Köztelek – 1926. 1-51. szám
1926-02-07 / 10-11. szám
154 megállapításáról és a tenyészállatbeszerzési hitel kérdéséről és a kapcsolatos kiállítások ügyéről. (Elfogadtatnak.) Elnök: Kimondja a határozatokat, hogy az igazgatóválasztmány az előterjesztéseket elfogadja. B) Az OMGE belügyei. Elnök bemutatja a múlt igazgatóválasztmányi ülés jegyzőkönyvét, a mai jegyzőkönyv hitelesítésére Szomjas Lajos dr. és Wekerle Sándor dr. választmányi tagokat kéri fel Tagsági ügyek: Mutschenbacher Emil dr. ügyvezető h. igazgató javasolja a következő tagoknak az egyesületi tagok sorába való felvételét : Évdijas tagul: Bartossik Lajos, Bauer Imre dr., Beöthy Ali, Boday Béla, Bukucs Imre, Burger Sándor, Ceglédi Gazdasági Egyesület, ifj.Csomay János, Enver Hakki bey, Galambos Károly, Gyoma községi gazd. ismétlőiskola, Gyöngyösi r. kath. polgári és felső mezőgazdasági iskola, Hajdú Mihály, Herz Miklós, Hoyos József gróf, Horváth Pál, Jámbor Ernő, Jaskovics Géza, Kehidai m. kir. földmivesiskola, balásfalvi Kiss Hubert, Kovács Károly, Kraemer Imre, Kunffy Zoltán dr., Lakatos Ernő dr., Lichtschein Miklós, Madarassy Kálmán, Mátyus Viktor, Mesterovits Iván, Molnár István, Németh Jenő, kecskeméti Pethes László dr., vitéz Papp Józef, Paulay Ferenc, Pavlicsek Adorján, Polgár József dr., Ponyecz Gyula, Pöschl Nándor, Rada Imre, Rózsay Elemér, Somssich Andor, Sós László, Széchenyi Károly gróf, Székely János, Szentiványi Béla, Szőke Barna, musnai Ürmössy Géza, Vadász János, Vollain László, Wessely Ferenc, zábori Záborszky Jenő és Zielinski István. Az igazgató-választmány a felvételre ajánlott tagokat az egyesületi tagok sorába felveszi. Jelenti továbbá az előadó, hogy meghalt az alapító tagok sorából Dániel Ernő báró, az évdíjas tagok sorából pedig Babochay Andor, id. Geffert Viktor dr., Külkey Gyula, Pataky Vince, békés Pirkner János, sabjáki Posgay Miklós és Prág Bonifác. Az igazgatóválasztmány részvétének jegyzőkönyvbe iktatása mellett törli az elhunytakat. Jelenti továbbá az előadó, hogy tagsági kötelezettségük lejártával kiléptek az évdíjas tagok sorából: horhi Balla Kálmán, Czollner Béla, Dezső Ödön, Fáy László, Gemperle Vilmos, Kukorelly István, Lukovich Aladár dr., Pucher Ödön, Sárközy Jenő és Sarlay János, továbbá kilépett az évdíjas tagok sorából a tinnyei községi hitelszövetkezet, mert megszűnt. — Tudomásul szolgál. Megállapítja az előadó, hogy a mai taglétszám 452 alapító tag és 4003 évdíjas tag, megszállt területen 3767 évdíjas tag, összesen 8222 egyesületi tag, amit az igazgatóválasztmány tudomásul vesz. Az egyesületi tanács előterjesztései: Szilassy Zoltán igazgató: Bemutatja az egyesületi tanács előterjesztéseit a „Hangya", néhai Elek Henrik és a „Pátria" alapítványairól készített alapítólevelek jóváhagyásáról, a személyi ügyekről, a tisztviselők fizetésének az állami fizetésemelésnek megfelelő rendezéséről, a tápiószelei tejgazdaság költségvetése terhére özv. Szeiffert Alajosné részére a kultuszminisztertől élvezett járadéknál alkalmazott ötezerszeres szorzószámmal megállapítandó évi 30 millió koronás járadéknak 1925. június 1-től visszamenőleg való kiutalásáról, Mészáros István egyesületi altisztnek a nyugdíjintézménybe való felvételéről, valamint arról, hogy