Pozsgai József - Vályi Rózsi - Detre Józsefné szerk.): A Kultúra világa 3. pótkötet - Sport és testkultúra. A tánc. A világ népei (Budapest, 1965)

A világ népei - Ázsia népei - Délkelet-Ázsia népei

DÉLKELET-ÁZSIA JELENKORI KULTÚRÁI 717 a halottak megevése. Ha az idős emberek úgy érezték, hogy már terhes számukra az élet, összehívták családjukat, ünnepi szertartás közben halotti énekeket énekeltek, aztán az öreg felkapaszkodott egy fára, a család elénekelte, hogy „eljött az idő, a gyümölcs megérett, le kell hullania”. Az öreg leugrott a fáról, legkedvesebb hozzá­tartozója kíméletesen megfojtotta, és a család ünnepi szertartás keretében elfogyasz­totta. Megtörtént az is, hogy betegség esetén a varázslót hívatták, és az megmondta, hogy meggyógyul-e a beteg vagy nem. Ha úgy ítélte meg, hogy a beteg gyógyít­hatatlan, megölték és megették. A kannibalizmus nyomai Borneo és Flores szigetén is kimutathatók voltak. Ez a szokás ma már természetesen csak a hagyományokból deríthető ki. A művészetek A plasztika a halott- vagy őskultusz szolgálatában áll, anyaga fa vagy kő. Az ősszobrok, ház- és sírőrző figurák, a házak és koporsók reliefdíszei gazdag kép­zeletvilágról és fejlett absztraháló készségről tesznek tanúságot. Vál­tozatos a faragás, szinte minden használati tárgyat faragással díszí­tenek. A rajzok, festmények néha tisztán csak ornamentális ábrákból állanak, néha azonban naturaliszti­­kus vadász- és harci jeleneteket, különböző szertartásokat ábrázol­nak. Különösen szépek a szumát­­rai batak házak díszítményei. Az ornamentika tekintetében a sziget­világ és a szárazföld területén jelen­tős a különbség. Hátsó-Indiában az ornamentika többnyire geometri­kus elemekből áll, mind a faragás, mind a hímzés és szőttesek díszíté­sében. Indonéziában általában az ívelt vonalú indadíszítést, köröket, spirálisokat kedvelik, és gyakran alkalmazzák díszítőelemként az in­diai kultúrákból­ átvett mitológiai figurákat, oroszlán- és démonfejeket, naga­­kígyókat, garudamadarat. A délkelet-ázsiai kultúrnépek Az államalkotó kultúrnépek (a burmaiak, thaiföldiek, vietnamiak, khmerek, mo­nok, malájok, jávaiak, szumátrai atsehek, a celebeszi bugik és makasszárok, vala­mint még számos partvidéki nép) antropológiailag csak az idegen elemekkel való nagyobb fokú keveredésben térnek el a földművelő hegyi népektől. Nyelvük ugyan­csak az ausztronéz vagy ausztroázsiai, illetve tibetoburmai és sziámokínai nyelv­­családba tartozik. Lélekszámuk sok millió. Anyagi kultúrájuk alapja a rizstermesz­tés, árasztásos, öntözött, helyenként teraszos rizsföldeken. A földet ekével művelik, számos más ipari növényt és gyarmatárut is termelnek. Iparuk, bányászatuk, keres­kedelmük részese az egyetemes világgazdaságnak. Történelmi fejlődésüket bevező­ Batak h­át festett, faragot­t díszítése. Észak-Szumátra

Next