Köztelek – 1892. 1-52. szám
1892-02-10 / 12. szám
196 talék, lakás, tüzelőanyag stb. által okozott mellékkiadások amúgy sem jöhetnek tekintetbe, minthogy ezen évszakban mindenütt, az idegen munkásokéval egyenlő véka szerinti fizetést kapnak. Következőleg az élelmi járandóság sem vehető fenti összehasonlításnál számításba. Különben is a legtöbb esetben a gyűjtés úgyis gyermekekkel végezhető, akik amúgyis csak 25—30 kv napszámbért kapnak. Továbbá közelebbről szemügyre veendő még a lovak munkavégzése. Ezt, daczára annak, hogy 2 gép szolgálásához naponta 4 fogat van működésben, mégsem vettem számításba és pedig következő okokból. Először is minden váltás alkalmával, a lovak az üres szekrényeket a burgonyaföldre kiviszik és magukkal hozzák a teli kocsikat, tehát már ezáltal is helyettesítik 1—2 fogat munkáját, a szerint a minő távolban fekszik a burgonyaföld. Főként pedig azért nem vehető számításba a fogatok munkája, mert a gép által végzett ásási munkával a talaj oly teljesen lesz megmunkálva, hogy a legtöbb esetben elesik az őszi megforgatása a talajnak, kivéve oly talajokat, melyeknél ez alsóbb rétegek átfagyására nagy súly fektetendő. A verőkerék rendkívül gyors forgása, villaalakúlag végződő verőivel, melyekkel az egész szélességében emeli ki a földrészeket s dobja a magasba s ezáltal oly annyira s oly teljesen osztja szét a földrészeket, hogy a talaj utánra oly alakulást nyer, mintha szántva és utána 5—6-szor fogasolva lett volna. Hogy a burgonyát teljesen kivehessük a talajból, ahhoz okvetlenül szükséges, hogy a gépi munka befejezése után még kétszer fogasoljunk s újból gyűjtsünk, ami kézi munkánál is előnyös. Ily munka után, ha kellő felügyeletről gondoskodva volt, nem marad burgonya a földben, mert a gép, a talajból azokat mind kiemeli s igy azok csak hanyag összegyűjtés miatt maradhatnak a talajban. Jó kezelés mellett, kivéve tartós esőzések idején, a gép minden körülmények között helyesen működik. Egy körülbelől 20 hold új földön, mely csak nemrég lett irtva, 2 napig dolgoztam mindkét géppel. A gép majdnem minden egyes körüljárása után találtattak a talajban meglehetős nagy kövek. Ha ezek magasan feküdtek, akkor a vevők által félrelökettek. Ha pedig erősen benn fészkeltek a talajban, akkor a szántóval egyszerűen átugrotta azokat. Előfordul némelykor, habár ritkábban is, hogy a verők elgörbülnek, sőt, hogy egy verő eltörik, azért mindenesetre czélszerű, ha kiválóan veszélyezett helyeken a baj gyors orvoslására kéznél van a kovács, vagy a legényes ha készletben tartatik 1— 2 felcsavarható tartalékverő. Igen nehéz esetekben elgörbül még az erős szántóvasnyél is, mikor a gépet kovácshoz kell adni, mert annak hidegen való visszagörbütése nem vihető keresztül. Ha két géppel akarunk dolgozni, mindenesetre ajánlatos 3 gépet megrendelni, amikor a tartalékgépnek is mindenkor a mezőn kell lennie, hogy még apróbb javítások miatt se legyünk a munkában feltartóztatva. Ezen elővigyázat mellett az egész burgonyaaratás tartama alatt a munkaszünetelés összesen véve alig tesz ki egynéhány órát. Lejtős talajnál a szűk kerékállás miatt a gépet kellően támasztani kell, különösen a sorok végén, nehogy a fordulónál eldűljön, habár ez nem is ejt nagyobb kárt rajta. A gép azonban még meglehetős lejtős talajnál is hiány nélkül működik. Nagyon agyagos talajnál a szántóvasat többször kell kicserélni, mint más esetben. Tartós szárazság esetén, mint amilyen múlt évben is volt, szükséges ezenkívül még, hogy a gyűjtők még kapákkal is legyenek ellátva, mert ily körülmények között a vevők nem képesek, a földet teljesen elosztani s igy