Köztelek – 1929. 53-104. szám

1929-11-24 / 94. szám

1968 szénatermést. E munka sikerének alapfeltétele természetesen az, hogy a rét- vagy legelőterületeket egyúttal megfelelő gondozásban részesítsék. A rét és legelő okszerű művelésének elsajátításához sok értékes szakkönyvünk van a magyar szakirodalomban és mégis, nem sok olyan rétet és legelőt lehet az országban találni, amelyek kifogástalan kezelés folytán valóban nagy terméseket szolgáltatnak úgy, hogy a belterjes művelés alapján ez a legjobb jövedelmezőséget adja. A gazdaság jövedelmezőségének ezt a segítő forrását sok helyen annyira elhanyagolják, hogy vannak 6—800 kat. hold, sőt még ennél is nagyobb rét- és legelőterülettel rendelkező gazdaságok, amelyeknek semmiféle rétművelő eszközük nincsen. Nem is gondozzák a rétjeiket, még kevésbbé a legelőiket. A legelők elhanyagoltsága nálunk valósággal csodálatos, de egyúttal nagyon szomorú, különösen ha közlegelőink állapotát tekintjük. A több mint egy millió kat. hold terjedelmű közlegelő terület egyáltalában semmiféle ápolásban nem részesül. Az mindenki tulajdona, ha legeltetni kell, de senki tulajdona, ha annak gondozásáról van szó. Teljesen felülmúlja a fogalmakat az, ha a szakemberek az ilyen legelőterületek okszerű trágyázását ajánlják. Ilyen viszonyok között meddő vállalkozásnak látszik az, hogy a rétek és a legelők rendszeres trágyázásáról írjunk vagy beszéljünk, különösen olyan trágyázásukról, amely pénzbefektetést igényel. Pedig még a legelők rendszeres trágyázása is hasznolhajtó, ha azt az adott viszonyoknak megfelelően végezzük és az ilyen gyepterületeket egyúttal kifogástalan ápolási munkával termőképessé tesszük. Nagy hiba az, hogy nálunk a gyepterületek gyenge terméseit legtöbbször a nyári szárazságnak tulajdonítják. Kétségtelen, hogy a nyári szárazságban a legjobban ápolt gyepterület sem fejlődik, hacsak az nem mélyebb fekvésű, nedvesebb területen van, de a jól ápolt és megfelelően trágyázott gyepterületek — éppúgy, mint a mélyebben művelt szántóföldek — nem szenvednek annyira a szárazságtól, mint az ápolatlanok. Ezért az ilyen réteken és legelőkön alkalmazott trágyázás termésfokozó hatása a tavaszi és őszi csapadékosabb évszakokban kifogástalanul érvényesülhet. Amíg a rét- és legelőterületeink teljesen kifogástalan művelésben nem részesülnek, azok trágyázása sem fog teljes fokú eredményt szolgáltatni. Megfelelő műveléssel kapcsolatosan azonban az jó jövedelmezőséggel fokozhatja gyepterületeink terméseit, sőt azok növényállományának megjavításával a széna vagy a legelő minőségét is, de miként a szántóföldön, úgy a gyepterületeken is csak ennek a két tényezőnek együttes érvényre juttatása adhatja a legjobb eredményt. Gyepterületeink művelésének megjavítása nem okoz nagy költséget, mert ősszel azt még a gyengén felszerelt gazdaság is képes jól elvégezni, ha arra kellő gondot fordít. Már a megfelelő trágyázás kérdésének megoldása nehezebb, mert az költségesebb. Régi tapasztalat az, hogy a trágyáié, hígított emberi ürülék, nemkülönben az istállótrágya használatával a rétek és a legelők termését legjobb sikerrel lehet fokozni. Ezekből azonban rendesen annyi sem áll rendelkezésre, amennyi a szántóföld kellő erejű termőben tartására elégséges. Ezért vagyunk a műtrágyák használatára utalva. Számos régebbi és újabb műtrágyázási kísérlet eredménye azt mutatja, hogy okszerű felhasználás esetén gyepterületeink terméseit a műtrágyákkal jövedelmezően fokozhatjuk. Ezeket a kísérleteket azonban főképpen csak foszforsav, részben kálium műtrágyákkal végezték és a nitrogén műtrágyák eddig ezeken a területeken kevés figyelemben részesültek. