Külgazdaság, 2002 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 4. szám - Hárs Ágnes: A munkaerő migrációja és az uniós csatlakozás
TÉNYEK ÉS SZÁMOK - A KELET-NYUGATI MIGRÁCIÓ A KILENCVENES ÉVEKBEN Módszertani megjegyzések A migrációs adatok ellentmondásosak, pontatlanok, tartalmukat aggályosan kezelve lehet csak azokat használni. A legfontosabb gondokat az alábbiakban soroljuk fel:A migrációs statisztikák mindenekelőtt csak legális adatokat tartalmaznak, illetve csak a tartósabb (általában egy évnél hosszabb ideig tartó) migrációt mutatják, ezzel éppen a rövid és ismétlődő, illetve a természetéből fakadóan rejtőzködő migráció kimaradhat az elemzésből. A migrációs áramlások pillanatnyi folyamatokat mutatnak (flow), miközben a migráció nem egyszeri és nem egyirányú. Hosszabb távon ezért az oda- és visszaáramlások egyenlegét mutató nettó migráció nagyságát kell vizsgálnunk. - A migrációs áramlásokat mutató adatok vonatkozhatnak a teljes migráns népességre és szorítkozhatnak kizárólag a munkaerő-migránsokra. Léteznek adatok a migráció eredményeképpen a befogadó országban (a migráció célországában) élő külföldi népesség létszámáról, állományáról (stock), ez része a munkaerőnek, befolyásolja a munkaerőpiacot. Léteznek azonban adatok kizárólag a külföldi munkaerő adott pillanatban érvényes állományáról is. A számbavétel egyaránt alulbecsli a migráns népesség és a migráns munkaerő áramlását és nagyságát. (Például állandó lakhely szerint történik, a migráns pedig ideiglenesen vagy rövid ideig tartózkodik a másik országban.)A migrációs statisztikák gyakran megbízhatatlanok azért is, mert azokból hiányoznak a vizsgálat szempontjából fontos országok, vagy legalábbis érdeklődésünk szempontjából fontos bontásban nem szerezhetőek adatok, vagy a statisztikák nem hasonlíthatóak össze. Mindezek fényében áttekintésünk kizárólag a legális vándorlást mutatja be. A nem legális migrációról - természeténél fogva - még kevesebb információval rendelkezünk. Feltételezzük azonban, hogy az áramlások arányát, irányát így is kielégítően írhatjuk le. Az adatok értelmezésekor utalnunk kell arra is, hogy a javak és a tőke szabad áramlásával szemben a munkaerő áramlása az Európai Unió és Közép- és Kelet-Európa országai között csak igen korlátozottan valósult meg, a kezdeti nagy bevándorlásnövekedést követően 1993 óta a bevándorlásnak komoly akadályai, az el- és visszavándorlásnak pedig ösztönzői vannak. Ez természetesen a számokban is tükröződik. A kilencvenes évek tényleges migrációja A vasfüggöny leomlását követően, a kilencvenes évek fordulóján, Európa országai nagyméretű migrációval szembesültek Közép- és Kelet Európa felől. Hirtelen és nagy tömegben érkeztek a volt szocialista országok polgárai. Az áramlások azonban mérséklődtek, bizonyos nagyságú migráns kelet-európai népesség állandósult az EU országaiban. Részletesebben foglalkozunk még ezzel a kérdéssel a 4. fejezetben.