Köznevelés, 2010 (66. évfolyam, 1-41. szám)

2010-01-15 / 1. szám

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium hetilapja, elődje a Néptanítók Lapja, 1868-1945 Alapította: EÖTVÖS JÓZSEF A szerkesztőség munkatársai: SZUNYOGH SZABOLCS • főszerkesztő NOVÁK GÁBOR • rovatvezető, főmunkatárs VARGA STELLA • munkatárs TETLÁK ESZTER • fotóriporter A szerkesztőség új címe: 1117 Budapest, Móricz Zsigmond körtér 16. III. 3. Levélcím: 1518 Budapest, Pf. 95. Telefon: 318-4787 (közvetlen) Telefax: 318-7782 Hirdetés: 318-4304 h.kozneveles@mail.tvnet.hu A Köznevelés internet-honlapjának címe: www.koznev.hu www.kozneveles.hu http://kozneveles.tvnet.hu E heti jelszó: Egyenlő esélyekért Munkajogi tanácsadás keddenként, 15-17 óráig a 318-4304-es telefonszámon. A Köznevelés e-mail címe: kozneveles@kozneveles.tvnet.hu Kéziratokat nem őrzünk meg, nem és küldünk vissza. Kiadja az MSZ EN ISO 9001:2001 mi­­nősítéssel rendelkező Szignet Kiadói Iog - és Nyomdai Kft. • Felelős vezető: Hasznos Emőke ügyvezető • Tipográfia, törde­lés: Ciklon 2000 Kft. • Nyomás: Fischerman Nyomdaipari Kft. • Felelős vezető: a Kft. ügyve­zetője • ISSN 0133-0969 Előfizetésben terjeszti: a Magyar Posta Zrt. Üzleti Ügyfelek Üzletág, Központi Előfizetési és Árusmenedzsment csoport 1900 Budapest (1089 Budapest, Orczy tér 1.) Előfizethető: az ország bármely postáján, valamint a hírlapot kézbesítőknél. e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu További információ: 06-80-444-444 Előfizetési díj egy évre: 7580 forint Lapunk a 2009. évben a Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány támogatásával jelent meg. Felhívjuk szerzőink figyelmét, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztériummal kötött szerződés alapján az OKM jogosult a Közneve­lésben megjelent cikkeket és fényképfelvétele­ket közzétenni kiadványaiban és a honlapján. A címlapon: Tetlák Eszter felvétele. Cikkünk a 20-21. oldalon. 2 rr •• mit tini lifk­us * Köznevetek Változások és kihívások a magyar felsőoktatásban 2009-ben 10 ponttal nőtt a felsőoktatási intézményekbe felvettek által elért át­lagpontszám, eredményes volt a képzési területeken a keretszámok feltöltése, valamint kiteljesedett a többciklusú képzés második ciklusa, a mesterképzés. A kormányzati oktatáspolitika célja a versenyképes és minőségi felsőoktatás megteremtése. Elsődleges feladat, hogy az intézményekből olyan fiatalok ke­rüljenek ki, akik el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. A felsőoktatás iránti igény nem csökken a ma­gyar társadalomban. 2009-ben 2008-hoz viszo­nyítva­­ a 30 ezerrel több jelentkező közül mintegy 12 ezer fő a 2004-ben indult középis­kolai nyelvi előkészítő keretében egy évvel később érettségiző, 10 ezer fő a kibővült mes­terképzési lehetőségek iránt érdeklődő, míg a fennmaradó 8 ezer fő a felsőoktatás iránti ke­resletnövekedést mutató érdeklődő volt. So­kan jelentkeztek műszaki, természettudomá­nyos képzési területre, illetve a felsőoktatás által kínált felsőfokú szakképzésekre, így a képzési területeken a keretszámok feltöltése eredményes volt. 10 ponttal nőtt a felvettek által elért átlag­pontszám (2008-ban 365, 2009-ben 376). Az intézmények jóval kevesebb hallgatót vettek fel 160 és 200 pont közötti eredménnyel (álla­milag támogatott képzésre 121 főt, költségtérí­téses képzésre 1814 főt). Ez megerősíti a kor­mány korábbi döntését, amely szerint 2010- ben már 200 pont lesz a minimális ponthatár az