Köztelek – 1894. 53-103. szám

1894-09-29 / 78. szám

Az igtatóba 1577—2873. számig vagyis összesen 1296 darab ügyirat vezettetett be. Ezzel szemben 1893. évfolyamán expe­diáltatott junius 20-tól szeptember 20-ig. Írott levél sürgöny 660, nyomtatvány csomag 848, összesen 1508 darab, mig az igtató-könyvbe bevezettetett 1897. számtól 2332, vagyis 435 ügydarab. Az ügy­forgalom ezen tetemes emelke­dését az egyesület iránti érdeklődés állandó fokozódása mellett különösen a sörárpakiál­lítás, az őszi gyümölcsvásár és az őszi har­madik lóvásár előkészítése idézték elő. A sörárpakiállításról más helyen lesz szerencsénk a mélyen­­. Választmánynak je­lentést tenni s e helyütt a gyümölcsvásárról és az őszi lóvásárról is csak röviden emlí­tem meg, hogy azok iránt az érdeklődés oly nagy nem csak a gazdaközönségünknél, de a külföldnél is, hogy azok sikere már eleve is biztosítottnak tekinthető. A sörárpavásár és kiállítás, az őszi gyümölcsvásár és az őszi lóvásár előkészíté­sén kívül az egyesületi tisztikart terhelték a következő munkálatok : Elkészíttetett a tavaszi tenyészállatvásár leszámolása, átalakíttatott az egyesület pénz-és könyvkezelése, az egyesület könyvtárá­ban a rendezés óta felszaporodott anyag be­osztatott és egy pótkatalógus munkálatai előkészíttettek. A közgyűlés elé terjesztendő Évkönyv szintén elkészült s jelenleg expediczió alatt van; az istvántelki szőlőtelepen elrendelt ajtószoba építése befejeztetett, az egyesület Köztelek épületén a választmány által el­rendelt javítások és berendezések foganato­síttattak, úgy, mint a terem felszerelése és villámvilágításra való felszerelése ; helyreál­líttattak továbbá lakóteleknél levő nagyobb hiányok. Kiosztatott 2 waggon kainit és 3 waggon Thomassalak, részben ingyen, részben mérsé­kelt áron az egyesület tagjainak rozs­zsal való kísérletezés czéljából, valamint a berlini sörárpakiállításon való részvételünk is annyira előkészíttetett, hogy már a kata­lógus egybeállítása van munkálatba véve. Az egyesület működéséből folyólag fel­terjesztés intéztetett a nyári szünet folyamán. Az egész faluban csak egy volt, a­ki elütött a Dobrán a rendes típustól; éppen azt az egyet találta elvenni a molnár. Nem mintha éppen csak olyan lett volna a gusztusa, de mert, tudja isten, mintha könnyebben adták volna, mint a többit. Hja, az isten háta mögé, a Kraszna-partjára, nem nagyon kívánkoztak a mulatós lányok, a­kik szerették, ha vasárnaponkint megpörgette őket a korcsmában a bogárszemű legénység. A­ki pedig fejkötő alá került közülök, az is csak mutogathatta magát a faluban to­vább, kivált ha módos volt az ura s ellátta asszonynak való csecsebecsével, szines se­lyemkendővel, csipkés fodros kaczabajkával. Csergő Balázs ugyan elláthatta mind­ezzel a maga feleségét, mert elég jó módban vala de azért mégis csodálkozott egy kicsit, mikor olyan két kézzel fogták Patajék. Mert ha a többi dobrai leány piros szegfűhöz, meg bazsarózsához hasonlított, akkor Pataj Eszti gyöngyvirágnak vált volna be leginkább. Valami különös tej­fehérséggel ékeske­d­ett az arcra, melyen csak éppen annyi pirosság volt, a mennyi a napkiszivta, színe­hagyott vadrózsa szirmán szokott lenni. Vilá­gosszőke fejét mintha egy nagy bokor érett árvalányhaj borította volna, mely hosszan