Pozsgai József - Vályi Rózsi - Detre Józsefné szerk.): A Kultúra világa 3. pótkötet - Sport és testkultúra. A tánc. A világ népei (Budapest, 1965)
A világ népei - Ázsia népei - Délkelet-Ázsia népei
DÉLKELET-ÁZSIA JELENKORI KULTÚRÁI 717 a halottak megevése. Ha az idős emberek úgy érezték, hogy már terhes számukra az élet, összehívták családjukat, ünnepi szertartás közben halotti énekeket énekeltek, aztán az öreg felkapaszkodott egy fára, a család elénekelte, hogy „eljött az idő, a gyümölcs megérett, le kell hullania”. Az öreg leugrott a fáról, legkedvesebb hozzátartozója kíméletesen megfojtotta, és a család ünnepi szertartás keretében elfogyasztotta. Megtörtént az is, hogy betegség esetén a varázslót hívatták, és az megmondta, hogy meggyógyul-e a beteg vagy nem. Ha úgy ítélte meg, hogy a beteg gyógyíthatatlan, megölték és megették. A kannibalizmus nyomai Borneo és Flores szigetén is kimutathatók voltak. Ez a szokás ma már természetesen csak a hagyományokból deríthető ki. A művészetek A plasztika a halott- vagy őskultusz szolgálatában áll, anyaga fa vagy kő. Az ősszobrok, ház- és sírőrző figurák, a házak és koporsók reliefdíszei gazdag képzeletvilágról és fejlett absztraháló készségről tesznek tanúságot. Változatos a faragás, szinte minden használati tárgyat faragással díszítenek. A rajzok, festmények néha tisztán csak ornamentális ábrákból állanak, néha azonban naturalisztikus vadász- és harci jeleneteket, különböző szertartásokat ábrázolnak. Különösen szépek a szumátrai batak házak díszítményei. Az ornamentika tekintetében a szigetvilág és a szárazföld területén jelentős a különbség. Hátsó-Indiában az ornamentika többnyire geometrikus elemekből áll, mind a faragás, mind a hímzés és szőttesek díszítésében. Indonéziában általában az ívelt vonalú indadíszítést, köröket, spirálisokat kedvelik, és gyakran alkalmazzák díszítőelemként az indiai kultúrákból átvett mitológiai figurákat, oroszlán- és démonfejeket, nagakígyókat, garudamadarat. A délkelet-ázsiai kultúrnépek Az államalkotó kultúrnépek (a burmaiak, thaiföldiek, vietnamiak, khmerek, monok, malájok, jávaiak, szumátrai atsehek, a celebeszi bugik és makasszárok, valamint még számos partvidéki nép) antropológiailag csak az idegen elemekkel való nagyobb fokú keveredésben térnek el a földművelő hegyi népektől. Nyelvük ugyancsak az ausztronéz vagy ausztroázsiai, illetve tibetoburmai és sziámokínai nyelvcsaládba tartozik. Lélekszámuk sok millió. Anyagi kultúrájuk alapja a rizstermesztés, árasztásos, öntözött, helyenként teraszos rizsföldeken. A földet ekével művelik, számos más ipari növényt és gyarmatárut is termelnek. Iparuk, bányászatuk, kereskedelmük részese az egyetemes világgazdaságnak. Történelmi fejlődésüket bevező Batak hát festett, faragott díszítése. Észak-Szumátra