Köztelek – 1924. 1-50. szám
1924-06-15 / 45-46. szám
47-448. SZÁM 34-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1924. JUNIUS 22. sokról, amelyeket a kereskedők intéznek a falusi szövetkezetek ellen. Meskó Pál ügyvezető igazgató helyesli az indítványt. A támadásokra vonatkozólag pedig megjegyzi, hogy az elefánt eltaposhatja a medvét és a rókát, de a „Hangyá"-t nem, mert az kibújik lába alól. Végül megválasztották Dömötör László dr.-t, Németh Gábort újból az igazgatóság, Mészáros Istvánt és Dömötör Mihályt pedig újból a felügyelő-bizottság tagjaivá. A közgyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. Kovátsits Károly: Június hava 1-én múlott 25 esztendeje annak, hogy Kovátsis Károly, hercegi gazdasági tanácsos, uradalmi igazgató az Esterházy hercegi hitbizományi javak esterházai uradalmának kötelékébe lépett. Kovátsits 25 éves működése túlnőtt a magángazdasági munkásság keretein, nemzetgazdaságitag is megbecsülhetetlen szellemi és anyagi értékeket termelt. Kovátsits magángazdasági érdemeit, vagyis az Esterházy hercegi hitbizomány körül teljesített szolgálatát ám méltassák az arra nálam hivatottabb tiszttársai ; én csak nemzetgazdaságilag legfontosabb érdemeit kívánom itt röviden kiemelni és ama eredeti alkotásait, amelyekkel mezőgazdasági ismereteinket, a mezőgazdasági tudományt is fejlesztette. Ilyen teljesen eredeti alkotása a Kovátsits-rendszerű tőzegtrágyatelep. Ezzel a hírbizományban az okszerű trágyakezelést nem külföldi mintára, mely a legtöbbször nem nekünk való, hanem a mi viszonyainknak megfelelően és gazdaságosan tette lehetővé. A nagy terjedelmű és így sok vetőmagot igénylő uradalomban teljes modernségében már régóta meghonosította a növénynemesítést és az ottani viszonyoknak megfelelő nemes növényfajtáival nemcsak a hibizományi uradalomnak, de a messze környéknek terméseit is fokozza. A kor szavát megértő modern gondolkodását és nem nyugvó haladásvágyát nemcsak sok külföldi tanulmányútja által, továbbá kísérletügyi intézményeinkkel és mezőgazdasági szakembereinkkel létesített kapcsolatokkal, hanem legutóbb azzal is bebizonyította, hogy a múlt évben megvetette alapjait egy uradalmi könyvtárnak, ahol a gazdaság minden ága az alapvető és a legújabb munkákkal képviselve, elsősorban az uradalomhoz kerülő ifjúság továbbképzésére kíván szolgálni. Arra is mindig szakított időt, hogy a tollat forgassa. Kiterjedt tudásának tanújelét adják a gazdasági szaklapjainkban tőle megjelent cikkek is. Alapos ismerője a Hanyságnak és arról írott, felette érdekes tanulmánya kiadásra vár. A legnagyobb elismerésre méltó munkássága és legmaradandóbb alkotása ugyanis a Hanyságnak az ő eszméi szerint megindult telkesítése. Ahol még a század elején és ezeragyar esztendőn keresztül csupán a vizi vad és kétségbeesésében az ellenség elől futó menekült, vagy a társadalomból kiközösített szegénylegény vert csak tanyát, ahol a néphit szerint csak egy Hany Istók élhetett meg, ennek az előbb mocsaras, csak helyenkint sovány és rossz legelőt, illetve savanyú fűből és giz-gazból álló gyenge fístermést adó, jóformán terméketlen területnek több, ezer holdján ma már a legszebb nemes kalásztenger hullámzik, bő termést ad a cukorrépa és burgonya, otthonra talált a kertészkedés, orvosi növények termesztése stb. és fejlett állattenyésztés virágzik. Noha e telkesítésekhez Kovátsits még csak 1908-ban foghatott hozzá és bár a háború ebben az áldásos működésében megállította, ma már a megkettőzött erővel felvett munkálatok csodás gyümölcseként a két évtizeddel még egészen vad, az év javarészében járhatatlan Hanyság telkesített részén már rendes, a legnagyobb jövedelmet adó gazdaságot találjuk