Köztelek – 1894. 53-103. szám

1894-10-10 / 81. szám

sok minthogy tizenkét hold beültetéséért szakembert nem alkalmazhatnak, az olt­ványokat sem veszik meg, mert a vele való bánást nem ismerik A szövetkezet tehát, a­mikor az ültetést felelősség mellett elvállalja, a szőlők rekonstruálását is előmozdítja, mert így a kisebb területtel bíró tulajdonosok is hozzáfoghatnak az újraültetéshez. Az „Első szőlőtelepitő szövetkezet székhelye Bánhorvát, (Borsod megye). Szarvasmarhakivitel Ausztráliából Európába. A legutóbbi időkben mind nagyobb kisérle­teket tesznek az ausztráliai fagyasztott hus behozatalával s ezen olcsó produktum Eu­rópa minden piaczán megjelent. Mint érte­sülünk az ausztráliai kereskedők most már nem csak a fagyasztott hús importtal kísér­leteznek, hanem újabban kísérletet tettek élő állatokat szállítani Európa részére. Az első szállítmányt, 20 drb ökröt, Angliába importálták. Az ökrök jó kondíczióban ju­tottak Anglia piaczára s minthogy Vs rész­szel olcsóbban kínálták az árut, mint az Angol szarvasmarhatenyésztők, az ökrök azonnal elkeltek. Állatbevitel korlátozása. A földmivelés­ügyi miniszter értesítése szerint a Magyar­országból és Horvát-Szlavónországból szár­mazó h­asított­ körmű állatok (szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések) Morvaország terü­letére csakis azonnali levágás czéljából és csakis oly községekbe szállíthatók, melyek­ben állatorvosi felügyelet alatt álló közvágó­híd van, s ha a közvágóhídra az állatok közvetlenül vasúttal bevihetők. Állatbeviteli tilalom. A földmivelésügyi miniszter értesítése szerint a Magyarország­ból származó h­asított­ körmű­ élő állatok Tyrolba és Vorarlbergbe való bo- és átvitele megtiltatott. Malaga szőlőtermése. A malagai konzulá­tus jelentése szerint a múlt évben körülbelül 4 millió kg. aprószőlő termett, a folyó évi termést pedig több mint 5 millió kgra becsülték, azonban a tartós esőzések a szőlőkben nagy károkat okoztak, minélfogva valószínű, hogy az idei szüret a várakozásnak nem fog meg­felelni s az eredmény nem lesz jobb a tava­lyinál. Az idén kevés bort fognak szűrni, mert a termelők nagyrésze a szőlőt, mint ilyet értékesítette, a­mi a malagabor drágu­lását vonhatja maga után. Czukorkivitelünk Kis-Ázsiába. A szmirnai piac­on a magyar-osztrák czukorgyártmány állandóan az első helyet foglalja el, habár mennyiségre nézve a múlt évben 4000 zsák­kal kevesebb volt a bevitel, mint az előző évben. Az összes czukorbevitel a múlt évben 71.100 zsákot tett. A bevitel értéke tetemo­son emelkedett, a­mennyiben a tavalyi ki­sebb bevitel értéke 3­20 millió forintot tett az előző év 315 millió forintnyi értékössze­gével szemben. A bevitelben részesek: Ausztria-Magyarország 67.800 zsákkal, (ebből 60.500 zsák czentrif­ugál-pilé, 4500 zsák kon­kasszé és 2800 láda koczkaczukor), továbbá Francziaország 800 zsákkal, Oroszország 1500 zsákkal és Egyiptom 1000 zsákkal. Az utóbbi két állam porezukrot importált. Az oroszországi gyártmányt, úgy szintén az egyiptomi czukrot sárgás színe miatt nem kedvelik, a francziaországit ped­ig a­mely nagyobb részt koczka-czukor, bevitelünk mindinkább kiszorítja. Sajnos, hogy czukor­kivitelünk hasznát nagy részt Ausztria él­vezi, a­mennyiben Magyarországon kevés czukorgyár van, mely okból a répatermelés sincs oly mérvben elterjedve, hogy nagy kivitelünk lehetne. Bajorország árpaforgalma. Bajorország­ban a nagymérvű sörgyártás folytán az árpa feldolgozása igen jelentékeny s e czélra éven­kint mintegy négy millió métermázsa árpát használnak fel. Németországban a sörfőzés­hez összesen 12 millió métermázsa