Köztelek – 1913. 50-99. szám

1913-07-12 / 53. szám

1900 két hét óta­­szüntelenül tartó esőzés a gabona­neműeket siralmas állapotba juttatta. Az aratási munkák megakadtak és teljesen szünetelnek, minélfogva a kalászosokat a kicsirázás és a lábon való elrothadás veszedelme fenyegeti. A borsó, repce és a renden lévő takarmány jórészt tönkrement. Úgyszólván minden m­ező­­­gazdasági munka szünetel, az utak járhatatlanok, előrelátható tehát, hogy az aratási és hordási munkák rendkívüli nehézségbe ütköznek és sokáig fognak tartani, addig pedig az­ időjárás további mostohasága katasztrófaszerű károkat okozhat.­­ Sajnos a rendkívüli időjárás nemcsak Szabolcs megyében, de az ország legtöbb vidékén zava­rokat és bajokat idézett elő s joggal tartunk attól, hogy f. hó 30-ikán közlendő gazdasági leveleink országszerte a pusztulás siralmas képét fogják feltárni. Szabolcs megyei tudósításainkat alább adjuk. * ! Május 2-től június 23-ig nem volt csapadék. Már-már a kapásokat komoly veszélylyel fenye­gette az aszály, mikor sajnos, megömlöttek az ég csatornái. Sajnost kell mondani, mert azóta folyton esik, majd 200 milliméter csapadékunk volt. Az aratási és takarmánybetakarítási munkák teljesen szünetelnek. Míg a lóherék és a lucerna első kaszálása eső nélkül kazalba került, addig gazdáink nagyobb részének bükkönye renden hever, ázik, pocsékolódik. Ma megforgatjuk, hol­nap megázik és hogy mit jelent ez, nem kell tovább ecsetelnem! Épp igy vagyunk az aratás­sal. Bár június 26-án megkezdettük, aratóink azóta alig vághattak pár száz keresztet. Minden gazdasági munka szünetel most, mikor a leg­szorgosabb utánjárás is kevés volna a munkák idejében való elvégzésére. A nehéz pénzviszo­nyok közepette e munkaszünet kettős csapással nehezedik úgy a munkaadóra, mint a munkásra. Míg az elmúlt évben július 10-én zsákban volt már terményünk, vígan szállíthattunk is már, ez évben kétséges, lesz-e a hó végére cséplő­képes gabona. A folytonos esőzés kipergéssel, kicsirázással fenyegeti az egyébként mennyiségre igen jó rozsterméskilátásainkat, ami ellen most nem lehet panasza a kisgazdának sem, mert körülbelül 7­0 magyar holdanként lehet az átlagtermés. t­­sz óáru alakulásában is lát­ható a jó terméskilátás, vagy tán az üzlet­telenségre vezethető vissza, hogy 12'80 13"-ért lehet rozsot vásárolni. A szarvasmarha és sertés ára hihetetlen alacsony. A nagy pénzügyi pangás abban is kifejezésre jut, hogy mert egyáltalában nincs kereslet, csak kínálat. Egyedül a jó igásökörnek van ára.­­­ Mezőgazdasági egyéb nyersterményeinkben nagyon lanyha az üzlet. Liszt alig fogy, pedig a terménykészletek eltűntek- még a kisgazda kamrájából is. Itt a Nyírben, hol eddig állan­dóan a,­­lüktető kereskedelmi élet volt, itt látni leginkább, mily csapásként nehezedik az általá­nos gazdasági válság úgy gazdára, mint keres­kedőre. (Nyírbátor, Szabolcs m.) Góth László, urad. igazgató. Az itteni vidék gazdasági helyzete most kri­tikussá vált; amilyen szép reményekre kecseg­tetett a fennálló gyönyörű gabonanemű, oly siralmas állapotban van az most és ha az ég nem zárja el zsilipjeit, katasztrofális károk előtt állunk. Az az egy bizonyos, hogy különösen azok a gazdaságok, melyek az aratásaikat leg­inkább géppel szokták végeztetni, rendkívüli nehézségekkel fognak küzdeni, alig van 1 — 1 tábla, melyet­­simán a géppel le fog lehetni vágatni. Az aratás tehát soká fog húzódni, és úgy is­ a kalendárium szerint igen el vagyunk késve. Isten mentsen egy hirtelen beálló forró­ságtól, melytől a közelgő kánikula időszakában tartani lehet. De, hogy máris egy növény ara­tása és betakarítása körül roppant nehézségek és kiszámíthatatlan károk vannak, azt azon gazda­társak bizonyítani fogják, kik nagyobb mértékben borsótermesztéssel foglalkoznak. Számítva az inkább (különösen június hó végétől) szárazságra hajló klímánkra, a borsó a gazdasági menetbe pompásan beilleszthető növény volna, mely oknál fogva mi is egészen 500 holdig belementünk a termesztésébe. Nem csak e maghozam kecseg­tető, de a borsó szalmájában is­ egy igen értékes takarmányt nyerünk. De hol vannak a remé­nyeink ! A kinyi­tt borsó hüvelyében csírázik, a szalmája értéktelenné vált. A sok forgatás és kezelés által is sok kipereg. Némely fajta jobban tartja magát és a későbben érő borsóban van most reményünk, hogy az jól betakarítható lesz. Tehát a szép reményekre és talán „rekord" termésre jogosító volt kilátások