Köztelek – 1933. 1-52. szám

1933-02-19 / 15-16 szám

13—14. SZÁM 43-IK ÉVFOLYAM. 131 tolja a remonta lovakat. A lótenyésztő gazdák nevé­ben felkérte a miniszterelnököt, hogy a kényszerű takarékosságot a katonai lóvásárlásoknál a lehetőség szerint kerüljék és intézkedjék a mai remonta lóárak lényeges felemelése iránt. Ezután felhívta a miniszter­elnök figyelmét az állami ménesekben mutatkozó arra a visszás helyzetre, hogy a ménesek és méntelepek vezetői túl rövid ideig maradnak állásukban, ami a lótenyésztésben érezhető nagyon káros zökkenőkkel jár. Végül tolmácsolta a gazdák kérését, hogy a katonai csikótelepeket rendeltetésüknek megfelelően csak csikónevelésre használják és lótenyésztést ott ne foly­tassanak, mert az sérti a magántenyésztők érdekeit. Gömbös Gyula miniszterelnök sokoldalú elfoglalt­sága mellett is hosszú időt — közel, másfél órát — szakított a lótenyésztő gazdák küldöttségének meg­hallgatására és megértő figyelemmel behatóan foglal­kozott az eléje terjesztett kérésekkel. Hangoztatta, hogy a lótenyésztés érdekeit nagyon a szívén viseli és az adott lehetőségek között mindent elkövet, hogy a lótenyésztést a honvédelmi minisztérium is a leg­messzebbmenően támogassa. A katonai lóvásárlásokra vonatkozóan kijelentette, hogy a remonta lóárakat sür­gősen felül fogja vizsgáltatni és igyekezni fog azokat a lehetőség határáig felemelni, mert a lótenyésztés és azon keresztül a mezőgazdaság érdekeit a hadsereg le­vásárlásainál is méltányolni kívánja. Az állami méne­sek és méntelepek vezetőinek gyakori személyválto­zásaira vonatkozóan közölte, hogy gondoskodni fog megfelelő utódok kiképzéséről és szakszerű után­pótlásról, valamint arról is, hogy a vezetők a jövőben hosszabb időn át maradjanak helyükön. Végül meg­nyugtatta a küldöttséget, hogy a csikótelepek eredeti rendeltetésének betartása iránt máris intézkedett és megszüntette a csikótelepek anyakancaméneseit. Ez­után szívélyes megbeszélés keretében a küldöttség egyes tagjai hívták fel a miniszterelnök figyelmét különböző kérdésekre, így a katonai lóvásárlás le­bonyolításának mikéntjére és a köztenyésztés hat­hatós támogatásának fontosságára. A miniszterelnök az előadott kérdésekre vonatkozóan szintén rész­letesen közölte nézeteit. A küldöttség a miniszter­elnök nyilatkozatából megnyugvással állapította meg, hogy a miniszterelnök a lótenyésztés ügyét meleg figyelemmel kiséri és az előadott kéréseket jóakarattal fogja felkarolni. Halálozások. Klaucz György dr. nagyprépost, apostoli protonotárius, c. apát, a Fejérmegyei Gazdasági Egye­sület tevékeny ügyvezető alelnöke, folyó hó 12-én hosz­szas szenvedés után 73 éves korában Székesfehérvárott elhunyt. Az elhunyt egy időben mint a fehérvári püspöki jószágok kormányzója, a gyakorlati gazdál­kodás irányításával is eredményesen foglalkozott. Sokat tett a gazdaságok szociális viszonyainak javí­tása és a gazdasági épülettőke gyarapítása érdekében. várbogyai Csepy Dániel ügyvéd, földbirtokos, szá­mos gazdasági, kulturális és társadalmi intézmény elnöke, vezető és munkás tagja, fáradhatatlan és eredményekben gazdag élete 87. évében hosszas betegség után folyó hó 13-án Komáromban elhunyt. Az Arelemző Bizottság elnökségének és tagjainak kinevezése. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter kinevezte az Arelemző Bizottság alelnökeivé Erekij Károlyt, a Budapest Székesfővárosi Vásárpénztár Részvénytársaság elnökét, Heller Farkas dr. mű­egyetemi ny. r. tanárt, Krudis Ferenc nyugalmazott főispánt, Laky Dezső dr. műegyetemi ny. r. tanárt és Varsányi Emil dr. felsőházi tagot. A mezőgazda­sági érdekeltségek munkájában résztvevő személyek sorából a bizottság tagjaivá nevezték ki: Radics József dr. egyetemi tanársegédet, Bethlen Pál gróf dr. felsőházi tag, földbirtokost, Biró Zoltán ny. miniszteri tanácsost, Diószeghy Ottó báró dr.