Külgazdaság, 2008 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 7-8. szám - Antalóczy Katalin: Állami piacteremtés - nemzeti bajnok teremtése: a Richter Gedeon NyRt. esete
helyének része - s 1908-ban megkezdte működését Magyarország első ipari méretű gyógyszergyártó üzeme. Termékek, kutatás-fejlesztés A korabeli gyógyszergyártás alapvetően három módszere - kémiai szintézis, növényi, illetve állati eredetű anyagok feldolgozása - közül Richter Gedeon kezdetben ez utóbbira építette vállalatát. A cég egyik első termékét sertéspetefészekből állította elő, amelyet akár a mai fő profil, a nőgyógyászati termékek előfutárának is tekinthetünk. Az organoterápia felfutását világszerte segítette az adrenalin 1901-es felfedezése. Erre a hullámra Richter Gedeon már 1902-ben fel tudott kapaszkodni -forgalomba hozta saját adrenalinalapú gyógyszerét, amelyet a vállalat azóta is gyárt. Az 1910-es évek elejétől azután állati eredetű szerek mellett megkezdték a növényi alapú készítmények előállítását, illetve hozzáfogtak a kémiai szintézishez is. 1911-ben sikerült előállítaniuk az acetilszalicilsav legstabilabbnak tekintett sóját, a kalcium-acetilszalicilátot, amely Kalmopyrin néven máig forgalomban lévő gyógyszer Magyarországon. 1912-ben megvalósították a hidrogén-peroxid karbamiddal való tartósítását, amelyből az első sikeres folyékony fertőtlenítőszer, a szintén ma is forgalomban lévő Hyperol keletkezett. Az első világháború jelentős piacbővülést, s így fejlődést hozott a Richter számára, a háború végére a cég a Monarchia egyik legnagyobb gyógyszergyárává vált. A Richter által alapított patika, majd gyógyszergyár fejlődésének alapja a folyamatos fejlesztés, az innováció volt. Kezdetben nem folyt önálló kutatás a cégnél, a fejlesztés alapja elsősorban a külföldi kutatási eredmények ipari hasznosítása volt. A meglévő tudományos eredmények gyártásra történő kiválasztását sokáig maga Richter Gedeon végezte, szorosan együttműködve olyan külföldi szakemberekkel, akikkel hároméves tanulmányútja során épített ki kapcsolatot. Az 1920-as évek elején a fejlődés már megkövetelte saját ipari biológiai laboratórium létrehozását, amely egyfelől a külföldi eredmények gyorsabb hazai alkalmazását, másrészt már önálló kutatást is lehetővé tett. (A biológiai laboratórium a farmakológia előfutárának bizonyult a későbbiekben.) Az 1921-ben felfedezett inzulint a Richter már 1923-ban előállította laboratóriumi mennyiségben, 1926-tól pedig megkezdődött ipari méretű termelése. Az inzulingyártás meghatározó szerepet játszott a Richter termelési kultúrájának fejlődésében. Az inzulin felfedezői nem szabadalmaztatták találmányukat, hanem az emberiség közkincsévé tették azzal a kikötéssel, hogy termelése csak szigorú minőségi előírások betartása mellett lehetséges. Ez a rendkívül szigorú minőség-ellenőrzési rendszer új szemléletet, katonás fegyelmet igényelt, ami pozitív hatással volt a gyár egész termelési tevékenységére. A gyár fejlődése szempontjából a másik meghatározó jelentőségű találmány (és a mai nőgyógyászati profil másik fontos előfutára) volt, amikor felfedezték, hogy a vemhes kanca vizelete ösztront tartalmaz. A vállalatnál rövid idő alatt kidolgozták az ösztron izolálásának - szabadalommal védett - technológiáját, és az 1930-as