Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)

1871-01-17 / 3. szám

26 . — hogy az idegeneknek a községhez való viszonyai­ról e javaslatban van intézkedés. A 36. (minisz. jav. 26.) §-ban a központi bizottmány szükségét látta annak, hogy az össz­hang a már megalkotott köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény ide vágó szakaszával helyreállíttassék, — mi az eredeti szerkezetben, mely a megyeivel egyidejűleg nyujtatott be, nem történhetett meg; ezen szakasz ötödik bekezdése helyett tehát a közp. bizottmány beigtatta az 1870. XLII. t. sz. 28. §-ának megfelelő pontjait, s alkalmazó a községekre, — kivéve azon pon­tot, mely a törvényhatósági bizottsági tagságot csak egy törvényhatóságban engedi meg; köz­ségekben, hol vagyonkérdések tárgyaltatnak, a közp. bizottmány ezen megszorítást nem java­solhatja. A hatósági törvénynek ezen beigtatott tételei szükségessé tették a 37. §. beigtatását, mely azokról szól, kik a választás alá nem eső képviselők névjegyzékébe nem vétethetnek fel; minthogy ez az eredeti szövegben nem fordul elő, a közp. bizottmány szerkezetébe mint új szakasz vétetett fel. Lényegesen eltér a bizottmányi javaslat az eredetitől a 38. és 45. §-okban, vagy a minis­­zeri javaslat 27. és 34. §-ban. A miniszteri ja­vaslat 27. §-a a képviselő-választások kerüle­teinek alkotásáról, s a választandók számának meghatározásáról szólván, nem intézkedik a ké­sőbb bekövetkezhető üresedések mikénti betöl­tése iránt; a 34. §, felhozva ezen bekövetkez­hető üresedési eseteket, azok betöltését pótta­gok által javasolja oly módon, hogy a sorrend­ben következő legtöbb adót fizető, illetőleg azon községi lakos foglalja el, a­ki az általános sza­vazás alkalmával a megválasztott képviselők után legtöbb szavazatot nyert. A központi bizottmány ezen időközbeni helyettesítéseket inkább véli a közbizalom kifolyásainak tekinthetni, ha legott az általános választáskor arányszerű mennyi­ségben póttagokra is mint ilyenekre történik sza­vazás, s a későbbi belépés, nyert szavazataik sorrendje szerint eszközöltetnék. Az első eszmét az átdolgozott javaslat 38-ik, a másodikat a 45. §. módosított szövege tartalmazza. Lényeges különbség van tovább az eredeti, és a bizottmányi javaslat között a 28. illetőleg 39. §-ban. A miniszeri javaslat választónak nyil­vánít minden nagykorú községi lakost, ha saját vagyonától vagy jövedelmétől a föld-, ház- vagy jövedelmi adót a községben már két év óta fizeti. A központi bizottmány e joggal felruhá­­zandónak tart minden 20 éves községi lakost, ki a fentebbi adózást teljesíti, vagy szűkebb körül­ményei közt személyes kereseti adót fizet. A bizottmány a 20 éves kor jogosítását in­dokoltnak tartja a véderőről szóló törvény in­tézkedése által, mely a védkötelezettséget a 20 éves kornál kezdi; a személyes kereseti adó fel­vétele által pedig azon községi lakosokra van tekintet, kik bevallható jövedelemmel nem bír­ván, az állam terheihez személyes kereseti adó­­sokkal járulnak. Az eredeti javaslat 29. §-a választói joggal nem bírónak mondja a hadsereg állományában tettleg szolgáló, és a sorhadi szolgálatra köteles katonákat; a közp.­bizottmány tekintettel a sor­hadi kötelezettség hosszú idejére, melynek a be­sorozott két­harmadánál többet otthon családja körében tölt el, nem találta indokoltnak, hogy ők ezen időre választási jogaik gyakorlásától eltartóztassanak, azért javaslatában csak­is a tettleges állományban állókra terjesztetik ki a nem választhatás. Ugyan­ezen szakasz f.) pontja a csupán sze­mélyes kereseti adót fizetőket a választási joggal nem bírók közt sorolja el, minthogy azonban a bizottmány a megelőző §-ban e joggal azokat felruházandónak javasolja, szerkezetéből e pon­tot kihagyá. Megemlítendő még a 30. illetőleg 41. § ; az elsőbbnek azon tételét, hogy egy és ugyan­azon személy két c­ímen nem szavazhat, a bi­zottmányi javaslat kihagyja, mert ez által vagy a kiskorú, vagy különben is szavazattal bíró gondnoka fosztathatnék meg jogától. Eltérés van még az eredeti és bizottm. jav. közt a 32. illetőleg a 43. §-ban. Az eredeti javaslat szerint képviselővé választathatik kis és nagy­köz­ségben minden választó, a­ki választói jogát személyesen gyakorolhatja. A közp. bizottmány ezt szabatosítni kívánta az által, hogy hivatkozva saját szövegezésének 39. és 40. §-aira, a