Köztelek – 1933. 1-52. szám
1933-02-19 / 15-16 szám
13—14. SZÁM 43-IK ÉVFOLYAM. 131 tolja a remonta lovakat. A lótenyésztő gazdák nevében felkérte a miniszterelnököt, hogy a kényszerű takarékosságot a katonai lóvásárlásoknál a lehetőség szerint kerüljék és intézkedjék a mai remonta lóárak lényeges felemelése iránt. Ezután felhívta a miniszterelnök figyelmét az állami ménesekben mutatkozó arra a visszás helyzetre, hogy a ménesek és méntelepek vezetői túl rövid ideig maradnak állásukban, ami a lótenyésztésben érezhető nagyon káros zökkenőkkel jár. Végül tolmácsolta a gazdák kérését, hogy a katonai csikótelepeket rendeltetésüknek megfelelően csak csikónevelésre használják és lótenyésztést ott ne folytassanak, mert az sérti a magántenyésztők érdekeit. Gömbös Gyula miniszterelnök sokoldalú elfoglaltsága mellett is hosszú időt — közel, másfél órát — szakított a lótenyésztő gazdák küldöttségének meghallgatására és megértő figyelemmel behatóan foglalkozott az eléje terjesztett kérésekkel. Hangoztatta, hogy a lótenyésztés érdekeit nagyon a szívén viseli és az adott lehetőségek között mindent elkövet, hogy a lótenyésztést a honvédelmi minisztérium is a legmesszebbmenően támogassa. A katonai lóvásárlásokra vonatkozóan kijelentette, hogy a remonta lóárakat sürgősen felül fogja vizsgáltatni és igyekezni fog azokat a lehetőség határáig felemelni, mert a lótenyésztés és azon keresztül a mezőgazdaság érdekeit a hadsereg levásárlásainál is méltányolni kívánja. Az állami ménesek és méntelepek vezetőinek gyakori személyváltozásaira vonatkozóan közölte, hogy gondoskodni fog megfelelő utódok kiképzéséről és szakszerű utánpótlásról, valamint arról is, hogy a vezetők a jövőben hosszabb időn át maradjanak helyükön. Végül megnyugtatta a küldöttséget, hogy a csikótelepek eredeti rendeltetésének betartása iránt máris intézkedett és megszüntette a csikótelepek anyakancaméneseit. Ezután szívélyes megbeszélés keretében a küldöttség egyes tagjai hívták fel a miniszterelnök figyelmét különböző kérdésekre, így a katonai lóvásárlás lebonyolításának mikéntjére és a köztenyésztés hathatós támogatásának fontosságára. A miniszterelnök az előadott kérdésekre vonatkozóan szintén részletesen közölte nézeteit. A küldöttség a miniszterelnök nyilatkozatából megnyugvással állapította meg, hogy a miniszterelnök a lótenyésztés ügyét meleg figyelemmel kiséri és az előadott kéréseket jóakarattal fogja felkarolni. Halálozások. Klaucz György dr. nagyprépost, apostoli protonotárius, c. apát, a Fejérmegyei Gazdasági Egyesület tevékeny ügyvezető alelnöke, folyó hó 12-én hoszszas szenvedés után 73 éves korában Székesfehérvárott elhunyt. Az elhunyt egy időben mint a fehérvári püspöki jószágok kormányzója, a gyakorlati gazdálkodás irányításával is eredményesen foglalkozott. Sokat tett a gazdaságok szociális viszonyainak javítása és a gazdasági épülettőke gyarapítása érdekében. várbogyai Csepy Dániel ügyvéd, földbirtokos, számos gazdasági, kulturális és társadalmi intézmény elnöke, vezető és munkás tagja, fáradhatatlan és eredményekben gazdag élete 87. évében hosszas betegség után folyó hó 13-án Komáromban elhunyt. Az Arelemző Bizottság elnökségének és tagjainak kinevezése. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter kinevezte az Arelemző Bizottság alelnökeivé Erekij Károlyt, a Budapest Székesfővárosi Vásárpénztár Részvénytársaság elnökét, Heller Farkas dr. műegyetemi ny. r. tanárt, Krudis Ferenc nyugalmazott főispánt, Laky Dezső dr. műegyetemi ny. r. tanárt és Varsányi Emil dr. felsőházi tagot. A mezőgazdasági érdekeltségek munkájában résztvevő személyek sorából a bizottság tagjaivá nevezték ki: Radics József dr. egyetemi tanársegédet, Bethlen Pál gróf dr. felsőházi tag, földbirtokost, Biró Zoltán ny. miniszteri tanácsost, Diószeghy Ottó báró dr.