Köztelek – 1929. 1-52. szám

1929-02-03 / 09-10. szám

r­ÉTI ZOLTftN állatbizományos »UlBAPKflT, IX. kerület, Herté*vA«ár«és@. MT«»,» @ wu laUta, (oili~p«l. EX., DMMnMflu, — TtrlnteLm i MM Bodapml ««Mntitrut VMaAw • J0u«t »••—*», J0i­ll IU­M UkbUMan i Jauet Hft—U Fnnlalknvill * A ferencvárosi vásárokon «érté», riíjjiaiftU/JA. szarvasmarha, borjú és jut) bizományi eladásával. S'tszatt és sovány sérü­lések, zsír, szalonna és hus adás-vételé­nek közvetítésével. — Kívánatra vásári jelentései­met díjmentesen küldöm és szakszerű felvilágosítással szolgálok. 1608 9-10. SZÁM 39-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK * 1929 FEBRUÁR 3. Az állattenyésztési továbbképző tanfolyam. A „Köztelek"-ben hírt adtunk már az OMGE által rendezett állattenyésztési továbbképző tanfolyam­nak január hó 21-én történt megnyitásáról. A tan­folyam az eredeti programnak megfelelően január 20 —26-ig egy héten át tartott és ennek során Wellmann Oszkár dr. állatorvosi főiskolai tanár, Weiser István dr. kisérletügyi főigazgató, enesei Dorner Béla gazd. főigazgató, Manninger Rezső dr. állatorvosi főiskolai tanár, Kerpely Kálmán dr., Reichenbach Béla dr. és Schandl József dr. közgazdasági egyetemi tanárok, Konkoly Thege Sándor dr. az OMGE főtitkára, Bányai Gábor dr. aligazgató-állatorvos és Winkler János, a BOE főtitkára tartottak szakmájuk köréből értékes elő­adásokat a hallgatóság állandó nagy érdeklődése mellett, részben az OMGE székházában, részben az állatorvosi főiskola előadó termeiben. A tanfolyamra 108 gazda jelentkezett, akiknek túlnyomó része a nap hat óráját igénybevevő előadásokat végig szor­galmasan látogatta is. Az állatorvosi főiskolán tartott legelső előadás alkal­mából Hutyra Ferenc rektor üdvözölte a gazdákat, akik­nek a főiskola több intézetét is bemutatták. A bonc­tani intézetben annak igazgatója, Zimmermann Ágos­ton dr. tanár fogadta szíves előzékenységgel a láto­gatókat, akik szakszerű magyarázatai mellett nagy érdeklődéssel szemlélték meg a múzeum értékes tárgyait. A tej­higiéniai intézetet Fettick Ottó dr. tanár, a járványtani intézetet Manninger Rezső dr. tanár mu­tatta be érdekes és szakszerű magyarázatok mellett A belgyógyászati tanszék megtekintése után Mócsy János dr. m. tanár, főiskolai adjunktus a kis állatok kórházát is bemutatta amelynek modern berendezése osztatlan elismerést váltott ki. Az élettani intézetet is nagy érdeklődéssel nézték végig a látogató gazdák, Deseő Dezső dr. tanár szakszerű magyarázatai mellett. Az állattenyésztési tanszék gazdag gyűjteményeit Wellmann Oszkár dr. tanár mutatta be a hallgatók­nak, akik a kísérleti teremben a kvarcfény kísér­leteket, a múzeumban a foggyűjteményt, a kémiai laboratóriumban a tej­vizsgálatokhoz használt modern függő centrifugákat szemlélték különös érdeklődéssel. Az egyhetes tanfolyam január 26-án, Mutschen­bacher Emil dr. OMGE ügyvezető-igazgató záró­szavaival ért véget, aki az egyesület nevében köszö­netet mondott az előadóknak értékes előadásaikért, a hallgatóknak pedig azért a szorgalomért, amivel az előadásokat látogatták és annak a reményének adott kifejezést, hogy a tanfolyamon résztvett gaz­dák hasznos tanulságokban gyarapodva térnek haza. A tanfolyamot tanulmányi szemlék követték, amelyeknek célja egyes különleges állattenyésztő üzemek és az állattenyésztéssel kapcsolatos intéz­mények megismerése volt. A