Köztelek – 1926. 1-51. szám
1926-01-01 / 01. szám
1. SZÁM 36-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1926. JANUÁR 1. vetve a szójababot, az mint hüvelyeseink javarésze, egyre csak virágozni, de magot hozni alig fog. Ellenkezőleg, fenti kísérletem eredményéből, levonhatom azt a következtetést, hogy csak az istállótrágyázásnak volt határozott hatása valamennyi kísérleti parcellán, amelyre alkalmaztatott, de itt is az egyes különbözően kezelt parcellák termésében lényeges különbség nem mutatkozott. Mert az egyes parcellák termésében mutatkozó eltérések határozottan csak a talajban előforduló különbségre vezetendők vissza. Tehát a szójabab a kísérleteknél határozottan meghálálta az istálló trágyát és így benne a nitrogént is, amin nincs csodálkozni való, hisz minálunk először vetve, a gyökerein gumót nem fejleszt, tehát nitrogént nem gyűjt és több évig kell egymásután ugyanarra a helyre vetni (mint azt később látni is fogjuk), hogy végre gyökérzetén a nitrogéngumók megjelenjenek. Addig a szójabab nem talajgazdagító, hanem csak olyan talajzsaroló, mint a többi nem pillangós, azaz nitrogént nem gyűjtő növény, vagyis nitrogénszükségletét a talajból fedezi és sovány talajra nem való. Az oltásnak éppen az volna a célja, hogy a szójabab gyökérzetén gumókat fejlesszen, ezáltal nitrogéngyűjtésre és még sovány talajon is erősebb fejlődésre késztesse s nagyobb termőképességre hozza. Azonban kísérleteimnél ismételten vizsgáltam szójababjaim gyökérzetét, de a múlt esztendeig úgy a trágyázatlan, mint a trágyázott parcellákon az oltott szójabab gyökérzetén épp úgy nem találtam gumókat, mint az oltatlanon. Bár nem akarom kétségbe vonni azt, hogy az oltásnak a pillangósoknál sokszor jó hatása lehet, mégis kísérleteim alapján nagyon kételkedem abban, hogy az oltást a szójababnál biztos termésfokozó eljárásnak tekinteni és feltétlenül biztos hatásúnak ajánlani lehetne. Valami nagy eredményt a szójabab oltásával Rosenberg Viktor sem ért el, amint azt „Nitrogén-gyűjtő szemölcsök képződése a szójababon" című cikkében a Köztelek 1925. évi 74. számában megírta. Nagyobb terméseket a szója után inkább nemesítéssel valósíthatunk meg, mint azt saját szójanemesítésem is igazolja. Miként előbb már említettem, 1922. évben fogtam hozzá az anyatövek kiválasztásához, alapanyagnak felhasználva azt a szóját, melyet Gyárfás Józseftől kaptam. Nem kívánok itt ez alkalommal kitérni magának a nemesítésnek mikénti menetére, csupán leszögezni kívánom azt a tényt, hogy elértem a korábbi érést, valamint a nagyobb termőképességet, amit az alábbi összehasonlító kísérlet igazol : 1925. évi terméseredmények különböző szójafajtákkal: Eszerint termés tekintetében nemesített szójám jóval többet termett, mint a külföldi értékesebb szójafajták, sőt a 46. számú törzsem mondhatnám kétszer annyit adott, mint a vele összehasonlított külföldi fajták. Érés tekintetében sincsen nagy különbség, mert csak két nappal értek későbben, mint a külföldiek. Ámbár nemesített szójám többet is termett, szóval a szójabab termőképessége a nemesítés útján fokozódott, még így is a biztosan beérő szója termése mögötte marad az ugyanott termesztett és nemesített hatvani fehér paszulynak. Mert ez hat, holdankint 14-4 g-t adott. Ez is amellett bizonyít, hogy igaza van Gyárfásnak, amikor azt hangoztatja, hogy ahhoz, hogy gazdáink szójababot termesszenek, az kell, hogy a szójababot legalább is oly áron vegye meg az ipar, mint amennyit rendes viszonyok között a kereskedelem a paszulyért vagy még inkább a lencséért fizetni szokott (lásd Gyárfás József: „A szójababtermesztés meghonosításának feltételei" című cikkét a „Köztelek" 1924. évi 21. számában). A mai paszulyárakról természetesen nem lehet szó, mert azok a buza ára alatt állanak. Viágforgalmi áron, amely körülbelül akkora, mint a buza ára, nem érdemes a magyar gazdának a szójababot eladni, mint azt ugyancsak fenti cikkében Gyárfás is vázolta. Hiszen a