Köztelek – 1917. 1-26. szám

1917-04-14 / 15. szám

602 akkor a háború után nagyon is érdemes lesz annak megmeszezésével foglalkozni, mert az ilyen talajok meszezése egyik leghathatósabb módja azok fizikai tulajdonságainak megja­vítására. Hogy a szóbanforgó talaj mészben szegény-e, azt pontosan valamely vegyvizsgáló állomás mondhatja meg, ha annak a kérdezett talajból vizsgálatra jó átlagmintát küld. De hozzá­vetőleg erről meggyőződést úgy is szerezhet, ha a kérdéses talajt hígított sósavval leönti: ha az nem pezseg, akkor mészben szegény és érde­mes a meszezéssel kísérletet tenni. Az ilyen mészben szegény, szurkos talajokra a cukorgyári mésziszap kitűnő trágya szokott lenni, kat, holdanként legalább két vagon mész­iszapot adva. A mésziszapot a cukorgyárak ingyen szokták átengedni, csak a vagonokba rakás és a vasúti szállítás költsége terheli a gazdákat, de természetesen a mostani szállítási viszonyok közt a mésziszapozásra gondolni aligha lehet. Másrészt pedig kérdéstevő gazdaság mesz­szebb fekszik cukorgyártól és vasúttól, semhogy a mésziszapnak béke idejében való alkalmazása is gazdaságosnak mutatkoznék. A helyi viszo­nyok ismeretével végzett számítás fogja azután kimutatni azt, hogy amikor ismét égetett­ meszet lehet majd olcsón beszerezni, nem lesz-e gazda­ságosabb ennek alkalmazása, kat. holdanként legalább 20 %-át adva megoltott állapotban. A fent elmondottakon kívül pedig legjobb és legalaposabb orvossága az ilyen túlságosan kö­tött földeknek a sűrű alagcsövezés; erre termé­szetesen szintén csak a rendes békeviszonyok beállta után kerülhet a sor, amikor majd az alagcsövezés kivitelére és költségeire nézve a nagyváradi m. kir. kultúrmérnöki hivatal adhat részletesebb felvilágosítást. Ami pedig a vetésforgót illeti, az említettnél elméletlen a következő vetésforgó tökéletesebb­, nem mutatkozik: kapás, árpa lóherével, lóhere, őszi kalászos. Azonban a gyakorlatlan az emlí­tett viszonyok között valószínűen a közölt vetés­forgó annyiban lesz jó, mert nagyon kötött talajon kérdéses, vájjon a lóhere után lehet-e mindig őszi kalászos alá a talajt idejében és kellően előkészíteni és nem kényszerít-e a talaj mineműsége és az időjárás is arra, hogy csak a tavaszi utónövény beállítását vegyük biztosra, vagyis a lóhere után ne őszit, hanem tavaszit állítsunk be a vetésforgóba. —1— VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Az OMGE­ közleményei 589 Egyről-másról 591 Miféle magvak alkalmasak új mezőgazdasági olaj­gyárakban való feldolgozásra ? 595 A szalmafélék feltárása ... 596 A növénynemesitő gazdaságok berendezése és a gyakorlati növénynemesités végrehajtása ... 598 A löknitzi kétgéprendszerü motoros eke 600 Levélszekrény 601 Oldal Vegyesek ... ... 602 Házasságok. — A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete. — Raffiapótló papirzsineg. — A többtermelésről. — A törek takarmányo­zásáról. — A Fémközpont katonai felügye­let alatt. — Birtokvásár Tordaaranyos vár­megyében 603 Kereskedelem, tőzsde 605 Szerkesztői üzenetek 606 Házasságok. Csákói Geist Gyula földbirtokos, tartalékos honvédhuszárfőhadnagy, néhai csákói Geist Gyula és neje, Jálics Lujza fia f. hó 14-én tartotta esküvőjét a budapest—belvárosi főplébánia templomban baicai Beliczey Margittal, baicai Beliczey Tibor földbirtokos és neje, szül. rétyi Antos Mária, leányával. — Kuffner Raoul báró, okleveles gazdász, az ORIGE, tagja, egy­bekelt Kuffner Cara bárónő szül. Haebler báró­nővel Magyardiószegen. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesü­lete köriratot bocsátott ki, amelyben az illetékes körök figyelmét arra hívja fel, hogy buzdítsák a tanulóifjúságot a szőlőmunkáknál való segéd­kezésre. A háború nyomorúsága, főleg a munkás­hiány, már sok ezer birtokost rákényszerített, hogy szőlőjét kivágja, vagy parlagon hagyja heverni. Sok más ezer nem volt képes szőlőjét megfelelő művelésben részesíteni és igy a ter­mésben sem talált kiadásaira kellő ellenértéket. Azért az egyesület igazgatósága sürgős felter­jesztést intézett e tárgyban a m. kir. közokta­tásügyi miniszterhez, kérve, hogy a népiskolák felsőbb osztályaiban és a középiskolákban fejez­tesse be legkésőbb május közepén a tanítást és figyelmeztesse a főigazgatókat és tanfelügyelő­ket, hogy a tanulók rendkívül hosszúra nyúló szünidőkben gazdasági, de különösen szőlő- és kerti gazdaságoknál keressenek foglalkozást. Ausztriában úgy tavaly, mint harmadéve több ezer középiskolai tanuló vállalkozott ilyen szőlő­munkára, mely nagyobb fizikai erőt nem igényel. A