Kovács Lajos altiszt, aki 11 évi szolgálat után az egyesülettől a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez lépett alkalmazásba, kéri az összes nyugdíjjárulékok befizetése ellenében a nyugdíjcsoportba való visszavételét. A választmány az előterjesztett javaslatokhoz vita nélkül hozzájárul. Képviseletek és kiküldetések. Ügyvezető h. igazgató bejelenti, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság előadás-sorozatán az egyesületet Krolopp Hugó és Mutschenbacher Emil dr., Matlekovics Sándor temetésén Szilassy Zoltán és Mutschenbacher Emil dr., a Magyar Nemzetgazdasági Liga elnöki tanácsában és előadásain, a Budapesti Kerekedelmi és Iparkamara pénzügyi szakcsoportjában, a Magyar Külügyi Társaság közgazdasági szakosztályában Mutschenbacher Emil dr., a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége irodalmi szakosztályi ülésén Fabricius Endre, a mérlegvalódisági ankéton Károly Rezső dr., a Nemzetközi Baromfikiállítás megnyitásán Szilassy Zoltán és Mutschenbacher Emil dr., a Fructus közgyűlésén Krolopp Hugó, az Országos Mezőgazdasági Kamara agrárhírszolgálati értekezletén és a Magyar Statisztikai Társaság előadóülésein Mutschenbacher Emil dr., az Országos lótenyésztési értekezleten Beliczey Géza, Graefl Jenő, Blantz Jenő, Döhrmann Henrik, Konkoly Thege Sándor dr. és Wellmann Oszkár, a Faluszövetség közgyűlésén Buday Barna, az Országos Természettudományi Kongresszuson Beliczey Géza, Szilassy Zoltán és Buday Barna, az ingójelzáloghitel tárgyában az igazságügyminisztériumban megtartott ankéton Hadik János gróf, Mutschenbacher Emil dr. és Földes Mór dr., az olajosmagvak vasúti díjszabásának mérséklése tárgyában a kereskedelemügyi minisztériumban tartott értekezleten Mutschenbacher Emil dr. képviselte az egyesületet. Az igazgató-választmány ezt tudomásul veszi és elnök javaslatára hozzájárul ahhoz, hogy az OMGE képviseletében a Magyar Nemzeti Bank idei közgyűlésére Somssich László gróf, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete igazgatóságában Pirkner János elhunytával megüresedett helyre, valamint a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége igazgatóságába Buday Barna h. igazgató küldessék ki. Előterjesztés a tápiószelei tangazdaságnak tejtermelést ellenőrző egyesülethez való csatlakozása tárgyában. Konkoly Thege Sándor dr. titkár jelenti, hogy a Pest megye keleti részén levő gazdaságok körében mozgalom indult meg aziránt, hogy tejtermelést ellenőrző szervezetben tömörüljenek. A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara szervező munkája egy ellenőrzési körzet számára a szükséges tehénlétszámot már biztosította, de kilátás van további körzetek megalakulására is. Az első tejelést ellenőrző körzet Tápiógyörgye székhellyel fog alighanem megalakulni, amely közvetlen közelében van a tápiószelei tangazdaságnak. Ezért már az előkészületi munkálatokba be lett vonva a tangazdaság, amely akkor elvileg kilátásba helyezte, hogy szintén csatlakozik a mozgalomhoz. Minthogy most a dolog a szervezés komoly stádiumába jutott és a tejellenőr alkalmazására stb. nézve végleges lépéseket kell tenni, a tangazdaságtól kötelező nyilatkozaot kérnek arra nézve, hogy 3 évre az ellenőrző szervezetbe