alapképzésben és az egységes, osztatlan képzésben. A tervek szerint 2012-től pedig már 240 lesz ez a ponthatár. A három szakaszból ál­ló felvételi eljárásban: keresztféléves, normál, és pótfelvételi, összesen 143 813 jelentkező volt 2009-ben, és a felsőoktatási intézmények összesen 108 523 főt vettek fel államilag tá­mogatott és költségtérítéses képzésre. Mind a közoktatás, mind a felsőoktatás mi­nőségi fejlesztése szempontjából indokolt, hogy növeljük azok számát, akik emelt szintű érettségivel jelentkeznek a felsőoktatásba. A je­lentkezők körében az emelt szintű érettségivel rendelkezők száma az elmúlt három esztendő­ben azokon a területeken maradt viszonylag magas, ahol nagy volt a verseny a bekerülésért. Csökken a közoktatás területén azoknak az érettségi vizsgatárgyaknak a köre, amelyekből emelt szintű érettségit szerveznek. Az érettsé­gi vizsgatárgyak meghatározott körét lehet csak figyelembe venni a felvételi eljárás során. A cél az, hogy olyan érettségi vizsgatár­gyak legyenek, amelyeken egyenlő eséllyel le­het érettségizni bármely középiskolában. Az előrejelzések szerint az érettségizők száma - a 18 éves korosztály számának várható alakulá­sa miatt (2007. és 2013. között) - 2008-ban és 2009-ben egy kisebb emelkedés után folyama­tosan, mintegy 8 százalékkal csökkenni fog. 2008/2009-ben napirenden volt a természet­­tudományos oktatás fejlesztésének a kérdése a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt. A már meghozott döntés következében a felsőok­tatásba való bejutás új követelménye lesz 2012- től egy természettudományos tantárgy kötelező beszámítása a tanulmányi pontokba. A képzési szerkezet átalakításának forduló­pontja a 2009/2010-es tanév volt. 2006-ban teljes körűvé vált az alapképzésben az új, többciklusú rendszerre történő áttérés, és 2009-ben végeztek az első hallgatók. Idén tel­jesedett ki a többciklusú képzés második cik­lusa, a mesterképzés. A tanári szakképzettsé­gekkel együtt több mint 200 mesterképzési szakra lehetett már idén jelentkezni és felvé­telt nyerni. A mesterképzésekre összesen 17 ezren jelentkeztek - ebből 14 ezren államilag támogatott képzésre. A többciklusú képzésre történő átállás - összhangban a bolognai fo­lyamatban résztvevő országokban végbement oktatási és képzésfejlesztési folyamatokkal - az Európai Felsőoktatási Térségben és Magya­rországon tehát megtörtént. A képzések tar­talmi fejlesztése, az első kifutó évfolyamok után a tapasztalatok értékelése a felsőoktatási intézmények folyamatos, napirenden lévő fel­adata. Jelenleg Európa szerte a figyelem kö­zéppontjába a képzés tartalmi és minőségi megvalósításával kapcsolatos kérdések kerül­tek. Az Európai Képesítési Keretrendszer elfo­gadásával az előttünk álló feladat a Nemzetisé­gi Képesítési Keret megalkotása. A bolognai folyamat célja a mobilitás erősí­tése. Ehhez arra van szükség, hogy a magyar felsőoktatás aktív részese legyen a nemzetkö­zi folyamatoknak. A lisszaboni stratégia célja­ként szereplő tudásalapú társadalom kialakítá­sa az Európai Unióban összehangolt lépések, együttműködés nélkül nem valósítható meg. Magyarországra az elkövetkező időszakban igen aktív szerep hárul a bolognai folyamatban a márciusi Budapest-Bécs miniszteri találkozó­kon a folyamat társalelnökei leszünk, 2011 el­ső félévében pedig elnökei, így az elkövetkező időszakban több lehetőségünk lesz a hangsú­lyosabb bolognai témák megvitatására. 66. évforym **■ 1. szám ,2010. január 1I.

Next