Köztelek – 1892. 1-52. szám

1892-02-10 / 12. szám

Köztelek, 1892. február 10. 195 GAZDASÁGI GÉPÉSZET ÉS TECHNOLOGI­A Rovatvezető: LÁZÁR PÁL. Burgonyaaratás géppel. Régi baj, hogy a burgonyának kapásokkal való kiásatása szerfölött drága munka és e mel­lett az aratásra fogadott munkások megbízhatat­lanok és szerfölött sok kellemetlenséget okoznak a gazdaságban. Ezért okszerűen vezetett gazda­ságban, ha máskép nem, villás-ekével szántják ki a burgonyát és csak a szedésre alkalmaznak fogadott munkásokat. A villás-eke azonban csak könnyű homokos talajban képes a gumókat a talajtól kellőleg elkülöníteni, míg kötött földne­mekben egyáltalán nem felel meg czéljának. Számtalan kísérlet létetett már oly gép szer­kesztésére, mely maga ássa ki a burgonyát, azt a reá tapadó földtől, indaszálaktól stb. megtisz­títja, sőt zsákba is szedi; azonban az eddig a pia­czon megjelent szerkezetek közül egyik sem érte el a tökéletesség oly fokát, hogy olvasóinknak azok beszerzését ajánlhatnók, hanem ez ideig még meg kell elégednünk a Münster gróf elve szerint szerkesztett gépekkel, melyek a burgonyát kiássák és a földtől nagyjában megtisztítva, ol­dalt hányják. Ily szerkezetű gépet mutat ábránk is, melynél a 35 cm. széles, csúcsával kissé le­felé hajlított medencze keresztmetszetű szántóvas oldalt elgörbített nyélre van erősítve, ugy hogy a burgonyahalmokat könnyen átjárja és felemeli. A szántóvas mögött a halom, lebukása által összeomlik és a szántóvas síkjára vertikális irányban forgó villás végű verőkkel oldalt ellöketik, mi­által a bur­gonya a hozzá tapadó földtől elég jól meg­tisztul. Hogy a burgonya nagyon szét ne szórassék a verőkerék jobb oldalán fogó hálót lehet kifeszíteni. A szántóvas mély járata emelőkarral beállítható, a verőkerék forgása pedig a 105 cm. magas járó ke­­re­rekek tengelyéről ki- és bekapcsolható kup­é­kerékpárral eszközölhető. A kerekek nyom­távola 63 cm. (24'), koszorújuk pedig csú­szás ellen bordákkal bír. A gép súlya kb. 250 kg, ára Clayton és Shuttleworth c­ég­nél Budapesten 145 frt. Hogy ily gép mily nagy szolgálatot képes a gazdának tenni, annak illusztrálására alantiakban Egán Ede volt miniszteri felügyelő, jelenleg Slo­szewoi (porosz tartomány) földbirtokosnak ily gépekkel elért sikereit közöljük. Egán úr a campagne kezdetén 2 Münster-féle burgonyaarató-gépet szerzett be, melyekkel aztán a nélkül, hogy csak a legkisebb mennyi­séget is csak kézzel kellett volna kiásatnia, há­rom egyenként körülbelül 40 kat. hold nagyságú burgonyaföldjét, így tehát összesen kb. 120 k. holdból szántatta ki burgonyatermését s mint mondja készpénzkiadása összesen 380 márka volt szemben előző évek 1300—2500 márka ki­adásával. Hogy számítását mennyire fogadhatjuk el, arra a későbbiekben rá fogunk térni, most halljuk Egán urat magát, a mint tapasztalatait a «Westpreussiche Landw. Mittheilung»-ban előadja : A géppel könnyűséggel lehet naponta 3 k. holdból a burgonyát kiemelni. A gyárosok ár­jegyzékei ugyan 4, sőt még 5 holdról is tesznek említést, megjegyzendő 2 lóval, a­mi azonban illuzórikus. Én kivétel nélkül 4 lovat járattam a géppel s pedig 3 óránként felváltva azokat s da­czára ennek még egészen sík és abszolút tiszta földön, elegendő hosszú sorok mellett sem bírtam többet elérni, mint 37*—­4 k. holdat. Feltéve