árpát igé­nyelnek , az évenkénti összes árpatermés pedig, mely sörfőzési czélokra alkalmas, 24—28 millió métermázsa közt ingadozik. Marad tehát mintegy 12 millió métermázsa árpafelesleg, mely mennyiséget részben ve­tésre, részben szeszgyártásra használnak fel, egy jelentékeny részt pedig exportálnak. Franczia és Délbajorország, Pfalz, Thüringia és a Saar-vidék árpája s az abból előállított maláta kitűnő tulajdonságaiért Anglia és Hollandiában, Francziaországban és Svájcz­ban mindig igen kedvelt volt, s nemcsak árpából, hanem malátából is jelentékeny ki­vitele volt az említett államokba. 1881 óta azonban a malátakivitel jelentékenyen csök­kent s azóta daczára Bajorország árpafelös­legének, Magyarország és Ausztriából nagy­mennyiségű árpát importálnak, a mely minő­ségileg sokkal jobb a Bajorországinál és malátakészitésre, illetve sörgyártásra sokkal használhatóbb. A Thomasfoszfátlisztárak mérséklése. A mezőgazdaságot igen közelről érdeklő hatá­rozatról értesülünk, mely a legutóbbi na­pokban a stassfurti Thomasfoszfátliszt-szin­dikátus és a németországi közlekedésügyi minisztérium képviselői között jött létre. Az érdekeltek között folytatott tanácskozások azon eredményre vezettek, hogy a szindi­kátus kilátásba helyezte a Thomasfoszfát­liszt jelenlegi árának jelentékeny alábbszál­lítását, ha a közlekedésügyi minisztérium a kálitrágyánál érvényben levő mérsékelt vas­úti árszabványt a Thomasfoszfátlisztre is kiterj­eszti. Ezen tariffaengedmény az e na­pokban Kölnben tartott vasúti tanácskozás­ban is szóba jött s valószínű, hogy az mi­előbb mog fog adatni. Ha a német kormány a tariffaengedményt megadja, akkor a jövőben ezen fontos műtrágyát sokkal olcsóbban fogják mezőgazdáink boszorozkatni, mint eddig. Műborgyártás. A tibipszti borkereskedők az utóbbi időben botrányos visszaéléseket követnek el a m­űborgyártással és forgalomba hozatalával. Égető szükség volt ugyan ná­lunk a műborgyártás elleni törvényre, mely meg is hozatott, de mit használ ez a bor­termelő gazdáknak, a mikor a törvény csak papiroson van meg s annak végrehajtása csak illuzórius. Az olasz bor név alatt hoz­zánk behozott borok, nagyobbrészt hamisít­ványok, bizonyítja ezt legjobban azon tény, hogy a műborgyárak Olaszországban ugy keletkeznek, mint a gomba s­orok gyárt­mányait nagyobb részt Ausztria-Magyar­országba szállítják. Ujabban az u. n. tanúk­­inilot használják fel a nagybani műbor­gyártásra. Triesztbe Kelet-Indiából 1892-ben 1794 mmázsát, 1893-ban már 2446 méter­mázsát vittek be. Ez évben a behozatal sokszorosan felülmúlja a múlt évit, a­minek az a magyarázata, hogy Barcelonában ez idén nyolc­ tamarinddal dolgozó műborgyár keletkezett. A megejtett vizsgálatok bizonyít­ják, hogy a műborok az egészségre károsan hatnak. A határvámállomásokon minden szakértelmet nélkülöző finanezbiztosok van­nak hivatva arra, hogy az olasz borok mi­nőségét megállapítsák, mi csak arra jó, hogy a borhamisítás ellen hozott törvény írott malaszt maradjon. A fogyasztó közön­ség érdeke s a magyar borok jó hírneve, melyet e hamisítványok nagyon megronta­nak, egyaránt megköveteli, hogy a kormány a beözönlő borokat szigorúan megvizsgál­tassa s a borvizsgálást szakavatott közegek­kel végeztesse. Istria bortermése. Pólában a szüret már­javában folyik, paronzai kerületben, mely a legjobb borvidékek közé tartozik s egy­szersmind a bortermelés középpontja, az eredmény mennyiségileg a múlt évinél rosz­szabb, de minőségileg sokkal jobb. A bor­árak igen alacsonyak, a­minek oka egyrészt az, hogy erre vevők nem jelentkeznek más­részt, hogy a múlt évről igen nagy készle­tek