Közút, 1992 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1992-06-01 / 3. szám

EURÓPAI UTAKON A­z Európai Közösség politikájában 1985-ben be­következett változás lehetővé tette, hogy közös útügyi normák legyenek érvényesek a kontinen­­sen. A közös euronormák kidolgozására a CEN, az Európai Szabványosítási Bizottság, illetve az elektroni­ka területén a CENELEC illetékes. A CEN, tagországai, illetve több ország közös javaslatára kezdeményezheti a közös előírások kidolgozását. A többfokozatú munka vég­eredményei az euronormák. Szerepük ugyanaz mint a nemzeti normáknak, de közös elfogadás esetén a nemzeti normák helyére lépnek, és azokat visszavonják. Azokon a szakterületeken, amelyek az EK részére különösen fontosak, más az eljárás. Ilyenkor a CEN az EK-tól kap megbízást mandátum formájában. A mandátum olyan normakészítési megbízatás, amely alapvető tartalmi követelményeket és előírásokat foglal magában. A CEN munkáját a mandátum alapján kezdi el és a többfokozatú munka végeredménye a harmonizált norma. Elfogadásá­ról az EK dönt. Döntés után használata kötelező. Vala­mennyi versenykiírásnak is csak ez lehet az alapja. A CEN hatásköre A CEN 18 ország, 12 EG+6 EFTA, szabvány bizott­ságainak szervezete, amely 1961-ben alakult meg. Ma 260 műszaki bizottságában végzi munkáját, ebből 64 az építőiparral és 30 az útépítéssel foglalkozik. Az egyes or­szágoknak különböző szavazati súlyuk van 1-től 10-ig; a 18 tagország összesen 96 szavazattal rendelkezik. A CEN meghatároz fogalmakat, funkciókat, külön­böző követelményszinteket, vizsgálati és minősítési mód­szereket. Viszont nem határoz meg olyan jellemzőket, amelyeket az egyes államok nemzeti közlekedési törvény­ei szabályoznak, például: a jelzőtáblák méreteit, színét, feliratainak nagyságát, valamint nem határoz meg alkal­mazási területeket sem. Normálító műszaki bizottságok A CEN/TC/226.,,Utak felszereltsége" nevű műszaki bi­zottság, alakuló ülését 1990. áprilisban tartotta, elnöke André Matoussowsky a Francia Szabványügyi Hivatalból. A Bizott­ság az útkörnyezet kialakításával kapcsolatosan az út fel­szereltségéhez szükséges anyagokra, eszközökre, beren­dezésekre dolgoz ki közös irányelveket. Tevékenységét munkacsoportban végzi. Ezek: WG1: Biztonsági védőfalak, korlátok, ütközés­csillapítók és hídkorlátok; WG2: Horizontális jelzések; WG3: Vertikális jelzések; WG3/1: Változtatható jelzésképű táblák; WG4: Közúti forgalom szabályozása, irányítása; WG5: Közutak világítása; WG6: Zajvédő berendezések; WG7: Vakításgátlók, segélyhívó berendezések és más fel­szerelések. A CEN/TC/227 „Építőanyagok az utak, repülőterek és más közlekedési felületek építéséhez és fenntartásá­hoz" nevű műszaki bizottság, alakuló ülését 1990. máju­sában tartotta, elnöke Peter Canisius professzor, a Német Szövetségi Útügyi Kutatóintézetből. A Műszaki Bizottság feladata előírások, követelmények, vizsgálati módszerek és eljárások meghatározása az utak, repülőterek és egyéb közlekedési felületek építésére, fenntar­tására szolgáló építőanyagokra A Bizottság 4 munkacsoportban végzi munkáját. Ezek: WG1: bitumenes keverékek; WG2: felületi kezelések és azok anyagai, permetező anyagok, iszapok; WG3: betonutak anya­gai, beleértve a hézagok kiöntőanyagait, és a betontáblák rögzítőelemeit; WG4: hidraulikusan kötött anyagok, nem kötött ásványi anyagkeverékek, hulladék- és melléktermékek. A magyar útügy részvétele, 1992. A CEN lehetőséget adott arra, hogy 1992-től kezdve Magyarország is - megfigyelőként - részt vehessen az eu­rópai közös szabványok kidolgozásának munkájában. Az alakuló magyar, úgynevezett tükörbizottságok élni kíván­nak a kapott jogokkal. Feladatuknak tekintik a szabványo­sítási munka figyelemmel kísérését, a magyar nemzeti előírások folyamatos áttekintését, és a szükségessé váló hazai változtatások feladatainak felmérését. Mindezt Peter Canisius professzor gondolata jegyében: ,,­­ A közös Eu­rópa építő köveivel mi, útépítők, példamutató szak­­szerűséggel egyengessük az utat." LINDENBACH ÁGNES Közös Európa, közös normákkal 1.