Köztelek – 1926. 1-51. szám

1926-01-01 / 01. szám

1. SZÁM 36-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1926.­ JANUÁR 1. vetve a szójababot, az mint hüvelyeseink javarésze, egyre csak virágozni, de magot hozni alig fog. Ellenkezőleg, fenti kísérletem eredményéből, le­vonhatom azt a következtetést, hogy csak az istálló­trágyázásnak volt határozott hatása valamennyi kí­sérleti parcellán, amelyre alkalmaztatott, de itt is az egyes különbözően kezelt parcellák termésében lényeges különbség nem mutatkozott. Mert az egyes parcellák termésében mutatkozó eltérések határo­zottan csak a talajban előforduló különbségre veze­tendők vissza. Tehát a szójabab a kísérleteknél határozottan meg­hálálta az istálló trágyát és így benne a nitrogént is, amin nincs csodálkozni való, hisz minálunk először vetve, a gyökerein gumót nem fejleszt, tehát nitro­gént nem gyűjt és több évig kell egymásután ugyan­arra a helyre vetni (mint azt később látni is fogjuk), hogy végre gyökérzetén a nitrogéngumók megjelen­jenek. Addig a szójabab nem talaj­gazdagító, hanem csak olyan talajzsaroló, mint a többi nem pillan­gós, azaz nitrogént nem gyűjtő növény, vagyis nitrogénszükségletét a talajból fedezi és sovány talajra nem való. Az oltásnak éppen az volna a célja, hogy a szója­bab gyökérzetén gumókat fejlesszen, ezáltal nitrogén­gyűjtésre és még sovány talajon is erősebb fejlő­désre késztesse s nagyobb termőképességre hozza. Azonban kísérleteimnél ismételten vizsgáltam szója­babjaim gyökérzetét, de a múlt esztendeig úgy a trágyázatlan, mint a trágyázott parcellákon az oltott szójabab gyökérzetén épp úgy nem találtam gumó­kat, mint az oltatlanon. Bár nem akarom két­ségbe vonni azt, hogy az oltásnak a pillangó­soknál sokszor jó hatása lehet, mégis kísérleteim alapján nagyon kételkedem abban, hogy az oltást a szójababnál biztos termésfokozó eljárásnak tekin­teni és feltétlenül biztos hatásúnak ajánlani lehetne. Valami nagy eredményt a szójabab oltásával Rosen­berg Viktor sem ért el, amint azt „Nitrogén-gyűjtő szemölcsök képződése a szójababon" című cikkében a Köztelek 1925. évi 74. számában megírta. Nagyobb terméseket a szója után inkább nemesítéssel valósíthatunk meg, mint azt saját szójanemesítésem is igazolja. Miként előbb már említettem, 1922. évben fogtam hozzá az anyatövek kiválasztásához, alapanyagnak felhasználva azt a szóját, melyet Gyárfás Józseftől kaptam. Nem kívánok itt ez alkalommal kitérni magának a nemesítésnek mikénti menetére, csupán leszögezni kívánom azt a tényt, hogy elértem a korábbi érést, valamint a nagyobb termőképességet, amit az alábbi összehasonlító kísérlet igazol : 1925. évi terméseredmények különböző szójafajtákkal: Eszerint termés tekintetében nemesített szójám jóval többet termett, mint a külföldi értékesebb szójafajták, sőt a 46. számú törzsem mondhatnám kétszer annyit adott, mint a vele összehasonlított külföldi fajták. Érés tekintetében sincsen nagy különbség, mert csak két nappal értek későbben, mint a külföldiek. Ámbár nemesített szójám többet is termett, szóval a szójabab termőképessége a nemesítés útján fokozó­dott, még így is a biztosan beérő szója termése mögötte marad az ugyanott termesztett és nemesí­tett hatvani fehér paszulynak. Mert ez hat, holdan­kint 14-4 g-t adott. Ez is amellett bizonyít, hogy igaza van Gyárfásnak, amikor azt hangoztatja, hogy ahhoz, hogy gazdáink szójababot termesszenek, az kell, hogy a szójababot legalább is oly áron vegye meg az ipar, mint amennyit rendes viszonyok között a kereskedelem a paszulyért vagy még inkább a len­cséért fizetni szokott (lásd Gyárfás József: „A szója­babtermesztés meghonosításának feltételei" című cikkét a „Köztelek" 1924. évi 21. számában). A mai paszulyárakról természetesen nem lehet szó, mert azok a buza ára alatt állanak. Viágforgalmi áron, amely körülbelül akkora, mint a buza ára, nem érdemes a magyar gazdának a szójababot eladni, mint azt ugyancsak fenti cikkében Gyárfás is vázolta. Hiszen a szójabab