leért a dereka alá, a mint egy vastag fo­natba szedte. Keze-lába uniformája kicsi, keskeny, ha ma herczegkisasszonynak öl­töztetik, senki se mondja, hogy másból evett világéletében, mint színarany-tányérból. VI/20. Békés Csongiálm. Agrár­szocziá­lis ügy. Rubinok ü­gyv. titkár kiküldetése ügyében földmiv. miniszterhez. VI/22. Felirat a kereskedelmi minisz­terhez kedvezményes szénszállítás iránt. VI/27. Pogatos szőlőmüv. eszk. verse­nyére segély iránt. VI/27. Felirati jelentés a földmiv. min. a XI. teny. állatvásárról. VII/1. Földmiv. miniszterhez lóvásár ügyben jelentés kimutatással. VIII/2. Földmiv. miniszterhez lóvásár kedvezm. szállítás iránt. VII/3. Földmiv. miniszterhez lókisérők ingyenes szállítása iránt. VII /3. A kereskedelmi miniszterhez a Tattersallba vezet, vágány ügyben. VII/9. Földmiv. miniszterhez a föld­bér rendszer tárgyaló munka pályázati ered­ménye iránt. VIII/11. Földmiv. miniszterhez gazda­sági tudósításokra levelező lapok iránt. IX/7. Földmiv. miniszterhez: Berlini sörárpakiállitás ügyben. IX/17. Földmiv. miniszterhez Oderbergi állatvizsgálati ügyben. Részint az egyesületi tisztikar ismere­teinek bővítése, részint pedig a vidéki gaz­dasági egyesületekkel való szoros viszony fentartása czéljából az egyesü­leti tisztikar a vidék minden nevezetesebb gazdasági moz­galmában részt vett, így a martonvásári, a túrkevei, mezőberényi, a nyitrai gazdasági kiállításon, a csáktornyai, lóvásáron, a mis­kolczi és budapesti gyapjúaukc­ión, a bécsi tenyészállatvásáron stb. Midőn az egyesületi tisztikar nyári működéséről tisztelettel beterjesztett vázlatos jelentésem szíves tudomásul vételét kérném a mélyen tisztelt választmánytól, szabadjon a jelen ülés tárgyalására, illetve előterjesz­téses jelentésére becses figyelmüket felhív­nom, mely a nyári működés részleteit vilá­gítja meg. A választmány a tisztviselőkar nyári működése és az ügyek vezetése felett elis­merését és megelégedését fejezte ki. Azt persze nem tudta a pusztai molnár, a­mit az egész falu tudott, hogy Pogány Jóska a kelletén tul is bent van már a leány szivében s ha az el nem veszi, nem igen akadt volna a fehér gyöngyvirágnak több kérője Dobrán. Bizony a nemes legények egy álló esztendeig minden vasárnap agybafőbe vere­gették egymást az Esztike egyetlen jó sza­váért, de azután úgy tették, mint a párzó madár: mikor látták, hogy van már a leánynak választottja, szépen elmaradtak mellőle valamennyien. Csakhogy a Pogány Jóska famíliája gőgös, gazdag nép volt, a­ki tudni se akart róla, hogy olyan szegény leányt vegyen el a gyerek, a­milyen Pataj Eszti. És éppen ebben rejlett a hiba, meg annak az oka, hogy az öreg Pataj olyan szívesen látta a negyvenes, gyűrött képű molnárt. Észrevette ugyan Csergő, hogy a milyen szíves hozzá a gazda, olyan vasvillaszemeket vet rá az asszony, a leány anyja, de azt gondolta, hogy az csak olyan divatja neki. A leány se jó nem volt hozzá, se rossz. Mikor az apja azt mondta: „no lányom, a malomban fogsz lakni ezentúl, elvesz Balázs bácsi",­­ arra is csak hallgatott az ártatlan szépen, se ki nem szaladt, mint a a ki megijedt, se el nem pirult, mint a ki örül. Csergő Balázs meg volt ezzel is elé­gedve, ő csak azt tudta, hogy most már lesz, kinek a kedvéért pi­lizni hajnaltól késő Jelentés