Külgazdaság, 2002 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 4. szám - Hárs Ágnes: A munkaerő migrációja és az uniós csatlakozás

Relatív depriváció A klasszikus elmélet a profit és haszonmaximálás posztulátumával él. Az emberek azonban gyakran hasonlítják jövedelmeiket saját referenciacsoportjuk tagjaiéhoz. Az ilyen összehasonlításnak az eredménye vagy előnye a relatív depriváció vagy relatív elégedettség érzése lehet.20 Következésképp valaki útra kelhet csupán azért, hogy a referenciacsoportjához mért helyzetét javítsa. Lehet alacsony jövedelem esetén is elége­dett valaki a referenciacsoporthoz mért viszonylagos helyzetével, míg magasabb jöve­delem is okozhat viszonylagos elégedetlenséget. A migrációnak pedig a relatív depriváció az ösztönzője, nagyobb elégedetlenség esetén nagyobb a migráció valószínű­sége, mint mérsékeltebb elégedetlenség vagy elégedettség esetén. Ráadásul ezzel meg­változik a nem migránsok számára a referenciacsoport, ezzel a relatív elégedettség mér­téke is. Aszimmetrikus információ A neoklasszikus magyarázatok a bérkülönbségek migrációt ösztönző hatását vizs­gálják, éspedig ha elvetették is a tökéletes átláthatóság posztulátumát és elfogadták a migráció költségét, az információ szimmetriájának a feltételezése megmaradt. Az előző alpontban szóltunk már az aszimmetrikus információ jelentőségéről a kelet-európai munkaerő allokációjában. Amennyiben a befogadó munkaerőpiacon valamely kibocsátó ország különböző kvalifikáltságú munkásai jelennek meg, s a munkaadó nem tudja pontosan az egyes egyének tényleges képzettségét, úgy a migránsok egy átlagos bért kapnak, ami alatta maradhat a magasan kvalifikáltak várakozásainak, így ők kimaradnak a folyamatból, ami a csoport átlagos kvalifikáltságát lefelé tolja, s további kvalifikált migráns csoportok számára teszi előnytelenné a vándorlást. Következésképpen, ennek a folyamatnak az eredményeként, a migránsok átlagos képzettségi szintje csökken. A migráció egysége a család (vagy más kisebb szerződéses közösség) A hagyományos elmélet az egyént tekinti a migrációs döntés egységének. Valójában a migrációra vonatkozó döntés a migráns és további otthonmaradók közös döntésének eredménye. A legkézenfekvőbb ilyen egység pedig a család. A migráció költségei és nyeresége valamilyen szerződéses viszony alapján közös e csoport számára. Ilyen sza­bályok mozgathatják például a migránsok hazautalásait, de a kockázatot csökkentő vagy egyéb célok követését is. A kockázat csökkentése Bizonyos esetekben egy kisebb közösség kockázatának a csökkentése határozza meg az egyén migrációját. A közösség (család) egy vagy több tagja vállal külföldön munkát. Az új állás kínálta keresetek függetlenek lehetnek a korábbi keresetektől, lehet negatív vagy erősen pozitív korreláció közöttük. A jövedelem résztvevők közti elosztása jelenti a kockázat csökkentését. Abban az esetben, ha helyben romlik a gazdasági helyzet, és csökken a tevékenységek jövedelmezősége, akkor számíthatnak a külföldön munkát vállalók anyagi támogatására. Itt tehát a keresett állás nem a fel­kínált bérek miatt lesz vonzó. Ugyanezen összefüggés másik oldala, hogy az otthon 20 A fogalom klasszikus leírásáról lásd Runciman (1966).

Next