Külügyi Szemle, 1939 (16. évfolyam, 1-4. szám)

1939-07-01 / 3. szám

A müncheni határok megvonása előtt a Német Birodalom magyar kisebbsé­gének száma az 1934. évi osztrák adatok szerint mindössze 10.442 lelket tett ki, Burgenland lakosságának 3,5 százalékát. (Ugyanezen a területen az 1910. évi ma­gyar népszámlálás 26.225 magyart mutatott ki.) A müncheni egyezmény után újabb két jelentős községet csatoltak a Német Birodalomhoz. Pozsonyligetfalut, mely­nek 14.164 lakosából 2.034 magyar és a 2.365 lakosú Dévényt, melyben a magyar­ság 94 fővel van képviselve. A Német Birodalom magyar kisebbségének száma ezzel 12.570 főre emelkedett. Ebből a magyarságból 4.722 olyan községben lakik, (öt ilyen község van: Őrsziget, Alsóőr, Felsőőr, Középpulya és Felsőpulya) ahol a magyarság arányszáma meghaladja az 50 százalékot. 3.725 tíz százalékon felüli arányszámot ér el falvaiban, 4.016 pedig nem éri el a 10 százalékot. Azoknak a községeknek a száma, ahol a magyarság arányszáma meghaladja a 10 százalékot tizenkettő. A magyarság területi elhelyezkedését illetően fele része teljesen a szór­vány-kisebbség életét éli, másik fele pedig három kis szigeten tömörül. Az Őrség vidéken 3.475 (1910-ben 4.749), Pulyán 1271 (1241), Pozsonyligetfalun 2034 (1910- ben 495, de akkor a lakosság még csak 2.940 főt tett) magyar lakik. A magyarság kulturális helyzetéről Riedl Ferenc azt írja, hogy a szigetma­gyarság gyermekeinek magyar iskolázása biztosítva van: Őrszigeten, Felső- és Alsóőrön­, Közép- és Felsőpulyán, Boldogasszonyban és Pozsonyligetfalun. Ezeken a helyeken magyar népiskola van, Felsőőrön és Felsőpulyán felső népiskolája van a magyarságnak. Ezekben a magyar népiskolákban a tanítók magyar nemzetisé­gűek, a tanítási nyelv kizárólag magyar, s a német nyelvet csak, mint tantárgyat tanítják. Magyar kultúrintézmények létesítésének a szabadságát a legmesszebb­­menően biztosították. Riedl Ferenc a Német Birodalom városaiban lakó magyar állampolgárok számát 15.000 főre becsüli. Szlovákia Mach Sándor propagandafőnök a magyarságnak küldött húsvéti üzenetében a szlovák-magyar békés kiegyezés lehetőségéről nyilatkozott. Ugyanekkor megszün­tették Szlovákiában a magyar és német népcsoport pártjait. Ezek mint önálló pártok tovább nem működhettek, hanem a jövőre nézve kijelentették, hogy az állampárt keretén belül helyet kapnak, mint nemzetiségi alosztály. A szlovák kormány igyekezett a rendelkezés élét venni azzal, hogy beígérte a nemzetiségi alosztály autonóm vezetését és hangoztatta, hogy a magyar és a német népcsoportok tagjai teljes jogú állampolgárok lesznek. A bécsi döntés 5. pontja Pozsony magyarságának az egyenjogúságot adta meg, a többi cseh-szlovákiai magyarra pedig kimondta, hogy „rájuk nézve, valamint a visszacsatolt területeken levő nem magyar népközösségű személyekre vonatko­zóan" magyar-cseh-szlovák vegyes bizottság fog védelmi rendelkezésekben meg­állapodni. Pozsonyra tehát kimondottan nem a viszonosság érvényes. A többiekre vonatkozóan sem lehet a döntésből jogilag a viszonos bánásmód kötelezettségét kiolvasni, legfeljebb alaki kölcsönösségről lehet beszélni. És Szlovákiában mégis minden a jogtalanul beállított, valótlanságokra hivat­kozó „kölcsönösség" elve alapján történik. A számtalan magyar kiutasítása, el­bocsátása, hosszú évekig pontos és lelkiismeretesen teljesített munkaviszonyának hirtelen megszüntetése, nyugdíjak megvonása és ügyvédi gyakorlat eltiltása helyi illetőség alapján, — holott a február 16-i egyezmény a helyi illetőségre nincsen tekintettel —• mind a kölcsönösségben találja meg az okát?! A szlovákiai hivatalos lap március 29-i száma közölte az ügyvédi gyakorlatra vonatkozó kormányrende­letet. Eszerint Szlovákia területén ügyvédi gyakorlatot csak azok folytathatnak, akiknek 1918. október 30-án illetőségük volt Szlovákia valamely községében, ille­tőleg akiknek az atyjuk a jelzett időpontban Szlovákia területén községi illetőséggel bírt. A kormányrendelet szlovák értelmezése, mely Szlovákia területét a bécsi döntés utáni keretek között érti, sok szlovákiai állampolgárságú magyar ügyvédet, akinek illetőségi helye a visszacsatolt területre esett, fosztott meg — a „kölcsö­nösség"? — alapján, az ügyvédi gyakorlattól. A kölcsönösség alapján tiltották be Pozsonyban, abban a városban, melyre a bécsi döntés 5. pontja kategorikusan ki­mondja az egyenjogúságot, az „Új Híreket", (IV. 11-én.) a Kölcsey-ünnepélyt, a

Next