Külgazdaság, 2001 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 5. szám - Magas István:Az Európai Unió bővítése a nemzetközi tényezőáramlás jövedelmi és árhatásai tükrében: néhány elméleti megfontolás

A migráció jövedelmi hatásai egy fiktív példán A jövedelemarány szempontjából vizsgált csoport Nyugat-európai ország Kelet-európai ország Munkaképes korú dolgozók (millió fő) Átlagos jövedelem (euró) Összes jövedelem (millió euró) Munkaképes korú dolgozók (millió fő) Átlagos jövedelem (euró) Összes jövedelem (millió euró) I. II. I. X II=III I. II. I. X II=III Migráció előtt Állandó belföldi munkavállalók 20 12,000 EU 240,000 19 3,750 EU 71,250 Potenciális bevándorlók 0 0 0 2 3,750 7,500 Munkavállalók és mások 120 55,582 6,669,840 19 13,940 264,860 Nemzetgazdaság mint egész 140 49,356 6,909,840 40 8,590 343,610 Migráció után Állandó belföldi munkavállalók 19 11,000 209,000 20 3,950 79,000 Bevándorlók 1­2 11,000 22,000 0 0 0 Munkavállalók és mások 121 55,942 6,769,000 18 13,833 249,000 Nemzetgazdaság mint egész 142 49,296 7,000,000 38­8,632 328,000 Nettó változás 2­­60 90,160 -2 42 -15,610 *A migráció pszichés és egyéb hatásait most nem vontuk le a jövedelmekből, noha a valóságban a jóléti elemzés számára ezt meg kell tenni. A bemutatott számpél­dában a migráns munkaerő által keresett jövedelem a saját zsebében marad, nem utalják azt haza a küldő országba. Vegyük észre a számokból előtűnő paradoxont: az átlagjövedelem 60 EU-val csökkent Nyugat Európában és 42 EU-val nő Kelet-Európában, de az összjövedelem emelkedik Nyugat-Európában és az egész térség (Kelet - Nyugat-Európa) vonatkozásában, viszont csökken Kelet-Európában. E jelenség magyarázata abban áll, hogy a migráns munkaerő először, a migráció előtt, Kelet-Európában van számba véve, a migráció után pedig Nyugat-Európában számít jövedelemszerzőnek. 2. táblázat

Next