-2. számunkban Mesterházy Márta ÖKOLEX-igazgató, a kikötő gondolatának köz­ismert szószólója nyilatkozott -a többi között -a kikötői elképzelés útigényeiről, és a KHVM megállapodásba foglalt támogatásáról. Olvasóink kérésére közöljük az Együttműködési megállapodás teljes szövegét. ( Új megállapodás aláírás előtt. — A szerk.) Együttműködési megállapodás amelyet a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (Budapest, Dob utca 75- 81.), és Győr-Gönyüi Kikötő Kft. (Győr, Árpád utca 32.) a következő feltételekkel kötöttek meg. A Közlekedési Minisztérium ma is érvényes 1985-ben elfogadott közlekedési, ezen belül belvízi hajózási koncepciója egyéb helyszínekkel együtt Győr-Gönyü térségében országos közforgalmú kikötő létesítését irányozza elő. A koncepció jelenleg is folyó aktualizálásában a minisztérium változatlanul vizsgálja -mert indokoltnak tartja - a Győr-Gönyüi országos közforgalmú kikötő megvalósításának feltételeit, ezért 1991. május 14-én az érintett önkormányzatokkal egyeztetve, és azokat értesítve kijelölte a tervezési területet. Figyelemmel Győr gazdaság-földrajzi helyzetére a régióban, az országban és Euró­pában betöltött közlekedési csomópont szerepére, a nyugat-európai víziközlekedés vár­ható fejlődésére, és azokra a gazdasági és területfejlesztési előnyökre, melyeket a nem­zetközi Duna-kikötő létesítése gerjeszt,­­ szem előtt tartva a műszaki megvalósíthatóság és a vállalkozói alapon történő finanszírozás és működés lehetőségét,­­ valamint a hazai víziközlekedési koncepció irányelveit, és a jogszabályi feltétel­­rendszert, a jelen együttműködési megállapodást aláíró Győr-Gönyüi Kikötő Korlátolt Fel­elősségű Társaságot az alapítók azzal a szándékkal hozták létre, hogy ez elősegítse a kikötő beruházás előkészítését, felmérje és képviselje a kikötő vonzáskörzetének érdekeit, tőkeerejének függvényében részt vegyen a kikötői alapinfrastruktúra létrehozásában. E megállapodás aláírói szükségesnek és indokoltnak tartják az ágazati minisztérium és a gazdasági társaság együttműködését az előbb részletezett feladatok megvalósítása érdekében. Felek együttműködésének célja, Győr-Gönyü térségében olyan kikötő létesítése, amely az országos közlekedéspolitikai koncepció Irányelveibe illeszkedik. Az együttműkö­dés kereteit felek a következőkben részletezik: 1. ) A Minisztérium a tárgyban rendelkezésre álló információkat az együttműködés ideje alatt a Társaság rendelkezésére bocsátja. 2. ) A Minisztérium hozzájárul ahhoz, hogy az általa kijelölt tervezési területen Társaság kikötőberuházás előkészítő tevékenységet végezzen. Ennek keretében a Társaság megvalósíthatósági tanulmányt és műszaki terveket készíttet, a kikötők létesítésénél megszabott tartalmi előírásokkal. Beszerzi a szakhatósági hozzájárulásokat, a közműveket üzemeltetők nyilatkozatait, megkéri a létesítési engedélyt, tőkeerejének függvényében kivitelez. E munkálatokról a Társaság a Minisztériumot rend­szeresen tájékoztatja és álláspontját figyelembe veszi. A teljesítéshez szükséges tervezési és kivitelezési szerződéseket a Társaság saját nevében köti meg, és a szerződések teljesítése után a Tásaságnál keletkezett vagyoni értéket megvételre (hasznosításra) a Minisztériumnak, vagy a Minisztérium által megne­vezett szervezetnek ajánlja fel. Felek megállapodnak abban, hogy a beruházás megvalósítása kapcsán e megálla­podás keretein túl is együttműködnek mindaddig, amíg a kikötő működési jogosultsága el nem dől. Budapest, 1991. augusztus 9. Kálnoki Kis Sándor helyettes államtitkár Győr-Gönyüi Kikötő Kft. KÖZÚT 7

Next