Kurír - esti kiadás, 1990. augusztus (1. évfolyam, 23-44. szám)
1990-08-31 / 44. szám
1990. augusztus 31. ODA SE NEKI... Fegyveres katonatisztre lettem figyelmes a minap a kelet-nyugati metróvonalon utazva. Nem volt szolgálatban, talán hazafelé tartott. Szerintem a törzsőrmester elvtárs, vagyis bajtárs - miket beszélek -, tehát a törzsőrmester úr rossz lóra, akarom mondani rossz kocsira tett. Vagy netán ő lenne az, aki vigyáz a rendre a föld alatt? Arra ott a hangzatos nevű metrórendőrség Hát akkor? Lehet, hogy ő tud valamit? Egy biztos, fegyvert egyelőre csak ő viselhet, ha szolgálatban van. Hogy a metrón minek? Nem tudom, bár legjobb tudomásom szerint a fegyvert elzárva tartják. Utastársaim arcát nézve még csak meglepetést sem tapasztaltam, lehet, hogy csak nekem és csak most új a látvány. Ezek után azt hiszem, hogy már azon sem fogunk meglepődni, ha egy csoport civil maffiózó tart bennünket sakkban, s stukkerrel a kézben, amúgy amerikai módra elveszik minden értékünket. Kazettakalózok - kalózkazetták Hamisan szól Lagzi Lajcsi lakadataias rockja? Mindent befe nezi Lajcsi C:1/ A legújabb Lagzi Lajcsi kazettában tombolaszelvény van. A fő díj: 1/ a Renault 5-t- személygépkocsi Szervezés Postaszolgálat Maestro 1581 Pf.: 114 Tel.: 186-945 Lehet, hogy morbid a sztori, de igaz. Lagzi Lajcsi első kazettáját saját nagyanyja szponzorálta. Mégpedig úgy, hogy az idős hölgy a saját temetésére félretett pénzből adott unokájának húszezer forintot első nótáira... És lám, ha egy üzlet megindul... Lagzi Lajcsi eddig nyolc kazettányi lakodalmas rockot adott ki egymillió kazettán! És ma megtudhattuk az abszolút siker fokmérőjeként - Lagzi Lajcsit hamisítják! Illetve nem őt, hanem népszerű kazettáinak közel negyven százalékát. Amely - mint azt megtudtuk a Maestro Kereskedelmi, Kulturális és Szolgáltató Német-Magyar Kft. sajtótájékoztatóján a cégnek és a kiadó tulajdonosának (LL) mintegy harmincmillió forintos kárt okozott. És mielőtt a kalózkodás elleni védelemről szólnánk, most néhány mondatot Lagzi úrról: becsületes neve Grósz Galambos Lajos (nem, nincs semmi köze ahhoz a másik Grószhoz!) zeneakadémiát végzett. És csak miután rájött, hogy trombitaművészkedésből és zenetanárkodásból nem élhet meg, váltott a kétségtelenül jövedelmezőbb lakodalmas rockra. Lagzi Lajcsi tehát zeneszerzőként, előadóként és saját dalai kiadójaként olyan sikereket ért el, hogy immár hamisítják is kazettáit. És azért kényszerültek a kalózkodás ellen egyedül harcba szállni, mert bár más kiadók a közelmúltban szervezetbe tömörültek a hamisítás ellen, Lagzi Lajcsi kiadóját bizony elutasították, így a kiadó tulaj és támogatói, a Renault Baumgartner Kft. az R.M.B. Kft. a Mezon Kft. és a Bizományi Áruház Vállalat, felvették a kesztyűt. Mint azt a mai sajtótájékoztatón megtudhattuk, Lajcsi „Mindent Bele” lakodalmas rock sorozatát a kazettakiadás történetében először olyan védelemmel látták el, amely a hamisítást lehetetlenné teszi. Először is a gyártás során olyan frekvenciajeleket rögzítettek a szalagra, amely további másolás során „elvész”. A kazetta olyan „nagytokban” kerül forgalomba, amelynek beszerzése a hamisítók számára majdnem lehetetlen. Jó néhány apró kis trükk is leleplezheti a kalózkodót, ám a legfontosabb védelmi eszköz a borító. Amelynek mindegyikén egy betű és számkóddal ellátott szelvény van, amely egyben egy tombolajáték szelvénye. Ezt már eleve nehéz hamisítani, hiszen a pénzjegyekhez hasonló rajzolatú és ha a vásárló ezt a cégnek visszaküldi, egy sorsoláson vesz részt. A visszaküldött szelvényeket egy számítógépes nyilvántartási rendszer szűri, így a hamis sorszám tetten érhető. Lagzi Lajcsi a sorsolás fődíjaként egy Renault 5- ös személygépkocsit ajánlott fel. Hiába, ha egy üzlet megindul - említettük egyszer már fentebb - a sikerhamisítást, a hamisítás és az ellene indított hadjárat újabb sikert jelent, így azzal a tudattal ülhettünk a sajtótájékoztató után Lagzi Lajcsi lagzimunkaebédjéhez, hogy a történet bárhogy is végződjék, Grósz Galambos úr biztos nem lesz vesztes. Fotó: RÓZSAVÖLGYI GYÖNGYI Ujjfir A földkérdésről a kormány A Magyar Távirati Irodát felhatalmazták az alábbi kormánynyilatkozat közzétételére: Az elmúlt időszakban a termőföldtulajdon rendezésével kapcsolatos viták során több olyan nyilatkozat is napvilágot látott, melyek hatásaként bizonytalanság mutatkozott a kormány szándékait illetően a mezőgazdasági termelők körében. A kormány ezúton is kinyilvánítja azt a határozott szándékát, hogy a termőföldtulajdon rendezésével kapcsolatos végleges javaslatainak megtételénél csak olyan megoldást választ, amely biztosítja: a termőföld azok tulajdonába kerüljön vagy maradjon, akik azt az adott feltételek között a leghatékonyabban