Külgazdaság, 2002 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 4. szám - Hárs Ágnes: A munkaerő migrációja és az uniós csatlakozás

ban, hogy a migráns munkaerő befolyásolja az ágazatok közötti bérstruktúrát, egyes ágazatokban helyettesítheti a hazai munkaerőt, növelheti az elbocsátásokat, munkanél­küliséget. Empirikus vizsgálatok sora foglalkozott azzal, volt-e a kelet-európai bevándorlók­nak hatásuk az EU országaira, mindenekelőtt a leginkább érintett osztrák és német mun­kaerőpiacon kimutatható-e befolyásuk a bérekre, illetve a munkanélküliségre. Van-e hatásuk azon szegmensekben, ahol nagyobb arányban foglalkoztattak külföldieket a kilencvenes években? A vizsgálatok szerint alig volt szignifikáns negatív hatás. Boer­ - Böcker (2000) tanulmánya összegzi a német és az osztrák munkaerőpiacon a kilencvenes években végzett kutatásokat: a külföldiek munkaerő-piaci hatását vizsgál­va arról számol be, hogy ha egy ágazatban a külföldiek aránya 1 százalékkal növekedett, akkor a bérek a vizsgált osztrák mintában 0,25 százalékkal, a németben 0,6 százalékkal csökkentek. Főként fizikai foglalkozásúakat érintett a külföldi munkaerő arányának a növekedése, a nem fizikaiak esetében alig érzékelhető a hatás. Figyelemre méltó ered­ménye továbbá a vizsgálatoknak az, miszerint a külföldiek a prosperáló ágazatokba igyekeznek, és igazolták, hogy azokban az ágazatokban, ahol a külföldiek aránya nőtt, nem volt kimutatható sem a bérek csökkenése, sem az elbocsátások növekedése. Winter-Elemer és Zweimü­ller (1996) a hirtelen meginduló kelet-nyugati munkaerő­vándorlás hatását vizsgálták a legérintettebb helyszínek egyikén, Bécs egyes rész­munkaerőpiacain a kilencvenes évek fordulóján. Ekkor lökésszerűen, nagyon rövid idő alatt és viszonylag nagy tömegben érkeztek ide kelet-európaiak, lényegében számottevő adminisztratív korlátozás nélkül. Azt tapasztalták, hogy csak egészen kis mértékben, nem egyértelműen kedvezőtlenül és nem minden csoport és nem minden gazdasági te­rület érzi meg a külföldiek foglalkoztatását még ott sem, ahol pedig hirtelen növekedett meg a közép-kelet-európaiak aránya, és koncentráltan és viszonylag nagy arányban vannak jelen. A munkanélküliség kockázata és a külföldiek részaránya között nem mu­tattak ki lényeges összefüggést. Ez a kutatás is azt találta, hogy a migránsok inkább a prosperáló ágazatokba áramlottak. Általában nem volt jellemző az elbocsátás és a bérek visszafogása azokban az ágazatokban, ahol növekedett a külföldiek aránya. A kérdés inkább az, mi történt volna a bérekkel és a foglalkoztatással, ha nem növekedett volna ezekben az ágazatokban a külföldiek aránya. Az eredményeket szükségképpen ellentmondásossá teszi, hogy a migráns munkaerő szerkezetétől függően a külföldi munkaerő helyettesítheti a hazai munkaerőt, ezzel ront­va annak munkaerő-piaci helyzetét, de javíthatja is a béreket és a foglalkoztatottságot. Az előny alapvetően a bevándorló munkaerő és egyéb termelési tényezők komplementa­ritásából származik, éspedig annál jelentősebb, minél nagyobb a hazai és a migráns munkaerő szerkezeti eltérése, így tehát viszonylag kvalifikáltabb hazai munkaerő esetén a kvalifikálatlan migráns munkaerő az előnyösebb a befogadó ország számára.18 Hönekopp ( 1999) számításai szerint a Közép- és Kelet-Európából érkező munkaerő formális iskolázottsága ugyan messze meghaladja a többi migráns csoportokét, s nem tér el lényegesen az Európai Unió országaiétól, de az innen érkezettek mégis hasonló ága­zatokban keresnek munkát, mint más külföldiek, így a munkaigényes, jelentős részben segédmunkásokat foglalkoztató ágazatokban. Kregenfeld ( 1999) az 1988 és 1995 között Németországba érkezett német nemzetiségű kelet-európaiak (Aussiedler) mintáján vizs­gálta, hogyan illeszkednek be a Kelet-Európából érkező migránsok a német munkaerő­piacra. A nyelvtudás ebben a csoportban mérsékeltebb korlátot jelent, mint egyéb kelet­európaiak esetén, és beilleszkedésüket speciális programok is támogatták. Mindkettő a jobb munkaerő-piaci teljesítmény irányába hat. Ennek ellenére, bár a vizsgált keret- 18 Lásd például Borjas ( 1995), Bip és szerzőtársai ( 1997).

Next