Krassó-Szörényi Lapok, 1930. január-március (52. évfolyam, 1-26. szám)
1930-01-19 / 6. szám
Vasárnap, 1930 január 19. ARA 4 LEJ Lll. évf. 6. sz. • # jp SÍ CODFI26TSS BRSI egy évre................... 200 lej. * Negyed évre................50 lej. Kél évre ...... 100 lej. * Egy hóra ..... 17 lej. Kataidra negyedévenként 100 lej. Magyarországon negyedévenként 3-25 Pengő ssves szám érs 4*~ &es. flastiullik asínási csüí&pföh&p és ossármp. Szerkesztőséé és kiadóhi dalai: YUSOS ----- Regele Ferdinand L (Bonn.az)-ucca 20. sz.----TELEFON 161. JAKABFFY IMRE 1. Egész életen keresztül közéleti pályán, politikai pályán működni és mindvégig megtartani a kifogástalan korrektség, az általános tisztelet és az ellenfelek föltétlen elismerésének minden külső és belső megnyilvánulását, nem mindenkinek adatott meg , ez életben. Nagy államfér- fiúk, kiváló politikusok, általánosan ismert közéleti emberek nagyon csekély százalékáról állapítható meg mindez. Ezen kevesek között is első helyen állott mindég vármegyénk azon országos, sőt azontúli viszonylatban is mindenki által tisztelt férfia, akinek lesújtó halálhírét hozta meg számunkra a távíró. Jakabffy Imre valóságos belső titkos tanácsos, volt államtitkár, vármegyénk hajdan erőskezű és igazságos főispánjának halálhíre az, amelyre mindenkinek lelkén, aki őt ismerte, felgyűl az emlékezés lángja, hogy a kegyelet szent érzésévé alakulva át, őszinte fájdalom- mal töltse el a lelkeket. Egy nagy emberünkkel ismét kedvesebb, egy mintaszerű életet leélt embernek teste tért meg az örök pihenés honába. A Jakabffy család élete, annak minden megnyilvánulása összeforrt vármegyénk életével. A család a köz- ügyek terén, a nemzeti és az egyházi életben egyaránt jelentős munkát végzett, felbecsülhetetlen értékeket alkotott. Az elhunyt Jakabffy Imre élete is a nyilvánosság előtt és a nyilvánosság szolgálatában folyt le. 1850 december 4-én született Budapesten, közép és felsőiskolai tanulmányai végeztével, valamint katonai szolgálata után rövid ideig gazdálkodással foglalkozott, majd 1872-ben Krassó vármegye szolgálatába lépett. Rövidesen Ujfa- Plussy főispán titkára, 1875- ben a vármegye első al-jegyzője, 1878-ban tiszteletbeli főjegyző, majd árvaszéki elnök lett. 1879 február 22-én lépett házasságra Zsidák Ilonával. 1883-ban Krassó-Szörény vármegye al- ispánjává választották. 1885- ben a királyi tanácsosi címet kapta, 1886-ban a főispáni teendőkkel is megbízták, 1887-ben pedig a vármegye főispánja és a 13. és 14. volt román és szerb határőrvidékekből alakult vagyonközösségek kormánybiztosa lett. Mint főispán 1898 júliusáig állt a megye élén, amikor a belügyminisztérium politikai államtitkárává neveztetett ki. Ugyanezen év őszén a szászhermányi kerületben képviselővé választották. 1900-ban megvált az államtitkárságtól, a képviselőháznak azonban továbbra is tagja maradt. 1901-től karánsebesi képviselő volt. 1903-ban a Ház alelnökévé választották. 1906-tól 1910-ig visszavonult a politikai élettől, ekkor újra belügyi államtitkárrá lett, Budapest VIII. kerületének polgársága pedig képviselőjévé választotta. Khuen-Héderváry, valamint Lukács László miniszterelnöksége alatt 1913-ig volt a belügyek vezetője. Ekkor végleg nyugalomba vonult, 1919-től pedig már mandátumot sem vállalt. A kommunizmus kitörésekor budapesti lakásán elfogták, majd néhány napi fogság után a kommün bukásáig lakásán vörös katonák őrizete alatt állt. Ezek a napok teljesen aláásták egészségét úgy, hogy ez időtől már egyáltalán nem vett részt a közéletben. Jakabffy Imre munkásságát legfelsőbb helyen is elismerték. Az alispán korában kapott királyi tanácsosi cím után mint főispán a Szent István rend kiskeresztjét, mint államtitkár pedig a Ferenc József rend középkeresztjét kapta a csillaggal. Később a Ferenc József rend nagykeresztjének lett tulajdonosa, 1910-ben pedig Őfelsége valóságos belső titkos tanácsosa lett. Külföldi kitüntetések is érdemei elismerése mellett bizonyítanak. Megkapta a szász Albert rend nagykeresztjét és a szerb Szent Száva rend I. osztályát is. Egy munkásságban folyt élet ért utolsó pillanatához f. hó 15-én, amikor Jakabffy Imre életének 80. évében elhunyt. Halálát fia dr. Jakabffy Elemér kamarai képviselő, a Romániai Országos Magyar Párt alelnöke, leánya Mária Ella, menye, unokái és kiterjedt rokonsága gyászolja. Az elhunyt földi maradványait a kerepesi temető halottasházából pénteken, 17-én délután fél 4 órakor temették el a székesfőváros által adományozott díszsírhelyre. A temetési menetben a hozzátartozókon és a rokonságon kívül részt vettek a magyar politikai és társadalmi élet vezető tagjai, ezáltal is kifejezést adva azon tiszteletnek és szeretetüknek, melyet az elhunyt félszázados közéleti pályán kiérdemelt. * A gyászesetről a család az alábbi gyászjelentést adta ki: Jakabffy Elemér dr. kamarai