Köztelek – 1926. 1-51. szám

1926-02-07 / 10-11. szám

154 megállapításáról és a tenyészállatbeszerzési hitel kérdéséről és a kapcsolatos kiállítások ügyéről. (Elfogadtatnak.) Elnök: Kimondja a határozatokat, hogy az igazgató­választmány az előterjesztéseket elfogadja. B) Az OMGE belügyei. Elnök bemutatja a múlt igazgatóválasztmányi ülés jegyző­könyvét, a mai jegyzőkönyv hitelesítésére Szomjas Lajos dr. és Wekerle Sándor dr. választmányi tagokat kéri fel Tagsági ügyek: Mutschenbacher Emil dr. ügyvezető h. igazgató javasolja a következő tagoknak az egyesületi tagok sorába való fel­vételét : Évdijas tagul: Bartossik Lajos, Bauer Imre dr., Beöthy Ali, Boday Béla, Bukucs Imre, Burger Sándor, Ceglédi Gazda­sági Egyesület, ifj.Csomay János, Enver Hakki bey, Galambos Károly, Gyoma községi gazd. ismétlőiskola, Gyöngyösi r. kath. polgári és felső mezőgazdasági iskola, Hajdú Mihály, Herz Miklós, Hoyos József gróf, Horváth Pál, Jámbor Ernő, Jas­kovics Géza, Kehidai m. kir. földmivesiskola, balásfalvi Kiss Hubert, Kovács Károly, Kraemer Imre, Kunffy Zoltán dr., Lakatos Ernő dr., Lichtschein Miklós, Madarassy Kálmán, Mátyus Viktor, Mesterovits Iván, Molnár István, Németh Jenő, kecskeméti Pethes László dr., vitéz Papp Józe­f, Paulay Ferenc, Pavlicsek Adorján, Polgár József dr., Ponyecz Gyula, Pöschl Nándor, Rada Imre, Rózsay Elemér, Somssich Andor, Sós László, Széchenyi Károly gróf, Székely János, Szent­iványi Béla, Szőke Barna, musnai Ürmössy Géza, Vadász János, Vollain László, Wessely Ferenc, zábori Záborszky Jenő és Zielinski István. Az igazgató-választmány a felvételre ajánlott tagokat az egyesületi tagok sorába felveszi. Jelenti továbbá az előadó, hogy meghalt az alapító tagok sorából Dániel Ernő báró, az évdíjas tagok sorából pedig Babochay Andor, id. Geffert Viktor dr., Külkey Gyula, Pataky Vince, békés Pirkner János, sabjáki Posgay Miklós és Prág Bonifác. Az igazgatóválasztmány részvétének jegyzőkönyvbe ikta­tása mellett törli az elhunytakat. Jelenti továbbá az előadó, hogy tagsági kötelezettségük le­jártával kiléptek az évdíjas tagok sorából: horhi Balla Kál­mán, Czollner Béla, Dezső Ödön, Fáy László, Gemperle Vilmos, Kukorelly István, Lukovich Aladár dr., Pucher Ödön, Sárközy Jenő és Sarlay János, továbbá kilépett az évdíjas tagok sorából a tinnyei községi hitelszövetkezet, mert megszűnt. — Tudomásul szolgál. Megállapítja az előadó, hogy a mai taglétszám 452 alapító tag és 4003 évdíjas tag, megszállt területen 3767 évdíjas tag, összesen 8222 egyesületi tag, amit az igazgatóválasztmány tudomásul vesz. Az egyesületi tanács előterjesztései: Szilassy Zoltán igazgató: Bemutatja az egyesületi tanács előterjesztéseit a „Hangya", néhai Elek Henrik és a „Pátria" alapítványairól készített alapítólevelek jóváhagyásáról, a sze­mélyi ügyekről, a tisztviselők fizetésének az állami fizetés­emelésnek megfelelő rendezéséről, a tápiószelei tejgazdaság költségvetése terhére özv. Szeiffert Alajosné részére a kultusz­minisztertől élvezett járadéknál alkalmazott ötezerszeres szorzószámmal megállapítandó évi 30 millió koronás jára­déknak 1925. június 1-től visszamenőleg való kiutalásáról, Mészáros István egyesületi altisztnek a nyugdíjintézménybe való felvételéről, valamint