Külgazdaság, 2002 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 4. szám - Hárs Ágnes: A munkaerő migrációja és az uniós csatlakozás

TÉNYEK ÉS SZÁMOK - A KELET-NYUGATI MIGRÁCIÓ A KILENCVENES ÉVEKBEN Módszertani megjegyzések A migrációs adatok ellentmondásosak, pontatlanok, tartalmukat aggályosan kezelve lehet csak azokat használni. A legfontosabb gondokat az alábbiakban soroljuk fel:­­A migrációs statisztikák mindenekelőtt csak legális adatokat tartalmaznak, illetve csak a tartósabb (általában egy évnél hosszabb ideig tartó) migrációt mutatják, ezzel éppen a rövid és ismétlődő, illetve a természetéből fakadóan rejtőzködő migráció kima­radhat az elemzésből.­­ A migrációs áramlások pillanatnyi folyamatokat mutatnak (flow), miközben a migráció nem egyszeri és nem egyirányú. Hosszabb távon ezért az oda- és visszaáramlá­sok egyenlegét mutató nettó migráció nagyságát kell vizsgálnunk. - A migrációs áramlásokat mutató adatok vonatkozhatnak a teljes migráns népes­ségre és szorítkozhatnak kizárólag a munkaerő-migránsokra.­­ Léteznek adatok a migráció eredményeképpen a befogadó országban (a migráció célországában) élő külföldi népesség létszámáról, állományáról (stock), ez része a mun­kaerőnek, befolyásolja a munkaerőpiacot. Léteznek azonban adatok kizárólag a külföldi munkaerő adott pillanatban érvényes állományáról is.­­ A számbavétel egyaránt alulbecsli a migráns népesség és a migráns munkaerő áramlását és nagyságát. (Például állandó lakhely szerint történik, a migráns pedig ideig­lenesen vagy rövid ideig tartózkodik a másik országban.)­­A migrációs statisztikák gyakran megbízhatatlanok azért is, mert azokból hiá­nyoznak a vizsgálat szempontjából fontos országok, vagy legalábbis érdeklődésünk szempontjából fontos bontásban nem szerezhetőek adatok, vagy a statisztikák nem ha­sonlíthatóak össze. Mindezek fényében áttekintésünk kizárólag a legális vándorlást mutatja be. A nem legális migrációról - természeténél fogva - még kevesebb információval rendelkezünk. Feltételezzük azonban, hogy az áramlások arányát, irányát így is kielégítően írhatjuk le. Az adatok értelmezésekor utalnunk kell arra is, hogy a javak és a tőke szabad áramlásá­val szemben a munkaerő áramlása az Európai Unió és Közép- és Kelet-Európa országai között csak igen korlátozottan valósult meg, a kezdeti nagy bevándorlásnövekedést követően 1993 óta a bevándorlásnak komoly akadályai, az el- és visszavándorlásnak pedig ösztönzői vannak.­ Ez természetesen a számokban is tükröződik. A kilencvenes évek tényleges migrációja A vasfüggöny leomlását követően, a kilencvenes évek fordulóján, Európa országai nagyméretű migrációval szembesültek Közép- és Kelet Európa felől. Hirtelen és nagy tömegben érkeztek a volt szocialista országok polgárai. Az áramlások azonban mérséklőd­tek, bizonyos nagyságú migráns kelet-európai népesség állandósult az EU országaiban.­ ­ Részletesebben foglalkozunk még ezzel a kérdéssel a 4. fejezetben.

Next