Köztelek – 1936. 53-104. szám

1936-07-19 / 57-58. szám

568 IX. fizetési osztályba m. kir. erdőmérnökökké, végül Herczeg János okr. erdőmérnököt m. kir. erdőmérnökgyakornokká nevezte ki. A m. kir. kertészeti tiszti személyzet létszámában a kormányzó a földművelésügyi miniszter előterjesztésére Hajós Gyula m. kir. kertészeti főintézőnek a m. kir. kertészeti felügyelői címet és jelleget, Szabó Béla m. kir. kertészeti főintézőnek pedig a m. kir. kertészeti tanintézeti rendkívüli tanári címet és jelleget adományozta. A földművelésügyi miniszter a kertészeti tanintézeti szakon vitéz Lithvai­ Mihály m. kir. kertészeti tanintézeti rendes tanári címmel és a VII. fizetési osztály jellegével felruházott rendkívüli tanárt m. kir. kerté­szeti tanintézeti rendes tanárrá nevezte ki a VII. fizetési osztályba, a kertészeti szak létszámában Ripka Lajos m. kir. kertészeti főintézet a VIII. fizetési osztályba m. kir. kerté­szeti felügyelővé, Kránitz József és Kovács Ferenc m. kir. kertészeti intézőket a IX. fizetési osztályba m. kir. kertészeti főintézőkké, Liszka Jenő és Okályi Iván m. kir. kertészeti segédintézőket a X. fizetési osztályba m. kir. kertészeti intézőkké, ifj. Gergely István m. kir. kertészeti gyakornokot és Ormos Imre oki. kertészt a XI. fizetési osztályba m. kir. kertészeti segédintézőkké, ifj. Velich Sándor oki. kertészt pedig m. kir. kertészeti gyakornokká nevezte ki. A mezőgazdasági statisztikai személyzet létszámában a föld­művelésügyi miniszter Antal Béla dr. X. fizetési osztályba sorolt m. kir. mezőgazdasági statisztikai tisztet a IX. fizetési osztályba m. kir. mezőgazdasági statisztikai főtisztté nevezte ki. Az Országos Gazdasági Munkáspénztár számvevőségi sze­mélyzetének létszámában a kormányzó a földművelésügyi miniszter előterjesztésére id. Magyar József miniszteri szám­vevőségi I. osztályú főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri számvevőségi II. osztályú főtanácsosi miniszteri számvevőségi I. osztályú főtanácsossá nevezte ki. A munkás­pénztár tiszti személyzetének létszámában a földművelés­ügyi miniszter Erdélyi István miniszteri számvevőségi taná­csost miniszteri számvevőségi II. osztályú főtanácsossá a VII. fizetési osztályba, Gulácsy Iván dr. miniszteri fogal­mazót miniszteri segédtitkárrá a VIII. fizetési osztályba, Kausay Tibor dr. vármegyei fogalmazó, tb. aljegyzőt minisz­teri fogalmazóvá a IX. fizetési osztályba kinevezte. Kerpely Kálmán megvált az egyetemi katedrától. Mult év decemberében hírül adtuk, hogy krassai Kerpely Kálmán lovag, tiszteletbeli doktor, m. kir. udvari tanácsos, a József nádor műszaki és gazdaság­tudományi egyetemnek neves professzora nyugalomba vonult és ez alkalommal a kormányzó a főiskolai oktatás és a tudományos irodalom művelése terén szerzett érdemeiért legfelsőbb elismerésben részesítette. Ez alkalommal méltatta a „Köztelek" Kerpely Kál­mánnak félévszázados agrártudományos kutató, oktató és irodalmi munkásságát, amelynek maradandó nagy­értékű eredményei jelentős mértékben fejlesztették a talajművelés és a növénytermesztés módszereit. Jól esett tudnunk, hogy a hivatalosan bejelentett nyugalombavonulás csak forma szerint történt meg, mivel Kerpely Kálmán még az elmúlt esztendőben is megtartotta egyetemi előadásait és csak most vált meg végleg a katedrától. Tanártársai, tisztelői és az egyetemi ifjúság meleg ünnepség keretében búcsúz­tatták az egyetemről távozó Kerpely Kálmánt. Szabó Zoltán egyetemi tanár ünnepi beszédben méltatta a távozó tanító mester tudományos munkás­ságát és eredményeit. A beszédet a „Köztelek" teljes részletességgel közölte 47—48. számában. Kerpely Kálmán azonban csak az oktató munkától vált meg, amely előrehaladott korában terhes állandó lekötöttséget jelentett, hogy ettől szabadulva, most még teljesebb odaadással folytathassa félévszázados tudományos búvárkodó, kísérletező és irodalmi mun­kásságát. A ma gazdálkodó nemzedéknek nyereséget jelent, hogy ismét maradéktalanul rendelkezésére áll a nagy tudós páratlan szaktudása és sokszorosan próbát állt gyakorlati tapasztalatai. Az OMGE tisztelt és nagyrabecsült