tagul belép és a tehenenként 90,000—100,000 K. ellenőrzési költség megfizetését vállalja. Minthogy egyrészt az OMGE vezető szerepet visz országszerte a tejellenőrzés megszervezésében, másrészt a tangazdaságnak is a haladást célzó gazdatársadalmi munkákban példaadó szerepet kell vinnie, javasolja, engedélyezze a választmány a tejellenőrzéshez való csatlakozást és az ezzel kapcsolatos költségeknek a gazdaság terhére való viselését. Mintegy 30 tehén ellenőrzéséről lehet szó, amelynél a költség 3.000.000 K.-t tenne ki, amit a gazdaság megbír, annál inkább, mert ez az összeg a tejelésnek az ellenőrzés révén előreláthatólag beálló növekedése folytán remélhetőleg meg is térül. Az igazgató-választmány a javaslatot elfogadja. Köszönőlevelek és adományok iránt való kérelmek. Végül tudomásul vette a választmány az elnök bemutatta köszönőleveleket és elhatározta, hogy a létesítendő Széchenyi István Akadémiához 1 millió koronás alapítvánnyal hozzájárul, annak vezetőségében azonban az OMGE elnöksége részére egy hely fenntartását kéri. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést d. u. 1 órakor berekesztette. KÖZTELEK, 1926. FEBRUÁR 7. 10—11. SZÁM 36-IK ÉVFOLYAM. Városkoplaltatás? Minap ezen a cimen hírlapi cikket olvastam. Már megszokott dolog, mihelyt bármilyen téren nehézségek, különösen az élelmezésnél zavarok merülnek fel, azonnal külföldre hivatkozunk, holott régen bebizonyosodott tény, hogy különböző országok termelését egy kaptafára húzni nem lehet. Újat, hasznosat tanulni, tapasztalni, gyűjteni okos dolog, azokat a mi viszonyainkhoz alkalmazni művészet. Nincsen tej, nincsen tojás, nincsen hús, mert az alföldi gazda ósdi gazdálkodása a 6 és fél mázsás búzatermés előállításában kimerül, annál sem többet, sem kevesebbet produkálni nem tud. Így hangzik a vád. Nem okul a sok, manapság napvilágot látott közleményeben, talán nem is olvassa megrögzöttségében, talán nem is érdekli, hogy Dánia, Hollandia a maga nagy szükségletén felül ellátja Londont és más nagy városokat bőségesen tejjel, tojással, hússal, a megmaradt lefölözött sovány tejjel pedig önmagát és gyermekeit bőségesen táplálja. Nem kétlem, ha a hazai viszonyok Dánia és Hollandia viszonyaival egyezők lennének, hogy az alföldi gazda rohamlépésekben nem törtétne e két szerencsés ország példáját követni, mert van a magyarban is leleményesség, az intelligens gazdában példaadás és tudás, egy azonban hiányzik: a beruházáshoz szükséges tőke, vagy ennek megszerzési lehetősége aránytalanul nagy kamat nélkül, amely utóbbi már eleve magában rejti a vállalkozás sikertelenségét. De, ha meg is van a pénz, a mi szegény csonka országunk helyzete egészen más. Alföldünk klímája száraz, akárhányszor a tavaszszal elvetett mag kikél, megérik, learatják, sőt már a termés a magtárba is behordatott anélkül, hogy növesztő bő termést hozó eső érte volna. Agyag, homok, szikes, vizenyős területek váltakoznak, városok, falvak messze esnek egymástól, a gazdálkodás módját, a termelendő növények okszerű sorrendjét a helyi körülmények szabják meg, ez nem az ósdi, maradi rendszerben rejlik. Ennek tulajdonítható, hogy vidékenkint egyes termelési ágak a másik rovására fejlődnek. Magyarán mondva mindenkor és mindenütt