Köztelek – 1894. 53-103. szám
1894-09-29 / 78. szám
Az igtatóba 1577—2873. számig vagyis összesen 1296 darab ügyirat vezettetett be. Ezzel szemben 1893. évfolyamán expediáltatott junius 20-tól szeptember 20-ig. Írott levél sürgöny 660, nyomtatvány csomag 848, összesen 1508 darab, mig az igtató-könyvbe bevezettetett 1897. számtól 2332, vagyis 435 ügydarab. Az ügyforgalom ezen tetemes emelkedését az egyesület iránti érdeklődés állandó fokozódása mellett különösen a sörárpakiállítás, az őszi gyümölcsvásár és az őszi harmadik lóvásár előkészítése idézték elő. A sörárpakiállításról más helyen lesz szerencsénk a mélyen. Választmánynak jelentést tenni s e helyütt a gyümölcsvásárról és az őszi lóvásárról is csak röviden említem meg, hogy azok iránt az érdeklődés oly nagy nem csak a gazdaközönségünknél, de a külföldnél is, hogy azok sikere már eleve is biztosítottnak tekinthető. A sörárpavásár és kiállítás, az őszi gyümölcsvásár és az őszi lóvásár előkészítésén kívül az egyesületi tisztikart terhelték a következő munkálatok : Elkészíttetett a tavaszi tenyészállatvásár leszámolása, átalakíttatott az egyesület pénz-és könyvkezelése, az egyesület könyvtárában a rendezés óta felszaporodott anyag beosztatott és egy pótkatalógus munkálatai előkészíttettek. A közgyűlés elé terjesztendő Évkönyv szintén elkészült s jelenleg expediczió alatt van; az istvántelki szőlőtelepen elrendelt ajtószoba építése befejeztetett, az egyesület Köztelek épületén a választmány által elrendelt javítások és berendezések foganatosíttattak, úgy, mint a terem felszerelése és villámvilágításra való felszerelése ; helyreállíttattak továbbá lakóteleknél levő nagyobb hiányok. Kiosztatott 2 waggon kainit és 3 waggon Thomassalak, részben ingyen, részben mérsékelt áron az egyesület tagjainak rozszsal való kísérletezés czéljából, valamint a berlini sörárpakiállításon való részvételünk is annyira előkészíttetett, hogy már a katalógus egybeállítása van munkálatba véve. Az egyesület működéséből folyólag felterjesztés intéztetett a nyári szünet folyamán. Az egész faluban csak egy volt, aki elütött a Dobrán a rendes típustól; éppen azt az egyet találta elvenni a molnár. Nem mintha éppen csak olyan lett volna a gusztusa, de mert, tudja isten, mintha könnyebben adták volna, mint a többit. Hja, az isten háta mögé, a Kraszna-partjára, nem nagyon kívánkoztak a mulatós lányok, akik szerették, ha vasárnaponkint megpörgette őket a korcsmában a bogárszemű legénység. Aki pedig fejkötő alá került közülök, az is csak mutogathatta magát a faluban tovább, kivált ha módos volt az ura s ellátta asszonynak való csecsebecsével, szines selyemkendővel, csipkés fodros kaczabajkával. Csergő Balázs ugyan elláthatta mindezzel a maga feleségét, mert elég jó módban vala de azért mégis csodálkozott egy kicsit, mikor olyan két kézzel fogták Patajék. Mert ha a többi dobrai leány piros szegfűhöz, meg bazsarózsához hasonlított, akkor Pataj Eszti gyöngyvirágnak vált volna be leginkább. Valami különös tejfehérséggel ékeskedett az arcra, melyen csak éppen annyi pirosság volt, a mennyi a napkiszivta, színehagyott vadrózsa szirmán szokott lenni. Világosszőke fejét mintha egy nagy bokor érett árvalányhaj borította volna, mely hosszan