megtörténhetik, hogy az egyes nagyobb földdarabokban még burgonya bennmarad, melyeket aztán a kapával kell kiszedni. Igen magas gaz esetén a lovakat gyors ütemben kell járatni, mert ezáltal a gép könynyebben győzi le az akadályokat. Ekkor, ha mindjárt méter magas gaz is van, azt a gép messze eldobja. Taraczkos helyek mintaszerűen lesznek a gép által tisztítva, s azok a földtől teljesen megszabadítva maradnak a föld színén fekve. Csakis esős idő esetén nem működik a gép gáncs nélkül, különösen húslevelű burgonyáknál, vagy pedig igen tisztátalan talajnál. Ily esetekben ajánlatos, hogy a gép vezető mögött még egy ember haladjon, aki aztán, ha ezek miatt fennakadás bekövetkezik, a gépet viszszahúzza egy kapával, a gép előtt összegyűlt gazt eltávolítja. Tartós esőzés esetén a munkának szünetelni kell, ami ily esetben még kézi kapálásnál is bekövetkezik. Tapasztalataim alapján, a gép vásárlása alkalmával gazdatársaim figyelmét következő körülményekre hívom föl: 1. Meg kell győződni arról, hogy a vevők elég hosszuak-e ? Azoknak rögzített szántóvasnál még egynéhány hüvelyknyire kell annál mélyebbre nyúlniok. Minthogy a szántóvas hegyével ferdén lefelé van állítva, azért a leeső burgonyák csak akkor lesznek teljesen megtisztítva a földtől, ha a verők képesek az egész feltárt földhalmot teljesen felszedni és elröpíteni. Ezért ezen körülmény különösen figyelembe veendő, mert a legtöbb gép csak igen rövid verőkkel bir s ezért nem dolgozik tisztán. 2. Ügyelni kell arra, hogy 14 verővel bírjon a gép, (mert van olyan is, mely csak nyolczczal, vagy tízzel bir), mert csak akkor lesznek a burgonyák teljesen megtisztitva, s a föld színére fektetve. 3. A géppel ajánlani szokott fogóháló mellőzendő, mert ép ezáltal a rávetődő föld sávban marad fekve s sok burgonyát eltakar. Nélküle ugyan a gép mögött maradó gyűjtő sáv, szélesebb lesz s a gyűjtés több időt is vesz majd igénybe, de legalább a burgonya mind a felszinre jut. 4. Arra is kell ügyelni, hogy mindenkor egy tartalékszántóvas is legyen a gép mellett. 5. Azon esetre, ha a fogaskerekek nem bírnak védő koronggal, akkor rögtön kell egyet csináltatni vaspléhből, vagy fából, mert különben burgonyalevelek könnyen közbejöhetnek, miáltal a kerékpár már egy campagne alatt is tönkre mehet. 6. Az ujabb gépeken szükségtelenül alkalmazott kikapcsoló nagyon törékeny s egy vassin elébe állításával könnyen üzemen kivül helyezhető, hogy egyáltalában ne is működhessen. 7. Az ujabb szerkezetű gépeknél a szántóvas oldalán elhelyezett csoroszlyaszerűen hajlított kés, könnyen elhagyható. Czélja volna ennek a burgonyaleveleket és a gazt, a szántóvas előtt, oldalt elhajlítani, működésében azonban alig felel meg czéljainak. A burgonya-aratógép rendes működésének feltételeit már most következőkben foglalhatjuk össze : 1. Földünk előkészítésénél a legnagyobb gondossággal össze kell szedni minden követ. 2. A burgonya ültetése alkalmával iparkodni kell, minél hosszabb sorokat elérni, miáltal az aratás gyorsíttatik. A talaj körös -körül 4—5 méter szélességben szabadon hagyandó, kivéve oly helyeken, ahol a lovak a határon kiléphetnek. 3. Hogy munka közben minden kellemetlen feltartóztatástól mentve legyünk, mindig egygyel több gépet kell megrendelni, mint ahányat állandóan munkában akarunk tartani. 4. Nem szabad magát a gyárosok jegyzékei által félrevezettetni hagyni, hanem a gép hajtására mindenkor 4 lovat kell befogni, melyek 3 óránként felváltandók. Egyenletesen friss tempó legjobban akadályozza, az eltömődéseket és töréseket. 