munkatársát üdvözli Kerpely Kálmánban, aki úgy is, mint az egyesület föld­művelési és növénytermelési szakosztályának elnöke, valamint a „Köztelek"-nek rovatvezetője, tovább folytatja a mezei gazdálkodásban irányt mutató tudományos tevékenységét. Széleskörű munkásságá­ban immár tizedik esztendejéhez közeledik, hogy az egyesület felkérésére megkezdte a forgórendszerű műtrágyázási kísérletek megszervezését és az itt szerzett tapasztalatairól évente nagy hallgatóság előtt számol be az OMGE gazdanapjain. Kérjük és reméljük, hogy a Mindenható még számos éven át jó egészséget és töretlen munkakedvet ad Kerpely Kálmánnak, hogy áldásos közérdekű munkásságát változatlan lendülettel és további szép eredményekkel folytathassa. KÖZTELEK, 1936 JULIUS 19­57—58. SZÁM 46-IK ÉVFOLYAM. Az idei búzatermés értékesítésére vonatkozó kormányintézkedések. — Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter nyi­latkozata. — Az uj minimális búzaárak. — Gabonatermésünk aratási és cséplési munkái közben gazdáinkat érthetően az a kérdés érdekli a legjobban, milyen kilátásokkal nézhetnek az idei gabona­termés értékesítése elé. E tekintetben eddig csak szór­ványos sajtóközleményekre volt a gazdaközönség utalva és ismeretlenek voltak azok az intézkedések, amelyeket a sikeres gabonaértékesítés érdekében a gazdatársadalom a kormánytól várt. A legutóbbi minisztertanácson Winchkler István kereskedelemügyi miniszter számolt be a termésfelesleg elhelyezése érde­kében folytatott tárgyalásairól és a külföldi államokkal létrejött megállapodásokról, Darányi Kálmán föld­művelésügyi miniszter pedig az új termésrendeletet terjesztette elő, amelyet a minisztertanács elfogadott. A minisztertanács döntése alapján csütörtökön délben Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter, minisz­terelnök-helyettes vezetésével értekezletet tartottak, amelyen részt vett Winchkler István kereskedelemügyi miniszter, Marschall Ferenc dr. földművelésügyi állam­titkár és az OMGE és az Országos Mezőgazdasági Kamara vezetői. Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter ismertette az értekezlet résztvevői előtt az új termés értékesítésére­­vonatkozó rendelkezéseket, amelyekre az érdekképviseletek vezetői megtették észrevételeiket." Most azután az előkészítő munka eredményeként lapzártakor vettük Darányi Kálmán földművelésügyi miniszternek, mint miniszterelnök­helyettesnek az idei búzaértékesítésre vonatkozó nyilatkozatát, amely a következő : „A Futura útján­ szombaton nyilvánosságra kerülnek az u. n. állomási búzaárak s ezzel az új búzatermés értékesítése szilárd alapot nyer. Az értékesítési lehetőségeknek idejében való biz­tosítása, valamint a búzaárak jelenlegi világpiaci alakulása, annak ellenére, hogy az idén a tavalyinál nagyobb kiviteli felesleggel kell számolnunk — arra az elhatározásra bírták a kormányt, hogy az állomási árakat a tavalyihoz képest mázsánként 40 fillérrel fel­emelje. Az állomási ár ugyanis, mint ismeretes, az az átlagár, amely az összes értékesítési árak és a kor­mány nyújtotta pénzügyi támogatás előnyeit egyen­letesen osztja meg az összes belföldön piacra kerülő búzatételek között és ugyanakkor biztosítja a ter­melőknek az egész évad idejére az ár állandóságát, megvédi az árleszakadás ellen. Ennek az állomási árnak fenntartása a folyó ter­mésévben is a Futura feladata lesz. A Futura ebből a célból kiterjesztette bizományosi hálózatát és repülő­bizottságok révén fog gondoskodni arról, hogy azok­ban a helységekben is, ahol állandó bizományosa nin­csen, a búzakínálatot, ha a kereskedelem nem vásá­rol, felvehesse. A szerződésekben biztosított piacok a következők : Olaszország 2 millió q, amit az ottani monopólium­szerű szerv vesz át a Futurától a már megkötött szállítási szerződés alapján. Ausztria 2-2 millió q, ami­ből 700,000 q liszt alakjában mehet ki. Svájc 1-5 millió métermázsára vállalt elvben átvételi kötelezettséget, a részletes megállapodásról most tárgyalunk. Hollan­diával 1 millió q, Belgiummal 500.000 q búzára kötöt­tünk kontingens-megállapodást. Ez összesen 7­2 millió q búza elhelyezési lehetőségét