metszésen, válogatáson, kötözésen, oltvány­készítésen, szőlőkezelésen kivül permetezést is sokan vállaltak. Mindezek a munkák bizonyos intelligenciát és kézi ügyességet igényelnek s éppen azért a serdültebb tanulók által köny­nyebben sajátíthatók el. Oda kellene tehát hatnunk, hogy ezt a példát a mi városi és falusi tanulóink is kövessék, akik eddig egyébként a gazdaságokban foglalkozást nem kerestek. Kellő felvilágosítás után ifjaink,mégha anyagilag nem is szorultak rá, szívesen fognak kellő útmutatás mellett gazdáinknak rendelkezésére állani. Míg tehát egyrészről buzdítólag kell hatni az ifjú­ságra, felvilágosítani őket arról, hogy a munka nem szégyen és milyen nagy és fontos hazafias kötelességet teljesítenek azáltal, ha a szőlő- (gyü­mölcs- és zöldség) termésünket biztosítani se­gítenek, addig másrészről módot kell keresni arra, hogy ők a rájuk bízandó munkálatokban, esetleg azok felügyeletében vagy vezetésében kellő oktatást nyerjenek. E tekintetben a sző­lészeti felügyelők, esetleg más gyakorlott szőlős­gazdák sokat tehetnek. Ha csak néhány ezer 12—17 év közötti ifjút sikerül a munkálatokba ily módon bevezetni és őket arról meggyőzni, hogy nemcsak anyagilag, de erköl­csileg és testileg is előnyükre fog válni az, ha idejüknek nagy részét kint, falun, nép körében, szabad ég alatt töltik, úgy annak kedvező ha­tása lesz háborús gazdasági életünkre is. • Raffiapótló papírzsineg. A földművelési kormány március hó 10-én körrendeletet bocsá­tott ki a törvényhatóságokhoz, melyben a hiányzó raffiaháncs helyett a szőlőkötözéshez a gazdaságból előállítható sás, zsupszalma, hárfa­háncs, iszalagrost, kukoricahéj, fűzvessző és zöl­den levágott rozsszáron kívül a jelenlegi kény­szerítő viszonyok között a papirspárgát is hasz­nálatra ajánlja. A kormány rendeletében meg­jelöli, hogy a sokféle papirzsineg közül csak a legalább 100 mm, vastag, keménysodrású és tiszta nátroncelulózéból készült minőség bizo­nyult az elázás ellen tűrhetően ellenállónak. A papírzsinegeket, hogy a szőlőbirtokosoknak könnyebben hozzáférhetővé tegye a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" (Budapest, V., Alkot­mány-utca 29.) több vagon külön szőlőkötözés céljaira akalmas 18/16 mm. vastag árut szerzett be és bocsátja tagjainak áruba 100 kg.-ként 480 koronáért, göngysúlyt tiszta súlynak értve. Kisebb mennyiségek vételénél kilogrammonként 50 fillérrel több az ár. A Mezőgazdák Szövet­kezetének zsinegéből holdanként körülbelül két­szer annyi kötözőanyag szükséges, mint a jó­minőségű maffiából. A rendelést, tekintve a szű­kös anyagviszonyokat legcélszerűbb sürgönyileg megtenni. A szőlőfeldolgozógépekben is álta­lános a hiány. A szövetkezet bizonyos mennyi­séget mégis tudott biztosítani szőlőbirtokos tagjai részére és pedig Röck-féle emeltyűs bor­sajtókat 414 K-tól 1105 K. árak között négy­négyféle nagyságban. Ismerve a papírgyártás nehézségeit, valamint a borsajtógyártás­ sokféle akadályát, a Mezőgazdák Szövetkezete ez alka­lommal is a legnehezebb viszonyok között sie­tett a szőlőbirtokosok segítségére. A többtermelésről. A Magyar Mérnök és Építész-Egylet legutóbbi egyetemes szakgyűlé­sén Rozsnyay Károly tartott előadást a több­termelésről. Rozsnyay előadását alapos tanul­mány és szakismeret, az összegyűjtött anyag helyes beosztása jellemzi. Először is kifejtette, előadó, hogy a többtermelés kérdésében meny­nyire érdekelve van a mérnöki kar és a szak­egylet­ek valamennyi működő szakosztálya. Azután a mezőgazdasági területet ismerteti és annak művelési haladásáról számol be. Igen helyesen állapítja meg, hogy a többtermelés keresztülvitele szorosan véve a kisbirtokososz­tály körébe tartozik és példákkal igazolja a magas kultúrájú nagybirtok-mintagazdaságaink terméshozamait és jövedelmezőségét. Állam­háztartásunk mérlegének helyreállításához kettőt tart szükségesnek: a takarékosságot külkeres­kedelmi mérlegünk javára és a többtermelést, új befektetésekkel s a szaktudás és a munka hathatósabb mozgósításával. A többtermeléshez szükséges tőkével, az előadó szerint, a háborús C­ ­I I FONTOS­­an Még nem késői -wi A kévekötőzsineg teljes hiánya miatt! FONTOS! I­ I ö mj „ I Íratásnál elhasznált manila, sisal vagy kenderből került zsineg végeket kifogástalan, használható 5 kéb­ekötőzsineggé feldolgozzuk és levélbeni megkeresésekre részletes felvilágosítással szolgálunk: I • SHASSEY HARRIS C­. R.-T. Budapest, V. kerület, Klotild­ utca 22. szám. | 1 FONTOS! 7149 FONTOSI ! KÖZTELEK, 1917. ÁPRILIS HÓ 14. 15. SZÁM 27-IK ÉVFOLYAM.

Next