5. Két egymást felváltó ember elég a gép tökéletesen biztos kiszolgálására. A gépvezetőt védő pápaszemmel kell ellátni, mert különösen ellenkező irányú szél a feldobott földtől eredő port szemébe hajtja s gyakran megnehezíti a gép vezetését. 6. A szerint, amint holdankét 30—50 mmázsát várhatunk, minden egyes géphez 16—20 gyűjtő adandó ; különösen ajánlatos lehetőleg csak gyermekeket alkalmazni. Minden gyűjtő két kosárral legyen ellátva. 7. A felügyelettel megbízott személy folyton a gép előtt járjon, mert csak úgy ellenőrizhető a szedés. 8. A kovács mindenesetre kirendelendő a a mezőre, hogy még munkaszünetelés előtt megfigyelhesse a gépet, hogy aztán esetleg szükségessé vált kisebb javításokat még a másnapi munkakezdet előtt megcsinálhasson. 9. A kiásás befejezése után lehetőleg még kétszer boronáljuk meg a talajt s gyűjtsünk aztán újra. Jó felügyeletről kell gondoskodni, az első napokban személyesen is megfigyelendő és ellenőrizendő a munka, amikor aztán biztosítva lehetnek a sikerről. Ily burgonyaarató-gépek alkalmazásával szerintem könnyen lehetséges. 1—200 hold burgonyafölddel biró középnagyságú gazdaságokban idegen munkások mellőzésével s tisztán a saját munkások alkalmazásával a burgonyaaratást 3—4 hét alatt elvégezni. Ugyanezen idő alatt s ugyanazon munkásszámmal legalább is kétszeresét végezhetjük el a kézi munkának, sok kiadást takarítunk meg s a talaj még azonkívül egy eléggé nem méltányolható kitűnő megmunkálást nyer. Egán urnák közölt czikke sok figyelemreméltót tartalmaz, de a gépi munka költségeinek számításánál nem fogadhatjuk el, az ő számítási módját, mert az nem nyújt kellő alapot a gépi munka és kézi munka költségeinek összehasonlítására. A helyes eljárás az, hogy sorba felszámítunk minden költséget, mely az egyik és a másik munkanemnél kiadódik. Így a gépi munkánál szó sem lehet arról, hogy a fogaterőt ne számítsuk, azzal indokolva ezt, hogy a burgonya hazaszállításához amúgy is kell a fogat és hogy a talaj megmunkálása, melyet ráadásul nyújt a gép, felére költségekkel. Hátha kapásokkal ásatjuk ki a burgonyát, nem miveltetik meg ezáltal is a talaj ? Ha a gépi munka után még 2-szeri fogasolás szükséges az összes burgonyák kiszedésére, úgy nagyon természetes, hogy ezen költségeket is számba kell venni. Ha egy rezerv gép kell, úgy ennek az ára, úgyszintén a kirendelt kovácslegény költsége is terheli a gép munkaköltség-számláját stb. Ha így nem is kapunk oly fényes eredményt, hogy a gép 4 nap alatt kifizeti magát, a számeredmény még mindig oly ékesen fog a gép kiváló haszna mellett szólani, hogy minden számítani tudó gazda ösztönözve érezheti magát ily gép beszerzésére. Kívánatos lett volna, ha Egán ur azon tapasztalatait is közölte volna, mennyire sértetik meg a burgonya a vevők által s az igy okozott ütések neme okozzák a burgonya értékének csökkenését. Kézi kapálásnál is megsérül bizonyos 1/0 burgonya, s ép érdekes lett volna tudni, mennyi a készpénzveszteség az egyik és a másik esetben? Végre ami a gép szerkezetére vonatkozólag mondatott, az is egy kis módosításra szorul. Nem épen szükséges, hogy 14 vevője legyen a verőkeréknek, mert a munka jósága attól függ, minthosszra hány ütést végez e kerék s így ha egy 12 verős kerék csak valamivel gyorsabban forog, mint a 14 verős, és oly jó munkát végez. A felfogó hálót sem kell annyira elitélni, mert ha helyesen ferdén beállítjuk, a lehulló föld nem borítja be a burgonyát, hanem igenis ezen újbóli ütődés elősegíti a tapadó talaj és a burgonya külön válását és a szedést megkönnyíti. A kikapcsoló készüléket könnyen lehet elég biztosra készíteni és azt kár volna egy vasrúd belefeszítésével üzemen kivül helyezni. L. P. Köztelek, 1892. február 10.