arról, hogy Kovács Lajos altiszt, aki 11 évi szolgálat után az egyesülettől a Magyar Mező­gazdák Szövetkezetéhez lépett alkalmazásba, kéri az összes nyugdíjjárulékok befizetése ellenében a nyugdíjcsoportba való visszavételét. A választmány az előterjesztett javas­latokhoz vita nélkül hozzájárul. Képviseletek és kiküldetések. Ügyvezető h. igazgató bejelenti, hogy a Magyar Közgazda­sági Társaság előadás-sorozatán az egyesületet Krolopp Hugó és Mutschenbacher Emil dr., Matlekovics Sándor temetésén Szilassy Zoltán és Mutschenbacher Emil dr., a Magyar Nemzet­gazdasági Liga elnöki tanácsában és előadásain, a Budapesti Kerekedelmi és Iparkamara pénzügyi szakcsoportjában, a Magyar Külügyi Társaság közgazdasági szakosztályában Mutschenbacher Emil dr., a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége irodalmi szakosztályi ülésén Fabricius Endre, a mérlegvalódisági ankéton Károly Rezső dr., a Nemzetközi Baromfikiállítás megnyitásán Szilassy Zoltán és Mutschen­bacher Emil dr., a Fructus közgyűlésén Krolopp Hugó, az Országos Mezőgazdasági Kamara agrárhírszolgálati értekez­letén és a Magyar Statisztikai Társaság előadóülésein Mutschenbacher Emil dr., az Országos lótenyésztési értekez­leten Beliczey Géza, Graefl Jenő, Blantz Jenő, Döhrmann Henrik, Konkoly Thege Sándor dr. és Wellmann Oszkár, a Faluszövetség közgyűlésén Buday Barna, az Országos Természettudományi Kongresszuson Beliczey Géza, Szilassy Zoltán és Buday Barna, az ingójelzáloghitel tárgyában az igazságügyminisztériumban megtartott ankéton Hadik János gróf, Mutschenbacher Emil dr. és Földes Mór dr., az olajos­magvak vasúti díjszabásának mérséklése tárgyában a keres­kedelemügyi minisztériumban tartott értekezleten Mutschen­bacher Emil dr. képviselte az egyesületet. Az igazgató-választmány ezt tudomásul veszi és elnök javaslatára hozzájárul ahhoz, hogy az OMGE képviseletében a Magyar Nemzeti Bank idei közgyűlésére Somssich László gróf, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete igazgatóságában Pirkner János elhunytával megüresedett helyre, valamint a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége igazgató­ságába Buday Barna h. igazgató küldessék ki. Előterjesztés a tápiószelei tangazdaságnak tejtermelést ellenőrző egyesülethez való csatlakozása tárgyában. Konkoly Thege Sándor dr. titkár jelenti, hogy a Pest megye keleti részén levő gazdaságok körében mozgalom indult meg aziránt, hogy tejtermelést ellenőrző szervezetben tömörül­jenek. A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara szervező munkája egy ellenőrzési körzet számára a szükséges tehén­létszámot már biztosította, de kilátás van további körzetek megalakulására is. Az első tejelést ellenőrző körzet Tápiógyörgye székhellyel fog alighanem megalakulni, amely közvetlen közelében van a tápiószelei tangazdaságnak. Ezért már az előkészületi munkálatokba be lett vonva a tangazdaság, amely akkor elvileg kilátásba helyezte, hogy szintén csatlakozik a moz­galomhoz. Minthogy most a dolog a szervezés komoly stádiumába jutott és a tejellenőr alkalmazására stb. nézve végleges lépése­ket kell tenni, a tangazdaságtól kötelező nyilatkozaot kérnek arra nézve, hogy 3 évre az ellenőrző szervezetbe tagul belép és a tehenenként 90,000—100,000 K. ellenőrzési költség meg­fizetését vállalja. Minthogy egyrészt az OMGE vezető szerepet visz ország­szerte a tejellenőrzés megszervezésében, másrészt a tangazda­ságnak is a haladást célzó gazdatársadalmi munkákban példaadó szerepet kell vinnie, javasolja, engedélyezze a választmány a tejellenőrzéshez való csatlakozást és az ezzel kapcsolatos költségeknek a gazdaság terhére való viselését. Mintegy 30 tehén ellenőrzéséről lehet szó, amelynél a költség 3.000.000 K.