Köztelek – 1892. 1-52. szám
1892-02-10 / 12. szám
Köztelek, 1892. február 10. 195 GAZDASÁGI GÉPÉSZET ÉS TECHNOLOGIA Rovatvezető: LÁZÁR PÁL. Burgonyaaratás géppel. Régi baj, hogy a burgonyának kapásokkal való kiásatása szerfölött drága munka és e mellett az aratásra fogadott munkások megbízhatatlanok és szerfölött sok kellemetlenséget okoznak a gazdaságban. Ezért okszerűen vezetett gazdaságban, ha máskép nem, villás-ekével szántják ki a burgonyát és csak a szedésre alkalmaznak fogadott munkásokat. A villás-eke azonban csak könnyű homokos talajban képes a gumókat a talajtól kellőleg elkülöníteni, míg kötött földnemekben egyáltalán nem felel meg czéljának. Számtalan kísérlet létetett már oly gép szerkesztésére, mely maga ássa ki a burgonyát, azt a reá tapadó földtől, indaszálaktól stb. megtisztítja, sőt zsákba is szedi; azonban az eddig a piaczon megjelent szerkezetek közül egyik sem érte el a tökéletesség oly fokát, hogy olvasóinknak azok beszerzését ajánlhatnók, hanem ez ideig még meg kell elégednünk a Münster gróf elve szerint szerkesztett gépekkel, melyek a burgonyát kiássák és a földtől nagyjában megtisztítva, oldalt hányják. Ily szerkezetű gépet mutat ábránk is, melynél a 35 cm. széles, csúcsával kissé lefelé hajlított medencze keresztmetszetű szántóvas oldalt elgörbített nyélre van erősítve, ugy hogy a burgonyahalmokat könnyen átjárja és felemeli. A szántóvas mögött a halom, lebukása által összeomlik és a szántóvas síkjára vertikális irányban forgó villás végű verőkkel oldalt ellöketik, miáltal a burgonya a hozzá tapadó földtől elég jól megtisztul. Hogy a burgonya nagyon szét ne szórassék a verőkerék jobb oldalán fogó hálót lehet kifeszíteni. A szántóvas mély járata emelőkarral beállítható, a verőkerék forgása pedig a 105 cm. magas járó kererekek tengelyéről ki- és bekapcsolható kupékerékpárral eszközölhető. A kerekek nyomtávola 63 cm. (24'), koszorújuk pedig csúszás ellen bordákkal bír. A gép súlya kb. 250 kg, ára Clayton és Shuttleworth cégnél Budapesten 145 frt. Hogy ily gép mily nagy szolgálatot képes a gazdának tenni, annak illusztrálására alantiakban Egán Ede volt miniszteri felügyelő, jelenleg Sloszewoi (porosz tartomány) földbirtokosnak ily gépekkel elért sikereit közöljük. Egán úr a campagne kezdetén 2 Münster-féle burgonyaarató-gépet szerzett be, melyekkel aztán a nélkül, hogy csak a legkisebb mennyiséget is csak kézzel kellett volna kiásatnia, három egyenként körülbelül 40 kat. hold nagyságú burgonyaföldjét, így tehát összesen kb. 120 k. holdból szántatta ki burgonyatermését s mint mondja készpénzkiadása összesen 380 márka volt szemben előző évek 1300—2500 márka kiadásával. Hogy számítását mennyire fogadhatjuk el, arra a későbbiekben rá fogunk térni, most halljuk Egán urat magát, a mint tapasztalatait a «Westpreussiche Landw. Mittheilung»-ban előadja : A géppel könnyűséggel lehet naponta 3 k. holdból a burgonyát kiemelni. A gyárosok árjegyzékei ugyan 4, sőt még 5 holdról is tesznek említést, megjegyzendő 2 lóval, ami azonban illuzórikus. Én kivétel nélkül 4 lovat járattam a géppel s pedig 3 óránként felváltva azokat s daczára ennek még egészen sík és abszolút tiszta földön, elegendő hosszú sorok mellett sem bírtam többet elérni, mint 37*—4 k. holdat. Feltéve