válasz­tási jog csak az ezekben elsoroltakat illeti meg; kivételekül állítja fel a bizottmányi javaslat azo­kat, kik a község közjavadalmait haszonbérük­­ vagy a községgel más számadási viszonyban ál­­­­lanak. Az eredeti szövegben a kivétel nem for­­­­dul elő. Az eredeti szöveg 24-ik s ezen fejezet 1-fő­­ §-a a képviselő testületet felében választottakból,­­ és fele részben legtöbb adót fizetőkből javasolja meg­­­­alakítani. A központi bizottmány többsége saját szövegének 34. §-a szerint ezen elvet magáévá tevén, négy osztály előadói mint kisebbség, kü­lön vélemény előterjesztését jelentették be. 5) A képviselő testület gyűléseiről szóló V. fejezet szakaszai lényeges változtatást nem szen­vedtek , csupán az eredeti szöveg 48. §-ára tette a bizottmány azon módosítást, hogy rendkívüli köz­gyűlés tartathatik, mihelyt a bíró, polgármester, a képviselő testület vagy tagjainak egy­negyede jónak látja. 6) A községi elöljáróságról szóló VI. feje­zet szakaszaiban szintén vannak a két szerkezet közt lényeges eltérések. Az eredeti javaslat 55. §-át a bizottmányi szöveg 66. §-a nem csak megbővíti, de egyszers­mind az időt is kimondani javasolja, mely alatt nagy és kis községekben a bíró, jegyző, tanács­beliek sat. kötelességeinek, s a szolga személy­zet létszámának megállapítására szabályrendelet alkotandó, még­pedig egy általános a törvényha­tóság által, s ennek alapján a községek, tekin­­­­tettel helyi viszonyaikra, készítik el saját elöljá-­­ róságuk teendőire vonatkozó szabályrendeletet. A központi bizottmány azon nézetben van, hogy a törvény ezen intézkedését a rendezési munkálat megkezdhetése nem nélkülözheti. Az eredeti szerkezet 60. §-a szerint a köz­ségi és közjegyző csak tiszti kereset folytán veszti el hivatalát, a központi bizottmány szövegezé­sének 71. §-ban nem említve meg a tiszti ke­resetet, melyet bűnvád esetében a köztörvény mindenki irányában fentart, szükségesnek tartotta szabatosan megjelölni az okokat, melyek alapján közigazgatási úton mozdíttathatik el hivatalától, s ugyanazért a tiszti keresetről szóló tételt e he­lyütt kihagyta. Az elöljáróvá választathatásról szóló régi 63. §-t a központi bizottmány saját szövegezé­sének 74. §-ában azon módosítással terjeszti ki a jegyzőkre, orvosokra, ügyészekre és mérnökök­re, hogy ezek megválaszthatók a­nélkül, hogy előbb községi választók lettek volna. Ugyanezen szakasz második bekezdését a 77. §-ban külön fogalmazza. Az eredeti szöveg 66. §-át a bizottmányi szerkezet 76. §-a aként módosító, hogy a szi­gorlat alól oly rendes jegyzőket, kik legalább há­­­­rom év óta ezen minőségben hivataloskodtak,­­ felmentendőknek indítványoz. Az eredeti szerkezet 71. §-a a polgármes-­­ ter választásánál általános többséget kíván, az­­ elöljáróság többi tagjainál viszonylagost; a köz-­­­ponti bizottmány javaslata a 83. §-ban az elöl-­­­járóság minden tagja választásánál általános szó­többséget indítványoz. Az esküformát tartalmazó régi 76. §. ezen tétele „a királyhoz hű leszek és az ország tör­vényeinek engedelmeskedem“ — minthogy ezzel minden alattvaló és honpolgár megkülönböztetés nélkül köteles, a bizottmányi szövegezés 87. §-ában kihagyatott. 7) Az elöljáróság és képviselők felelősségé­ről szóló VII. fejezet szakaszai inkább nyelvé­szeti, és az értelmet szabatosító módosításokon mentek át; csak­is a miniszteri szerkezet 88-ik §-ának azon határozmánya, hogy a vétkesnek ta­lált elöljáró­kat­ dorgálásra vagy 300 frt bír­ságra ítéltethetik, a bizottmányi szöveg 99. §-ában 500 frt maximális összeg bevételével módosít­­­tatott; — és az eredeti szöveg 92. §-ához, mely a büntető perben hozott ítélet közléséről szól, a bizottmányi szöveg 102. §-a a bűntényben el­marasztalt tisztviselőt hivatalvesztettnek jelenti ki, s helyét szabályszerű választás útján azonnal betöltendőnek indítványozza. 8) A községi háztartásról szóló VIII. feje­zet szakaszai a két szövegezés szerint szerkezetre­l ugyan különböznek, de elvi eltérés nincs. A bi­zottmányi módosítások természetes rendben kí­sérik a községi háztartás vezetését, s igyekszik minden intézkedésnél részletes útmutatót szol­gáltatni kézbe, mely a kevésbbé jártasnál is biz­tos tájékoztató legyen, és ez okból vált szüksé­gessé e fejezetben tizenhárom új szakasz felvé­tele, melyek szólnak a vagyonkezelésről, ennek elidegenítéséről, az erdőkezelésről, a költségve­tésről és alkatrészeiről, a számvitel módjáról, a közművelődési intézetek felügyeletéről, a közsé­gek kezelése alatt álló alapítványokról s több oly intézkedésről, melyeket leghelyesebben a köz­ségi háztartásról szóló fejezetben kell beigtatni. 