Köztelek – 1926. 1-51. szám
1926-03-28 / 25. szám
25. SZÁM 36-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1926. MÁRCIUS 28. 453 n r T-Ni- ii TI r rTim-itiT t. ' - i » i • f r - viskóinak szegény lakóiért. Fényes tollával előrevitte a mezőgazdasági kulturát s szivének melegével mutatott rá a föld népének sajgó sebeire. De mindig épitett. Sohasem harcolt azért, hogy alkotásokat összetörjön. Ellenkezőleg, programmokat nyújtott s munkára és összetartásra lelkesített. Huszonöt éve az „Agrárpolitikai megbeszélések"-et osztották szét közöttünk. Buday Barna munkája. Ebből ismertük meg az agrártörekvéseket s lettünk agráriusok. S valóban a Baross Károlyok és Rubinek Gyulák érces munkájához ő hordta a gondolatokat s adott szárnyat eszméiknek pompás tollával. Ritka író, mert egyénisége is megfelel irodalmának. A való élet ideális lelkű munkája. Ezzel a lelkülettel kerül a politikába, ahol a legkiválóbbak figyelmét és becsülését szerezte meg magának. De mivel nem találja meg a politikában idealizmusának reménycsillagait, az összeomlás után hiába kínálják föl neki az egyhangú mandátumokat. Buday Barna hűséges marad régi szerelméhez, már régóta aranyos tollához. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ebben az időben néhány esztendeig a magyar agrárközélet két puritán s egymáshoz mélységesen ragaszkodó vezérférfia mellé kerülhettem az agrárpublicisztikai munkásságban. Meskó Pál és Buday Barna a lelki nagyság és a ritka tehetség mellett egyesítik magukban a gyakorlati érzéket, kimagasló műveltséget és rendíthetetlen elvhűséget. Egy háromság legkisebb tagja lettem, amelytől sokat tanultam : tudást és lelkesedést. Akkor bámultam meg Buday Barna szeretetét a falu és a föld iránt, amikor apró emberek szarkalábírásait százszámra dolgozta föl s a magyar homokból könyvalakban drágaköveket szedegetett össze. A magyar föld népe megérzi azt, aki szereti. Buday Barnát becsüli és szereti a magyar föld minden rangú és rendű fia. A birtokpolitikai törvény előkészítő munkáját említette meg az OMGE illusztris elnöke egyik érdeméül. De bizonyos, hogy nincs az az agrártörvényalkotás, amelyhez a téglák egész tömegét nem Buday hordta volna. Rubinek Gyula koporsójánál kevés ember állt oly őszinte könnyek között, mint Buday Barna. A mezőgazdaság vaskancellárját siratta a magyar föld aranyíója. Az őszinte könnyek záloga annak, hogy Rubinek ideáljáért, a virágzó, erős mezőgazdaságért és a szilárdas és egységes agrártáborért fog harcolni aranyfóliával Buday Barna. A magyar gazdatársadalom elismerése legyen őszinte és életrevaló. Amit a magyar föld aranytollú kója papírra vet, azt minden gazda olvassa: ez lesz Buday Barna igazi jutalma! Mutschenbacher Emil dr. Az OMGE igazgató-választmánya a Szilassy Zoltán lemondásával megüresedett igazgatói állásra a két helyettes igazgatót léptette elő. Az ügyvezetés általános feladatai Mutschenbacher Emilre fognak hárulni, aki eddig is az ügyvezetés munkakörében dolgozott, s emellett vezette a közgazdasági szakosztályt, előadója volt a Vámpolitikai Központnak, a jogügyi bizottságnak, igazgatta az agrárhírszolgálati irodát és képviselte az OMGE-t a pénzügyi-, kereskedelmi politika, adóügyi- és tarifapolitikai kérdések egész szakmakörében. Főmunkatársa volt továbbá a Köztelek lapnak, nyilvántartója a mezőgazdaságot érintő kormányrendeleteknek és törvényeknek és mindezeken túl a pénzügyi kormány igen jelentős megbízásai is megtoldották munkakörét. 1907-ben választották meg az OMGE segédtitkárává s azóta munkaköre ugy szélesedik és bővül, mint a források vizét befogadó folyó medre. Nyilván szükségtelen bemutatnunk őt tudásának, tehetségének és szorgalmának diadalmas térfoglalása után, különösen a Köztelek lap olvasói előtt volna fölösleges őt felfedeznünk, hiszen buzgó munkásságának és fejlődő képességeinek lapunk hasábjain immár majdnem húsz éve pompás bizonyítékait adja. Mutschenbacher Emil különösen a háborús időkben mutatta be helytálló képességének hatalmas méreteit. Egymaga töltött be ekkor több tisztviselőre kimért munkakört s olyan beavatottságra