szemlék során először január 27-én, délelőtt a tan­folyam résztvevői, Szőnyey Lórántné óbudai hajógyári rhode island fajbaromfi tenyészetét tekintették meg, a telep tulaj­donosinak és férjének előzékeny kalauzolása és szakszerű magyarázata mellett. A látogatók nagy érdeklődéssel szemlél­ték a teljesítő képességre gondosan vizsgált, törzskönyvezett, egészséges törzsanyagot és a nyert értékes tenyésztői tapaszta­latokon kívül helyes képet alkothattak maguknak arról, hogy egy modern baromfitelepnek mik a követelményei, valamint megállapíthatták, hogy nem a drága berendezés, hanem a szakavatott, fáradságot nem ismerő munka az, amely ennek az üzemágnak a sikerét biztosítja. Ugyanaznap délután Károlyi László gróf káposztásmegyeri tehenészetét szemlélték meg, ahol a tanfolyam hallgatóit Lichtneckert Mihály jószágfelügyelő és szilkcei Szakáll Kál­mán intéző fogadták szíves előzékenységgel. A gazdaság különleges kedvező fekvése a lefelé rendszer jövedelmező folytatását teszik lehetővé. Az uradalom 500 darabot meg­haladó tehénállományát főleg Bonyhád vidékéről vásárolja. A nagyszabású tenyészetnek saját modern tejüzeme van, amely a napi 4000 liter tejnek 65—70%-át palackozza és Budapesten saját csarnokai útján értékesíti. A gümőkór­mentes tehenektől nyert tej palackjait fel nem bontható zárólappal látják el, amely a fogyasztó asztaláig biztosítja a tej érintetlen voltát. Különös érdeklődéssel hallgatták és figyelték a tehénmiskárolási kísérletek folyamán elért ered­mények összehasonlítását. Január hó 28-án az Első Magyar Gyapjúmosó és Bizo­mányi R.­T. üzemének megtekintésére került a sor, ahol a kirándulókat Fáy Géza kormányfőtanácsos-vezérigazgató, Weiss Rezső igazgató és Bernhardt Tibor igazgató-helyettes fogadták szíves előzékenységgel és személyes kalauzolásuk mellett mutatták be Magyarország legnagyob gyapjúmosó és szövő üzemét. Az üzem évente 1 millió kg gyapjút dolgoz fel és 130 nehéz szövőszékén 600,000 méter szövetet készít, amelynek 5G°/o-át exportálja, legnagyobbrészt a Balkánra, de szállít a gyár Németországba, Angliába, sőt Csehországba is. A gyapjú szín és minőség szerinti osztályozása után kerül az előáztatóba, majd a hatalmas mosógépeken keresz­tül a szárító berendezésbe. Itt mutatták be az üzem vezetői a szurkozás következtében előálló káros következményeket, amelyek a nagy munkatöbbleten és az évenkint körülbelül 3'100 kg gyapjú hasznavehetetlenné tételén kívül a további feldolgozást is megnehezítik. Kipróbálták a jelenlévő gazdák előtt az Ovilla-jelző festéket is, amelytől a gyapjút egyszeri gyári mosással meg lehet tisztítani. A gazdák nagy érdeklő­déssel nézték végig a szövetgyártás egész menetét és a sok elmés gépét, amelyek közül a fonó- és szövőgépek külön tetszéssel találkoztak. A gyár tollüzemét Ábelsberg Béla helyettes igazgató mutatta be, ahol évenkint 60,000—80,000 kilogramm tollat dolgoznak fel, legnagyobbrészt export céljaira. Innen a társaság a M. Kir. Gyapjúminősítő Intézet­be ment, ahol Schandl József dr. tanár, az intézet vezetője fogadta a látogatókat. Az intézet tisztviselőinek magyarázatai mezett a résztvevő gazdák nagy érdeklődéssel nézték végig az intézet gazdag berendezését, különösen a rendement vizs­gálatához szükséges mosóberendezés­, amely teljesen azonos a nagyobb gyapjúmosó üzemek berendezésével. Keresztúri Pál állomásvezető nagy tetszés mellett néhány precíz készü­léket mutatott be, amelyek részben a gyapjúszál súlyának, részben annak nyúlásának meghatározására szolgálnak. A M. Kir. Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állo­más-t Weiser István dr. kísérletügyi főigazgató személyes kalauzolása mellett élénk érdeklődés mellett nézték végig a kiránduló gazdák. Figyelmüket főleg a bemutatott celluláze­meghatározások és az intézet egyéb mezőgazdasági vonat­kozású munkái ragadták meg. A tanulmányi szemlék folyamán, január 29-én, a tanfolya­mon résztvett gazdák még Budapesten maradt kisebb töre­déke megtekintette a Budapesti Takarék- és Vásárpénztár R.-T. kőbányai hizlalótelepét, amely Magyarország egyik leg­jobb ipari hizlaldája. Lexa Ferenc igazgató személyesen be­mutatta a különböző hizlalási stádiumban levő csoportokat és a látottakat mindenütt szakszerű magyarázataival egészí­tette ki. Nagy érdeklődéssel hallgatták a gazdák a különböző rozsetetési kísérleteket, a szimultánostás következtében elért kiváló eredményeket és a hizlalási kalkulációkat. A Fhylaxia Szérumtermelő R.-T. megtekintésekor Köves János dr. gazd. főtanácsos, állatorvosi főiskolai magántanár, a vállalat vezérigazgatója személyesen mutatta be Európá­nak ezt az egyik legnagyobb szérumtermelő intézetét. A mo­dern laboratóriumok megszemlélése után a külső telepet te­kintették meg a kiránduló gazdák, ahol a sertéspestis elleni ojtáshoz szükséges szérumot termelik a sertésekben. Itt be­mutatták szakszerű magyarázat mellett az átvészelt sertések vérvételét, aminek gyors lebonyolítását rendkívül elmés szerkezet biztosítja. Az intézet emberi ojtóanyagot is készít és úgy ebből, mint az állati szérumokból nagy kivitelt bo­nyolít le. Legnagyobb a termelés a sertéspestis elleni szé­rumból, mert ez évenként a 10,000 litert is meghaladja. Végül a sertésvásártér és vágólad megtekintése következett, ahol Zinhobel József, a vásárpénztár igazgatója kalauzolta a látogatókat, akik a szakszerű magyarázatok mellett nagy érdeklődéssel nézték végig úgy a sertésvásártért, mint a modern berendezésű vágóhidat és hűtőházakat. A tanfolyamon résztvett gazdák teljes névsorát az alábbiak­ban közöljük: Ballér Ferenc, Balogh Dénes, ifj. Batta Sándor, Baskay Gyula dr., Braun Izsó, Bekker Jenő, Benedek József, Berke Péter dr., Bernecker Béla, Berzsenyi György, özv. Biró Albertné, Czeglédy Ákos, Csobán Jenő, Ébner Jenő dr., Fekete István, Fellner Kálmán dr., Floch-Reyhersberg Alfréd lovag dr., Forster János, Fried Ödön, Gál Lajos, Galatzer Walter, Gévay Wolff Károly, Giber János, Guericke Ernő, Gosztony Andor, Györgyey Adolf, Halápy Oszkár, Hirsch Imre, Hitter András, Holtzspach Aurél, Hofer Andor, Igmándy Aladár Imre Sándor, Jálics Kálmán, Jankovits Lajos, Jéger Ala­jos, Jurenák Géza, Kachelmann Kurt, Kempfner Ernő, Kirk­ner A. Bertalan, Knoll Károly dr., Koch Gyula, Kokas József, Kolozs Gyula, Komlósi János, Krausz Miklós, Krón Dénes, Kun Miklósné, Kun Miklós, Kuppis Gyula, Lénárd Lőrinc, Liszkay Dezső, Maár Tóth Lajos dr., Mauthner József dr., Mayer Kálmán, Mándy Aladár, Mándy Géza, Meuser Béla, Meszina Jenő, Mészáros József dr., Morvay­­Zsigmond, Nagy Dániel, Nagy Ferenc, Nagy György dr., Nádudvary Sándor, Nechrebeczky Viktor, Orosz Gyula, Pajor Aladár dr., Pankovits Ernő, Patzauer István, Pazár Géza dr., Pápa József, Pesztalits Dezső, Petrovszky Mátyás, Piellner