részben meg­semmisültek és ha az időjárás hamarosan jóra nem fordul, akkor a gabonaneműekről is majd azt fog kelletk­ jelenteni, amit most a borsóról. (Görögszállás, Szabolcs m.) Gruner Lipót. * Mikorra közlésem napvilágot látott, akkorra a helyzet úgy megváltozott, hogy a gazdaságok valóságos katasztrofális helyzetbe kerültek. Két héten keresztül minden nap volt csapadék. Le­hullott 150—160 milliméter és még most is ömlik, ma már ötödször. A petrencén levő borsók és repcék teljesen elpusztultak, a renden levő lucernát, bükkönyt teljesen tönkretette az esőzés, az őszi és tavaszi szalmákat takarmányozni lehetetlen lesz, mert valósággal lábán rothad el a termés. Az aratás a legjobb esetben 14—15 körül kezdődhetik. A munkások most már ki­fogyva keresetből és készletből, előlegből kény­telenek élni. Minden munka szünetel és az utak járhatatlanok. A szőlőket permetezni nem lehet, fellépett a fülrtperonoszpóra is. A Bodrogközön és több tiszamenti község árterein az ár elvitte a szénaboglyákat és rende­ket. Most már második éve semmi haszna ezen területeknek. Az esőzés csupán a lucernások és­ kapásokra van némi jó hatással, jóllehet ezek is inkább meleg, száraz időt kívánnak. A búzák összekuszálva, ledöntve hevernek a sárban, a kalászok feketednek. Sok zöld búzát a rozsda annyira ellepte, hogy a szem meg­szorulása okvetlen bekövetkezik. A termés okvetlen szenvedett már idáig is 10°­ a károsodást, mert hiszen nagy különbség, vájjon 82 kilós búzát, vagy 76 kilós búzát aratunk-e ? (Kisfástanya, Szabolcs m.) Szomjas Gusztáv: 412 _ Gyászh­írek. Wolff Lajos nyugalmazott ura­dalmi tiszttartó, a Sopronmegyei Gazdatisztek és Erdőtisztek Körének tiszteletbeli elnöke, a Sopronmegyei Gazdasági Egyesület­­tiszteletbeli tagja és volt elnöke 81 éves korában meghalt Csornán. — Hartmann József, a „Köztelek" lap műszaki személyzetének általánosan tisztelt tagja, a­„Köztelek" lapnak tizenegy év óta gon­dos korrektora elhunyt 30 éves korában Buda­pesten. Úgy a „Pátria" személyzete, mint a szerkesztőség fájdalmas részvéttel búcsúzik a régi és hű munkatárstól. A galántai nemzetközi talajmű­velőgép-f­l­mutató helyi rendező-bizottsága folyó hó 7-én délelőtt Galántán, a községháza tanácstermében Gülcher Jakab elnöklete alatt ülést tartott. Ez alkalommal megjelent a helyi rendező­bizottság úgyszólván teljes számmal. A galántai cukor­gyári uradalmat Kuffner Raoul báró, Esterházy Béla gróf uradalmát Hindler Károly igazgató, Zichy József gróf uradalmát Svarczer Jenő ura­dalmi felügyelő képviselték. Horváth Jenő gaz­dasági egyesületi ügyvezető titkár, mint a helyi rendező­bizottság előadója beszámolt a bizottság eddigi működéséről, bejelentette, hogy az elszál­lásolás Pozsonyban a városi idegenforgalmi bizott­ság közreműködésével immár kezdetét vette. A pozsonyi kényelmes és újra épített szállodákban körülbelül 1000 ember nyer elhelyezést, azon­kívül pedig 2000 személy számára a város intel­ligens lakossága ajánlott fel kényelmes elszállá­solást. Az idegenforgalmi bizottság igen nagy gondot fordít arra, hogy csak méltányos szállás­díjak szedessenek. Kérjük azonban a nemzet­közi gépbemutatót látogatni óhajtó közönséget, hogy a lakás iránti igényeiket legkésőbb július hó 25-ig jelentsék be Horváth Jenő a Pozsonyvármegyei Gazdasági Egyesület ügyvezető titkáránál. A láto­gatók élelmezésére 1000 személyre berendezett hatalmas sátrat fognak felállítani, ahol a vendé­gek hideg büffét és különféle italokat élvez­hetnek. Hogy pedig az idegeneknek is mód­jában legyen magyar specialitást élvezni, Kecs­kemétről bugaci gulyásokat hozat a rendező­bizottság, akik a helyszínen gulyást fognak főzni és kiszolgálni. A bemutatandó gépek kezelésé­nél alkalmazott személyzet számára Galántán készítettek elő kényelmes szállásokat. A műszaki bizottság, ifj. Sporzon Pál gazdasági akadémiai tanár és Karkoványi Ákos műegyetemi adjunk­tus vezetésével már július hó 14-én megkezdi a bemutatandó gépek kipróbálását. A próbák a nyilvánosság kizárásával fognak megejtetni, kivé­teles esetekben azonban a helyi rendező-bizott­ság elnöke külön beléptidíj mellett megengedi a próbák megtekintését is. A bemutató céljaira KÖZTELEK,© 1913. JULIUS HÓ 5.­51. SZÁM 23-IK ÉVFOLYAM. Magyar-Belga Fémipargyár R.-T. Budapest, Hungária­ körút 115—117. szám. Gazdasági vasutak nyomjelzése, építése és anyagok szállítása. E­ladás bérlet. Költségvetés, katalógus díjtalan. Állandó nagy raktári

Next