Köztelek – 1913. 50-99. szám
1913-07-12 / 53. szám
1900 két hét ótaszüntelenül tartó esőzés a gabonaneműeket siralmas állapotba juttatta. Az aratási munkák megakadtak és teljesen szünetelnek, minélfogva a kalászosokat a kicsirázás és a lábon való elrothadás veszedelme fenyegeti. A borsó, repce és a renden lévő takarmány jórészt tönkrement. Úgyszólván minden mezőgazdasági munka szünetel, az utak járhatatlanok, előrelátható tehát, hogy az aratási és hordási munkák rendkívüli nehézségbe ütköznek és sokáig fognak tartani, addig pedig az időjárás további mostohasága katasztrófaszerű károkat okozhat. Sajnos a rendkívüli időjárás nemcsak Szabolcs megyében, de az ország legtöbb vidékén zavarokat és bajokat idézett elő s joggal tartunk attól, hogy f. hó 30-ikán közlendő gazdasági leveleink országszerte a pusztulás siralmas képét fogják feltárni. Szabolcs megyei tudósításainkat alább adjuk. * ! Május 2-től június 23-ig nem volt csapadék. Már-már a kapásokat komoly veszélylyel fenyegette az aszály, mikor sajnos, megömlöttek az ég csatornái. Sajnost kell mondani, mert azóta folyton esik, majd 200 milliméter csapadékunk volt. Az aratási és takarmánybetakarítási munkák teljesen szünetelnek. Míg a lóherék és a lucerna első kaszálása eső nélkül kazalba került, addig gazdáink nagyobb részének bükkönye renden hever, ázik, pocsékolódik. Ma megforgatjuk, holnap megázik és hogy mit jelent ez, nem kell tovább ecsetelnem! Épp igy vagyunk az aratással. Bár június 26-án megkezdettük, aratóink azóta alig vághattak pár száz keresztet. Minden gazdasági munka szünetel most, mikor a legszorgosabb utánjárás is kevés volna a munkák idejében való elvégzésére. A nehéz pénzviszonyok közepette e munkaszünet kettős csapással nehezedik úgy a munkaadóra, mint a munkásra. Míg az elmúlt évben július 10-én zsákban volt már terményünk, vígan szállíthattunk is már, ez évben kétséges, lesz-e a hó végére cséplőképes gabona. A folytonos esőzés kipergéssel, kicsirázással fenyegeti az egyébként mennyiségre igen jó rozsterméskilátásainkat, ami ellen most nem lehet panasza a kisgazdának sem, mert körülbelül 70 magyar holdanként lehet az átlagtermés. tsz óáru alakulásában is látható a jó terméskilátás, vagy tán az üzlettelenségre vezethető vissza, hogy 12'80 13"-ért lehet rozsot vásárolni. A szarvasmarha és sertés ára hihetetlen alacsony. A nagy pénzügyi pangás abban is kifejezésre jut, hogy mert egyáltalában nincs kereslet, csak kínálat. Egyedül a jó igásökörnek van ára. Mezőgazdasági egyéb nyersterményeinkben nagyon lanyha az üzlet. Liszt alig fogy, pedig a terménykészletek eltűntek- még a kisgazda kamrájából is. Itt a Nyírben, hol eddig állandóan a,lüktető kereskedelmi élet volt, itt látni leginkább, mily csapásként nehezedik az általános gazdasági válság úgy gazdára, mint kereskedőre. (Nyírbátor, Szabolcs m.) Góth László, urad. igazgató. Az itteni vidék gazdasági helyzete most kritikussá vált; amilyen szép reményekre kecsegtetett a fennálló gyönyörű gabonanemű, oly siralmas állapotban van az most és ha az ég nem zárja el zsilipjeit, katasztrofális károk előtt állunk. Az az egy bizonyos, hogy különösen azok a gazdaságok, melyek az aratásaikat leginkább géppel szokták végeztetni, rendkívüli nehézségekkel fognak küzdeni, alig van 1 — 1 tábla, melyetsimán a géppel le fog lehetni vágatni. Az aratás tehát soká fog húzódni, és úgy is a kalendárium szerint igen el vagyunk késve. Isten mentsen egy hirtelen beálló forróságtól, melytől a közelgő kánikula időszakában tartani lehet. De, hogy máris egy növény aratása és betakarítása körül roppant nehézségek és kiszámíthatatlan károk vannak, azt azon gazdatársak bizonyítani fogják, kik nagyobb mértékben borsótermesztéssel foglalkoznak. Számítva az inkább (különösen június hó végétől) szárazságra hajló klímánkra, a borsó a gazdasági menetbe pompásan beilleszthető növény volna, mely oknál fogva mi is egészen 500 holdig belementünk a termesztésébe. Nem csak e maghozam kecsegtető, de a borsó szalmájában is egy igen értékes takarmányt nyerünk. De hol vannak a reményeink ! A kinyitt borsó hüvelyében csírázik, a szalmája értéktelenné vált. A sok forgatás és kezelés által is sok kipereg. Némely fajta jobban tartja magát és a későbben érő borsóban van most reményünk, hogy az jól betakarítható lesz. Tehát a szép reményekre és talán „rekord" termésre jogosító volt kilátások