-t, az Országos Mezőgazdasági Kamara titkárát, Hankóczy Jenő kisérletügyi igazgatót, Ihrig Károlydr. egyetem magántanárt, a Magyar Gazdaszövetség igazgatóját, Kégl János dr. földbirtokost, Osztrovszky Antal dr. műegyetemi magántanár, fővegyészt, Rothmeyer Imre OMGE főtitkárt, Szabó Gusztáv dr. műegyetemi ny. r. tanárt, Vajda Ödön műegyetemi magántanárt, Vajna Ede székesfővárosi tanácsnokot és Varga István dr.-t, a Gazdaságkutató Intézet igazgatóját. Serbán Iván az exportintézet alelnöke. Az exportügyeket intéző szervezetek átcsoportosításával kapcsolatban személyi változások is történtek. Staub Elemér ny. államtitkár, a Mezőgazdasági Kiviteli Intézet elnöke, megvált hivatalától és az egyesített intézmény mezőgazdasági csoportjának élére alelnöki címmel Serbán Iván gazdasági főtanácsos, a Mezőgazdasági Kamara főtitkára került. Serbán Iván az Országos Mezőgazdasági Kamara felállítása előtt a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének igazgatója volt, ahol érdemes munkásságot fejtett ki. Évekkel ezelőtt az OMGE-ben kiviteli kérdésekről tartott előadásával hívta fel magára szélesebb körök figyelmét, különösen a pénzügyi és kereskedelmi tárgykörben árult el nagy szakavatottságot. Mindezek alapján a legjobb reménynyel nézünk működése elé, mert feladatainak eredményes kiharcolásához a szükséges tehetséggel és hozzáértéssel rendelkezik, miért is szívesen üdvözöljük jelentős pozíciójában. Mutschenbacher Emil dr. előadása az időszerű gazdasági kérdésekről. A Piarista Diákszövetség legutóbbi összejövetelén Mutschenbacher Emil dr. felsőházi tag, az OMGE ügyvezető igazgatója előadást tartott, az időszerű gazdasági kérdésekről. Az előadáson megjelentek : Sebessy Ferenc dr., Degré Miklós, Liber Endre, Hültl Dezső és még sokan mások. Mutschenbacher Emil dr. kegyeletes szavakkal emlékezett meg Apponyi Albert grófról. Ezután előadásában visszapillantást vetett a háborút követő esztendők gazdasági válságára és az akkori idők viszonyaira. Vázolta az 1919—24-es esztendők inflációs pusztításait, majd az ezt követő korszakot. Hogy Magyarország fizetési mérlege passzív, azt nemcsak a békekötés okozta, hanem mezőgazdasági terményeink katasztrofális árzuhanása is, amely az elmúlt évek folyamán következett be. A mezőgazdasági termelést kell elsősorban rentábilissá tenni és hogy ez sikerüljön, elsősorban kedvező felvevő piacokat kell találnunk. Sajnos, a fogyasztóképesség nemcsak nálunk, hanem külföldön is csökkent s a bajokat betetőzte az, hogy az utóbbi esztendőkben az államok az önellátásra törekedtek. A nemzetközi konferenciák eddig nem vezettek gyakorlati eredményekre s a most dúló öldöklő gazdasági háború azt eredményezte, hogy szerződések nélkül maradtunk ; kiviteli és behozatali tilalmakkal zárkóznak el egymástól az egymásra utalt nemzetek. Ezután az agrárollóról beszélve rámutatott az iparcikkek és a mezőgazdasági termelvények közötti nagy árkülönbségre. Mutschenbacher Emil dr. előadása végén hangoztatta, hogy a súlyos helyzet ellenére nem látja reménytelennek a jövőt. A nagy tetszéssel fogadott előadásért Degré Miklós, a budapesti kir. ítélőtábla elnöke mondott köszönetet. Kinevezték a Fagazdasági Tanács tagjait. A m. kir. földművelésügyi miniszter az Országos Fagazdasági Tanács elnökévé az 1933—1935. évek tartamára Waldbott Kelemen báró felsőházi tagot, alelnökévé Papp Béla miniszteri tanácsost, rendes tagjaivá a földművelésügyi minisztérium részéről Frőhlich Brúnó miniszteri tanácsost és Molcsány Gábor m. kir. főerdőtanácsost, a kereskedelemügyi minisztérium részéről Ferenczi Izsó dr. h. államtitkárt, a pénzügyminisztérium részéről Nemeshegyi Tibor dr. miniszteri tanácsost, az Országos Erdészeti Egyesület részéről Biedermann Imre báró, Festetich Kristóf gróf, Huszár Tibor, Mailáth György gróf, Prónay György báró, Teleki József gróf nagybirtokosokat, Biró Zoltán ny. miniszteri tanácsost és Onczay László uradalmi erdőtanácsost, a Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesülete részéről Hódos Béla dr. igazgatót és Véssei Ferenc vezérigazgatót, a Tüzifakereskedők és Gőzfavágók Országos Egyesülete részéről Schanczer Pál dr.