Pók Lajos - Zrinszky László - Fehér Imréné (szerk.): A Kultúra világa 4. - Irodalom. Filozófia. Nevelés (Budapest, 1960)
Irodalom - Magyar irodalom - Lengyel Dénes-Miklós Róbert-Nemeskürti István-Pálmai Kálmán: A régebbi magyar irodalom
A FELVILÁGOSODÁS korában alá, ne szót kovácsoljunk, dolgot; nem kéjt, velőt, ne formát, de valóságot.” A nyelvi öncélúságnak ebben az elutasításában már a realizmus igénye szólal meg. A szentimentalizmus jellegzetes magyar költője a XVIII. században a rendjéből kizárt, fiatalon elhunyt költő: Dayka Gábor. Formailag csiszolt szentimentális verseit a sorsából fakadó kétségbeesés élményi hitele jellemzi. Kazinczy őt tartotta legtöbbre korának fiatal költői közül. Csokonai Vitéz Mihály és költőbarátai A magyar líra legnagyobb képviselője a felvilágosodás korában Debrecen poétája, Csokonai Vitéz Mihály. A kor egyik legműveltebb embere, poeta doctus, tanult költő, kinek költészete mondanivaló, témagazdagság, formai változatosság tekintetében összefoglalta s továbbfejlesztette a költői hagyományt. Költői pályája nélkülözés, hontalanság és megaláztatás között telt el, de hite az emberben s nemzete fejlődésében úrrá lett megpróbáltatásain. A nagy nyelvtudású Csokonai eredetiben vagy fordításban ismerte a klasszikus és modern literatúra minden értékét, foglalkozott verselmélettel, kutatta régi íróink s a nép nyelvét, érdekelte a nyelvújítás mozgalma, az iskolai művelődés állapota. Egyénisége, melynek legmarkánsabb színét debreceni magyarsága adta, a magyar, német, francia, angol, olasz, latin és görög irodalom befogadásával mégis egységes, eredeti költői művet teremtett. „Hív magyar lantján” szárnyalt a szó zenéje, nyelvi fantáziája elődök nélkül való. Nem érzünk különbséget eredeti művei és fordításai között. A költészet szeretete korán ébredt benne részint a család, részint a debreceni kollégium hatására. Iskolai feladatként írogatta első verseit, amelyek nagy verselői készségről, kiváló ritmusérzékről s a természet bölcselő hajlamú ismeretéről tanúskodnak. Ezekben a zsengékben már a személyes élmények halvány nyomai is feltetszenek. Az apa váratlan halála következtében a család nehéz helyzetbe jutott, s a megváltozott körülmények egyre fogékonyabbá tették a költőt a társadalmi kérdések iránt. Korai verseiben (A gazdag Zsugori uram, Egy fösvénynek leírása) kritikai hangon szól a gazdag fösvény szívtelenségéről s részvevő együttérzéssel a szegényekről, a pénz megalázottjairól. Tizenhét éves korában írta első jelentékeny politikai költeményét, a Magyar, hajnal hasad című verset. Megjövendölte benne a „denevér babona”, „bagoly vakbuzgóság”, azaz a tudatlanság, műveletlenség közelgő s elkerülhetetlen bukását. Csokonai Vitéz Mihály