azt termeli a gazda, amely termény neki legtöbbet hoz s amelynek terméskilátásai legbiztosabbak. Mi másért termel az alföldi gazda túlnyomóan (40— 45%) búzát, mint azért, mert az éghajlati viszonyoknál fogva ez biztosit neki legtöbb jövedelmet s ezzel a termeléssel megalkotta a világ legelsőrendű qualitású búzáját, a tiszavidéki búzát. Harminc évig Dunántúlon gazdálkodtam, ide kerülve az Alföldre, az okszerű gazdálkodásban a növények egymásutánját követő sorrend ellen aggályaim voltak. Minden a búza, kukorica és dohány körül mozgott. A tapasztalat azonban reávezetett, hogy a szélsőséges időjárás miatt, ha a búzának a majoritást meg nem adom, egyéb tavaszi kalászosok holdankint a búzánál 3—4 mázsával hátramaradnak, soha olyan terméssel nem kecsegtetnek. A gazdaság üzlet a különböző termelési ágak természete szerint fejlődik. Dánia a maga sűrű lakosságával, kis területével, kedvező harmatos éghajlatával, tagadhatatlanul jól szervezett beváltó és értékesítő szövetkezeteivel, pázsitos, kész abraktakarmányt termő rétjeivel, dús, korlátokkal bekerített legelőivel egyenesen predesztinálva van a fokozottabb állattenyésztésre s ezzel a vaj, tej és tojás termelésére. Mit is produkáljon most azon a néhány holdján, mint takarmányt, oly elsőrendűt, amelynek tápértéke a mi termelt takarmányunkhoz nem is hasonlítható. Ezzel a takarmánnyal termelhet tejet, sokat s ha mi azt elérni akarjuk, ugyanannyi tejet sok költséggel, több akarattal érhetünk csak el. A tej termeléséhez Dániában tehát adva vannak az eszményi előfeltételek, ez biztosítja ott egyéb termelési ág mellőzésével a több jövedelmet, a kenyérmagvakat, baromfieleséget pedig más országok termeléséből megszerzik. Azért tenyésztik a nyugati fajsertést is, azt tejjel, hóval néhány hónapos koráig jól tartják, nem hizlalnak, mert van vaj s mert hiányzik a tengeri és árpa. Az Alföld tengeri rengetegjeinek terméséből hizlalt mangalica sertések arasznyi szalonnájának látására még a holland bicska is kinyílik. Ahogy Dániában az ott adott helyzetben, okos és tervszerű irányítás mellett az állattenyésztés oly magas fokra fejlődött, úgy fejlődtek és fejlődnek nálunk is az egyes termelési ágak. Vannak hírneves, jó tehenészeteink, van kiváló sertés- és juhállományunk, terem jó borunk, vancukorrépa-, dohány-, hagyma-, paprika- stb. termelésünk aszerint, amint vidékenkint a talaj- és éghajlati viszonyoknál fogva ezek a növények biztosabb termést, több jövedelmet biztosítanak. Dánia malacai a Dunántúl intenzív tejgazdaságaiban feltalálhatók, nem valók azonban nagy általánosságban az Alföldre, mert itt csak a mongolicának van tere. Dániában a tápdús takarmány, ideális legelő, KÉRJE 2. SZÁMÚ ÁRJEGYZÉKÜNKET! 24 és 30 lóerejű petróleumtraktorjai raktárunkról szállíthatók! A HART-PARK-traktorok valóságos mezőgazdasági traktorok! Gyökeresen eltérnek az autómotoros traktoroktól ! Alacsony fordulatszámú fekvő motor! SZÁNTÁS 3 és 4 vasú ekével ! CSÉPLÉS 148"-54"-60" dobszélességű cséplővel, melyeket játszi könnyedséggel el is vontatnak! SÚLYA a 24 HP traktor 1850 kg., 30 HP traktor 2400 kg.! Árajánlattal és ismertetéssel szívesen szolgál a vezérképviselet: FEHÉR HULLÓS GÉPGYÁR R.-T. BUDAPEST, V. kerület, Váczi út 80. szám.