jelenti, amiből 4­2 millió q azonnal szállítható. Arra a kevéssé való­színű esetre, ha kiviteli feleslegünk búzából a 7­2 millió­­-t meghaladná, a kormány lehetőséget lát további búzamennyiségeknek külföldön való elhelye­zésére is. Ezenfelül már most gondoskodás történt arról, hogy a távolabbi piacokra folyamatban lévő liszt­exportunk akadálytalanul tovább folytatódjék. A kereskedelem szerepe a búzakivitel lebonyolítása terén nagyjából változatlan marad. Eltérés csak annyiban lesz, hogy a kormány a kereskedelem kiviteli tevékenységét az eddiginél jobban kívánja ellenőrizni elsősorban azért, hogy a kiajánlási árak állandó figye­lésével a szerződésekben kikötött előnyök kiaknázá­sát, valamint azt is biztosítsa, hogy az állomási árai a termelőnek tényleg megfizettessenek. Az olasz osztrák és előreláthatóan a svájci viszonylatban az eladások meghatározott áralapon kell, hogy történje­nek. Holland és belga viszonylatban a kormány — szigorú ellenőrzés mellett — a mindenkor elért érté­kesítési ár és az állomási ár közötti különbözetet tenti az exportra jogosítványt nyert kereskedőnek. Tekintettel arra, hogy az ár biztosítása a búzára vonatkozóan fentiek szerint megoldottnak tekint­hető, továbbá a jelenlegi limitárak már magukban foglalják azokat az előnyöket is, amelyeket a minden­kori értékesítési lehetőségek nyújthatnak — és mert a spekulációs árhullámzások az értékesítés menetét mind a közgazdaság, mind a gazda hátrányára veszé­lyeztethetnék, a kormány a búzahatáridőüzletet a tőzs­dén nem tartja megnyitandónak. Ezért a szombati hiva­talos lapban kormányrendelet jelenik meg, amely gabonaneműekre a határidőüzlet megnyitását az ille­tékes miniszterek engedélyéhez köti. A kormány e folyó termésévre ezt az engedélyt búzára nem szán­dékszik megadni. A kormányt a külföldi értékesítés ismertetett megszervezésével — a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök legmesszebbmenő igénybevételével — az a cél vezette, hogy az idén várható nagyobb búzafeleslet, mellett is a világpiaci paritásnál magasabb és szilárd búzaárat, valamint fennakadásmentes búzakivitelt biz­tosítson a gazdaközönségnek."­­ Július 18-án tette közzé a kormány az egyes vidéki feladóállomásokon fizetendő legkisebb búzaárakat. Lapunk olvasói számára sikerült a „Futura", a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi R.­T.-nak az összes magyarországi állomási árakat magában foglaló árlapját megszerezni és azt mai számunkhoz mellékel­jük. Az ármegállapítással kapcsolatban a „Futura" július 18-án a következő hirdetményt tette közzé : A „Futura" a legalább 80 kg-os hektolitersúlyú, 2 % idegen keveréknél — amelyben több, mint 1 % idegen gabonafajta nem lehet — többet nem tartalmazó egészséges, száraz, rostált, egyébként a budapesti áru- és értéktőzsde szokványainak meg­felelő búzát az illető vasúti, illetve hajófeladóállomáson vasút kocsiba, illetve­­hajóba rakva, 100 kg­ kint a hirdetményhez közölt minimális árakon korlátlan mennyiségben megvásárol Tájékoztatásul közöljük, hogy a szokványminőségnél megfelelő, de 80 kg-nál kevesebb hektolitersúlyú búza véte­lénél az árlevonások a következők : A töredéksúlyokat tizedkilogramonként a megfelelő százalék arányban számoljuk. A minőségileg jobb búzáért — a minta szerint —­ magasabb árat fizetünk. Hibás minőségért, a megengedettnél nagyobb keverékért vagy rostálatlanságért a minőségi hiány arányában a szokvá­nyok szerint megállapítandó százalékot vonhatjuk le. Az árból levonható továbbá a feladóállomáson fizetendő mérlegdíj, az esetleges kövezetvám és egyéb helyi illeték valamint piaci vá­sárlásoknál a búza gyűjtésével, raktározása Kerpely Kálmán lovas) dr. 79­­2 kg­ hektolitersulyú búzánál az egységárból 79 '" ‡‹ ‹t ‹‹ »» 78 ,, ,, „ „ ,, 78 „ „ „ „ 77% „ 77 ' ' ‡ » „ „ M „ y2% 1 % 3‹/2% 5 % Bíbor herét, fehér herét, szöszösbükkönyt, repcét, mustárt és mindennemű gazdasági magvakat l­e­g­m­a­g­a­s­a­b­b á­r­o­n v­á­s­á­­­r­o­l F­E­K­E­T­E T­E­S­T­V­É­R­E­K magkereskedelmi kft. BUDAPEST, V. KER., ZRIMVI­ UTCA S ü r g ö n y e i m : „ « e b r i i d e r " Telefon: M 0 9 > 6 6 aoroxat

Next