-t, az Országos Mezőgazdasági Kamara titkárát, Hankóczy Jenő kisérletügyi igazgatót, Ihrig Károly­­dr. egye­tem magántanárt, a Magyar Gazdaszövetség igazga­tóját, Kégl János dr. földbirtokost, Osztrovszky Antal dr. műegyetemi magántanár, fővegyészt, Rothmeyer Imre OMGE főtitkárt, Szabó Gusztáv dr. mű­egyetemi ny. r. tanárt, Vajda Ödön műegyetemi magántanárt, Vajna Ede székesfővárosi tanácsnokot és Varga István dr.-t, a Gazdaságkutató Intézet igazgatóját. Serbán Iván az exportintézet alelnöke. Az export­ügyeket intéző szervezetek átcsoportosításával kap­csolatban személyi változások is történtek. Staub Elemér ny. államtitkár, a Mezőgazdasági Kiviteli Intézet elnöke, megvált hivatalától és az egyesített intézmény mezőgazdasági csoportjának élére alelnöki címmel Serbán Iván gazdasági főtanácsos, a Mező­gazdasági Kamara főtitkára került. Serbán Iván az Országos Mezőgazdasági Kamara felállítása előtt a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének igazgatója volt, ahol érdemes munkásságot fejtett ki. Évekkel ezelőtt az OMGE-ben kiviteli kérdésekről tartott előadásával hívta fel magára szélesebb körök figyelmét, különösen a pénzügyi és kereskedelmi tárgykörben árult el nagy szakavatottságot. Mindezek alapján a legjobb remény­nyel nézünk működése elé, mert feladatainak eredmé­nyes kiharcolásához a szükséges tehetséggel és hozzá­értéssel rendelkezik, miért is szívesen üdvözöljük jelen­tős pozíciójában. Mutschenbacher Emil dr. előadása az időszerű gazdasági kérdésekről. A Piarista Diákszövetség legutóbbi összejövetelén Mutschenbacher Emil dr. felsőházi tag, az OMGE ügyvezető igazgatója elő­adást tartott, az időszerű gazdasági kérdésekről. Az előadáson megjelentek : Sebessy Ferenc dr., Degré Miklós, Liber Endre, Hültl Dezső és még sokan mások. Mutschenbacher Emil dr. kegyeletes szavakkal emlékezett meg Apponyi Albert grófról. Ezután elő­­­adásában visszapillantást vetett a háborút követő esztendők gazdasági válságára és az akkori idők viszonyaira. Vázolta az 1919—24-es esztendők inflá­ciós pusztításait, majd az ezt követő korszakot. Hogy Magyarország fizetési mérlege passzív, azt nem­csak a békekötés okozta, hanem mezőgazdasági­­ terményeink katasztrofális árzuhanása is, amely az­­ elmúlt évek folyamán következett be. A mezőgazda­sági termelést kell elsősorban rentábilissá tenni és hogy ez sikerüljön, elsősorban kedvező felvevő piacokat kell találnunk. Sajnos, a fogyasztóképesség­­ nemcsak nálunk, hanem külföldön is csökkent s a­­ bajokat betetőzte az, hogy az utóbbi esztendőkben az államok az önellátásra törekedtek. A nemzetközi konferenciák eddig nem vezettek gyakorlati ered­ményekre s a most dúló öldöklő gazdasági háború azt eredményezte, hogy szerződések nélkül marad­tunk ; kiviteli és behozatali tilalmakkal zárkóznak el egymástól az egymásra utalt nemzetek. Ezután az agrárollóról beszélve rámutatott az iparcikkek és a mezőgazdasági termelvények közötti nagy árkülönb­ségre. Mutschenbacher Emil dr. előadása végén hangoztatta, hogy a súlyos helyzet ellenére nem látja reménytelennek a jövőt. A nagy tetszéssel fogadott előadásért Degré Miklós, a budapesti kir. ítélőtábla elnöke mondott köszönetet. Kinevezték a Fagazdasági Tanács tagjait. A m. kir. földművelésügyi miniszter az Országos Fagazdasági Tanács elnökévé az 1933—1935. évek tartamára Waldbott Kelemen báró felsőházi tagot, alelnökévé Papp Béla miniszteri tanácsost, rendes tagjaivá a földművelésügyi minisztérium részéről Frőhlich Brúnó miniszteri tanácsost és Molcsány Gábor m. kir. főerdőtanácsost, a kereskedelemügyi minisz­térium részéről Ferenczi Izsó dr. h. állam­titkárt, a pénzügyminisztérium részéről Nemeshegyi Tibor dr. miniszteri tanácsost, az Országos Erdészeti Egyesület részéről Biedermann Imre báró, Festetich Kristóf gróf, Huszár Tibor, Mailáth György gróf, Prónay György báró, Teleki József gróf nagy­birtokosokat, Biró Zoltán ny. miniszteri tanácsost és Onczay László uradalmi erdőtanácsost, a Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesülete részéről Hódos Béla dr. igazgatót és Véssei Ferenc vezérigazgatót, a Tüzifakereskedők és Gőz­favágók Országos Egyesülete részéről Sch­anczer Pál dr.