-t tenne ki, amit a gazdaság megbír, annál inkább, mert ez az összeg a tejelésnek az ellenőrzés révén előreláthatólag beálló növekedése folytán remélhetőleg meg is térül. Az igazgató-választmány a javaslatot elfogadja. Köszönőlevelek és adományok iránt való kérelmek. Végül tudomásul vette a választmány az elnök bemutatta köszönőleveleket és elhatározta, hogy a létesítendő Széchenyi István­ Akadémiához 1 millió koronás alapítvánnyal hozzá­járul, annak vezetőségében azonban az OMGE elnöksége részére egy hely fenntartását kéri. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést d. u. 1 órakor be­rekesztette. KÖZTELEK, 1926. FEBRUÁR 7. 10—11. SZÁM 36-IK ÉVFOLYAM. Városkoplaltatás? Minap ezen a cimen hírlapi cikket olvastam. Már megszokott dolog, mihelyt bármilyen téren nehéz­ségek, különösen az élelmezésnél zavarok merülnek fel, azonnal külföldre hivatkozunk, holott régen be­bizonyosodott tény, hogy különböző országok terme­lését egy kaptafára húzni nem lehet. Újat, hasznosat tanulni, tapasztalni, gyűjteni okos dolog, azokat a mi viszonyainkhoz alkalmazni művészet. Nincsen tej, nincsen tojás, nincsen hús, mert az alföldi gazda ósdi gazdálkodása a 6 és fél mázsás búzatermés előállításában kimerül, annál sem többet, sem kevesebbet produkálni nem tud. Így hangzik a vád. Nem okul a sok, manapság napvilágot látott köz­leményeben, talán nem is olvassa megrögzöttségé­ben, talán nem is érdekli, hogy Dánia, Hollandia a maga nagy szükségletén felül ellátja Londont és más nagy városokat bőségesen tejjel, tojással, hús­sal, a megmaradt lefölözött sovány tejjel pedig ön­magát és gyermekeit bőségesen táplálja. Nem kétlem, ha a hazai viszonyok Dánia és Hol­landia viszonyaival egyezők lennének, hogy az al­földi gazda rohamlépésekben nem törtétne e két szerencsés ország példáját követni, mert van a ma­gyarban is leleményesség, az intelligens gazdában példaadás és tudás, egy azonban hiányzik: a be­ruházáshoz szükséges tőke, vagy ennek megszer­zési lehetősége aránytalanul nagy kamat nélkül, amely utóbbi már eleve magában rejti a vállalkozás sikertelenségét. De, ha meg is van a pénz, a mi szegény csonka országunk helyzete egészen más. Alföldünk klímája száraz, akárhányszor a tavasz­szal elvetett mag kikél, megérik, learatják, sőt már a termés a magtárba is behordatott anélkül, hogy növesztő bő termést hozó eső érte volna. Agyag, homok, szikes, vizenyős területek váltakoznak, váro­sok, falvak messze esnek egymástól, a gazdálkodás módját, a termelendő növények okszerű sorrendjét a helyi körülmények szabják meg, ez nem az ósdi, maradi rendszerben rejlik. Ennek tulajdonítható, hogy vidékenkint egyes termelési ágak a másik rová­sára fejlődnek. Magyarán mondva mindenkor és min­denütt azt termeli a gazda, amely