Községi Jegyzők Közlönye, 1873 (5. évfolyam, 2-25. szám)

1873-04-08 / 14. szám

Ötödik évi folyam. 14. szám. Buda-Pest, április 8-án, 1873. (Kezdetben : „MAGYAR JEGYZŐ“.) SZERKESZTI ÉS KIADJA: Dr. KISS (ILMÉRI) ISTVÁN. IHF" MEGJELENIK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyedévre 2 forint, — félévre 4 forint, — egész évre 8 forint.— Egyes számok 20 kijával kaphatók. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK s a felszólamlások a KIADÓ-HIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendők­ Mindkettő a Szentkirályi-féle házban van. (Váczi-utcza s régi­ posta-utcza sarkán.) A községi jegyzők helyzete Bih­ar­­megyében. Furta, 1873. martius 29. Sok füstbe ment remények, sok csa­lódás után, Biharban is sikerült az elaggodt jegyzők, agy a jegyzők özvegyei és árvái sorsának bizto­sítása érdekében, a megyei gyámolda felállítása. Örömteli kebellel közlöm az ide vonat­kozó szabályrendeletet, melynek életbe­léptetésétől fogva előre látni vélem, munka súlya alatt összeroskadt jegyzői család­tagok, s az özvegyen és árván maradtak, hála könnyeit­ leperegni. — Érzem, hogy a legnemesebb czél elérése tekintetéből, nem kell többé támaszkodnunk, az önként alakult jegyzői egyletek tagjainak, a mindinkább tapasztalt részvétlenséget ellensúlyozó intézkedéseire. E szabály­­rendelet nem enged senkinek kibúvó aj­tót, s mit eddig némelyek maguktól el­várhatónak véltek , most őket arra ez intézmény kötelezi! Messzire vezetne, ha beleereszkedném azon vajúdás ecsetelésébe, melylyel Bi­­har megyének több járásában, — a sárréti járás példáját követve — alakult egyletek, különösen az utóbbi pár év alatt küzdöttek. Legyen ez­úttal elég csak annak megemlítése, hogy mindenütt rideg részvétlenség vetett gátat a kezdetben melegen felkarolt nemes törekvésnek, s előre láthatólag a felbom­lásnak épen nem magasztalható eredmé­nyével lett volna befejezve az egyletek működése. A megyei gyámolda 204 községi jegyző részvénydijának köteles hozzá­járulásával, s 1.400.000 frt közadó után számított V2 krral a községek részéről, oly alapot teremt, mely már 1874. j­a­­nuárius 1-től teljes biztosítékot nyújt arra, hogy az elaggodt vagy elnyomoro­­dott községi jegyzők, úgy ezek özvegyei és árvái, az ínség és nyo­mortól mentve vannak. A mennyiben pedig most már két­ségtelennek bizonyult, hogy ilynemű intézmény minél nagyobb és tá­­gabb részvételre támaszkodhatik, annál több biztosítékkal rendelke­zik, hogy czéljának megfeleljen: közelben látom az országos nyugdíjintézet létesí­tését ; mi, hogy mielőbb elévethessék, nemcsak szívből óhajtom, hanem arra kar­társaimmal vállvetve, s a kedvező alkal­mat felhasználva, törekszünk is. A nemes tett nem szorul gyarló emberi magasztalásokra ugyan, mindazáltal nem szabad elmulasztanom megyénk nagyérdemű alispánjá­tek. Beöthy Andor úrnak ez ügy­ben tanúsított, nemes ügy buzgalmáról említést tenni. Egyedül neki köszönheti a jegyzői kar, hogy a múlt év dec­­­em­beri közgyűlésből e szabályrendelet kidolgozására majdnem kizárólag köz­ségi jegyzők neveztettek ki küldött­­ségi tagokat, s az így szerkesztett j­a­­vaslat oly módosításokkal fogad­tatott el a f. é. mártius 2-ai közgyűlésen, melyek a nyugdíjazás érdekéből előnyösöknek mutatkoznak. Végül megemlítem, mikép az 18­6­9-ik évben alakult „Sárréti járás nép­jegyzői egylet,“ múlt mely már se­gélyt és nyugdíj­t­biztositó intézet,s a megyei szabályrendelet által túlszárnyalva lett, a jövő hónapban közgyűlést tartand. Meg­lehet, amint óhajtandó is volna — hogy az anyagi rész mellőzésével, továbbra is fentartja magát azon czélból, hogy er­kölcsileg hasson a községi jegy­zők társadalmi állásának emelé­sére. — Az eredményről a lapot annak idejében értesíteni el nem mulasztandom.