-t, póttagjaivá pedig Pászthory Ödön m. kir. erdő­tanácsost, Ajtay Sándor dr. m. kir. főerdőmérnököt, Árkay Ferenc dr. miniszteri tanácsost, Szilágyi Ernő dr. miniszteri tanácsost, Apponyi Károly gróf, Széchenyi Károly gróf, ifj. Mailáth József gróf, Oszk­o­luczky Miklós nagybirtokosokat, Ajtay Jenő ny. miniszteri tanácsost, Polgár Lipót igazgatót és Halász Sándort nevezte ki. k A Tejszövetkezetek állásfoglalása a tejkérdésben. A tej­szövetkezetekbe tömörült kisgazdaközönség népes küldöttsége jelent meg a napokban a földművelésügyi minisztériumban, hogy a miniszter tudomására hozza ennek a tejtermelés szempontjából fontos és kiter­jedt érdekeltségnek az álláspontját. A betegsége miatt távollévő miniszter helyett Mayer Károly dr. állam­titkár fogadta a tejszövetkezetek küldöttségét. A Budapestkörnyéki Tejszövetkezetek Szövetségének elnöke, vitéz Bogár János dr. református lelkész adta át hat vármegye 43 tej­szövetkezetének egy­hangúan hozott és aláírásokkal ellátott állás­foglalását, amely tiltakozik a tejforgalom felszabadí­tása ellen, mert ez a jelenlegi tejárak további le­törését és a tejszövetkezeti tejeknek a városokból való kiszorítását eredményezné. A tejszövetkezetek állást foglalnak a tejrendeletek megfelelő kiegészítése és erélyes végrehajtása mellett, egyben azonban az értékesítést állandóan veszélyeztető és rontó militáli és batyuzó rendszer ellen, amelynek azonnali, erélyes megszüntetését elkerülhetetlenül szükségesnek tartják. A küldöttség szónoka rámutatott arra, hogy nemcsak az ezt az állásfoglalást aláíró 43 tejszövetkezet, hanem az ország egész kisgazdatársadalma ugyanezt a fel­fogást vallja és ezért biztosan reméli, hogy a tejkérdés rendezése nem néhány budapestkörnyéki község helyi érdekeinek megfelelően fog megtörténni, mert a mili­tári-rendszer fenntartása és a batyuzási vágy kielé­gítése nem jelenthet országos közérdeket. Kérte továbbá a szövetkezetek nevében ezek törzskereteinek méltányos emelését és a tejszövetkezetek képviseletét az Országos Tejgazdasági Bizottságban. Mayer Károly dr.­ államtitkár válaszában kijelentette, hogy a kül­döttség előterjesztett kéréseit a földművelésügyi miniszternek tolmácsolni fogja és biztosan reméli,­­ hogy kellő figyelemben fognak részesülni, mert a tej­­­szövetkezetek olyan széles körű­ és kormányzati szem­pontból is fontos gazdaréteget ölelnek fel, amely nagy érdekeltség a rendezésnél jogosan számot tarthat­­ érdekeinek és kívánságainak figyelembevételére. Rá­mutatott arra, hogy nehéz a tejkérdést közmegnyug­vásra megoldani, mert nagyon sok ellentétes érdeket kell összeegyeztetni. A kérdés rendezésénél a föld­művelésügyi kormány mindenesetre elsősorban a termelői érdekek megvédését tartja feladatának és ennek keretében igyekezni fog a tejszövetkezetek különleges szempontjait és kéréseit a lehetőség szerint figyelembe venni. A hódmezővásárhelyi gazdák a mezőgazdasági adósságok kényszeregyességi rendezését kívánják. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara és a hód­mezővásárhelyi mezőgazdasági bizottság Hódmező­vásárhelyen népes nagygyűlést tartottak, hogy a mezőgazdasági válság égető problémáira nézve állást foglaljanak. Az általános gazdaproblémákat Gesztelyi Nagy László dr. kamarai igazgató, az agrárexport kérdését Vaja Béla dr. h. igazgató, az állategészség­ügy problémáját Molnár Imre, a telepítési akció ügyét Benke Imre, a gazdavédelem és a mezőgazda­sági hitel problémáját Makay Ödön dr. ismertette. A nagygyűlés Kovács Jenő elnök indítványára hatá­rozatot hozott, amelyben megnyugvással állapította meg, hogy a kormány új agrárpolitikai elvekkel is foglalkozik, azonban a nagygyűlés mielőbb likvidá­landónak tartja azt az eddigi túlzó iparvédelmet, amely