termény neki leg­többet hoz s amelynek terméskilátásai legbiztosabbak. Mi másért termel az alföldi gazda túlnyomóan (40— 45%) búzát, mint azért, mert az éghajlati viszonyok­nál fogva ez biztosit neki legtöbb jövedelmet s ezzel a termeléssel megalkotta a világ legelsőrendű quali­tású búzáját, a tiszavidéki búzát. Harminc évig Dunántúlon gazdálkodtam, ide ke­rülve az Alföldre, az okszerű gazdálkodásban a növények egymásutánját követő sorrend ellen aggá­lyaim voltak. Minden a búza, kukorica és dohány körül mozgott. A tapasztalat azonban reávezetett, hogy a szélsőséges időjárás miatt, ha a búzának a majoritást meg nem adom, egyéb tavaszi kalászosok holdankint a búzánál 3—4 mázsával hátramaradnak, soha olyan terméssel nem kecsegtetnek. A gazdaság üzlet a különböző termelési ágak ter­mészete szerint fejlődik. Dánia a maga sűrű lakos­ságával, kis területével, kedvező harmatos éghajlatá­val, tagadhatatlanul jól szervezett beváltó és értékesítő szövetkezeteivel, pázsitos, kész abraktakarmányt termő rétjeivel, dús, korlátokkal bekerített legelőivel egyenesen predesztinálva van a fokozottabb állat­tenyésztésre s ezzel a vaj, tej és tojás termelésére. Mit is produkáljon most azon a néhány holdján, mint takarmányt, oly elsőrendűt, amelynek tápértéke a mi termelt takarmányunkhoz nem is hasonlítható. Ezzel a takarmánnyal termelhet tejet, sokat s ha mi azt elérni akarjuk, ugyanannyi tejet sok költséggel, több akarattal érhetünk csak el. A tej termeléséhez Dániában tehát adva vannak az eszményi előfeltételek, ez biztosítja ott egyéb termelési ág mellőzésével a több jövedelmet, a kenyér­magvakat, baromfieleséget pedig más országok ter­meléséből megszerzik. Azért tenyésztik a nyugati faj­sertést is, azt tejjel, h­óval néhány hónapos koráig jól tartják, nem hizlalnak, mert van vaj s mert hiányzik a tengeri és árpa. Az Alföld tengeri­ renge­tegjeinek terméséből hizlalt mangalica sertések arasznyi szalonnájának látására még a holland bicska is kinyílik. Ahogy Dániában az ott adott helyzetben, okos és tervszerű irányítás mellett az állattenyésztés oly magas fokra fejlődött, úgy fejlődtek és fejlődnek nálunk is az egyes termelési ágak. Vannak hírne­ves, jó tehenészeteink, van kiváló sertés- és juh­állományunk, terem jó borunk, van­­cukorrépa-, dohány-, hagyma-, paprika- stb. termelésünk aszerint, amint vidékenkint a talaj- és éghajlati viszonyoknál fogva ezek a növények biztosabb termést, több jöve­delmet biztosítanak. Dánia malacai a Dunántúl intenzív tejgazdaságai­ban feltalálhatók, nem valók azonban nagy általá­nosságban az Alföldre, mert itt csak a mongolicá­nak van tere. Dániában a tápdús takarmány, ideális legelő, KÉRJE 2. SZÁMÚ ÁRJEGYZÉKÜNKET! 24 és 30 lóerejű petróleumtraktorjai raktárunkról szállíthatók! A HART-PARK-traktorok valóságos mezőgazdasági traktorok! Gyökeresen eltérnek az autómotoros traktoroktól ! Alacsony fordulatszámú fekvő motor! SZÁNTÁS­­ 3 és 4 vasú ekével ! CSÉPLÉS 148"-54"-60" dobszélességű cséplővel, melyeket játszi könnyedséggel el is vontatnak! SÚLYA a 24 HP traktor 1850 kg., 30 HP traktor 2400 kg.! Árajánlattal és ismertetéssel szívesen szolgál a vezérképviselet: FEHÉR HU­LLÓS GÉPGYÁR R.-T. BUDAPEST, V. kerület, Váczi­ út 80. szám.

Next