leért a dereka alá, a mint egy vastag fonatba szedte. Keze-lába uniformája kicsi, keskeny, ha ma herczegkisasszonynak öltöztetik, senki se mondja, hogy másból evett világéletében, mint színarany-tányérból. VI/20. Békés Csongiálm. Agrárszocziális ügy. Rubinok ügyv. titkár kiküldetése ügyében földmiv. miniszterhez. VI/22. Felirat a kereskedelmi miniszterhez kedvezményes szénszállítás iránt. VI/27. Pogatos szőlőmüv. eszk. versenyére segély iránt. VI/27. Felirati jelentés a földmiv. min. a XI. teny. állatvásárról. VII/1. Földmiv. miniszterhez lóvásár ügyben jelentés kimutatással. VIII/2. Földmiv. miniszterhez lóvásár kedvezm. szállítás iránt. VII/3. Földmiv. miniszterhez lókisérők ingyenes szállítása iránt. VII /3. A kereskedelmi miniszterhez a Tattersallba vezet, vágány ügyben. VII/9. Földmiv. miniszterhez a földbér rendszer tárgyaló munka pályázati eredménye iránt. VIII/11. Földmiv. miniszterhez gazdasági tudósításokra levelező lapok iránt. IX/7. Földmiv. miniszterhez: Berlini sörárpakiállitás ügyben. IX/17. Földmiv. miniszterhez Oderbergi állatvizsgálati ügyben. Részint az egyesületi tisztikar ismereteinek bővítése, részint pedig a vidéki gazdasági egyesületekkel való szoros viszony fentartása czéljából az egyesületi tisztikar a vidék minden nevezetesebb gazdasági mozgalmában részt vett, így a martonvásári, a túrkevei, mezőberényi, a nyitrai gazdasági kiállításon, a csáktornyai, lóvásáron, a miskolczi és budapesti gyapjúaukción, a bécsi tenyészállatvásáron stb. Midőn az egyesületi tisztikar nyári működéséről tisztelettel beterjesztett vázlatos jelentésem szíves tudomásul vételét kérném a mélyen tisztelt választmánytól, szabadjon a jelen ülés tárgyalására, illetve előterjesztéses jelentésére becses figyelmüket felhívnom, mely a nyári működés részleteit világítja meg. A választmány a tisztviselőkar nyári működése és az ügyek vezetése felett elismerését és megelégedését fejezte ki. Azt persze nem tudta a pusztai molnár, amit az egész falu tudott, hogy Pogány Jóska a kelletén tul is bent van már a leány szivében s ha az el nem veszi, nem igen akadt volna a fehér gyöngyvirágnak több kérője Dobrán. Bizony a nemes legények egy álló esztendeig minden vasárnap agybafőbe veregették egymást az Esztike egyetlen jó szaváért, de azután úgy tették, mint a párzó madár: mikor látták, hogy van már a leánynak választottja, szépen elmaradtak mellőle valamennyien. Csakhogy a Pogány Jóska famíliája gőgös, gazdag nép volt, aki tudni se akart róla, hogy olyan szegény leányt vegyen el a gyerek, amilyen Pataj Eszti. És éppen ebben rejlett a hiba, meg annak az oka, hogy az öreg Pataj olyan szívesen látta a negyvenes, gyűrött képű molnárt. Észrevette ugyan Csergő, hogy a milyen szíves hozzá a gazda, olyan vasvillaszemeket vet rá az asszony, a leány anyja, de azt gondolta, hogy az csak olyan divatja neki. A leány se jó nem volt hozzá, se rossz. Mikor az apja azt mondta: „no lányom, a malomban fogsz lakni ezentúl, elvesz Balázs bácsi", arra is csak hallgatott az ártatlan szépen, se ki nem szaladt, mint a a ki megijedt, se el nem pirult, mint a ki örül. Csergő Balázs meg volt ezzel is elégedve, ő csak azt tudta, hogy most már lesz, kinek a kedvéért pilizni hajnaltól késő