a belső fogyasztás megdrágulásához vezet. A nagygyűlés további határozatában a tiszántúli mezőgazdasági munkásság­a érdekében a Tisza szabá­lyozási és rakodóépítési földmunkák megkezdését sürgette. Hosszabb vita fejlődött ki a gazdavédelmi kérdésekkel kapcsolatosan. A gazdák szerint a gazda­védelem tartós bizonytalansága nyugtalanítja a gazdákat és megbénítja a hitelforgalmat is. A nagy­gyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem kívánatos, hogy 1933 október 31-én túl továbbra is elhalasszák az eladósodás megoldását. A nagygyűlés feltételezi a vidéki pénzintézetektől, hogy a békés likvidálásban annál készségesebben fognak résztvenni, mert a legutóbbi hivatalos statisztika szerint országos átlagban­ mindössze 33 millió pengő olyan pénz­intézeti kihelyezés van, amely a tőkeveszély zónájába esik. A gazdák tehát azt kérik, hogy 1933 október 31-ig bizonyos terhelési határon belül az összes túl­adósodási ügyeket mezőgazdasági kényszeregyességgel sürgősen likvidálják és így végre megindulhasson a normális hitelélet, mert ma még a tehermentes gazdák sem képesek az adóvégrehajtást elkerülni, mert adófizetésre sem kapnak kölcsönt. A nagygyűlés országos átlagban legalább 50 millió pengőben jelölte meg a gazdák azonnali hitelszükségletét részben termelési, részben adófizetési célokra, egyben állást foglalt az ellen, hogy az új hitel úgynevezett hat havi termelési akcióhitel legyen, mert a mai gazdasági viszonyok között ilyen rövid visszafizetésre a gazda nem vállalhat kötelezettséget. A nagygyűlés az akció­hitellel szemben a megszokott pénzintézeti hitel­folyósítás mellett foglalt állást. Az Alsódunántúli Gazdatiszti Kör évi rendes köz­gyűlést tartott Kaposvárott Pfeiffer János elnöklete alatt, aki kegyeletes szavakkal emlékezett meg Apponyi Albert gróf haláláról. Faber György titkár beszámolt az egyesület munkásságáról, ismertette a zárszámadásokat és a költségelőirányzatot, valamint a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete által készített országos gazdatiszti kamarai törvénytervezetet. Az állásnélküliségről szólva, tá­madta azokat a gazdatiszteket, akik olyan egyéneket vesznek maguk mellé munkatársul, akiknek hiányzik a megfelelő előképzettségük és ilyen módon az okleve­les gazdák szájából veszik ki a kenyeret. Társelnökké választották Kiss Elemér kamarai igazgatót, Mannin­ger G. Adolf jószágigazgatót és Holly Sándor tiszttartót, alelnökké Rosos József kasznárt. A gazdatisztek nesztorát, Baly Kálmán kir. gazdasági tanácsost 80. születésnapja alkalmából örökös díszelnökké, Szentiványi Béla piarista h. jószágkormányzót disz­taggá választották meg. Állami sziklalajjavitási akció. A m. kir. földművelés­ügyi kormány az 1928. évben megindított sziklalaj­javitási akciót, habár szűkebb keretek között is, a folyó évben is folytatni kívánja. A talajjavításhoz szükséges mészanyagot ez évben is központilag fogja beszerezni és a jelentkezők birtokához legközelebb eső vasúti állomásra elszállíttatni. Az akcióban rész­vételre jelentkező gazdáknak, bérlőknek a költ­ségekhez kat. holdankint 40 pengővel kell hozzá­járulniok és gondoskodniok a talaj megfelelő elő­készítésén kívül a mészanyagnak a vasúttól való elfuvarozásáról. A jelentkező a jelentkezéssel egy­idejűen kat. holdankint 20 pengőt tartozik a község pénztárába befizetni, a­ másik 20 pengőt az akcióba történt felvételről szóló értesítés kézhezvételekor, de megokolt esetben a második 20 pengő részlet a termés betakarítása után lesz megfizethető. Az akcióban való részvételre folyó évi május 1-ig kell a községi elöl­járóságoknál, az ott rendelkezésre álló űrlapok ki-­ töltésével jelentkezni. Lucerna- és lóheremagvak megfestése. A m. kir. földművelésügyi miniszter a hazai lucernatermesztés biztonságának és a lucernavetőmag minőségének fokozottabb megóvása céljából a m. kir. kereskedelmi és belügyminiszterrel egyetértően 11,000 1933. VI

Next