Köztelek – 1924. 1-50. szám

1924-06-15 / 45-46. szám

47-448. SZÁM 34-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1924. JUNIUS 22. sokról, amelyeket a kereskedők intéznek a falusi szövetkezetek ellen. Meskó Pál ügyvezető­ igazgató helyesli az indít­ványt. A támadásokra vonatkozólag pedig megjegyzi, hogy az elefánt eltaposhatja a medvét és a rókát, de a „Hangyá"-t nem, mert az kibújik lába alól. Végül megválasztották Dömötör László dr.-t, Németh Gábort újból az igazgatóság, Mészáros Istvánt és Dömötör Mihályt pedig újból a felügyelő-bizottság tagjaivá. A közgyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. Kovátsits Károly: Június hava 1-én múlott 25 esztendeje annak, hogy Kovátsis Károly, hercegi gazdasági tanácsos, uradalmi igazgató az Esterházy hercegi hitbizományi javak esterházai uradalmának kötelékébe lépett. Kovátsits 25 éves működése túlnőtt a magángazdasági munkás­ság keretein, nemzetgazdaságitag is megbecsülhetetlen szellemi és anyagi értékeket termelt. Kovátsits magángazdasági érdemeit, vagyis az Esterházy hercegi hitbizomány körül teljesített szol­gálatát ám méltassák az arra nálam hivatottabb tiszt­társai ; én csak nemzetgazdaságilag legfontosabb érdemeit kívánom itt röviden kiemelni és ama eredeti alkotásait, amelyekkel mezőgazdasági ismereteinket, a mezőgazdasági tudományt is fejlesztette. Ilyen teljesen eredeti alkotása a Kovátsits-rendszerű tőzeg­trágyatelep. Ezzel a hírbizományban az okszerű trágya­kezelést nem külföldi mintára, mely a legtöbbször nem nekünk való, hanem a mi viszonyainknak megfelelően és gazdaságosan tette lehetővé. A nagy terjedelmű és így sok vetőmagot igénylő uradalom­ban teljes modernségében már régóta meghonosította a növénynemesítést és az ottani viszonyoknak megfelelő nemes növényfajtáival nemcsak a hibizományi uradalomnak, de a messze környéknek terméseit is fokozza. A kor szavát megértő modern gondolkodását és nem nyugvó haladásvágyát nemcsak sok külföldi tanulmányútja által, továbbá kísérletügyi intézményeinkkel és mezőgazda­sági szakembereinkkel létesített kapcsolatokkal, hanem leg­utóbb azzal is bebizonyította, hogy a múlt évben megve­tette alapjait egy uradalmi könyvtárnak, ahol a gazdaság min­den ága az alapvető és a legújabb munkákkal képviselve, elsősorban az uradalomhoz kerülő ifjúság továbbképzésére kíván szolgálni. Arra is mindig szakított időt, hogy a tollat forgassa. Ki­terjedt tudásának tanújelét adják a gazdasági szaklapjaink­ban tőle megjelent cikkek is. Alapos ismerője a Hanyság­nak és arról írott, felette érdekes tanulmánya kiadásra vár. A legnagyobb elismerésre méltó munkássága és legmara­dandóbb alkotása ugyanis a Hanyságnak az ő eszméi sze­rint megindult telkesítése. Ahol még a század elején és ezer­­­agyar esztendőn keresztül csupán a vizi vad és kétségbe­esésében az ellenség elől futó menekült, vagy a társadalom­ból kiközösített szegénylegény vert csak tanyát, ahol a nép­hit szerint csak egy Hany Istók élhetett meg, ennek az előbb mocsaras, csak helyenkint sovány és rossz legelőt, illetve savanyú fűből és giz-gazból álló gyenge fístermést adó, jóformán terméketlen területnek több, ezer holdján ma már a legszebb nemes kalásztenger hullámzik, bő termést ad a cukorrépa és burgonya, otthonra talált a kertészkedés, orvosi növények termesztése stb. és fejlett állattenyésztés virágzik. Noha e telkesítésekhez Kovátsits még csak 1908-ban fog­hatott hozzá és bár a háború ebben az áldásos működésé­ben megállította, ma már a megkettőzött erővel felvett munkálatok csodás gyümölcseként a két évtizeddel még egészen vad, az év javarészében járhatatlan Hanyság telke­sített részén már rendes, a legnagyobb jövedelmet adó gazda­ságot