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a nitrogén műtrágyák aránylag magasabb ára ennek a trágyázásnak jövedelmezőségét alacsony takarmányárak esetén kétségessé tette. Ettől függ most is szélesebb körű használatuk és hogy jövedelmezőségüket felderíthessük, lehet, sok helyen kellene kifogástalanul végrehajtott kísérleteket végezni. Ilyen kísérletekkel érdemes foglalkozni, mert amint azt a főképpen nitrogént tartalmazó trágyalével, fekál- és istállótrágyával végzett rét- és legelőtrágyázások eredményei mutatják, gyepterületeink a kellő gondozás hiányán kívül, a megfelelő mértékű nitrogéntrágyázás hiánya miatt sem képesek teljes fokú termést szolgáltatni. Ez alól kivételek a televénydús, főképpen a tőzeges gyepterületek, amelyeknek jelentékeny mennyiségű nitrogéntartalma legtöbbször feleslegessé teszi az ilyen trágyázást. Ezért ezeken csupán csak a foszforsav vagy a foszforsav-káliumtrágyázás adhat teljes eredményt. Itt is vannak azonban kivételek, mert például újabb tapasztalatok szerint a tőzeges rézterületeken a megfelelően alkalmazott nitrogéntrágyázás jól jövedelmező eredményeket szolgáltathat. Ezért az ilyen területeken szintén érdemes e gyepterületek nitrogéntrágyázását kipróbálni. Még jobban megokolt ez az olyan gyepterületeken, amelyek nitrogénhiányban szenvednek. Hazánkban a gyakorlat körében kevéssé ismeretes az, hogy a fűfélék a nitrogéntrágyázással szemben nagyon hálásak, sőt azt nagyon igénylik. Az ilyen trágyázás egyúttal hatékonyan előmozdítja a többi, vagyis a foszforsav- és káliumtrágyázás érvényre jutását. A kísérletek végzésére az őszi időszak jobb, mint a tavaszi, mert az ősszel alkalmazott trágyázás a téli csapadékkal jobban eloszlik a talajban, mint a tavaszi és hatása már az első évben biztosabban érvényesülhet. Tavasszal az ilyen területeken legtöbb helyen későn olvad fel a tél fagya és az ezt követő gyakori szárazság miatt a trágyázás hatása kevésbbé juthat érvényre. Ezért hazánk gyepterületein az áradásos területek kivételével, amelyeken a trágyázás legtöbbször hatástalan, főképpen az őszi trágyázás kipróbálása és használata ajánlható. A nitrogénműtrágyák közül csak azokat lehet erre a célra eredményesen használni, amelyek hatása két évre terjed, mert a salétrom műtrágyák hatása gyors, de egy év után a gyepterület ismét nitrogénhiányt szenved. Pedig éppen az a fontos, hogy azt állandó nitrogéntáplálásban részesítsük, mert igy a tapasztalatok szerint az értékes fű-, sőt herefélék felülvetés nélkül is eredményesen betelepednek s nemcsak a termést, hanem annak minőségét is megjavítják. Az ilyen trágyázás hatása a gyepterületeken gyakran meglepően érvényesül, mert utána felülvetés nélkül gyakran olyan értékes fű- és herefélék telepednek be a gyepterületekbe, amelyek ott ezt megelőzően nem voltak. Gyakran tapasztalható ez akkor is, ha az ápolatlan réteket és legelőket rendes művelésben részesítik. A két éves trágyahatással érvényesülő nitrogéntrágyák közül: a mésznitrogén, a kénsavas ammóniák és a lunasalétrom áll rendelkezésünkre. Ezek közül azt érdemes használni, amelyben a nitrogén egységárát a legolcsóbban vásárolhatjuk.*) Kat. holdankint 15—20 kg nitrogént kell alkalmazni, ezzel együtt 27—36 kg vízben oldható foszforsav, egyúttal kat. holdankint 30—40 kg kálitrágyát is érdemes kipróbálni. Az ilyen kísérlet tervezete a műtrágya mennyiségeket kat. holdra számítva gyakorlati alapon a következő lehet: 1. parcella trágyázatlan; 2. parcella 150 vagy 200 kg 18 %-os szuperfoszfát és 70, vagy 80 kg, esetleg 100 kg mésznitrogén ; 3. parcella úgy, mint a 2., egyúttal 80, vagy 100 kg 40 %-os kálitrágya. Hangsúlyoznom kell, hogy a réteken és a legelőkön a trágyázás hatása csak akkor juthat érvényre, ha azokat megfelelő fogasolással, elhanyagoltabb *) Erre tájékozást ad Gyárfás József „A műtrágyázás gyakorlata" című könyve. területeken késeskoronával felnyitjuk és a kiszórás