-t, póttagjaivá pedig Pászthory Ödön m. kir. erdőtanácsost, Ajtay Sándor dr. m. kir. főerdőmérnököt, Árkay Ferenc dr. miniszteri tanácsost, Szilágyi Ernő dr. miniszteri tanácsost, Apponyi Károly gróf, Széchenyi Károly gróf, ifj. Mailáth József gróf, Oszkoluczky Miklós nagybirtokosokat, Ajtay Jenő ny. miniszteri tanácsost, Polgár Lipót igazgatót és Halász Sándort nevezte ki. k A Tejszövetkezetek állásfoglalása a tejkérdésben. A tejszövetkezetekbe tömörült kisgazdaközönség népes küldöttsége jelent meg a napokban a földművelésügyi minisztériumban, hogy a miniszter tudomására hozza ennek a tejtermelés szempontjából fontos és kiterjedt érdekeltségnek az álláspontját. A betegsége miatt távollévő miniszter helyett Mayer Károly dr. államtitkár fogadta a tejszövetkezetek küldöttségét. A Budapestkörnyéki Tejszövetkezetek Szövetségének elnöke, vitéz Bogár János dr. református lelkész adta át hat vármegye 43 tejszövetkezetének egyhangúan hozott és aláírásokkal ellátott állásfoglalását, amely tiltakozik a tejforgalom felszabadítása ellen, mert ez a jelenlegi tejárak további letörését és a tejszövetkezeti tejeknek a városokból való kiszorítását eredményezné. A tejszövetkezetek állást foglalnak a tejrendeletek megfelelő kiegészítése és erélyes végrehajtása mellett, egyben azonban az értékesítést állandóan veszélyeztető és rontó militáli és batyuzó rendszer ellen, amelynek azonnali, erélyes megszüntetését elkerülhetetlenül szükségesnek tartják. A küldöttség szónoka rámutatott arra, hogy nemcsak az ezt az állásfoglalást aláíró 43 tejszövetkezet, hanem az ország egész kisgazdatársadalma ugyanezt a felfogást vallja és ezért biztosan reméli, hogy a tejkérdés rendezése nem néhány budapestkörnyéki község helyi érdekeinek megfelelően fog megtörténni, mert a militári-rendszer fenntartása és a batyuzási vágy kielégítése nem jelenthet országos közérdeket. Kérte továbbá a szövetkezetek nevében ezek törzskereteinek méltányos emelését és a tejszövetkezetek képviseletét az Országos Tejgazdasági Bizottságban. Mayer Károly dr. államtitkár válaszában kijelentette, hogy a küldöttség előterjesztett kéréseit a földművelésügyi miniszternek tolmácsolni fogja és biztosan reméli, hogy kellő figyelemben fognak részesülni, mert a tejszövetkezetek olyan széles körű és kormányzati szempontból is fontos gazdaréteget ölelnek fel, amely nagy érdekeltség a rendezésnél jogosan számot tarthat érdekeinek és kívánságainak figyelembevételére. Rámutatott arra, hogy nehéz a tejkérdést közmegnyugvásra megoldani, mert nagyon sok ellentétes érdeket kell összeegyeztetni. A kérdés rendezésénél a földművelésügyi kormány mindenesetre elsősorban a termelői érdekek megvédését tartja feladatának és ennek keretében igyekezni fog a tejszövetkezetek különleges szempontjait és kéréseit a lehetőség szerint figyelembe venni. A hódmezővásárhelyi gazdák a mezőgazdasági adósságok kényszeregyességi rendezését kívánják. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara és a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági bizottság Hódmezővásárhelyen népes nagygyűlést tartottak, hogy a mezőgazdasági válság égető problémáira nézve állást foglaljanak. Az általános gazdaproblémákat Gesztelyi Nagy László dr. kamarai igazgató, az agrárexport kérdését Vaja Béla dr. h. igazgató, az állategészségügy problémáját Molnár Imre, a telepítési akció ügyét Benke Imre, a gazdavédelem és a mezőgazdasági hitel problémáját Makay Ödön dr. ismertette. A nagygyűlés Kovács Jenő elnök indítványára határozatot hozott, amelyben megnyugvással állapította meg, hogy a kormány új agrárpolitikai elvekkel is foglalkozik, azonban a nagygyűlés mielőbb likvidálandónak tartja azt az eddigi túlzó iparvédelmet, amely