az eTwinning rohamosan terjed. Ma már Ciprus és Luxem­burg kivételével minden uniós ország tagja, s kívülről csatlako­zott hozzá Izland és Norvégia is. Idén január 13-án díjkiosztó ünnepséget rendeztek az ausztriai Linzben. Ez alkalommal osztották ki először az Euró­pai Bizottság eTwinning-díjait. Három kategóriában hívták ki a dobogóra a pedagógusokat: az iskolák közötti együttműködés, az innovatív oktatási módszerek és a digitális források kategó­riában. A versenyt az Európai Bizottság szervezte, az Európai Iskolai Hálózat irányította és a tagállamok oktatási minisztériu­mai támogatták. Linz Felső-Ausztria fővárosa. A Duna partján fekszik, Bécstől mintegy kétszázötven kilo­méterre. Ellentétben a legtöbb osztrák vá­roskával, itt viszonylag kevés a műemlék, egyáltalán, a régi épület. A találkozónak is egy modern csarnok adott otthont, amely­ben a részt vevő országok pavilononként mutatták be tevékenységüket. Rendkívül jó hangulatú volt a találkozó. Ezért elsősorban a rendezőket illeti köszö­net, akik értelmiségi lénynek tekintették a pedagógusokat. Ez kitűnt például a máshol gyakran csak dekorációnak használt kultúr­műsorból is: itt olyan, egyébként nagyon szellemes és dinamikus zenei és táncpro­dukcióval köszöntötték a vendégeket, ami­lyent nálunk általában csak alternatív szín­házakban látni. A konferencián jelen volt Ausztria oktatási miniszter asszonya és az unió oktatási biztosa is. A pavilonok között sétálgatva elbeszél­gettem lengyel, spanyol, észt, angol és né­met pedagógusokkal. Lelkesültséget tapasz­taltam; az együttműködésnek nemcsak szándékát, hanem örömét is. Ez annál is in­kább impresszionáló volt, mert egy ilyen projektet létrehozni és életben tartani nagy munka, amelyet nyilvánvalóan sehol sem fi­zetnek meg kellőképpen, és talán sok he­lyen a vezetők egyszerűen nem is értik, mi­ért fontos azt megszervezni, hogy a diákcso­portok, felhasználva az internet nyújtotta le­hetőséget, rendszeres kapcsolatot tartsanak egymással. A linzi konferencián magyar pedagógusok is részt vettek. Horváth László tanár úr Zalaegerszeg­ről, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból érke­zett.

Next