Jelentés a Vil. sörárpakiállítás- és vásár eredményéről. Ügyvezető titkár jelentést tesz a VII-dik sörárpakiállítás- és vásár eredményéről a következőkben: Az idei sörárpakiállítás a választmány határozata folytán vásárral is egybeköttetett s az eladással a „Magyar mezőgazdák szövetkezete" bízatott meg, mely eddig körülbelül 300 vagyon árpát adott el. Örvendetes jelenség mindenesetre, hogy a vevők nagyrésze az eladó árpát kint a helyszínén is megtekinti s gyakran az árpát megszemlélve, magasabb árakat igér, a termelő által bejelentett áraknál. A kiállítás szeptember 1-től 15-ig tartott s a múlthoz képest jelentékeny emelkedést mutat, mert 30 vármegyéből 107 kiállító 194 árpamintával vett részt a kiállításon. A biráló-bizottság szeptember he 1-én ülésezett Perczel Dezső elnöklete alatt s a birálat eredménye a „Köztelek" lapban annak idején közölve volt, a bizottság kiosztott 5 arany, 8 ezüst és 25 bronz oklevelet, azaz összesen 38 darabot. A kiállítást a megnyitás napján a földmivelésügyi miniszter is kitüntette látogatásával. Igazgató: bejelenti, hogy az idei árpakiállítás tetemes költséget okozott, mely az előirányzatban felvéve nincs, 305 frt 09 krra rúg az összeg, melynek utólagos engedélyezését kéri a válaszmánytól. A választmány a VII. sörárpakiállítás és a vásár eredményét örömmel veszi tudomásul és felmerült 305 frt 9 kr. költséget utalványozza. A berlini sörárpavásár, 1323 igazgató jelenti hogy miután egyesületünk mindig súlyt helyezett arra, hogy a mezőgazdasági terményeknek piaczot keressen, ennélfogva indítványozza, hogy a berlini sörárpavásáron az O. M. G. E. vegyen részt egy kollektív sörárpakiállítással. Az elnökség a válaszmány utólagos jóváhagyása reményében intézkedett az iránt, hogy az O. M. G. E. kollektív küldeménye a berlini vásárra bejelentessék. Egyúttal felterjesztés intéztetett a földmivelési miniszterhez, hogy a berlini kiállítás tanulmányozásával egy szakestig, amikor tudniillik pihenésre nem kárhozhatja a folyó kánikulai apadása, Szent-Mihály napkor hazavitte a sólyomhaju asszonyt a malomba és elkezdte vele azt a paradicsomi életet, amit csak úgy lehet élni kettesben, egészen kiválva a világból, elbújva idegen szemek elől; s amit mindenki magától is kitalál és megszeret, akinek nincs oka megbánni, hogy a páros életre adta magát. A sárga ősz sok dolgot adott a molnárnak, valahol a hegyek közt nagy eső lehetett többször is egymásután; megdagadt a Kraszna s a szürke, agyagos hullámok majd elsodorták a gátat, nem volt szünete a malomkerék forgásának. Özönlött az őrlető népség a falvakból; a dobraiak is ellátogattak, de senki közülök annyiszor, mint Pogány Jóska, akitől nem múlhatott hét, hogy legalább egyszer ne hozott volna őrölni való búzát, vagy az isten tudja, miféle egyéb ürügygyel egyébkor is be ne került volna a molnárokhoz. Meg is kérdezte egyszer Csergő: — Tán lisztes boltot nyitottál ecsém,hogy annyit járod már a malmomat? De azzal nem igen törődött, hogy milyen zavarba jött erre a legény. Neki jó volt az, hogy ide hordogatta az egész termését, ő szép keresetre tett azzal szert, pedig most kellett a pénz, mert asszony volt a háznál. A felesége be-benézett néha a malomba, de szóba se állt azokkal, akik ott voltak.