szójabab nem terem annyit, mint a búza, termesztési költsége pedig nagyobb. Szójaipar híján, illetve megfelelő értékesítés nélkül elég bőven termő és biztosan beérő szójababot ma még csakis abraknak érdemes termeszteni, mert a szójababnak tápláló értéke igen nagy. Kellner szerint 100 kg. szójababban van: 83'9 kg. keményitőérték. Ebből 26'2 kg. az emészthető tiszta fehérje. Míg ellenben 100 kg. lóbabban csak 66'6 kg. keményitőérték van (a repcepogácsában 61'1 kg. s a búzakorpában 42'6—48'1 kg.), amiből csak 19'3 kg. az emészthető fehérje. Noha a szójabab 17 3 kg-mal több keményítőértéket tartalmaz, még táparánya is jobb és pedig a szójáé 1 : 3'2, a lóbabé 1 :3-4, ami különösen a gyors fejlődésű növendékállatok etetésénél nagyon fontos. A lóbabbal összehasonlítva, amelynek magtermését tudalevően kitűnő abraktakarmánynak ismerjük, feltétlenül többet ér a szójabab. A fentiek szerint 173-del több a szójabab keményítőértéke a lóbabénál. Ez azt jelenti, hogy 10 métermázsás lóbabtermés körülbelül egyenértékű 75 g szójababtermés keményítőérték termésével. Mivel pedig Csonka-Magyarország száraz éghajlati viszonyai nagy általánosságban a lóbab termesztésének nem kedveznek, mert a lóbab virágzása idején uralkodó szárazság, hőség következtében a virágokat a lóbab lerúgja magáról, kevés a hüvelykötés s ezzel szemben a szárazságot a szójabab jobban állja, úgy vélem, abraknak lóbab helyett érdemesebb szójababot termeszteni. Az 1923. évi terméseredményeimet semmi esetre sem vehetem alapul, mert mint az akkori szójaterméseredmények ismertetésénél is említettem, a szójababnak (nem nemesített) termése (336 kg.), azért maradt annyira le a lóbab termésével (701 kg.) szemben, mert a szója hüvelyképzésekor rendellenes hőség volt s a szója emiatt besült. Más képet mutat már az 1924. évi terméseredmény, mely esztendőben a legjobb szójaparcella is elérte a lóbabnak 10 g-s termését. 1925. évben pedig a lóbab a nemesített szójával szemben lemaradt. Előbbinek csak 66 q-s termése volt, legjobb szójatörzsem 102 q-s termésével szemben. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a lóbab körülbelül egy hónappal előbb kerül le a földről s ezért a lóbab sokkal jobb előveteménye az őszi gabonáknak, mint a szójabab, különösen abban az esetben, ha a szója gyökerén a nitrogéngyújtó gumócskákat nem fejleszti. Az utolsó esztendőben, azaz 1925-ben, szójáimnál már örömmel észleltem ezeket a még gyéren elhelyezett gombostüfejnagyságú gyökérgumócskákat. Ennek várva várt megjelenését nem az oltásnak (mert az idén ezt nem alkalmaztam,), hanem bizonyára annak köszönhetem, hogy a szóját ugyanott termesztettem, ahol az 1922. és 1923. évben. Hazánkban elvétve itt-ott egy-egy gazdaság már termeszti a szójababot, de csak abraknak. Számítás dolga: mi jobb, venni az abrakot, vagy termeszteni. Amely gazdaságoknál a ceruza az utóbbit mutatja, azoknak kipróbálásra ajánlom az általam nemesitett szóját. Apró magjánál fogva nem kell belőle több, mint 16 kg. kat. holdankint, amely mennyiséget kitavaszodáskor rendszerint április első napjaiban kell elvetni 30—35 cm. sortávolságra. Addig, amíg ebből a vetőmagból a készlet tart, ez a magyar gazdák rendelkezésére áll, sőt kifejezett kívánságra hajlandó vagyok szója-gyökérgumó-baktériummal már rendelkező földemből is kísérletre átengedni. Nagytelek. Legány Ödön. a •C3 H BB A szójafajta megnevezése "S ti MM *» o go Érés ideje O W ? A H ** 1 Tübingiai fekete korai Frohnleiten-féle sárgád ... 4-40 VIII/26. 2 Tübingiai fekete korai Frohnleiten-féle sárgád ... 5-88 VIII/26. 3 Kalocsai sárga, barna foltokkal 5-91 VIII/28. 4 Heinze-féle fekete korai 5-46 VIII/26. 5 Nem. hatvani 11. számú 6-91 VIII/28.6 Jan 26. ,, 7-46 VIII/28. 7 »» » 42. „ 8'32 VIII/28. 8 46. „ 10-23 VIII/28. 