tett szert a kötött gazdálkodással kapcsolatos kormányrendeletek között, a minisztériumok és a különböző központok mindennapi életében, hogy a háborús kényszer nevében agyonzaklatott gazdaközönségnek nélkülözhetetlen útmutatójává és tanácsadójává vált. Azok a szolgálatok, amelyeket ebben az időben érdekképviseleti szempontból végzett, megbecsülhetetlenek és egymagukban is megmagyarázzák azt az elismerést és népszerűséget, amely a Mutschenbacher tevékenységét ettől fogva nyomon követte. A kötött gazdálkodás idejében vezette be a GEOSz. végrehajtóbizottsági ülésein a kormányrendeleteket ismertető referátumokat; ezeket később kifejlesztette a közgazdasági élet időszerű kérdéseit felölelő helyzetjelentésekké s enemű előadásaival havi gyűléseinknek egyik legtanulságosabb és legvonzóbb tárgyát teremtette meg. Előadásait széles látókör, tökéletes tájékozottság, s könnyed, kellemes, derűre hajló modor jellemzi, hideg nyugalom, fölényes tárgyilagosság, tüskétlen hang. Ennek köszönheti, hogy megbecsülését élvezi annak a tábornak is, amelyhez megannyiszor bíváló szavakkal kell átcsapnia. Írásai tökéletesen szabatosak, nehéz kérdéseket is játszi könnyedséggel ural, minden tárgykörben biztossággal mozog, logikája tiszta, megértető képessége kitűnő, s minden dolgozatát lendületes szellem s meleg kedély hatja át. Tollának munkájánál fogva is méltán kiváló értékeinek közé sorozhatjuk. Titka pedig annak, hogy alig határolható munkakört tud felölelni, mindig jókedvvel, idegtelen nyugalommal : titka ennek a példás rendszeretet s a nap minden óráját gazdaságosan kihasználó szorgalom. A rendtartás művészének ismeri őt mindenki, akinek vele bármely ügyben dolga volt. Az ő emlékezetének tábláján nincsenek elfelejtett terminusok és elmosódott részletek; egyetlen kérdés gyeplőszíva sem siklik kia kezéből egy pillanatra sem, mert Mutschenbacher Emil most is az egykori, minden nap, minden tárgyra elkészült kitűnő tanuló és a „sub auspiciiss regis" minősítést szerzett egyetemi polgár módjára végzi a dolgait. Az ő példája bizonyítja legjobban, hogy az emberek igazi aranyvalutája a szorgalom, mert amit ez a mozgató erő a tehetség isteni adományából kiemel, abból válnak a haladás értékei, a többi marad holt anyag. Mutschenbacher Emil most van legjobb férfikorában; méltán remélhetjük, hogy az a nemes mozgató erő, amely az ő acélerejű szorgalmában jelentkezik, sok aranyértéket fog még felszínre hozni tudásának és tehetségének hatalmas raktárából és hogy ezzel további lendületet vesz az agrár közmunkásság, hasznára a mezőgazdaságnak és a drága magyar földnek. Ebben a reményben a Köztelek szerkesztősége meleg szívvel üdvözli az OMGE új ügyvezetőigazgatóját. Az új igazgató életrajzi és működési adatait következőkben foglaljuk össze: Mutschenbacher Emil dr. 1880-ban született Budapesten. Atyja meisseni Mutschenbacher Béla dr. egészségügyi főtanácsos, neves orvos, anyja született gombosfalvi Gombos Anna. Középiskolai tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban, majd egyetemi tanulmányait a budapesti kir. magy. tudományegyetem jog- és államtudományi karán mindvégig kitüntetéssel végezte s ugyanott 1903-ban „sub auspiciis regis" minősítéssel szerezte meg a doktorátust. Ezután az 1. honvédhuszárezredben szolgált, mint egyévi önkéntes, majd Bécsben és a berlini tudományegyetem agrárpolitikai szemináriumában és a berlini mezőgazdasági főiskolán folytatta tanulmányait 1904—1906-ban, közben tanulmányutakat tett Európa több országában s ezek befejeztével 1907. januárjában az OMGE segédtitkárává választatott meg, amely állását 1907. március 15-én foglalta el. Két év múlva titkárrá, majd 1912-ben ügyvezető titkárrá, 1921-ben főtitkárrá, 1924-ben ügyvezető helyettes igazgatóvá lépett elő s egyidejűleg a Magyar Mezőgazdasági Vámpolitikai Központ főelőadói, az OMGE agrárhírszolgálati bizottságának ügyvezetőigazgatói, a közgazdasági szakosztály és pénzügyi bizottság előadói tisztét tölti be, továbbá 1907 óta állandóan jegyzője az egyesületi tanácsnak, közel tíz év óta hivatalból tagja az OMGE