modern és nagy majorral, vízvezetékkel, önitatásra berendezett istállókkal, óriás méretű, terméskőből és betonból épült trágyateleppel, a kor igényeivel számoló cselédlakókkal,tőzeggyárral, három tőzegbrikettsajtóval, különálló nagyarányú yorkshirei sertéstenyészettel és 1200 drb számára való sertéshizlalással. A legutolsó két évben az eke uralma alá meghódított 1000 holdnyi szűz szántóföld kezelésére most épül új major. Az egész hanysági gazdaságot ma elsőrendű, az év bármely szakában járható utak, mozdonyüzemű iparvasuthálózatok kötik össze stb. De ezzel Kovátsits alkotó szelleme, szervező képessége még nem elégedett meg. Javaslatára és tervei szerint már megindultak a kezdő munkálatok az uradalmi u. n. Nagyhanyságnak telkesítésére, amely nagyarányú munka a Hanyságnak eme legrosszabb, még mindig majd egészen vad, most is árvízjárta részéből kb. 12.000 kat. hold szántóföldet fog előteremteni. Mindez igazi úttörő és honmentő munka, a legalaposabb kapunyitás a többtermelés részére, amely annál is inkább megérdemli a csodálatot és az elismerést, mert nem külföldi mintára történt. Hanyságunk egészen más természetű, mint a német láptalajok. Hiába hívtak hozzánk külföldi szaktekintélyeket, ők sem tudtak a Hanyság telkesítésére elfogadható, sikeres eljárásokat tanácsolni. Kovátsits elődjeinek és szomszédjainak tapogatódzásai a Hanyság telkesítése terén szintén meddők maradtak. Egészen eredeti tehát Kovátsitsnak tőzegtelkesítő eljárása, amellyel aránylag oly egyszerűen, hogy Kolumbus-tojásnak mondható, de amellett a leggazdaságosabban varázsol elő a tőzegvadonból termőföldet. Nem kisebbítem Kovátsits érdemeit akkor, ha teljes tárgyilagossággal reámutatok arra, hogy amint a mag sem kelhet ki és nem nőhet fává, ha terméketlen sziklára hull, vagy ha a tövisek elnyomják, úgy Kovátsitsot sem ünnepelhetnék ma munkásságának és alkotásainak ekkora teljességében, ha eszméi földesura és a hercegi javak kormányzója részéről nem találtak volna a legteljesebb megértésre és azok megvalósítása nem talált volna tiszttársainál a legodaadóbb támogatásra! Adja az ég, Kovátsits áldásos működését java egészségben és törhetetlen energiával hazánk javára még sokáig folytathassa ! Kovátsits Károly született Pécsett, 1875-ben. Középiskolai tanulmányainak, valamint a magyaróvári M. Kir. Gazdasági Akadémiának 1896-ban történt elvégzése és 1897-ben önkéntesi katonai szolgálatának teljesítése után a gyakorlatban működését a simontornyai uradalomban mint segédtiszt kezdte meg, de már 1899. június hava 1-én az Eszterházy hercegi hitbizományi javak szolgálatába lépett, ahol még ezidőszerint a sopronvármegyei Eszterházán mint jószágigazgató és gazdasági tanácsos működik. A hercegi uradalmi szolgálatot Lékán kezdette meg mint gyakornok. 1900-ban a kismartoni tiszttartósághoz került segédtisztnek. Nemsokára, még pedig 1901. november 1 -én az endrédajmajori kerületnek intézője lett, majd 1907-ben vette át az eszterházai tiszttartóság vezetését, amivel módja nyílott a Hanyság telkesítésének megkezdésére. 1914. április hava elsején a hitbizomány kaposvári bérleteinek felügyelőségével bízatott meg. A háború kitörésekor hadiszolgálatra vonult be és arcvonalban tényleges szolgálatot teljesített 1918. júniusig, amikor a hadiszolgálat alól felmentetett. Háborús szolgálata alatt a századosi rangig vitte fel. Kaposvárról 1919. január havában került vissza Eszterházára, már mint hercegi gazdasági tanácsos és uradalmi igazgató 1924-től a kormányzósági tanács tagja. Gyárfás József, külföldi propaganda sok időt vesz igénybe, kérjük a gazdaközönséget, hogy sürgősen jelentse az aukción való részvételi szándékát, valamint azt, hogy mennyi gyapjút szándékozik felküldeni. A nyilatkozatokat egyszerű levelezőlapon kérjük az Orge mezőgazdasági-, ipari- és kereskedelmi titkári hivatalának címezve (Budapest, IX., Köztelekutca 8. sz). Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Igazgatósága. Kovátsits Károly: Felhívás a gyapjutermelő gazdaközönséghez. A Budapesten tervezett gyapjuaukciókra igen jóhírű gyapjútermelő gazdaságoktól érkeztek bejelentések, de az eddigi jelentkezések még mindig nem elegendők ahhoz, hogy az OMGE a gyapjuaukciók megtartását illetőleg végleg határozhasson. Miután a budapesti gyapjuaukciókat július 16.,vagy 23-án kellene rendezni és az előkészület, valamint a Felhívás előfizetőinkhez. Július hó 1-ével új előfizetést nyitunk lapunkra. Felhívjuk. előfizetőinket, akiknek előfizetése e hó végével lejár, hogy az előfizetést mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne álljon be. Előfizetéseket csak negyedévre fogadunk el. A papírárak, anyagok és munkabérek ismételt óriási áremelkedése miatt kénytelenek voltunk az előfizetési árakat emelni. Akik az előfizetési díjat július 10-ig nem küldik be, azok címére a lap küldését kénytelenek leszünk beszüntetni. Az előfizetési díjat ugyanazon cím alatt kérjük beküldeni, mint amely címen a lap jár. Előfizetési ár: Jul.—szept. negyedévre 80,000 korona. OMGE tagoknak a tagsági díjon felül: Jul.—szept. negyedévre 50,000 korona. Egyes szám ára 4000 korona. A kiadóhivatal. rmYwmsL A „Köztelek" legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt, mint (47—48.) egyesitett szám f. hó 22-én fog megjelenni. Esküvő. Hamvai és runyai Bunyay Ica és haralyi Fejér Ernő uradalmi intéző folyó hó 14-én tartották esküvőjüket a poroszlói róm. kath. templomban. Halálozások: Wittmann János földbirtokos, az aradmegyei eleki kerületnek 25 éven át volt országgyűlési képviselője, a Temesváron székelő „Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesület”, megalkotója és 30 éven át elnöke, az OMGE igazgatóválasztmányának tevékeny tagja 68 éves korában f. hó 10-én reggel Budapesten meghalt. Az elhunyt az agrárgondolatnak lelkes harcosa és önzetlen munkása volt. A „Bauernverein", melyet megalkotott, az akkori idők egyik jelentékeny gazdatársadalmi szervezete volt s egyesítette Bánát, Bácska, Csanád és Arad megyék sváb községeit. Mintegy 180 fiókegyesületet alapított, melyek mind igen szépen működtek. Sokat tanult, utazott külföldön s a szerzett tapasztalatait itthon hasznosan tudta értékesíteni. Temesvárott az 1910-ben tartott nagy gazdagyűlés rendezésében irányító részt vett. Sürüen szerepelt az OMGE mozgalmaiban is s mint országgyűlési képviselő is az agrárérdekek egyik leglelkesebb és legintranzigensebb harcosa volt. A megboldogult hült porait f. hó 13-án temették nagy részvét mellett az Eleken levő családi sírboltba. Emlékét kegyelettel fogjuk őrizni. Id. Riedl Ede oki. gazda i. é. május 31-én 61 éves korában Plávnán (Bácsbodrog m.) elhunyt. A makói és mezőhegyesi vándorgyűlések programmja. A „Köztelek" előző számaiban közölt meghívó kiegészítéseképpen módunk van már a vándorgyűlések időpontját és tárgysorozatát is közölni. Június hó 19-én, csütörtökön reggel 7—9 óra között a társaság a makói méntelepet fogja megtekinteni, 9 óra után pedig a nagyszabásúnak ígérkező tájfajta ló- és szarvasmarhadíjazáson és kiállításon vesz részt. Ebéd után (a kaszinó kerti helyiségében, 569 FORDSON-TRAKTOR EKÉVEL szállítható Autorizált URH 'M képviselet 11 Ilii M é M u r á s u á,rtézi kuta,ka,tó gazdasági vízvezetékeket, szivattyútelepedet épít, talajkutatásokat végez • FEJES BERTALAN gépgyár mélyfúrási osztálya, SZÉKESFEHÉRVÁR 932 .' • • «St V Jáw it&fp ^\)i •