5 SZÍR TAS MAR HATERTÉSZTÉS ÉS TEJGAZDASÁG. Rovatvezető : Wellmann Oszkár dr« A meddőség és a magtalanság okai. (Közlemény Schandl József dr. közgazd. egyetemi tanárnak „Állattenyésztéstan I. kötet" c. most megjelent könyvéből.) A hímivarú állatot termékenynek tekintjük akkor, ha elegendő mennyiségű, kellő erélyű ondósejtet fecskendez a nőstény méhnyakára, a nőivarút pedig akkor, ha rendszeresen termel egészséges petesejteket, ha benne az ivarsejtek találkozásának fizikai, kémiai és biológiai feltételei megvannak, ha méhében a zygotát fel tudja építeni erőteljes magzattá és azt a kellő időben a világra tudja hozni. Ellenkező esetben a hímivaru magtalan (impotens), a nőivarú meddő (steril). Mindkettő „terméketlen'' s így — mint tenyészállat — értéktelen. A nőivarúaknál a peteképzés elmarad a következő esetekben: 1. A női nemzőszervek nem fejlődtek ki (aplasia) vagy satnyák (hypoplasia ovarii). Hermafroditáknál és különivarú ikerborjak üszőinél ez gyakori jelenség. 2. A petefészek idült gyulladás (cirrhosis v. induratio) vagy előrehaladt életkor miatt (atrophia senilis) elsorvadt. 3. A petefészekben zsiros elfajulás ment végbe. Damman és Bass azt hiszik, hogy elzsírosodásra hajlamos egyedekben a petefészkek is zsírosan elfajulhatnak s igy a petetermelés kihagyásos lesz. Megerősítik ezt a véleményt Stieve megfigyelései, aki tyúkokat szűk ketrecbe zárt; erre a rendszeres tojáslerakás megszűnt és hosszabb idő múlva az egész petefészek zsiros degenerációba ment át. Gyakorlati tapasztalatok is amellett szólnak, hogy a kövér nőstények (emlősök, halak) sokszor meddők maradnak, mert petéik a zsiros degeneráció jeleit mutatják s igy a barázdálódásra alkalmatlanok. 4. A petefészekben tömlős elfajulás folyik, vagy a sárgatest nem fejlődött vissza (corpus luteum persistens), sőt túlsarjadt (corpus luteum hypertrophicum). Az abnormitásokat Zsocke és Hesse elsődleges eredetűeknek hiszik, Albrechtsen és Wester pedig a méh, a méhnyak vagy a hüvely heveny gyulladásos folyamatainak, illetőleg daganatképződéseinek következményeiként másodlagosaknak. 5. A petefészek szövetét roncsolja és rendszeres táplálkozását megzavarja az, hogy benne új képletek (haematomák, szarkomák, karcinomák, botryomykomák, gümők) lépnek fel. 6. A petefészekben működési zavarok támadnak általános megbetegedésekből (emésztési és anyagcsere-zavarok, agy-, szív-, máj-, vesebaj, cukorbetegség, előrehaladt gümőkór stb.) kifolyólag. 7. Hosszabb ideig a nemi élettől távoltartott (túlvárakoztatott) egyedeknél sorvadnak a nemi szervek s igy működési energiájuk ellankad. (Nathusiusnak, Tragernek, Sandersnek hidegvérű kancáknál tett megfigyelései!) A peteképződés ellenére kimarad a fogamzás és igy utód nem várható a nőivarától még a következő esetekben: 8. A petefészek helyzetét változtatta, más szervekhez hozzánőtt s igy a belőle kihulló pete nem kerül a petevezetékbe. MAGYAR MEZŐGAZDÁK ÁLLATÉRTÉKESITŐ Telefon • 107-84, 129-14, 129-15 FIÓKOK • Sopron I Állatvásárpénztár, Sopron. Sürgönyeim : Vásárpénztár Sopron Wien: „MI3GALÉR" Viehverwertungagesellschaft m. b. H. Wien, Bt.-MKX. Szrgönyeim : „Metaler" Wien S X Caldatársadalmi intézmény Z Z I I Hialalási hiteleket előnyös feltételekkel folyósítunk ! ! Meghívásra szakértőnket a helyszinre kiküldjük I 4 Vilmos csái RÉSZVÉNYTÁRSASÁGA, BUDAPESTEN •az OS. Sürgönyeim ! „MEGALÉR" Budapest rAdlalLovíb • Szarvasmarha, sertés, Juli,M, továbbá Usttárnidákr OgiflROZIKI vételéről belföldön él külföldön, Mioményi értékesítéséül Állatszállítmányok címzendfik Szarvasmarha, borjú és juhoknál: Budapest— FerenC Tíros—Marhavásár Mr, Sopron, Wien, St.-Marx. Sertéseknél: Budapest-FerencvÁros-SertésvAsÁrMr, Sopron, Wien, St.-Marx Huserállítmányok és ölött áru : Budapest—Központi vásárcsarnok —• !Mindennemű állatkivitelt legelőnyösebben lebonyolítunk Gyomorütegek, cukor- és vesetajások, szívbetegek Hl a | r • 8702 1 Ligetszanatonum jkks; diétás étkezések bejáró betegek számára is 1 részére a legtökéletesebb gyógyintézet a Külön idegbetegosztály, vízgyógyintézet, Hl a | r • 8702 1 Ligetszanatonum jkks; diétás étkezések bejáró betegek számára is 1