Köztelek – 1917. 1-26. szám
1917-04-14 / 15. szám
602 akkor a háború után nagyon is érdemes lesz annak megmeszezésével foglalkozni, mert az ilyen talajok meszezése egyik leghathatósabb módja azok fizikai tulajdonságainak megjavítására. Hogy a szóbanforgó talaj mészben szegény-e, azt pontosan valamely vegyvizsgáló állomás mondhatja meg, ha annak a kérdezett talajból vizsgálatra jó átlagmintát küld. De hozzávetőleg erről meggyőződést úgy is szerezhet, ha a kérdéses talajt hígított sósavval leönti: ha az nem pezseg, akkor mészben szegény és érdemes a meszezéssel kísérletet tenni. Az ilyen mészben szegény, szurkos talajokra a cukorgyári mésziszap kitűnő trágya szokott lenni, kat, holdanként legalább két vagon mésziszapot adva. A mésziszapot a cukorgyárak ingyen szokták átengedni, csak a vagonokba rakás és a vasúti szállítás költsége terheli a gazdákat, de természetesen a mostani szállítási viszonyok közt a mésziszapozásra gondolni aligha lehet. Másrészt pedig kérdéstevő gazdaság meszszebb fekszik cukorgyártól és vasúttól, semhogy a mésziszapnak béke idejében való alkalmazása is gazdaságosnak mutatkoznék. A helyi viszonyok ismeretével végzett számítás fogja azután kimutatni azt, hogy amikor ismét égetett meszet lehet majd olcsón beszerezni, nem lesz-e gazdaságosabb ennek alkalmazása, kat. holdanként legalább 20 %-át adva megoltott állapotban. A fent elmondottakon kívül pedig legjobb és legalaposabb orvossága az ilyen túlságosan kötött földeknek a sűrű alagcsövezés; erre természetesen szintén csak a rendes békeviszonyok beállta után kerülhet a sor, amikor majd az alagcsövezés kivitelére és költségeire nézve a nagyváradi m. kir. kultúrmérnöki hivatal adhat részletesebb felvilágosítást. Ami pedig a vetésforgót illeti, az említettnél elméletlen a következő vetésforgó tökéletesebb, nem mutatkozik: kapás, árpa lóherével, lóhere, őszi kalászos. Azonban a gyakorlatlan az említett viszonyok között valószínűen a közölt vetésforgó annyiban lesz jó, mert nagyon kötött talajon kérdéses, vájjon a lóhere után lehet-e mindig őszi kalászos alá a talajt idejében és kellően előkészíteni és nem kényszerít-e a talaj mineműsége és az időjárás is arra, hogy csak a tavaszi utónövény beállítását vegyük biztosra, vagyis a lóhere után ne őszit, hanem tavaszit állítsunk be a vetésforgóba. —1— VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Az OMGE közleményei 589 Egyről-másról 591 Miféle magvak alkalmasak új mezőgazdasági olajgyárakban való feldolgozásra ? 595 A szalmafélék feltárása ... 596 A növénynemesitő gazdaságok berendezése és a gyakorlati növénynemesités végrehajtása ... 598 A löknitzi kétgéprendszerü motoros eke 600 Levélszekrény 601 Oldal Vegyesek ... ... 602 Házasságok. — A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete. — Raffiapótló papirzsineg. — A többtermelésről. — A törek takarmányozásáról. — A Fémközpont katonai felügyelet alatt. — Birtokvásár Tordaaranyos vármegyében 603 Kereskedelem, tőzsde 605 Szerkesztői üzenetek 606 Házasságok. Csákói Geist Gyula földbirtokos, tartalékos honvédhuszárfőhadnagy, néhai csákói Geist Gyula és neje, Jálics Lujza fia f. hó 14-én tartotta esküvőjét a budapest—belvárosi főplébánia templomban baicai Beliczey Margittal, baicai Beliczey Tibor földbirtokos és neje, szül. rétyi Antos Mária, leányával. — Kuffner Raoul báró, okleveles gazdász, az ORIGE, tagja, egybekelt Kuffner Cara bárónő szül. Haebler bárónővel Magyardiószegen. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete köriratot bocsátott ki, amelyben az illetékes körök figyelmét arra hívja fel, hogy buzdítsák a tanulóifjúságot a szőlőmunkáknál való segédkezésre. A háború nyomorúsága, főleg a munkáshiány, már sok ezer birtokost rákényszerített, hogy szőlőjét kivágja, vagy parlagon hagyja heverni. Sok más ezer nem volt képes szőlőjét megfelelő művelésben részesíteni és igy a termésben sem talált kiadásaira kellő ellenértéket. Azért az egyesület igazgatósága sürgős felterjesztést intézett e tárgyban a m. kir. közoktatásügyi miniszterhez, kérve, hogy a népiskolák felsőbb osztályaiban és a középiskolákban fejeztesse be legkésőbb május közepén a tanítást és figyelmeztesse a főigazgatókat és tanfelügyelőket, hogy a tanulók rendkívül hosszúra nyúló szünidőkben gazdasági, de különösen szőlő- és kerti gazdaságoknál keressenek foglalkozást. Ausztriában úgy tavaly, mint harmadéve több ezer középiskolai tanuló vállalkozott ilyen szőlőmunkára, mely nagyobb fizikai erőt nem