te­hát, hogy gépünk elé 2 lovat fogunk és tekin­tetbe véve, hogy még hullámos talajjal és rövid sorokkal lehet dolgunk, vagy pedig nedves idő­járás által vagyunk feltartóztatva, sőt több-keve­sebb gazzal s kövekkel is kell számolnunk, akkor fentemlített 3 hold feltehető, mint oly közép­munkaképesség, melyre minden körülmények kö­zött számíthatunk. Ezen napi munkaképesség eléretik tekintet nélkül arra, hogy az illető föld 30 vagy 100 métermázsát eredményez-e holdanként. A többé-kevésbé gazdag termés egyes-egyedül csak a­­ gyűjtők számára van befolyással. Magam a gépnél az idei szegény termésnél, midőn k. holdanként 40 métermázsa volt az átlag, általában 16 gyűjtőt alkalmaztam. Egyes új, igen haszonhajtó burgonyafajoknál, melyek 60—70 mázsát szolgáltattak, elegendő volt 18 gyűjtő. Azon gazdatársaim tehát, kik azon szerencsés helyzetben vannak, hogy körül­belül 80—100 mázsára számíthatnak 20, maxi­mum 21 gyűjtőt alkalmazhatnak. Szükséges azonkívül még egy ember, a­ki a gép mögött jár s hasonlóan a közönséges­ekéhez, azt kormányozza. Hogy teljesen korrekt dol­gozzunk, szükséges, különösen eleinte, minden gép vezetéséhez 2 embert adni, mert az igen erős rázkódtatások folytán a munkás karja hamar elfárad. A másik munkásnak ekkor a sorok elején s végén, ha a gép esetleg nem ment elég mélyre s netán megakadt, a csomókat burgonyakapával ki kell emelnie. Azonkívül oly helyeken, a hol nagyobb mennyiségben gaz van, a mely miatt a gépet tisztítás czéljából többször meg kell állítani, a segédmunkás a kapával a gép előtt a gazt eltisztítja. A gyűjtés gyermekek által is végeztethető , sőt a kellemetlen folytonos hajlongás miatt, azt még könnyebben, gyorsabban s pontosabban is végezik, mint a felnőttek. Ezen körülmény is al­kalmas arra, hogy még jobban leszállítsa az aratás költségeit,­ különösen tekintetbe véve a némely vidékeken ez alkalomra szokásos iskolai szünnapokat. Maga a munka folyamat a következő : min­den géppel 60—80 soros sáv vétetik munkába, melyből kívülről befele járva, folyton szűkülő kö­rüljárással kell a gépnek a burgonyát soronkint kiemelni. A munka megkezdése előtt a felügyeletet vezető gazda a két soron végig megy és a gép egyszerű körüljárásának lépés­számát elosztja a gyűjtők számával. Aztán mindegyik gyűjtőnek megadja a reáeső lépések számának megfelelő földterületet, mely természetesen nagyon vál­tozó lehet.­­ Az igy kiosztott földterüle­tek aztán a megkezdett 60—80 sor burgonya kiemelése egész tartamára vesszőkkel megjelöl­tetnek. Ha tehát a gyűjtő a gép mögött saját területén összegyűjtötte a burgonyát, akkor vissza­megy a neki kiosztott terület elejére s újra be­várja, mig a gép körüljárása alkalmával ismét hozzá ér. Igy a munkások teljesen kihasználha­tók s nem szükséges, szakmánybérrel azokat még nagyobb munkakifejtésre buzdítani, mert egyik sem képes többet gyűjteni, mint a mennyit a gép részére kiás. A munka pontosságára okvetlenül szükséges, hogy a felügyelettel megbízott személy, reggeltől estig közvetlenül a gép előtt járjon, hogy meg­győződjék mielőtt a gép egy új sort megkezd, hogy az előbbi sorban teljesen összegyűjtötték-e a burgonyát. Ennek ugyan meglehetős utat, átlag mintegy 30 km. kell naponta a gép előtt járva megtenni, de ezt a hozzá szokott gazda, elég jól győzi. Ha azon­­­ban ezen