tehát, hogy gépünk elé 2 lovat fogunk és tekintetbe véve, hogy még hullámos talajjal és rövid sorokkal lehet dolgunk, vagy pedig nedves időjárás által vagyunk feltartóztatva, sőt több-kevesebb gazzal s kövekkel is kell számolnunk, akkor fentemlített 3 hold feltehető, mint oly középmunkaképesség, melyre minden körülmények között számíthatunk. Ezen napi munkaképesség eléretik tekintet nélkül arra, hogy az illető föld 30 vagy 100 métermázsát eredményez-e holdanként. A többé-kevésbé gazdag termés egyes-egyedül csak a gyűjtők számára van befolyással. Magam a gépnél az idei szegény termésnél, midőn k. holdanként 40 métermázsa volt az átlag, általában 16 gyűjtőt alkalmaztam. Egyes új, igen haszonhajtó burgonyafajoknál, melyek 60—70 mázsát szolgáltattak, elegendő volt 18 gyűjtő. Azon gazdatársaim tehát, kik azon szerencsés helyzetben vannak, hogy körülbelül 80—100 mázsára számíthatnak 20, maximum 21 gyűjtőt alkalmazhatnak. Szükséges azonkívül még egy ember, aki a gép mögött jár s hasonlóan a közönségesekéhez, azt kormányozza. Hogy teljesen korrekt dolgozzunk, szükséges, különösen eleinte, minden gép vezetéséhez 2 embert adni, mert az igen erős rázkódtatások folytán a munkás karja hamar elfárad. A másik munkásnak ekkor a sorok elején s végén, ha a gép esetleg nem ment elég mélyre s netán megakadt, a csomókat burgonyakapával ki kell emelnie. Azonkívül oly helyeken, a hol nagyobb mennyiségben gaz van, a mely miatt a gépet tisztítás czéljából többször meg kell állítani, a segédmunkás a kapával a gép előtt a gazt eltisztítja. A gyűjtés gyermekek által is végeztethető , sőt a kellemetlen folytonos hajlongás miatt, azt még könnyebben, gyorsabban s pontosabban is végezik, mint a felnőttek. Ezen körülmény is alkalmas arra, hogy még jobban leszállítsa az aratás költségeit, különösen tekintetbe véve a némely vidékeken ez alkalomra szokásos iskolai szünnapokat. Maga a munka folyamat a következő : minden géppel 60—80 soros sáv vétetik munkába, melyből kívülről befele járva, folyton szűkülő körüljárással kell a gépnek a burgonyát soronkint kiemelni. A munka megkezdése előtt a felügyeletet vezető gazda a két soron végig megy és a gép egyszerű körüljárásának lépésszámát elosztja a gyűjtők számával. Aztán mindegyik gyűjtőnek megadja a reáeső lépések számának megfelelő földterületet, mely természetesen nagyon változó lehet. Az igy kiosztott földterületek aztán a megkezdett 60—80 sor burgonya kiemelése egész tartamára vesszőkkel megjelöltetnek. Ha tehát a gyűjtő a gép mögött saját területén összegyűjtötte a burgonyát, akkor visszamegy a neki kiosztott terület elejére s újra bevárja, mig a gép körüljárása alkalmával ismét hozzá ér. Igy a munkások teljesen kihasználhatók s nem szükséges, szakmánybérrel azokat még nagyobb munkakifejtésre buzdítani, mert egyik sem képes többet gyűjteni, mint a mennyit a gép részére kiás. A munka pontosságára okvetlenül szükséges, hogy a felügyelettel megbízott személy, reggeltől estig közvetlenül a gép előtt járjon, hogy meggyőződjék mielőtt a gép egy új sort megkezd, hogy az előbbi sorban teljesen összegyűjtötték-e a burgonyát. Ennek ugyan meglehetős utat, átlag mintegy 30 km. kell naponta a gép előtt járva megtenni, de ezt a hozzá szokott gazda, elég jól győzi. Ha azonban ezen