nem terem annyit, mint a búza, termesztési költsége pedig nagyobb. Szójaipar híján, illetve megfelelő értékesítés nélkül elég bőven termő és biztosan beérő szójababot ma még csakis abraknak érdemes termeszteni, mert a szójabab­nak tápláló értéke igen nagy. Kellner szerint 100 kg. szójababban van: 83'9 kg. kemé­nyitőérték. Ebből 26'2 kg. az emészthető tiszta fehérje. Míg ellenben 100 kg. lóbabban csak 66'6 kg. keményitőérték van (a repcepogácsában 61'1 kg. s a búzakorpában 42'6—48'1 kg.), amiből csak 19'3 kg. az emészthető fehérje. Noha a szójabab 17­ 3 kg­-mal több keményítőértéket tartalmaz, még táparánya is jobb és pedig a szójáé 1 : 3'2, a lóbabé 1 :3-4, ami különösen a gyors fejlődésű növendékállatok etetésénél nagyon fontos. A lóbabbal összehasonlítva, amelynek magtermé­sét tudalevően kitűnő abraktakarmánynak ismerjük, feltétlenül többet ér a szójabab. A fentiek szerint 17­3-del több a szójabab keményítőértéke a lóbabé­nál. Ez azt jelenti, hogy 10 métermázsás lóbab­termés körülbelül egyenértékű 7­5 g szójabab­termés keményítőérték termésével. Mivel pedig Csonka-Magyarország száraz éghajlati viszonyai nagy általánosságban a lóbab termesztésének nem kedveznek, mert a lóbab virágzása idején uralkodó szárazság, hőség következtében a virágokat a lóbab lerúgja magáról, kevés a hüvelykötés s ezzel szem­ben a szárazságot a szójabab jobban állja, úgy vélem, abraknak lóbab helyett érdemesebb szója­babot termeszteni. Az 1923. évi terméseredményeimet semmi esetre sem vehetem alapul, mert mint az akkori szója­terméseredmények ismertetésénél is említettem, a szójababnak (nem nemesített) termése (336 kg.), azért maradt annyira le a lóbab termésével (701 kg.) szemben, mert a szója hüvelyképzésekor rendellenes hőség volt s a szója emiatt besült. Más képet mutat már az 1924. évi terméseredmény, mely esztendőben a legjobb szójaparcella is elérte a lóbabnak 10 g-s termését. 1925. évben pedig a lóbab a nemesített szójával szemben lemaradt. Előbbinek csak 6­6 q-s termése volt, legjobb szójatörzsem 10­2 q-s termésé­vel szemben. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a lóbab körülbelül egy hónappal előbb kerül le a föld­ről s ezért a lóbab sokkal jobb előveteménye az őszi gabonáknak, mint a szójabab, különösen abban az esetben, ha a szója gyökerén a nitrogéngyújtó gumócs­kákat nem fejleszti. Az utolsó esztendőben, azaz 1925-ben, szójáimnál már örömmel észleltem ezeket a még gyéren elhelyezett gombostüfejnagyságú gyökérgumócskákat. Ennek várva várt megjelenését nem az oltásnak (mert az idén ezt nem alkalmaz­tam,), hanem bizonyára annak köszönhetem, hogy a szóját ugyanott termesztettem, ahol az 1922. és 1923. évben. Hazánkban elvétve itt-ott egy-egy gazdaság már termeszti a szójababot, de csak abraknak. Számítás dolga: mi jobb, venni az abrakot, vagy termeszteni. Amely gazdaságoknál a ceruza az utóbbit mutatja, azoknak kipróbálásra ajánlom az általam nemesitett szóját. Apró magjánál fogva nem kell belőle több, mint 16 kg. kat. holdankint, amely mennyiséget ki­tavaszodáskor rendszerint április első napjaiban kell elvetni 30—35 cm. sortávolságra. Addig, amíg ebből a vetőmagból a készlet tart, ez a magyar gazdák rendelkezésére áll, sőt kifejezett kívánságra hajlandó vagyok szója-gyökérgumó-baktériummal már ren­delkező földemből is kísérletre átengedni. Nagytelek. Legány Ödön. a •C3 H BB A szójafajta megnevezése "S ti MM *» o g­­o Érés ideje O W ? A H ** 1 Tübingiai fekete korai Frohnleiten-féle sárgád ... 4-40 VIII/26. 2 Tübingiai fekete korai Frohnleiten-féle sárgád ... 5-88 VIII/26. 3 Kalocsai sárga, barna fol­tokkal 5-91 VIII/28. 4 Heinze-féle fekete korai­ 5-46 VIII/26. 5 Nem. hatvani 11. számú 6-91 VIII/28.­­6 Ja­n 26. ,, 7-46 VIII/28. 7 »» » 42. „ 8'32 VIII/28. 8 46. „ 10-23 VIII/28. 