találjuk modern és nagy majorral, vízvezetékkel, ön­itatásra berendezett istállókkal, óriás méretű, terméskőből és betonból épült trágyateleppel, a kor igényeivel számoló cselédlakókkal,tőzeggyárral, három tőzegbrikettsajtóval, külön­álló nagyarányú yorkshirei sertéstenyészettel és 1200 drb számára való sertéshizlalással. A legutolsó két évben az eke uralma alá meghódított 1000 holdnyi szűz szántóföld keze­lésére most épül új major. Az egész hanysági gazdaságot ma elsőrendű, az év bármely szakában járható utak, mozdony­üzemű iparvasuthálózatok kötik össze stb. De ezzel Kovátsits alkotó szelleme, szervező képessége még nem elégedett meg. Javaslatára és tervei szerint már megindultak a kezdő munkálatok az uradalmi u. n. Nagy­hanyságnak telkesítésére, amely nagyarányú munka a Hanyságnak eme legrosszabb, még mindig majd egészen vad, most is árvízjárta részéből kb. 12.000 kat. hold szántó­földet fog előteremteni. Mindez igazi úttörő és honmentő munka, a legalaposabb kapunyitás a többtermelés részére, amely annál is inkább megérdemli a csodálatot és az elismerést, mert nem kül­földi mintára történt. Hanyságunk egészen más természetű, mint a német láptalajok. Hiába hívtak hozzánk külföldi szaktekintélyeket, ők sem tudtak a Hanyság telkesítésére elfogadható, sikeres eljárásokat tanácsolni. Kovátsits elődjei­nek és szomszédjainak tapogatódzásai a Hanyság telkesítése terén szintén meddők maradtak. Egészen eredeti tehát Kovátsits­nak tőzegtelkesítő eljárása, amellyel aránylag oly egyszerűen, hogy Kolumbus-toj­ásnak mondható, de amellett a leggazdaságosabban varázsol elő a tőzegvadonból termő­földet. Nem kisebbítem Kovátsits érdemeit akkor, ha teljes tár­gyilagossággal reámutatok arra, hogy amint a mag sem kel­het ki és nem nőhet fává, ha terméketlen sziklára hull, vagy ha a tövisek elnyomják, úgy Kovátsitsot sem ünne­pelhetnék ma munkásságának és alkotásainak ekkora tel­jességében, ha eszméi földesura és a hercegi javak kor­mányzója részéről nem találtak volna a legteljesebb meg­értésre és azok megvalósítása nem talált volna tiszttársai­nál a legodaadóbb támogatásra! Adja az ég, Kovátsits áldásos működését java egészség­ben és törhetetlen energiával hazánk javára még sokáig foly­tathassa ! Kovátsits Károly született Pécsett, 1875-ben. Középiskolai tanulmányainak, valamint a magyaróvári M. Kir. Gazdasági Akadémiának 1896-ban történt elvégzése és 1897-ben önkén­tesi katonai szolgálatának teljesítése után a gyakorlatban működését a simontornyai uradalomban mint segédtiszt kezdte meg, de már 1899. június hava 1-én az Eszterházy hercegi hitbizományi javak szolgálatába lépett, ahol még ezidőszerint a sopronvármegyei Eszterházán mint jószág­igazgató és gazdasági tanácsos működik. A hercegi uradalmi szolgálatot Lékán kezdette meg mint gya­kornok. 1900-ban a kismartoni tiszttartósághoz került segéd­tisztnek. Nemsokára, még pedig 1901. november 1 -én az endréd­ajmajori kerületnek intézője lett, majd 1907-ben vette át az eszterházai tiszttartóság vezetését, amivel módja nyílott a Hanyság telkesítésének megkezdésére. 1914. április hava elsején a hitbizomány kaposvári bérle­teinek felügyelőségével bízatott meg. A háború kitörésekor hadiszolgálatra vonult be és arcvonalban tényleges szolgá­latot teljesített 1918. júniusig, amikor a hadiszolgálat alól felmentetett. Háborús szolgálata alatt a századosi rangig vitte fel. Kaposvárról 1919. január havában került vissza Eszter­házára, már mint hercegi gazdasági tanácsos és uradalmi igazgató 1924-től a kormányzósági tanács tagja. Gyárfás József, külföldi propaganda sok időt vesz igénybe, kérjük a gazdaközönséget, hogy sürgősen jelentse az aukción való részvételi szándékát, valamint azt, hogy mennyi gyapjút szándékozik felküldeni. A nyilatkozatokat egyszerű levelezőlapon kérjük az Orge mezőgazdasági-, ipari- és kereskedelmi titkári hivatalának címezve (Budapest, IX., Köztelek­utca 8. sz). Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Igazgatósága. Kovátsits Károly: Felhívás a gyapjutermelő gazdaközönséghez. A Budapesten tervezett gyapjuaukciókra igen jóhírű gyapjútermelő gazdaságoktól érkeztek beje­lentések, de az eddigi jelentkezések még mindig nem elegendők ahhoz, hogy az OMGE a gyapju­aukciók megtartását illetőleg végleg határozhasson. Miután a budapesti gyapjuaukciókat július 16.,­vagy 23-án kellene rendezni és az előkészület, valamint a Felhívás előfizetőinkhez. Július hó 1-ével új előfizetést nyitunk lapunkra. Felhívjuk­­. előfizetőinket, akiknek előfize­tése e hó végével lejár, hogy az előfizetést mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne álljon be. Előfize­téseket csak negyedévre fogadunk el. A papír­árak, anyagok és munkabérek ismételt óriási ár­emelkedése miatt kénytelenek voltunk az előfizetési árakat emelni. Akik az előfizetési díjat július 10-ig nem küldik be, azok címére a lap kül­dését kénytelenek leszünk beszüntetni. Az előfizetési díjat ugyanazon cím alatt kér­jük beküldeni, mint amely címen a lap jár. Előfizetési ár: Jul.—szept. negyedévre 80,000 korona. OMGE tagoknak a tagsági díjon felül: Jul.—szept. negyedévre 50,000 korona. Egyes szám ára 4000 korona. A kiadóhivatal. rmYwmsL A „Köztelek" legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt, mint (47—48.) egyesitett szám f. hó 22-én fog megjelenni. Esküvő. Hamvai és runyai Bunyay Ica és haralyi Fejér Ernő uradalmi intéző folyó hó 14-én tartották esküvőjüket a poroszlói róm. kath. templomban. Halálozások: Wittmann János földbirtokos, az aradmegyei eleki kerületnek 25 éven át volt ország­gyűlési képviselője, a Temesváron székelő „Dél­vidéki Földmivelők Gazdasági Egyesület”, meg­alkotója és 30 éven át elnöke, az OMGE igazgató­választmányának tevékeny tagja 68 éves korában f. hó 10-én reggel Budapesten meghalt. Az elhunyt az agrárgondolatnak lelkes harcosa és önzetlen munkása volt. A „Bauernverein", melyet meg­alkotott, az akkori idők egyik jelentékeny gazda­társadalmi szervezete volt s egyesítette Bánát, Bácska, Csanád és Arad megyék sváb községeit. Mintegy 180 fiókegyesületet alapított, melyek mind igen szépen működtek. Sokat tanult, utazott kül­földön s a szerzett tapasztalatait itthon hasznosan tudta értékesíteni. Temesvárott az 1910-ben tartott nagy gazdagyű­lés rendezésében irányító részt vett. Sürüen szerepelt az OMGE mozgalmaiban is s mint országgyűlési képviselő is az agrárérdekek egyik leglelkesebb és legintranzigensebb harcosa volt. A megboldogult hült porait f. hó 13-án temették nagy részvét mellett az Eleken levő családi sírbolt­ba. Emlékét kegyelettel fogjuk őrizni. Id. Riedl Ede oki. gazda i. é. május 31-én 61 éves korában Plávnán (Bácsbodrog m.) elhunyt. A makói és mezőhegyesi vándorgyűlések prog­ram­mja. A „Köztelek" előző számaiban közölt meg­hívó kiegészítéseképpen módunk van már a vándor­gyűlések időpontját és tárgysorozatát is közölni. Június hó 19-én, csütörtökön reggel 7—9 óra között a társaság a makói méntelepet fogja megtekinteni, 9 óra után pedig a nagyszabásúnak ígérkező táj­fajta ló- és szarvasmarhadíjazáson és kiállításon vesz részt. Ebéd után (a kaszinó kerti helyiségében, 569 FORDSON-TRAKTOR EKÉVEL szállítható Autorizált U­R­H 'M képviselet 11 Ilii M é M u r á s u á,rtézi kuta,ka,t­ó gazdasági vízvezetékeket, szivattyútelepedet épít, talajkutatásokat végez • FEJES BERTALAN gépgyár mélyfúrási osztálya, SZÉKESFEHÉRVÁR 932 .' • • «St V Jáw it&fp ^\)i •

Next