Külkereskedelem, 1968 (12.évfolyam, 1-12. szám)

1968 / 3. szám - Dr. Katus László: Magyar-lengyel gazdasági kapcsolatok

DR. KATUS LÁSZLÓ A magyar—lengyel gazdasági­­ kapcsolatok alakulásában 1958-tól lendületes fejlődés tapasz­talható. Eddig az időpontig a két ország közötti gazdasági együttmű­ködést gyakorlatilag a külkereske­delmi kapcsolatok jelentették, a külkereskedelmi forgalom azonban több évre visszamenően lényegében stagnált. Lengyelország ebben az időben döntően szenet, kokszot, fa­anyagokat és vegyipari termékeket szállított, amelyekért Magyarország főleg gépekkel, berendezésekkel, gyógyszerekkel és mezőgazdasági termékekkel (gyümölcs, bor) fize­tett. 1958-ra már mindkét ország nép­gazdasága igen jelentős fejlődést ért el, ami lehetővé tette, hogy a gaz­dasági kapcsolatok kiszélesedjenek. Ennek előmozdítására 1958-ban létrejött a Magyar—Lengyel Állan­dó Gazdasági­ Együttműködési Bi­zottság, amely tevékenységének kez­deti időszakában a külkereskedel­mi kapcsolatok bővítését tűzte ki célul. Ezt követően a Bizottság szak­értői csoportjai megkezdték a ter­melési együttműködés lehetőségei­nek vizsgálatát is, amelynek ered­ményeképpen több területen sikerült kölcsönösen előnyös megállapodáso­kat kötni. Ezek közül a két ország további gazdasági kapcsolatainak alakulása szempontjából legfontosabb a tim­föld-alumínium egyezmény, amely Ebben az időszakban a két ország közötti külkereskedelmi forgalom emelkedése meghaladta mindkét or­szág összkülkereskedelmi forgalmá­nak növekedési ütemét. Az elért fejlődés eredményeként Magyarország külkereskedelmi for­galmában Lengyelország a negye­dik helyet foglalja el, a Szovjet­unió, Csehszlovákia és az NDK után, Magyarország pedig Lengyelország külkereskedelmi forgalmában az számunkra lehetővé tette, hogy a timföld szállítások ellenében tömb­alumíniumhoz jussunk anélkül, hogy kohókapacitásunkat költséges beruházások útján növelnénk. Len­gyelországnak viszont az alumí­niumipar fejlesztéséhez szolgált bá­zisul a megállapodás. Újszerű formáját tekintve 1959-ben jelentős volt a Haldex magyar­lengyel közös vállalat létrehozása, a lengyel meddőhányók hasznosítá­sára. A közös vállalkozásba eddig kb. öt millió Rubelt fektettünk be, amely a kitermelt szénmennyiség ránk eső hányadából a mai napig már teljes egészében megtérült. Ugyanakkor a visszamaradó meddő­anyagok építőanyagnak és bánya­tömőanyagnak jól hasznosíthatók. Mivel a vállalat jövedelmezősége kedvező, azt tovább bővítik és a je­lenleg építés alatt levő ötödik üzem beindulása után a Haldex évi össz­kapacitása már 310 ezer tonna szén kitermelését teszi majd lehetővé. A gépipar területén említésre mél­tó a később létrejött autóipari kooperáció, amelynek keretében je­lentős volumenű kölcsönös koope­rációs szállításra kötöttek megálla­podást. Ennek eredményeképpen mindkét országban csökkenthették az autóipar beruházási terheit. A legszembetűnőbb fejlődés azon­ban a külkereskedelmi forgalom te­rületén jelentkezett. Ezt 1959-től 1965-ig az alábbi adatok mutatják: ötödik helyen áll. A gyorsan nö­vekvő iparosítás és az ezzel kap­csolatos beruházások jelentős ter­melőeszköz behozatalt tettek szük­ségessé, másrészt az iiz°mbeiépő új gyárak növekvő mértékben járultak hozzá az anyag­­és félkésztermék forgalom emelkedéséhez. A forgalom erőteljes fejlődése mellett lényeges változás követke­zett be a kétoldalú forgalom áru­szerkezetében is. Különösen gyorsan fejlődött a gépek és berendezések forgalma, magyar exportban közel ötszörösére, magyar importban mintegy tízszeresére nőtt hét év alatt. Ennek következtében lénye­gesen megváltozott exportban is, importban is a gépek részaránya. A magyar exportban az 1958. évi 28,8 százalékról 44,4 százalékra, a lengyel exportban 12,7 százalékról 42,1 százalékra emelkedett. Az anyagok részesedése a magyar ex­portban lényegében nem változott, a fogyasztási cikkek részaránya csökkent. A lengyel exportban a gé­pek részarányának növekedése egy­ben az anyagok részesedésének je­lentős csökkenését eredményezte. Az áruforgalom strukturális vál­tozásai mellett lényegesen kibővült a szállított áru­llékok köre is. Ma­gyarország legfontosabb exportcik­kei közül megemlíthetők a Diesel­mozdonyok, motorkocsik, autóbu­szok, timföld, kőolajipari termékek, kohászati termékek, gyógyszerek, műszerek, TV készülékek, bőrcipő, stb. Lengyelország legjelentősebb export cikkei a kőszén, koksz, ko­hászati termékek, horganyféleségek, alumíniumtömb, gépkocsik, teher­vagonok, műszerek, építőipari gé­pek, bánya- és textilgépek, bútor­­vetőbű­­-Ponva stb. A kiiikeresk° telmi firrrglum fej­lődésével effvidnben bővültek a k°t ország gazdasági kapcsolatok­ egyéb vonatkozásban is, mint például a tranzitszállítások, idegenforgalom, műszaki-tudományos együttműkö­dés. A magyar tranzitforgalom volu­men° 1940-től 1967-ig 250 ez°r ton­náról 550 ezer tonnába pm°lk°cWt, így tengerentúli forgalmunknak mintegy 40 százaléka lengyel kikö­tőkön keresztül bonyolódik. 1965-től a két ország közötti ide­genforgalom is erőteljesen fellen­dült. Előzetes adatok szerint tavaly közel háromszor annyi lengyel tu­rista kereste fel hazánkat és két­szer annyi magyar utazott Lengyel­országba, mint 1964-ben. A lengyel turisták számának emel­kedését lényegesen meghaladta a turistaforgalomból származó bevé­tel, ami jelentős magyar aktívumot eredményezett és a fizetési mérleg alakulásában is erősen éreztette ha­tását. A műszaki-tudományos együttmű­ködés keretében az elmúlt években többszáz lengyel és magyar szakem­ber járt tanulmányúton egymás ha­zájában, s a minisztériumi szinten fennálló együttműködési kapcsola­tok mellett különböző iparágak vál­lalatai és kutatóintézetei is közvet­len együttműködést folytatnak mű­szaki és tudományos problémáik megoldásában. Az előzőekben vázolt gyors ütemű fejlődés 1966-tól a külkereskedelem területén lényegesen lelassult. Ezt mutatják a következő számadatok: Magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok 1958 1960 M Rbl % 1965 M Rbl % összforgalom 56,9 100 82,9 146 170,5 300

Next