5 SZÍR TAS M­AR HAT­E­RTÉ­S­ZTÉ­S ÉS TEJGAZDASÁG. Rovatvezető : Wellmann Oszkár dr« A meddőség és a magtalanság okai. (Közlemény Schandl József dr. közgazd. egyetemi tanárnak „Állattenyésztéstan I. kötet" c. most megjelent könyvéből.) A hímivarú állatot termékenynek tekintjük akkor, ha elegendő mennyiségű, kellő erélyű ondósejtet fecskendez a nőstény méhnyakára, a nőivarút pedig akkor, ha rendszeresen termel egészséges pete­sejteket, ha benne az ivarsejtek találkozásának fizikai, kémiai és biológiai feltételei megvannak, ha méhében a zygotát fel tudja építeni erőteljes mag­zattá és azt a kellő időben a világra tudja hozni. Ellenkező esetben a hímivaru magtalan (impotens), a nőivarú meddő (steril). Mindkettő „terméketlen'' s így — mint tenyészállat — értéktelen. A nőivarúaknál a peteképzés elmarad a következő esetekben: 1. A női nemzőszervek nem fejlődtek ki (aplasia) vagy satnyák (hypoplasia ovarii). Hermafroditáknál és különivarú ikerborjak üszőinél ez gyakori jelenség. 2. A petefészek idült gyulladás (cirrhosis v. indu­ratio) vagy előrehaladt életkor miatt (atrophia senilis) elsorvadt. 3. A petefészekben zsiros elfajulás ment végbe. Damman és Bass azt hiszik, hogy elzsírosodásra hajlamos egyedekben a petefészkek is zsírosan el­fajulhatnak s igy a pete­termelés kihagyásos lesz. Megerősítik ezt a véleményt Stieve megfigyelései, aki tyúkokat szűk ketrecbe zárt; erre a rendszeres tojáslerakás megszűnt és hosszabb idő múlva az egész petefészek zsiros degenerációba ment át. Gya­korlati tapasztalatok is amellett szólnak, hogy a kövér nőstények (emlősök, halak) sokszor meddők maradnak, mert petéik a zsiros degeneráció jeleit mutatják s igy a barázdálódásra alkalmatlanok. 4. A petefészekben tömlős elfajulás folyik, vagy a sárgatest nem fejlődött vissza (corpus luteum persistens), sőt túlsarjadt (corpus luteum hypertrophi­cum). Az abnormitásokat Zsocke és Hesse elsődleges eredetűeknek hiszik, Albrechtsen és Wester pedig a méh, a méhnyak vagy a hüvely heveny gyulla­dásos folyamatainak, illetőleg daganatképződéseinek következményeiként másodlagosaknak. 5. A petefészek szövetét roncsolja és rendszeres táplálkozását megzavarja az, hogy benne új képletek (haematomák, szarkomák, karcinomák, botryomy­komák, gümők) lépnek fel. 6. A petefészekben működési zavarok támadnak általános megbetegedésekből (emésztési és anyag­csere-zavarok, agy-, szív-, máj-, vesebaj, cukorbeteg­ség, előrehaladt gümőkór stb.) kifolyólag. 7. Hosszabb ideig a nemi élettől távoltartott (túl­várakoztatott) egyedeknél sorvadnak a nemi szervek s igy működési energiájuk ellankad. (Nathusiusnak, Tragernek, Sandersnek hidegvérű kancáknál tett megfigyelései!) A peteképződés ellenére kimarad a fogamzás és igy utód nem várható a nőivarától még a következő esetekben: 8. A petefészek helyzetét változtatta, más szer­vekhez hozzánőtt s igy a belőle kihulló pete nem kerül a petevezetékbe. MAGYAR MEZŐGAZDÁK ÁLLATÉRTÉKESITŐ Telefon • 107-84, 129-14, 129-15 FIÓKOK • Sopron I Állatvásárpénztár, Sopron. Sürgönyeim : Vásárpénztár Sopron Wien: „MI3GALÉR" Viehverwertunga­gesellschaft m. b. H. Wien, Bt.-MK­X. Sz­rgönyeim : „Metaler" Wien S X Caldatársadalmi intézmény Z Z I I Hialalási hiteleket előnyös feltételekkel folyósítunk ! ! Meghívásra szakértőnket a helyszinre kiküldjük I 4 Vilmos csái RÉSZVÉNYTÁRSASÁGA, BUDAPESTEN •az OS. Sürgönyeim ! „MEGALÉR" Budapest rAdlalLovíb • Szar­vasmarh­a, sertés, Juli,M, továbbá Usttárnidák­r Ogifl­ROZIKI vételéről belföldön él külföldön, Mioményi értékesítéséül Állatszállítmányok címzen­dfik­­ Szarvasmarha, borjú és juhoknál: Budapest— FerenC Tíros—Marhavásár Mr, Sopron, Wien, St.-Marx. Sertéseknél: Budapest-FerencvÁros-SertésvAsÁrMr, Sopron, Wien, St.-Marx Huserállítmányok és ölött áru : Budapest—Központi vásárcsarnok —­• !Mindennemű állatkivitelt legelőnyösebben lebonyolítunk Gyomorütegek, cukor- és vesetajások, szívbetegek Hl a | r • 8702 1 Ligetszanatonum jkks; diétás étkezések bejáró betegek számára is 1 részére a legtökéleteseb­b­ gyógyintézet a Külön idegbetegosztály, vízgyógyintézet, Hl a | r • 8702 1 Ligetszanatonum jkks; diétás étkezések bejáró betegek számára is 1

Next