*) Juhos Feren­cz. Czikkelye Bihar vármegye bizottsága 1873-dik évi mártis hó 19. és több napjain Nagyvá­radon folytatva tartott közgyűlése jegyző­könyvének. 58. A jegyzői nyugdij-alapra vonatkozó sza­bályrendelet elkészítésével megbízott kül­döttség következő szabályzatot terjeszt be: Szabályrendelet, Bihar vármegye községi jegyzői, ezek özvegyei és árvái sorsának biztosításáról. 1. §. Bihar vármegye az 1871. évi XVIII. t. sz. 67. §. rendelvényénél fogva a községi jegyzők, ezek özvegyei és ár­vái sorsának biztosítása czéljából egy „községjegyzői nyugdíj-alap“ felállítását elrendeli, hogy ezen nyugdíj-alapból: a) az elaggodt vagy elnyomorodott községi jegyzők részére tisztességes nyug­díjat, b) az elhalt községi jegyzők özvegyei és árvái részére pedig évdíjat biztosítson. 2. § Ezen nyugdíj-alap a megye által alakíttatik : a) a községek által az államadó után teljesítendő befizetésekből. b) Bihar megye területén szolgálatban *) Köszönettel fogjuk venni. Egyúttal megjegyezzük, hogy a levél záradékában foglalt bizalmas sorokat ba­­rátilag tudomásul vettük, egyúttal t. ügybarátunkat mint a jegyzői kar egyik kiváló díszét üdvözöljük azon ritka szivességéért, hogy nagymérvű szembaja daczára e vál­lalat iránti nemes érdeklődésének folytonosan kitűnő je­leit adja. Óhajtjuk, hogy egészsége mielőbb teljesen helyre álljon! Sz. levő vagy később jegyzői hivatalba lépő jegyzők által egyszer mindenkorra fizetendő 40 o. é. forint dijakból. c) ugyanezek által részletes­eea fize­tendő 20 o. é. forint évi dijba. d) a jegyzői szigorlatokról kiállított oklevelekért fizetendő dijakból. e) a jegyzőkre hivatalos mulasztások­ért kiszabott bírságokból, — és f) bárminemű adományokból. 3. §. Ezekből folyólag köteleztetnek tehát : a) a most alkalmazásban levő községi jegyzők már 1873-dik évi július 1-ig az egyszer mindenkorra befizetendő 40 írtnak fele részét, — deczember 1-ig pedig an­nak másik fele részét; — a jövőre jegy­­zőségekbe lépendők pedig hivataluk elfog­lalásától számított egy év alatt a 40 frt dijat befizetni. b) a 20 forint évdij minden községi jegyző által félévi előleges részletekben az 1874. évi január 1-től számítva lesz évről-évre befizetendő. c) a községek a nyugdij­alap létesíté­séhez évi államadójuk arányához képest minden adó-forint után 5 %-val hozzá­járulni köteleztetnek oly módon, hogy a­hol a község állandó jövedelmi forrása e terhet viselni nem képes, ott az 1871. évi XVIII. t. sz. 120. §. 1. pontjában megjelölt egyenes adók után évről-évre a községi közköltővel együtt vettetik ki s hajtatik be. d) a jegyzői szigorlatokról kiállított oklevelek dijai az alispán által az alap­tőkéhez lesznek utalványozandók. e) a jegyzőktől behajtott pénzbírságok a szolgabirák által évnegyedenkinti kimu­tatás mellett beterjesztve, az alispán által szintén az alaptőke növelésére utalványoz­­tatnak. 4. §. A községek és jegyzők által fizetendő járulékok behajtása közigazga­tási úton történik. 5. §. Az alaptőke alakul, a 2. §. a), b), d) és f) pont alatt megjelölt jö­vedelmekből ; — a tőke kamatai azonban a 2. §. c) pontjában megjelölt jegyzői évdíjakkal együtt nyugdíjazás és segélye­zésre fordíttatnak. Azon esetre, ha a nyugdíjakból a nyug­díj- és segélyezésre jogosítottak igényei teljesen kielégíthetők nem lennének , a jogosítottak nyugdíja és segélyezése arány­­lagos levonás alá esik. Ha a nyugdíj­alap oly magasra emel­kedik , hogy ezen alap kamatai és a jegy­zők által fizetendő évi járulékokból a nyugdíj és segélyezési igény teljesen ki­elégíthető, akkor megyei határozattal a községeknek a nyugdíj­alap szaporításához való hozzájárulása beszüntetendő lészen.

Next