igazgató-választmányának és rovatvezető főmunkatársa a „Köztelek" lapnak. Hivatali ügykörébe a közgazdasági, agrárpolitikai, vám- és kereskedelempolitikai, pénz- és hitelügyi, tarifapolitikai jogi, érdekképviseleti, árpolitikai ügyek, a külföldi intézményekkel és gazdatársadalmi szervezetekkel való érintkezés fenntartása tartoznak, ő tartja nyilván a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet és a Genfben székelő Népszövetségnek a magyar mezőgazdaságot érintő kiadványait és állásfoglalásait s a „Köztelek" lapban a „Törvények és rendeletek" című rovatot vezeti, szerkeszti a Magyar Mezőgazdasági Vámpolitikai Központ kiadványait, továbbá az ő tollából származik az „Egyről-másról" rovatnak nagyszámú cikke is. Bel- és külföldi, köz- és mezőgazdasági szaklapokban számos tanulmánya és cikke jelent meg, önálló munkái: „Egy ismeretlen magyar publicista (1903), „Ausztria nemzetiségi politikája" (1904), „A német-római császári cím" (1905), „A mezőgazdasági érdekképviselet és gazdasági egyesületeink" (1908), „A IX. országos gazdakongresszus naplója" (1911), „Magyar Mezőgazdasági politika" (1912), „A magyar mezőgazdaság tarifális kívánságai" (1913), „Háborús mezőgazdasági törvények és rendeletek" (1917), „Új vámpolitika" (1923), „Csonka-Magyarország mezőgazdasága" (1923). Ezenkívül szerkesztője a Carnegie alapítványból Magyarország háborús mezőgazdaságáról kiadandó kötetnek és a Magyar Gazdasági Enciklopédiának. A háború alatt a II. osztályú polgári érdemkereszttel, 1923-ban pedig a m. kir. gazdasági főtanácsosi címmel tüntettetett ki. 1925 óta helyettes mezőgazdasági hitelügyi kormánybiztos és számos közintézménynél, miniszteri szakbizottságokban, a Máv tarifabizottságában stb. képviseli az OMGE-t. Társelnöke a Magyar Szakírók Országos Egyesületének, bizalmi tagja az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának és a Barossszövetségnek. Konkoly Thege Sándor dr. Konkoly-Thege Sándor, aki most nyerte el az OMGE főtitkári címét, 1910-ben lépett az egyesület szolgálatába és ez alatt a másfél évtized alatt nem csak az OMGE évkönyveibe, hanem a mezőgazdasági fejlődés történetébe is kitörülhetetlenül belevéste munkásságának nyomait. Az a nagyarányú tevékenység, amelyet az állattenyésztés érdekében kifejtett, ismertté és becsültté tette nevét széles e hazánkban, sőt felkeltette a külföldi szakemberek figyelmét is. Elmondhatjuk, hogy ma az állattenyésztéssel vonatkozásban levő kérdéseknek nincsen alaposabb ismerőjük nálánál és nincs senki, aki nálánál nagyobb átfogással és emellett lelkesebben, több buzgalommal foglalkozna ezzel a szakmakörrel, mint Konkoly Thege Sándor. Mióta az OMGE állattenyésztési és állategészségügyi szakosztályának s a vele össz®függő bizottságok vezetését kezébe vette, szüntelenül egy cél lebeg előtte, amely felé SZÍVÓS következetességgel halad és ez állattenyésztésünknek minőségben való javítása. Csak szakemberek tudják, hogy ez a célkitűzés milyen messzeágazó, széles munkakört jelent. Hogy működésének csak kimagasló mozzanatait említsük fel, utalunk azokra az eredményekre, amelyek az állattenyésztési szervezetek kiépítése, a törzskönyvezés reformjának végrehajtása terén, továbbá a Hússertéstenyésztők Országos Egyesületének megszervezésével, az OMGE vidéki állattenyésztési vándorgyűléseinek meghonosításával és népszerűvé tételével ért el. Mind olyan eredmények ezek, amelyeket csak évtizedes, szakadatlan munkásság alapozhatott meg. Igen jelentős érdeme Konkoly Thege Sándornak az, hogy a hosszú háborús szünet után, leküzdve a nehéz akadályokat, újból életre keltette az egyesület . KREISLER JENŐ Budapest! Vt",W^CUU/m! W • ^ ^ • ^^ ^^ ^ ^ Teletöm Inpet »ie»l 8622 Gyertyák, gyújtómágnesek, villanyvilágítás, olajozó az összes európai és amerikai traktorhoz és motorhoz Speciális Bosch-mágnessel és gyertyával szerelte fel amerikai traktorát ! Nagyobb teljesítményt, legnagyobb üzembiztonságot ér el. Ajánlatok és leírások díjmentesen. Jlosch Róbert k. f. t., Budapest, VIII., Itas utca 16. Telefon József 113-39 EladáS OS javítóműhely Sürgönyeim i Magneticonek