Külkereskedelem, 1968 (12.évfolyam, 1-12. szám)
1968 / 3. szám - Dr. Katus László: Magyar-lengyel gazdasági kapcsolatok
DR. KATUS LÁSZLÓ A magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok alakulásában 1958-tól lendületes fejlődés tapasztalható. Eddig az időpontig a két ország közötti gazdasági együttműködést gyakorlatilag a külkereskedelmi kapcsolatok jelentették, a külkereskedelmi forgalom azonban több évre visszamenően lényegében stagnált. Lengyelország ebben az időben döntően szenet, kokszot, faanyagokat és vegyipari termékeket szállított, amelyekért Magyarország főleg gépekkel, berendezésekkel, gyógyszerekkel és mezőgazdasági termékekkel (gyümölcs, bor) fizetett. 1958-ra már mindkét ország népgazdasága igen jelentős fejlődést ért el, ami lehetővé tette, hogy a gazdasági kapcsolatok kiszélesedjenek. Ennek előmozdítására 1958-ban létrejött a Magyar—Lengyel Állandó Gazdasági Együttműködési Bizottság, amely tevékenységének kezdeti időszakában a külkereskedelmi kapcsolatok bővítését tűzte ki célul. Ezt követően a Bizottság szakértői csoportjai megkezdték a termelési együttműködés lehetőségeinek vizsgálatát is, amelynek eredményeképpen több területen sikerült kölcsönösen előnyös megállapodásokat kötni. Ezek közül a két ország további gazdasági kapcsolatainak alakulása szempontjából legfontosabb a timföld-alumínium egyezmény, amely Ebben az időszakban a két ország közötti külkereskedelmi forgalom emelkedése meghaladta mindkét ország összkülkereskedelmi forgalmának növekedési ütemét. Az elért fejlődés eredményeként Magyarország külkereskedelmi forgalmában Lengyelország a negyedik helyet foglalja el, a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK után, Magyarország pedig Lengyelország külkereskedelmi forgalmában az számunkra lehetővé tette, hogy a timföld szállítások ellenében tömbalumíniumhoz jussunk anélkül, hogy kohókapacitásunkat költséges beruházások útján növelnénk. Lengyelországnak viszont az alumíniumipar fejlesztéséhez szolgált bázisul a megállapodás. Újszerű formáját tekintve 1959-ben jelentős volt a Haldex magyarlengyel közös vállalat létrehozása, a lengyel meddőhányók hasznosítására. A közös vállalkozásba eddig kb. öt millió Rubelt fektettünk be, amely a kitermelt szénmennyiség ránk eső hányadából a mai napig már teljes egészében megtérült. Ugyanakkor a visszamaradó meddőanyagok építőanyagnak és bányatömőanyagnak jól hasznosíthatók. Mivel a vállalat jövedelmezősége kedvező, azt tovább bővítik és a jelenleg építés alatt levő ötödik üzem beindulása után a Haldex évi összkapacitása már 310 ezer tonna szén kitermelését teszi majd lehetővé. A gépipar területén említésre méltó a később létrejött autóipari kooperáció, amelynek keretében jelentős volumenű kölcsönös kooperációs szállításra kötöttek megállapodást. Ennek eredményeképpen mindkét országban csökkenthették az autóipar beruházási terheit. A legszembetűnőbb fejlődés azonban a külkereskedelmi forgalom területén jelentkezett. Ezt 1959-től 1965-ig az alábbi adatok mutatják: ötödik helyen áll. A gyorsan növekvő iparosítás és az ezzel kapcsolatos beruházások jelentős termelőeszköz behozatalt tettek szükségessé, másrészt az iiz°mbeiépő új gyárak növekvő mértékben járultak hozzá az anyagés félkésztermék forgalom emelkedéséhez. A forgalom erőteljes fejlődése mellett lényeges változás következett be a kétoldalú forgalom áruszerkezetében is. Különösen gyorsan fejlődött a gépek és berendezések forgalma, magyar exportban közel ötszörösére, magyar importban mintegy tízszeresére nőtt hét év alatt. Ennek következtében lényegesen megváltozott exportban is, importban is a gépek részaránya. A magyar exportban az 1958. évi 28,8 százalékról 44,4 százalékra, a lengyel exportban 12,7 százalékról 42,1 százalékra emelkedett. Az anyagok részesedése a magyar exportban lényegében nem változott, a fogyasztási cikkek részaránya csökkent. A lengyel exportban a gépek részarányának növekedése egyben az anyagok részesedésének jelentős csökkenését eredményezte. Az áruforgalom strukturális változásai mellett lényegesen kibővült a szállított árullékok köre is. Magyarország legfontosabb exportcikkei közül megemlíthetők a Dieselmozdonyok, motorkocsik, autóbuszok, timföld, kőolajipari termékek, kohászati termékek, gyógyszerek, műszerek, TV készülékek, bőrcipő, stb. Lengyelország legjelentősebb export cikkei a kőszén, koksz, kohászati termékek, horganyféleségek, alumíniumtömb, gépkocsik, tehervagonok, műszerek, építőipari gépek, bánya- és textilgépek, bútorvetőbű-Ponva stb. A kiiikeresk° telmi firrrglum fejlődésével effvidnben bővültek a k°t ország gazdasági kapcsolatok egyéb vonatkozásban is, mint például a tranzitszállítások, idegenforgalom, műszaki-tudományos együttműködés. A magyar tranzitforgalom volumen° 1940-től 1967-ig 250 ez°r tonnáról 550 ezer tonnába pm°lk°cWt, így tengerentúli forgalmunknak mintegy 40 százaléka lengyel kikötőkön keresztül bonyolódik. 1965-től a két ország közötti idegenforgalom is erőteljesen fellendült. Előzetes adatok szerint tavaly közel háromszor annyi lengyel turista kereste fel hazánkat és kétszer annyi magyar utazott Lengyelországba, mint 1964-ben. A lengyel turisták számának emelkedését lényegesen meghaladta a turistaforgalomból származó bevétel, ami jelentős magyar aktívumot eredményezett és a fizetési mérleg alakulásában is erősen éreztette hatását. A műszaki-tudományos együttműködés keretében az elmúlt években többszáz lengyel és magyar szakember járt tanulmányúton egymás hazájában, s a minisztériumi szinten fennálló együttműködési kapcsolatok mellett különböző iparágak vállalatai és kutatóintézetei is közvetlen együttműködést folytatnak műszaki és tudományos problémáik megoldásában. Az előzőekben vázolt gyors ütemű fejlődés 1966-tól a külkereskedelem területén lényegesen lelassult. Ezt mutatják a következő számadatok: Magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok 1958 1960 M Rbl % 1965 M Rbl % összforgalom 56,9 100 82,9 146 170,5 300