körülményre nem vagyunk elég figyelemmel akkor sok burgonya a földben fog maradni, mert a szétszórt burgonya az utóbbi sor kivetésénél, ha addig fel nem szedetik, a gép által teljesen eltemettetik. A középső sor mentén, vagy a gép által megmunkálandó földsáv szélén felállíttatnak a kocsik, (2—3) melyekre az összegyűjtött burgonya rá lesz rakva. Minden gyűjtőnek a saját kosarán kívül, még az uraságtól is kell kapnia egy kosarat, hogy csak egyszer kelljen a gyűjtőkocsikhoz mennie, a gép egyszeri körüljárása után. Már most ezen munkának költségszámítása a következő, megjegyezvén, hogy a mezőgazdasági dolgokban ily összehasonlításoknál elvből nem veszek fel soha képzelt (?) értékeket, hanem csak a tényleges készpénzkiadásokat. A burgonyarató-pép alkalmazása mellett a.. aratás költségei 120 holdnyi területen. 1. Napszám : 1 géphez, holdanként átlag 60 mázsányi termésnél 18 gyűjtő szükségeltetik. Átlagos napszámbér 30 kr, összesen 5 frt 40 kr. 2 férfi naponként 90 kr, összesen 1 frt 80 kr. Tehát egy gép napszámköltsége 7 frt 20 kr. 120 hold aratásához szükséges állandóan két gép, tehát napszámköltség 14 frt 40 kr. Két gép mellett midőn naponként 3 holdat végez mindegyikük, az aratás ideje 20 nap. lesz tehát az összköltség 20 x 14'40 · 288 frt. 2. Ehhez járul még a két gép költsége, melyeknek értéke, szállítással együtt, 110 —120 frt s melyeknek használhatósága 10 év, de biztosság kedvéért, itt csak 5 évre vétetnek fel, tehát 20% esik egy évre, azaz 20%-ra, (2x12) 1 24 frt, 48 frt! 3. Végül a kovács-javítási költségei évenkénti tartalékrészek megrendelésre, kenő, olaj stb. összesen 24 frt. Összege a kiadásoknak gépmunka esetén 360 frt. Összehasonlításul álljon itt 120 hold aratási költsége, kézimunka alkalmazásánál. 1. Napszám : 120 hold, 60 mázsa termés, eredménye 7200 mmázsa. Minthogy a mezei véka burgonya átlag 60 kg. sulya, a fenti mázsasulynak megfelel körülbelül 10800 véka. Feltéve, hogy az aratás elején 12 krt, végen pedig 15 krt fizettünk óránként, akkor átlag fizettünk 13V2 krt, tehát 10800 vékáért a 13V2 × 1458 frt." 2. Ehhez járul még az úgynevezett «mérő» kiszolgáltatása. Feltéve, hogy az ember naponta átlag 8 vékát ás ki, akkor az 10800 véka ki lesz ásva 1350 nap alatt. Minthogy azonban a mérő legalább is 116 mmázsát, tehát kell az ásóknak minimum 1350/16 85 mmázsát kiszolgáltatni, azaz 85 mázsa á 2 frt 40 (?) == 204 frt. Összege a kiadásoknak kézimunka esetén 1662 frt. Tehát a gép alkalmazása fenti viszonyok mellett 1450 frtnyi megtakarítást mutat fel. Ebből egy napra esik 1450/20 = 72,50 frt, s így minden gépnél naponként 3625 frtot takarítunk meg. Tehát már 4 napi használat után is busásan kifizetődik egy ily gép beszerzése. Hátra van tehát csak még fenti számítás két pontjának alaposságát bizonyítanom. Ugyanis fenti számításnál alapul vétetett, hogy a burgonya kiszedése tisztán saját munkások által végeztetett, ami leggyakrabban keresztül is vihető, mert még minden középszerű gazdaságban is, a nyáron át 35—40 munkás és munkásnő áll rendelkezésre, akik rendesen a burgonyaszedés idején úgyis ezen munkához koncentráltatnak. Ha tehát ezek az idegen munkásokkal együtt dolgoznak véka szerint, akkor ezen munkásoknak különben is járó gabonája- Münnster-féle burgonyaarató-gép.