a belső fogyasztás megdrágulásához vezet. A nagygyűlés további határozatában a tiszántúli mezőgazdasági munkássága érdekében a Tisza szabályozási és rakodóépítési földmunkák megkezdését sürgette. Hosszabb vita fejlődött ki a gazdavédelmi kérdésekkel kapcsolatosan. A gazdák szerint a gazdavédelem tartós bizonytalansága nyugtalanítja a gazdákat és megbénítja a hitelforgalmat is. A nagygyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem kívánatos, hogy 1933 október 31-én túl továbbra is elhalasszák az eladósodás megoldását. A nagygyűlés feltételezi a vidéki pénzintézetektől, hogy a békés likvidálásban annál készségesebben fognak résztvenni, mert a legutóbbi hivatalos statisztika szerint országos átlagban mindössze 33 millió pengő olyan pénzintézeti kihelyezés van, amely a tőkeveszély zónájába esik. A gazdák tehát azt kérik, hogy 1933 október 31-ig bizonyos terhelési határon belül az összes túladósodási ügyeket mezőgazdasági kényszeregyességgel sürgősen likvidálják és így végre megindulhasson a normális hitelélet, mert ma még a tehermentes gazdák sem képesek az adóvégrehajtást elkerülni, mert adófizetésre sem kapnak kölcsönt. A nagygyűlés országos átlagban legalább 50 millió pengőben jelölte meg a gazdák azonnali hitelszükségletét részben termelési, részben adófizetési célokra, egyben állást foglalt az ellen, hogy az új hitel úgynevezett hat havi termelési akcióhitel legyen, mert a mai gazdasági viszonyok között ilyen rövid visszafizetésre a gazda nem vállalhat kötelezettséget. A nagygyűlés az akcióhitellel szemben a megszokott pénzintézeti hitelfolyósítás mellett foglalt állást. Az Alsódunántúli Gazdatiszti Kör évi rendes közgyűlést tartott Kaposvárott Pfeiffer János elnöklete alatt, aki kegyeletes szavakkal emlékezett meg Apponyi Albert gróf haláláról. Faber György titkár beszámolt az egyesület munkásságáról, ismertette a zárszámadásokat és a költségelőirányzatot, valamint a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete által készített országos gazdatiszti kamarai törvénytervezetet. Az állásnélküliségről szólva, támadta azokat a gazdatiszteket, akik olyan egyéneket vesznek maguk mellé munkatársul, akiknek hiányzik a megfelelő előképzettségük és ilyen módon az okleveles gazdák szájából veszik ki a kenyeret. Társelnökké választották Kiss Elemér kamarai igazgatót, Manninger G. Adolf jószágigazgatót és Holly Sándor tiszttartót, alelnökké Rosos József kasznárt. A gazdatisztek nesztorát, Baly Kálmán kir. gazdasági tanácsost 80. születésnapja alkalmából örökös díszelnökké, Szentiványi Béla piarista h. jószágkormányzót disztaggá választották meg. Állami sziklalajjavitási akció. A m. kir. földművelésügyi kormány az 1928. évben megindított sziklalajjavitási akciót, habár szűkebb keretek között is, a folyó évben is folytatni kívánja. A talajjavításhoz szükséges mészanyagot ez évben is központilag fogja beszerezni és a jelentkezők birtokához legközelebb eső vasúti állomásra elszállíttatni. Az akcióban részvételre jelentkező gazdáknak, bérlőknek a költségekhez kat. holdankint 40 pengővel kell hozzájárulniok és gondoskodniok a talaj megfelelő előkészítésén kívül a mészanyagnak a vasúttól való elfuvarozásáról. A jelentkező a jelentkezéssel egyidejűen kat. holdankint 20 pengőt tartozik a község pénztárába befizetni, a másik 20 pengőt az akcióba történt felvételről szóló értesítés kézhezvételekor, de megokolt esetben a második 20 pengő részlet a termés betakarítása után lesz megfizethető. Az akcióban való részvételre folyó évi május 1-ig kell a községi elöljáróságoknál, az ott rendelkezésre álló űrlapok ki- töltésével jelentkezni. Lucerna- és lóheremagvak megfestése. A m. kir. földművelésügyi miniszter a hazai lucernatermesztés biztonságának és a lucernavetőmag minőségének fokozottabb megóvása céljából a m. kir. kereskedelmi és belügyminiszterrel egyetértően 11,000 1933. VI