körülményre nem vagyunk elég figye­lemmel akkor sok burgonya a földben fog ma­radni, mert a szétszórt burgonya az utóbbi sor kivetésénél, ha addig fel nem szedetik, a gép által teljesen eltemettetik. A középső sor mentén, vagy a gép által megmunkálandó földsáv szélén felállíttatnak a kocsik, (2—3) melyekre az össze­gyűjtött burgonya rá lesz rakva. Minden gyűjtő­nek a saját kosarán kívül, még az uraságtól is kell kapnia egy kosarat, hogy csak egyszer kell­jen a gyűjtő­kocsikhoz mennie, a gép egyszeri körüljárása után. Már most ezen munkának költségszámítása a következő, megjegyezvén, hogy a mezőgazda­sági dolgokban ily összehasonlításoknál elvből nem veszek fel soha képzelt (?) értékeket, hanem csak a tényleges készpénzkiadásokat. A burgonyarató-pép alkalmazása mellett a.. aratás költségei 120 holdnyi területen. 1. Napszám : 1 géphez, holdanként átlag 60 mázsányi termésnél 18 gyűjtő szükségeltetik. Átlagos nap­számbér 30 kr, összesen 5 frt 40 kr. 2 férfi na­ponként 90 kr, összesen 1 frt 80 kr. Tehát egy gép napszámköltsége 7 frt 20 kr. 120 hold aratásához szükséges állandóan két gép, tehát napszámköltség 14 frt 40 kr. Két gép mellett midőn naponként 3 holdat végez mindegyikük, az aratás ideje 20 nap. lesz tehát az összköltség 20 x 14'40 · 288 frt. 2. Ehhez járul még a két gép költ­sége, melyeknek értéke, szállítással együtt, 110 —120 frt s melyeknek használhatósága 10 év, de biztosság kedvéért, itt csak 5 évre vétetnek fel, tehát 20% esik egy évre,­­ azaz 20%-ra, (2x12) 1 24 frt, 48 frt! 3. Végül a kovács-javítási költségei évenkénti tartalékrészek megrendelésre, kenő, olaj stb. összesen 24 frt. Összege a ki­adásoknak gépmunka esetén 360 frt. Összehasonlításul álljon itt 120 hold aratási költsége, kézimunka alkalmazásánál. 1. Napszám : 120 hold, 60 mázsa termés, eredménye 7200 mmázsa. Minthogy a mezei véka burgonya átlag 60 kg. sulya, a fenti mázsasulynak meg­felel körülbelül 10800 véka. Feltéve, hogy az aratás elején 12 krt, végen pedig 15 krt fizet­tünk óránként, akkor átlag fizettünk 13V2 krt, tehát 10800 vékáért a 13V2 × 1458 frt." 2. Ehhez járul még az úgynevezett «mérő» kiszolgáltatása. Feltéve, hogy az ember naponta átlag 8 vékát ás ki, akkor az 10800 véka ki lesz ásva 1350 nap alatt. Minthogy azonban a mérő legalább is 116 mmázsát, tehát kell az ásóknak minimum 1350/16 85 mmázsát ki­szolgáltatni, azaz 85 mázsa á 2 frt 40 (?) == 204 frt. Összege a kiadásoknak kézimunka esetén 1662 frt. Tehát a gép alkalmazása fenti viszonyok mellett 1450 frtnyi megtakarítást mutat fel. Ebből egy napra esik 1450/20 = 72,50 frt, s így minden gépnél naponként 36­25 frtot takarí­tunk meg. Tehát már 4 napi használat után is busásan kifizetődik egy ily gép beszerzése. Hátra van te­hát csak még fenti számítás két pontjának ala­posságát bizonyítanom. Ugyanis fenti számításnál alapul vétetett, hogy a burgonya kiszedése tisztán saját mun­kások által végeztetett, a­mi leggyakrabban ke­resztül is vihető, mert még minden középszerű gazdaságban is, a nyáron át 35—40 munkás és munkásnő áll rendelkezésre, a­kik rendesen a burgonyaszedés idején úgyis ezen munkához konc­entráltatnak. Ha tehát ezek az idegen mun­kásokkal együtt dolgoznak véka szerint, akkor ezen munkásoknak különben is járó gabonája- Münnster-féle burgonyaarató-gép.

Next