részben megsemmisültek és ha az időjárás hamarosan jóra nem fordul, akkor a gabonaneműekről is majd azt fog kelletk jelenteni, amit most a borsóról. (Görögszállás, Szabolcs m.) Gruner Lipót. * Mikorra közlésem napvilágot látott, akkorra a helyzet úgy megváltozott, hogy a gazdaságok valóságos katasztrofális helyzetbe kerültek. Két héten keresztül minden nap volt csapadék. Lehullott 150—160 milliméter és még most is ömlik, ma már ötödször. A petrencén levő borsók és repcék teljesen elpusztultak, a renden levő lucernát, bükkönyt teljesen tönkretette az esőzés, az őszi és tavaszi szalmákat takarmányozni lehetetlen lesz, mert valósággal lábán rothad el a termés. Az aratás a legjobb esetben 14—15 körül kezdődhetik. A munkások most már kifogyva keresetből és készletből, előlegből kénytelenek élni. Minden munka szünetel és az utak járhatatlanok. A szőlőket permetezni nem lehet, fellépett a fülrtperonoszpóra is. A Bodrogközön és több tiszamenti község árterein az ár elvitte a szénaboglyákat és rendeket. Most már második éve semmi haszna ezen területeknek. Az esőzés csupán a lucernások és kapásokra van némi jó hatással, jóllehet ezek is inkább meleg, száraz időt kívánnak. A búzák összekuszálva, ledöntve hevernek a sárban, a kalászok feketednek. Sok zöld búzát a rozsda annyira ellepte, hogy a szem megszorulása okvetlen bekövetkezik. A termés okvetlen szenvedett már idáig is 10° a károsodást, mert hiszen nagy különbség, vájjon 82 kilós búzát, vagy 76 kilós búzát aratunk-e ? (Kisfástanya, Szabolcs m.) Szomjas Gusztáv: 412 _ Gyászhírek. Wolff Lajos nyugalmazott uradalmi tiszttartó, a Sopronmegyei Gazdatisztek és Erdőtisztek Körének tiszteletbeli elnöke, a Sopronmegyei Gazdasági Egyesülettiszteletbeli tagja és volt elnöke 81 éves korában meghalt Csornán. — Hartmann József, a „Köztelek" lap műszaki személyzetének általánosan tisztelt tagja, a„Köztelek" lapnak tizenegy év óta gondos korrektora elhunyt 30 éves korában Budapesten. Úgy a „Pátria" személyzete, mint a szerkesztőség fájdalmas részvéttel búcsúzik a régi és hű munkatárstól. A galántai nemzetközi talajművelőgép-flmutató helyi rendező-bizottsága folyó hó 7-én délelőtt Galántán, a községháza tanácstermében Gülcher Jakab elnöklete alatt ülést tartott. Ez alkalommal megjelent a helyi rendezőbizottság úgyszólván teljes számmal. A galántai cukorgyári uradalmat Kuffner Raoul báró, Esterházy Béla gróf uradalmát Hindler Károly igazgató, Zichy József gróf uradalmát Svarczer Jenő uradalmi felügyelő képviselték. Horváth Jenő gazdasági egyesületi ügyvezető titkár, mint a helyi rendezőbizottság előadója beszámolt a bizottság eddigi működéséről, bejelentette, hogy az elszállásolás Pozsonyban a városi idegenforgalmi bizottság közreműködésével immár kezdetét vette. A pozsonyi kényelmes és újra épített szállodákban körülbelül 1000 ember nyer elhelyezést, azonkívül pedig 2000 személy számára a város intelligens lakossága ajánlott fel kényelmes elszállásolást. Az idegenforgalmi bizottság igen nagy gondot fordít arra, hogy csak méltányos szállásdíjak szedessenek. Kérjük azonban a nemzetközi gépbemutatót látogatni óhajtó közönséget, hogy a lakás iránti igényeiket legkésőbb július hó 25-ig jelentsék be Horváth Jenő a Pozsonyvármegyei Gazdasági Egyesület ügyvezető titkáránál. A látogatók élelmezésére 1000 személyre berendezett hatalmas sátrat fognak felállítani, ahol a vendégek hideg büffét és különféle italokat élvezhetnek. Hogy pedig az idegeneknek is módjában legyen magyar specialitást élvezni, Kecskemétről bugaci gulyásokat hozat a rendezőbizottság, akik a helyszínen gulyást fognak főzni és kiszolgálni. A bemutatandó gépek kezelésénél alkalmazott személyzet számára Galántán készítettek elő kényelmes szállásokat. A műszaki bizottság, ifj. Sporzon Pál gazdasági akadémiai tanár és Karkoványi Ákos műegyetemi adjunktus vezetésével már július hó 14-én megkezdi a bemutatandó gépek kipróbálását. A próbák a nyilvánosság kizárásával fognak megejtetni, kivételes esetekben azonban a helyi rendező-bizottság elnöke külön beléptidíj mellett megengedi a próbák megtekintését is. A bemutató céljaira KÖZTELEK,© 1913. JULIUS HÓ 5.51. SZÁM 23-IK ÉVFOLYAM. Magyar-Belga Fémipargyár R.-T. Budapest, Hungária körút 115—117. szám. Gazdasági vasutak nyomjelzése, építése és anyagok szállítása. Eladás bérlet. Költségvetés, katalógus díjtalan. Állandó nagy raktári