maradtak vissza. A legutóbbi napokban különösen az észak-nyugati partvidékeken nagy jégverés volt, mely a szőlők nagy részét tönkre tette s igen nagy károkat okozott. Az „Egyetértés" tudósítása a luxus-lóvásár­ról. Az „Egyetértés" az évi október hó 6-iki számában hosszabb tudósítást közöl az őszi lóvásárról, a­melyben főleg az ellen kell ki, hogy az O. M. (I. E. ) vásárt az állami lótenyészintézetek számfeletti és kisorolt anyagának árverésével kapcsolatosan ren­dezte. A nagymértékben rodoneziózus tudó­sítás jellemzésére kiemeljük tudósító amaz igen gyönge tájékozódottságra valló állításait, hogy a mezőhegyesi méntelep (értsd ménes) „telivér produktumaival" kezdte meg az ár­verést, holott azok a „telivérek", a­melyek egynémelyikét név szerint is felsorolja, kisbéri félvérkanczák voltak. Továbbá kiemeli, hogy a mezőhegyesi „túlnyomóan impozáns telivérekkel lépett a versenytérre, míg a bábolnai ménes csak kevés érdeklődést volt képes kelteni, a fogarasi méntelep (értsd ménes) arabi szár­mazású lovai pedig egyáltalán nem ébresztet­tek semmi figyelmet, s a t." A tudósító tehát a fogarasi lipizzai fajta lovakat arabsoknak nézte, a bábolnai arabsokról pedig hallgat. Hazai lótenyésztésünk viszonyainak ilyen alapos ismeretével fölfegyverkezve a tudó­sító azzal áll elő, hogy nem akarja kutatni, váljon a vásárrendező-bizottság túlságos ön­bizalom vagy szakavatatlanságból (!) ter­vezte-e az állami árveréssel párhuzamos vásárt. Talán czélszerűbb lett volna, ha először az egyik vásárt tartjuk meg, azután haza­eresztjük a külföldieket, hogy bizonyos rövid idő eltoltável ismét visszahívjuk őket a másik vásárra, illetőleg árverésre. Külön­ben a jeles tudósítás az illető lapba csakis a szerkesztő távollétében csempésztetett be, a­mit legjobban bizonyít az, hogy az „Egyet­értés" október 9 iki száma minden megjegy­zés nélkül egész terjedelmében közli a ren­dező­bizottságnak a tudósításon a párt ala­posan élvező helyreigazítását, a­mit külön­ben egy komoly laptól méltán el is vár­hattunk. Állatok bevitelének korlátozása. A raga­dós száj- és körömfájás behurczolásának veszélye miatt a h­asított­ körmű állatoknak Magyarországból Styriába való szállítása oly formán korlátoztatott, hogy oda hasított­ kör­mű állatok csakis azonnali levágás czéljából és csakis vasúton szállíthatók, s csak azon vasúti marhavizsgáló állomásokon rakhatók ki, a­melyeken rendszerinti állatorvosi vizs­gálat történik. Más állomáson való kirakha­tásuk csak az illető hatóság által adandó engedély alapján történhetik. A vasútállomás­tól behozott állatok kocsin hozandók rendel­tetési helyükre és ott azonnal levágandók. ugyan ezen okból korlátoztatott a hasított­körmü állatok bevitele, a földmivelésügyi miniszter értesítése szerint, Horvát-Szlavon­országból Alsó-Ausztriába, hova ezen állatok csakis közvetlenül vasúton és kizárólag Bécsbe és Bécsújhelyre az ottani állatvásárterek vesz­teglő helyiségeibe szállíthatók. A Horvát-Szlavonországból Bécsújhelyre szállított ser­tések az ottani szállások veszteglő helyisé­geibe hizlalás végett is beállíthatók s ha ezen helyiségekben 5 napon keresztül rajtok a betegségnek gyanúja nem észleltetett, szabad forgalomba hozhatók. Szőlőtelepítés és bortermelés az Alföldön. A h­omokterületeken való szőlőtelepítés az Alföldön mind nagyobb arányokat tölt, a mi­ből kitűnik, hogy az azzal foglalkozók nem csak üdvös de hasznot hozó munkát is végez­nek. A homoki szőlő telepítése a lefolyt évben a kedvezőtlen tavaszi időjárás daczára is előre­haladt s a nagy kiterjedésű homok szőlő- Köztelek, 1894. október 10 1397

Next