9) Végül a vegyes és átmeneti intézkedé­sekről szóló IX. fejezet szakaszai bővített mó­dosítások alá vetettek, mit főleg a községgé és nagy­községgé alakulás, vagy a csatlakozás kü­lönféle eseteinek megkülönböztetése s azok el­intézése iránti gondoskodás tettek szükségessé. Befejezésül megemlíti még a központi bi­zottmány, miszerint a belügyminiszter úr, ki a bizottmányi üléseken jelen volt, s a tanácskozá­sokban részt vett, kijelenti beleegyezését, hogy a házban a tárgyalás egyszerűsítése és könnyí­tése tekintetéből tanácskozási alapul a közp. bi­zottmány szövegezése vézessék, melyet is midőn a kinyomatás elrendelése végett ide melléklünk, teszi ezt a központi bizottmány azon nézetének kifejezésével, hogy a községek rendezéséről szóló törvény üdvös hatása feltételezi mindazon bir­tok- és jogviszonyoknak szabályozását, melyek az 1848-ki törvény által megszüntetett urbéri­­ségből erednek, s jelenleg még fennállnak. Kelt Pesten, deczemb. 6-án, 1870. Királyi Pál s. k. közp. bizottmányi előadó. A HIVATALOS LAPRÓL. — A nagy-enyedi önsegélyző egylet alapsza­bályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi mi­­nisterium által 1870. deczember hó 29-én 26,350. szám alatt a törvényes bemutatási zá­radékkal elláttattak. — A marmaros-szigeti segélyegylet alap­szabályai a földmivelés-, ipar-, és kereskedelmi m. kir. ministerium által 1870. deczember hó 29-én 26,349. szám alatt a törvényes bemutatá­si záradékkal elláttattak.­­ A színes szegélyű s leginkább a gyász­­keretű borítékok használata, postára szánt pénz­­s értékküldemények elhelyezésénél azáltal, mert azokon a külső sértés mesterségesen eltakarha­tó egyes visszaélésekre adott alkalmat, s szüksé­gessé tette azon intézkedést, miszerint az ily borítékokba zárt pénz- és értékküldemények pos­tai elszállítás végett el ne fogadtassanak. Mely intézkedés ezennel köztudomásra hozatik. Pesten, 1870. évi decz. 30-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministeriumtól. — A Nagy-Becskereken alakult „nagy-becs­­kereki tégla-mű és építő társaság“ alapszabályai­­ a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium­­ által f. é. január hó 4-én 27,208. szám alatt a­­ törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. — A Bakabánya városi segélyegylet alap-­s szabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi­­- ügyi m. kir. minisztérium által f. évi január hó 1­4-én 26,745. ex 1870. sz. a. a törvényes bemu­tatási záradékkal elláttattak.­­ A magyar királyi pénzügy­miniszté­rium 51,628. szám alatt kiadott körrendeleté­ben, valamennyi magyar- és erdélyországi pénz­ügyi igazgatóságnak s valamennyi vámhivatalnak ezt adja értésére. A birodalmi­­tanácsban képviselt királyságok s országok pénzügyminisztériumának értesítése szerint, a cs. kir. szabadalmazott osztrák állam­­vaspályatársulat új központi pályaudvarán Bécs­­ben, a bécsi cs. kir. fővámhivatalnak kirendelt­sége állíttatott fel, mely kirendeltség első osz­tályú fővámhivatal illetőségével ruháztatott fel, valamint a vasúti forgalom számára szabályzott megrövidített vámeljárásra (bemondó eljárásra) is feljogosittatott. Ezen kirendeltség a forgalom­nak az államvaspályatársulat új vasútvonalán megnyitása napjától kezdve lép életbe. A F. évi jan. hó 15-én fehérmegyei Nagy- Perkáta helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsi-postai szolgálattal foglalko­­zand, és összeköttetésben lesz a Nagy-Perkáta és Adony közt közlekedő gyalog-küldöncz-posta által. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek és puszták képezik: u. m. Nagy és Kis- Perkáta helységek, Barátlakás puszta. — Folyó évi január hó 15-én heves megyei Ludas nevű helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsi-postai szolgálattal foglalkozand, és összeköttetésben lesz a Pestről és Kassáról reggel elinduló vonatokkal. E pos­tahivatal kézbesítési körét következő helységek és puszták képezik: u. m. Ludas, Detk, Ugra helységek, Tarnócza és Bálpüspöki puszták. — A keleti marhavész, múlt évi deczem­

Next