igényel. A metszésen, válogatáson, kötözésen, oltványkészítésen, szőlőkezelésen kivül permetezést is sokan vállaltak. Mindezek a munkák bizonyos intelligenciát és kézi ügyességet igényelnek s éppen azért a serdültebb tanulók által könynyebben sajátíthatók el. Oda kellene tehát hatnunk, hogy ezt a példát a mi városi és falusi tanulóink is kövessék, akik eddig egyébként a gazdaságokban foglalkozást nem kerestek. Kellő felvilágosítás után ifjaink,mégha anyagilag nem is szorultak rá, szívesen fognak kellő útmutatás mellett gazdáinknak rendelkezésére állani. Míg tehát egyrészről buzdítólag kell hatni az ifjúságra, felvilágosítani őket arról, hogy a munka nem szégyen és milyen nagy és fontos hazafias kötelességet teljesítenek azáltal, ha a szőlő- (gyümölcs- és zöldség) termésünket biztosítani segítenek, addig másrészről módot kell keresni arra, hogy ők a rájuk bízandó munkálatokban, esetleg azok felügyeletében vagy vezetésében kellő oktatást nyerjenek. E tekintetben a szőlészeti felügyelők, esetleg más gyakorlott szőlősgazdák sokat tehetnek. Ha csak néhány ezer 12—17 év közötti ifjút sikerül a munkálatokba ily módon bevezetni és őket arról meggyőzni, hogy nemcsak anyagilag, de erkölcsileg és testileg is előnyükre fog válni az, ha idejüknek nagy részét kint, falun, nép körében, szabad ég alatt töltik, úgy annak kedvező hatása lesz háborús gazdasági életünkre is. • Raffiapótló papírzsineg. A földművelési kormány március hó 10-én körrendeletet bocsátott ki a törvényhatóságokhoz, melyben a hiányzó raffiaháncs helyett a szőlőkötözéshez a gazdaságból előállítható sás, zsupszalma, hárfaháncs, iszalagrost, kukoricahéj, fűzvessző és zölden levágott rozsszáron kívül a jelenlegi kényszerítő viszonyok között a papirspárgát is használatra ajánlja. A kormány rendeletében megjelöli, hogy a sokféle papirzsineg közül csak a legalább 100 mm, vastag, keménysodrású és tiszta nátroncelulózéból készült minőség bizonyult az elázás ellen tűrhetően ellenállónak. A papírzsinegeket, hogy a szőlőbirtokosoknak könnyebben hozzáférhetővé tegye a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" (Budapest, V., Alkotmány-utca 29.) több vagon külön szőlőkötözés céljaira akalmas 18/16 mm. vastag árut szerzett be és bocsátja tagjainak áruba 100 kg.-ként 480 koronáért, göngysúlyt tiszta súlynak értve. Kisebb mennyiségek vételénél kilogrammonként 50 fillérrel több az ár. A Mezőgazdák Szövetkezetének zsinegéből holdanként körülbelül kétszer annyi kötözőanyag szükséges, mint a jóminőségű maffiából. A rendelést, tekintve a szűkös anyagviszonyokat legcélszerűbb sürgönyileg megtenni. A szőlőfeldolgozógépekben is általános a hiány. A szövetkezet bizonyos mennyiséget mégis tudott biztosítani szőlőbirtokos tagjai részére és pedig Röck-féle emeltyűs borsajtókat 414 K-tól 1105 K. árak között négynégyféle nagyságban. Ismerve a papírgyártás nehézségeit, valamint a borsajtógyártás sokféle akadályát, a Mezőgazdák Szövetkezete ez alkalommal is a legnehezebb viszonyok között sietett a szőlőbirtokosok segítségére. A többtermelésről. A Magyar Mérnök és Építész-Egylet legutóbbi egyetemes szakgyűlésén Rozsnyay Károly tartott előadást a többtermelésről. Rozsnyay előadását alapos tanulmány és szakismeret, az összegyűjtött anyag helyes beosztása jellemzi. Először is kifejtette, előadó, hogy a többtermelés kérdésében menynyire érdekelve van a mérnöki kar és a szakegyletek valamennyi működő szakosztálya. Azután a mezőgazdasági területet ismerteti és annak művelési haladásáról számol be. Igen helyesen állapítja meg, hogy a többtermelés keresztülvitele szorosan véve a kisbirtokososztály körébe tartozik és példákkal igazolja a magas kultúrájú nagybirtok-mintagazdaságaink terméshozamait és jövedelmezőségét. Államháztartásunk mérlegének helyreállításához kettőt tart szükségesnek: a takarékosságot külkereskedelmi mérlegünk javára és a többtermelést, új befektetésekkel s a szaktudás és a munka hathatósabb mozgósításával. A többtermeléshez szükséges tőkével, az előadó szerint, a háborús C I I FONTOSan Még nem késői -wi A kévekötőzsineg teljes hiánya miatt! FONTOS! I I ö mj „ I Íratásnál elhasznált manila, sisal vagy kenderből került zsineg végeket kifogástalan, használható 5 kébekötőzsineggé feldolgozzuk és levélbeni megkeresésekre részletes felvilágosítással szolgálunk: I • SHASSEY HARRIS C. R.-T. Budapest, V. kerület, Klotild utca 22. szám. | 1 FONTOS! 7149 FONTOSI ! KÖZTELEK, 1917. ÁPRILIS HÓ 14. 15. SZÁM 27-IK ÉVFOLYAM.