Külgazdaság, 2002 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 4. szám - Hárs Ágnes: A munkaerő migrációja és az uniós csatlakozás

maradottak kiválasztódását is a kockázatcsökkentés mechanizmusa - s nem a bérkü­lönbségek elégtelensége - magyarázza.21 A migráns csoportok belső kapcsolatai A migránsok teljesítményét jelentősen befolyásolják belső csoportkapcsolataik is. Gyakran tapasztalható, hogy a migránsok teljesítménye meghaladja a hazaiakét. Kitün­tetett fontossága van ebben a rokoni-baráti kötelékeknek, a kapcsolati hálóknak. A tár­sadalmi háló nem új keletű kategória a nemzetközi migrációs áramlások magyarázatá­ban. A láncmigráció szerepe, a rokoni és baráti kötelékek az információ szállításában és a migráció elősegítésében már régóta ismert területek." Az újabb irodalmak a háztartá­sok alapvető szerepét hangsúlyozzák a társadalmi hálók kiépülésében, ami szokásosan a családoknak felel meg. A migráns vállalkozások hatékonysága magyarázható a toborzás és a működtetés befogadó gazdaságétól eltérő rendjében. A migráció terjedése A migráció valójában egy innovációs, adaptációs és terjedési folyamatra hasonlít. Kérdés, hogy bizonyos idő alatt egy adott potenciális migráns csoportnak mekkora része változtatja meg lakhelyét ténylegesen. Tételezzünk fel néhány lehetséges célországot, és azt, hogy van előzetes feltételezésünk arról, melyik cél lehet kedvezőbb a másiknál. Ilyen feltételek mellett az aktuális vándorló értékes információkat ad át a későbbi poten­ciális migránsoknak. Kérdés mármost, milyen gyors a migrálók adaptációja ehhez, és mi okozza a késlekedést. Másképpen fogalmazva: miért vándorolnak egyesek gyorsabban, míg mások egyáltalán nem. A már elvándoroltak demonstrációs hatása (különösen azok­ról a helyekről, ahol nagy migránsállomány található) felértékeli azt a vélekedést a po­tenciális vándorlókban, hogy az adott migráció jó befektetés. Ráadásul a migráció hatása a kibocsátó gazdaságra és társadalomra attól függ, milyen fázisában tart egy migrációs folyamat. Következésképpen mindazok a számítások, melyek a migráció következmé­nyeit (például a jövedelemeloszlásra) vizsgálják, attól függnek, milyen fázisában tart a vándorlás adott terjedési folyamata. A MIGRÁCIÓS POTENCIÁL BECSLÉSE SZOCIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL A vándorlások nagyságának becslésére a korábbi időszak tapasztalatai, ebből szár­mazó trendek és koefficiensek ökonometriai módszerei mellett gyakran a potenciális vándorlók vélekedésének megkérdezése szolgál. A migrációs potenciál vizsgálata kü­lönféle módszerrel történő kikérdezésen alapuló­­ survey-típusú - szociológiai techni­kákkal lehetséges, így egyszeri, keresztmetszeti vagy panelszerű longitudinális elemzés is lehetővé teszi a várható migrációs szándékok felmérését. A módszer - értelemszerűen - erősen függ a minta kiválasztásától, a feltett kérdések megfogalmazásától, sorrendjé­től, a kérdezési technikától stb. A migrációs potenciál kérdőíves vizsgálata korlátozott módon képes a migráció elő­rejelzésére. Egyrészt a vizsgálatok reprezentativitása okoz gondot, másrészt a kérdések­ 21 Massey és szerzőtársainak (1993) cikke a legkülönbözőbb biztosítási form­ák hiányát, illetve nem ki­elégítő voltát sorolja fel, ami a kockázat egyéb technikákkal történő csökkentését teszi szükségessé: a ter­ménybiztosítási piacokat, a határidős piacokat, a munkanélküli-biztosítást. Hasonlóképpen a tökéletlen tőkepiacok, a hitelforrások és fajták elégtelensége és drágasága is lehet a vándorlással kiegészíthető. 22 Wö. Boyd ( 1989), Wood ( 1982), Bach - Schraml ( 1982). 62

Next