képviselő a maga, valamint nővére Jakabffy Mária-Ella, neje Reitter Erna, gyermekei Mária, Erna, Imre és Loránd, nemkülönben a kiterjedt rokonság nevében szomorúan adja hírül, hogy forrón szeretett édesatyja Nagyméltóságu Jakabffy Imre valóságos belső titkos tanácsos, nyug. m. kir. államtitkár, a magyar képviselőház volt alelnöke, a Ferencz József Rend nagykeresztese. A Szent István Rend vitéze, Budapest székesfőváros nyolcadik kerületének volt képviselője a közügynek és családjának szentelt élete 80 ik évében, a halotti szentségekben megerősödve, 1930. évi január hó 15-én az Urban csendesen elhunyt. Földi maradványait Budapesten, a kerepesi temető halottas házából, január hó 17-én d. u. 1/24 órakor a róm. kath. egyház szertartása szerinti beszerelés után, ugyanabban a temetőben, a Budapest székesfőváros által adományozott diszsirhelybe helyezzük örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise lelki üdvéért 1930 január hó 18-án d. e. 10 órakor lesz a belvárosi róm. kath. plébánia templomban az Urnák bemutatva. Budapest, 1930 január hó 16 án. Áldás emlékére ! Béke poraira ! Vojnitz kontra vojnitt. A politikai életet egy kényes kérdés, a vojnikok ügye kavarta fel. Az elmúlt hét végén Bratianu Vintila - mint ismeretes - kihallgatáson jelent meg a régenstanácsnál és emlékiratot adott át neki, amelyet a Viitorul egyik száma közölt. Az emlékirat politikai körökben nagy feltűnést keltett, mert szokatlanul éleshangú és a vojnik kérdéssel kapcsolatban január 17-ig adott ultimátumszerű terminust a válaszra a régenstanácsnak. A fővárosi sajtó élénken foglalkozik azzal a memorandummal, amelyet Bratianus Vintila a régenstanács előtt felolvasott. A memorandumot veszélyesnek tartják, mert fenyegetést tartalmaz a régenstanács ellen. A Lupta szerint a memorandumnak nem lehet nagyobb fontosságot tulajdonítani, mert az nem az ország álláspontja, hanem csak liberális izgatási eszköz. Maniu Gyula azonnal válaszolt a Viitorul cikkére. Az újságíróknak először is elmondotta, hogy a sokat vitatott sajtótörvény eredetileg tőle ered és őt kell annak értelmi szerzőjéül tekinteni. Az új sajtótörvényjavaslatra azért volt szükség, mert a háború előtt a parasztok analfabéták voltak , és nem olvastak, most ellen-ben már járatják az újságoikat, a bukaresti sajtó azon-ban olyan tónusban ir, hogy minden kormányt rablónak, sikkasztónak minősít. Áttérve a vojnikok kérdésére, a miniszterelnök ezeket mondta: - Teljesen valótlan Bratianu Vintilának az az állítása, hogy a vojnikok verekedést akarnak provokálni. A román nemzeti parasztpárt intellektuális fiataljai még 1926-ban tömörültek a Chemarea egyesületbe, később szükségessé vált a földmíves elem tömörülése, így létesültek a vojnik-szervezetek, amelyekre azért is szükség van, mert a fiatal szocialisták és kommunisták is szervezkednek és előállhat az az eset, hogy megkísérlik rátenni kezüket az ország vezetésére. Maniu nyilatkozatát még a kormánybarát lapok is kedvezőtlenül fogadták. Nem tudtuk, - írja a Dimineata - hogy a parasztok pont tavaly óta olvasnak, amióta a román nemzeti parasztpárt került uralomra. Egyenesen nevetséges a vojnikalakulatok célját az országos rend védelmében feltüntetni. A liberálisok azonban, úgy látszik, nem nagyon győződtek meg a vojnikok barátságos érzelmeiről és kontra vojnik szervezeteket létesítenek, amelyek hasonló ünnepélyességgel teszik le fogadalmukat, mint a kormány vojnikjai. Hogy ebből a vojnik kontra vojnik ügyből mi fejlődhet ki, arról fogalmunk lehet, ha igaznak vesszük azt a híradást, mely szerint a regátban már össze is ütköztek a kormány és a liberálisok vojnikjai. A vojnik sorozásnak egyik érdekes körülménye, hogy pl. Temes megyében egyes kisebbséglakta községekben hatósági rendelkezéssel veszik kiképzés alá a még nem katonaköteles korban levő ifjúságot, akiket a csendőrőrs egyik tagja vasárnap délutánonként részesít katonai instrukciókban. Elmaradni az ilyen gyakorlatról senki nem merészel. Történik pedig ez a nagy nekikészülődés a békekötések után tíz esztendővel, a világbéke biztosításának fenkölt jelszavával. Kímélje egészségét. 7 Viseljen Benger-féle gyapjú reformnadrágot. EPSTEIN SÁNDOR lengyel*román exporttársa*ság alakulása. A román kormány nagymérvű támogatásával Bukarestben „Viticola“ néven egy román-lengyel exporttársaság létesült, melynek célja román bor és gyümölcs kivitelének organizálása Lengyelországba. Románia nem csatlakozott a kukoricakartellhez. A román, magyar és jugoszláv exportőrök tárgyalásokat folytattak egy kukoricakartell létesítése tárgyában. A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Óra más ékszerjavítások, aranyműves munkák a legpontosabban és legjutányosabban 36 „ELVEŢIA“-nál Str. R. Maria 10 (Sternlicht ház). * Fényképészeti cikkek: gépek, papírok, vegyszerek csak az Oculariumban. 3