a Vil. sörárpakiállítás- és vásár ered­ményéről. Ügyvezető­ titkár jelentést tesz a VII-dik sörárpakiállítás- és vásár eredményéről a következőkben: Az idei sörárpakiállítás a választmány határozata folytán vásárral is egybeköttetett s az eladással a „Magyar mezőgazdák szö­vetkezete" bízatott meg, mely eddig körül­belül 300 vagyon árpát adott el. Örvendetes jelenség mindenesetre, hogy a vevők nagy­része az eladó árpát kint a helyszínén is megtekinti s gyakran az árpát megszem­lélve, magasabb árakat igér, a termelő által bejelentett áraknál. A kiállítás szeptember 1-től 15-ig tar­tott s a múlthoz képest jelentékeny emelke­dést mutat, mert 30 vármegyéből 107 kiál­lító 194 árpamintával vett részt a kiállításon. A biráló-bizottság szeptember he 1-én ülésezett Perczel Dezső elnöklete alatt s a birálat eredménye a „Köztelek" lapban annak idején közölve volt, a bizottság kiosztott 5 arany, 8 ezüst és 25 bronz­ oklevelet, azaz összesen 38 darabot. A kiállítást a megnyitás napján a földmivelésügyi miniszter is kitüntette láto­gatásával. Igazgató: bejelenti, hogy az idei árpa­kiállítás tetemes költséget okozott, mely az előirányzatban felvéve nincs, 305 frt 09 krra rúg az összeg, melynek utólagos engedélye­zését kéri a válaszmánytól. A választmány a VII. sörárpakiállítás és a vásár eredményét örömmel veszi tudomásul és felmerült 305 frt 9 kr. költséget utalvá­nyozza. A berlini sörárpavásár, 1323 igazgató jelenti hogy miután egyesü­letünk mindig súlyt helyezett arra, hogy a mezőgazdasági terményeknek piaczot keres­sen, ennélfogva indítványozza, hogy a berlini sörárpavásáron az O. M. G. E. vegyen részt egy kollektív sörárpakiállítással. Az elnökség a válaszmány utólagos jóváhagyása remé­nyében intézkedett az iránt, hogy az O. M. G. E. kollektív küldeménye a berlini vásárra bejelentessék. Egyúttal felterjesztés intézte­tett a földmivelési miniszterhez, hogy a ber­lini kiállítás tanulmányozásával egy szak­estig, a­mikor tudniillik pihenésre nem kár­hozhatja a folyó kánikulai apadása, Szent-Mihály napkor hazavitte a só­lyomhaju asszonyt a malomba és elkezdte vele azt a paradicsomi életet, a­mit csak úgy lehet élni kettesben, egészen kiválva a világból, elbújva idegen szemek elől; s a­mit mindenki magától is kitalál és megsze­ret, a­kinek nincs oka megbánni, hogy a páros életre adta magát. A sárga ősz sok dolgot adott a mol­nárnak, valahol a hegyek közt nagy eső lehetett többször is egymásután; megdagadt a Kraszna s a szürke, agyagos hullámok majd elsodorták a gátat, nem volt szünete a malomkerék forgásának. Özönlött az őrlető népség a falvakból; a dobraiak is ellátogattak, de senki közülök annyiszor, mint Pogány Jóska, a­kitől nem múlhatott hét, hogy legalább egyszer ne hozott volna őrölni való búzát, vagy az isten tudja, miféle egyéb ürügygyel egyéb­kor is be ne került volna a molnárokhoz. Meg is kérdezte egyszer Csergő: — Tán lisztes­ boltot nyitottál ecsém,hogy annyit járod már a malmomat? De azzal nem igen törődött, hogy mi­lyen zavarba jött erre a legény. Neki jó volt az, hogy ide hordogatta az egész ter­mését, ő szép keresetre tett azzal szert, pedig most kellett a pénz, mert asszony volt a háznál. A felesége be-benézett néha a malomba, de szóba se állt azokkal, a­kik ott voltak.

Next