Ferenc, Polatschik Géza, Strassburger Tibor, Rácz Géza, Badák Henrik, Bart Pál, Réti Aladár, Róth György, Rózsay Elemér, Sebestyén Jenő, Skublics Andrásné, Skublics András, Somogyi Ernő, Schick István, Schöffer Ferenc, Szabados Károly, Szaffka Elek, Szász Imre, Simonkovits Béla, Szirtes Sándor ifj., Thiringer Vilmos, Teleky Béla gróf, Tüdős László, Vadnai Jenő, Valkó Árpád, Váróczy Mihály, Veszeley Andor, Veszeley Zsigmond, Vásárhelyi István Weegmann Erik, Wittner Kálmán, Wittmann Mihály, Zlinszky Lajos. 197 | Almásy Imre gróf dr. f | Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Imre gróf dr. császári és királyi kamarás 61 éves korában, hosz­szas szenvedés után Budapesten 1929. évi január hó 25-én elhunyt. Halála súlyos veszteséget jelent nemcsak a gazdatársadalomnak, hanem a magyar közéletnek is. A megboldogult már fiatal korában részt vett a közügyek vitelében és mindenkor különös szere­tettel, mélységes odaadással fordult a magyar föld és a föld népének ügyei felé. Politikai pályáján szűkebb hazája hitvallását tette magáévá és e téren is öntudatos mérséklettel, higgadt felfogással küz­dött mindig szép eszméi megvalósításáért. Tevékenységének áldást hozó eredményét elsősor­ban a kisemberek, az anyaföld mostoha gyermekei élvezték. Feléjük fordult érdeklődése és úgyis mint földbirtokos anyagilag, úgyis mint vármegyéje gazda­­sági egyesületének több évtizeden át volt elnök­e, atyai gondossággal viseltetett az arra rászorulók iránt. Tettvágya nem a harcot, hanem a csendes al­kotó munkát kereste, a súrlódásokat ösztönszerűen kerülte, de mindenkor ott volt, ahol félreértések, el­lentétek, vagy éppen összetűzések megszüntetéséről volt szó. „Egységben az erő" — ez volt alkotó mun­kájának alappillére és e vezérlő gondolatának be­tetőzését látta abban a bizalomban, amellyel a ma­gyar gazdatársadalom hivatalos érdekképviseleti szerve­it megalakulásakor vezetőjévé választotta. Új, díszes tisztében sem szűnt meg régi eszményeit ápolni, fokozott gonddal és szeretettel törekedett a kis és nagyobb gazdák anyagi jólétének emelésére. A mezőgazdasági kamarákat a gazdasági haladás fontos szerveinek tekintette és a feladatuknak a szak­ismeretek bővítését, az anyagi boldogulás eszközei­nek előteremtését tartotta. Ezen túlmenően hirdette az összes gazdasági ágak összefogását, a termelő nemzeti munka érdekében. E gondolatok irányították az uj intézmény elnöki székében munkáját és ennek a munkásságnak ered­ménye, hogy azt sikerült megerősítenie a mezőgazda­sági válság idejébe eső kezdeti évek küzdelmeiben. Almásy Imre gróf közéleti szereplésén kivül igazi megtestesítője volt a magyar földesurak legnemesebb típusának. Tradicionális szeretettel karolta fel vár­megyéjének ügyeit és kimeríthetetlen emberszere­tetével munkás élete alatt annak őszinte ragaszkodá­sát szerezte meg. Mint gazda is példát mutatott, szenttamási mintagazdaságát teljesen ő rendezte be, építette fel és erdősítette be. A háború előtt nagy hírnévre tett szert kiváló ménese és a legutóbbi A­genarius-féle a l­egjobb és legolcsóbb téli g­yümölcsfapermetezőszer, mert töménységénél fogva minden ka­rtevőt biztosan elpusztít é­s csak feleannyi kell belőle, mint bármely más gyü­mölcsfallarbolineumból. Gyártja: KRAUSZ-MOSKOVITS EGYESÜLT IPARTELEPEK R.-T., BUDAPEST, VIII., ÖRÖSHVÖLGY­ UTCA 8. KÉRJEN ISMERTETŐT! KÉRJEN ISMERTETŐT!

Next