után alaposan bemunkáljuk a műtrágyákat. Enélkül azok nem juthatnak kellő mértékben a növények gyökérzetéhez és trágyázó hatásuk nem juthat teljes fokban érvényre. Ezt a gyakorlat körében sokszor nem részesítik kellő figyelemben. Különösen értékes lenne az, ha az ilyen trágyázást közlegelőinken is sikerülne eredményesen bevezetnünk, mert ezek a túlzsúfolt és ápolatlan legelőterületek céltudatos gondozás és trágyázás hiánya miatt túlnyomó részben koplalóterek és nem legelők. Ezért nagy eredményeket lehetne elérnünk a kisgazdák állattenyésztése terén azzal, ha a közlegelők megfelelő ápolásával kapcsolatosan azok rendszeres trágyázásban is részesülnének. Ennek költségei a fabér alapján lenne fedezhető, mert az ilyen legelőn több állatot hasznothajtóbban lehet legeltetni. A rétek nitrogéntrágyázásának értékét nagyon becses adatokkal igazolják enesei Dorner Bélának azok a közleményei, amelyekben az ilyen kísérletek eredményeit ismerteti. Ezeket az értékes tapasztalatokat széleskörű kísérletekkel kellene kiegészíteni. Igaz ugyan, hogy a nitrogéntrágyák használata folytán 1 kat. hold trágyázási költsége 50—70 pengő, de ez két évre oszlik meg és a 25—35 pengő költség befektetését az így nyerhető terméstöbblet nagyon jelentékeny haszonnal térítheti vissza. Ezért érdemes ezzel a kérdéssel foglalkoznunk és ilyen irányú kísérleteket végeznünk. G. E. KÖZTELEK 1929 NOVEMBER 17. 92. SZÁM 39-IK ÉVFOLYAM. TAKARMÁNYOZÁS ÉS ÁLLATÉLETTAN. Rovatvezető: Weiser István dr. Állattenyésztésünk jövedelmezővé tételének legbiztosabb eszköze — a silózás. Írta: Kovátsits Károly ! Gazdatársaim részéről több oldalról megkeresés érkezett hozzám, hogy a tengeritakarmány silózása terén szerzett gyakorlati tapasztalataimat közöljem s általában a zöldtakarmányok silózása tárgyában tanácsot adjak. Miután az egyik kérdésrevő a „Köztelek" szerkesztőségének szíves útbaigazítására hivatkozva fordult hozzám, engedtessék meg, hogy a „Köztelek"-ben egy cikk keretében adhassam meg válaszomat, annál is inkább, mert azt hiszem, nem lesz érdektelen az egész magyar gazdatársadalomra és hazánk súlyos válsággal küzdő közgazdaságára nézve, hogy ezzel a kérdéssel, amely különösen Amerikában, Németországban, valamint Ausztriában a modern takarmánytermelés legfontosabb tényezőjévé nőtte ki magát, végre mi is behatóbban foglalkozzunk. Több év eredményének bevárása után óhajtottam csak tapasztalataimat közreadni, azonban az elért eredmény olyan kitűnő, hogy kár minden elveszett évért, amelyet kihasználatlanul elszalasztunk s az intelligens magyar gazdaközönség az eddig is elért eredményekből meg tudja bírálni, hogy adott viszonyai között kívánatos-e vagy sem a takarmányok silózása. Németország és Ausztria gazdái egyesületeket alakítanak, amelyek kizárólag a silókérdéssel foglalkoznak, továbbá ú. n. silómérnököket és silómestereket képeznek ki. Emellett az állam is hatalmasan támogatja a gazdákat tudományos intézeteinek vizsgálatai és kísérletei által, továbbá Németországban és Ausztriában is 25% államsegélyt ad annak, aki silót épít. A németországi „Verein zur Förderung der Futterkonservierung" elnöke Kanitz gróf földmüvelésügyi — Almozáshoz tépett alomtőzeget, hugy léfelfogáshoz tőzeghorpát használjon! Szükséglet almozáshoz számos állatonkint és naponkint .. 3—4 kgr. „ hugyléfelfogáshoz „„ „ I „ Különleges berendezés nem szükséges, minden istállóban alkalmazható! Jelenlegi áraink vagontételben helyi Feketebézseny állomás vagonba rakva 100 kg.kint: Tépetlen tőzeg, kockákban. P 1*90 Tépett tőzeg, ömlesztve „. P 2*10 Tőzegkorpa, ömlesztve P 2*30 Tépett tőzeg, bálákban ... P 3-14 + 2% forgalmi adós gróf ZICHY BÉLA fonyód-feketebezsenyi tőzegtelepeinek bérlete Budapest, IV., Petőfi Sándor utca 14. Telefon: Aut. 884—89 (9—2-ig)