képesek megművelni, s akik hosszú távon érdekeltek termőképességének megtartásában, illetve javításában. Célunk, hogy minden törvényes eszközzel megőrizzük a mezőgazdasági termelés folyamatosságát, az ország lakosságának ellátását és a nemzetgazdasági szempontból fontos exportot. Ezeket az elveket a tulajdonrendezési törvényt előkészítő munka során a kormány határozottan érvényesíteni kívánja. Ezért a kormány kéri a mezőgazdasági nagyüzemeket és az egyes termelőket, hogy a betakarítási és a jövő évi termést megalapozó munkákat időben, a korábbi években tapasztalt szakszerűséggel végezzék el. A kormány - a földtulajdon-rendezés végrehajtása során - megteremti a jogi biztosítékát annak, hogy a termelőmunka eredménye azé legyen, aki a munkát egyben el is végezte. Kincsvadászat Hová tűnt 86 darab aranyforint és dukát? A kérdés nem költői, hanem olyannyira valós, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrfőkapitányságon kívül már az Interpol is keresi rá a választ. Az aranypénzekről annyit, hogy az 1500-as évek elején és közepén kerültek forgalomba, s feltehető, hogy a bodrogolaszi plébánia gazdasági épületében rejtette el azokat valaki évszázadokkal ezelőtt. Az épület azóta romhalmazzá vált, néhány éve lebontották, a helyét felszántották, s akkor kezdődött el, hogy a falubeliek egy-egy aranypénzt leltek a földeken. Ezután lett szóbeszéd tárgya az elrejtett mesés kincs. Többen próbálkoztak a feltételezett lelőhelyen kisebbnagyobb sikerrel aranyat találni, de senki nem büszkélkedhet akkora eredménnyel, mint az a három fiatalember, aki kalandvágyból vagy meggazdagodási szándéktól hajtva június 17-én vasárnap délutáni programként kincsvadászatra vállalkozott. Sikeresen 134 darabot találtak, megosztoztak és megkezdődött a különböző csatornákon keresztül az értékesítés. A numizmatikai ritkaságok többsége hamar gazdára talált, egy-egy aranypénzért 5-13 ezer forintig terjedő összeget adtak a fiataloknak az orgazdák, akik feltehetőleg busás haszonnal passzolták tovább a dukátokat. Javában virágzott az üzlet az aranypénzek körül, érkeztek a községbe külföldi vevők is, néhány darab került belőle a sárospataki és a sátoraljaújhelyi múzeumokba is. Egy ilyen megvételre való felkínálás után figyelt fel egy muzeológusnő a felvirágzott feketepiacra, s az ő feljelentése nyomán kezdődött a rendőrségi nyomozás. Először a faluban kidobolták, akinek talált aranypénz van a birtokában, szolgáltassa be. Elő is került 74 darab, de a három bodrogolaszi fiatalember a többivel nem tudott elszámolni. A rendőrség őrizetbe vette a kincskeresés értelmi szerzőjét, két társa ellen pedig szabadlábon folytatta a vizsgálatot. Ugyancsak a rendőrségi fogda vendégszeretetét élvezi az a két orgazda is, akik nem hajlandók megmondani, hol és kiknek, valamint hogy mennyiért értékesítették ezeket a numizmatikai ritkaságokat. De mivel a rendőrség a rendelkezésre álló adatok alapján az orgazdák külföldi kapcsolataira gondol mint vevőkre, így a nyomozásba bevonták az Interpolt is. CSÁNYI JUDIT A Hemingway lány mosolya Hollywood sötét történeteinek egyike Dorothy Straten fotómodell-színésznő életútja. Bob Fosse rendező egy lenyűgöző, érzéki és időnként hízelgő teremtés életét ábrázolja. A hölgy azonban egyre inkább szenved a talmi csillogás és az ironikus önvizsgálat ellentmondásaitól. A hős-áldozat életre keltője a kiválóan fotografált Mariei Hemingway. A film címe Star 80. Jön a pénz Torgyán után Tajvanról? POLYMERPARÁDÉ A HYATTBAN A mai habselyem inkább erotikus fekete Lehet, hogy az Akzo konszernesek meglepődnek, ha elmagyarázom emblémájuk értelmezését. Mindenesetre tegnapi sajtótájékoztatójukon én lepődtem meg, hogy ők sem tudták pontosan, mit is szimbolizál a nevük fölötti, kitárt karú férfi sziluettje. Már arra gondoltam, hogy talán nagyot mondó horgászról van szó, aki mutatja a kifogott hal méretét, de végül is a cég egyik vezető embere megmentette a helyzetet. Eszerint nemrégiben megbíztak egy image-kialakító céget emblémájuk meghatározására. Nos, ők kiderítették, hogy ez a kitárt karú férfialak egy több mint kétezer éves görög szobor eredetije egy angliai múzeumban található. És a kitárt kar a világ meghódítását jelképezi. Végül is lehet benne valami, hiszen az Akzo a világot behálózó nagyvállalat, 50 országban vannak lerakatai és telephelyei. Központja a hollandiai Arnheimben van. A konszern vegyipari termékeket, vegyi szálakat, festékeket és lakkokat, valamint egészségügyi „produktumokat” állít elő. A világcég tegnap sajtótájékoztatót tartó divízója vegyi szálakkal és polimerekkel foglalkozik - igaz, korábban Enka néven -, már 70 éve szállít a magyar textiliparnak. Az Atrium Hyatt szállodában az Akzo-sok keveset beszéltek, ám annál többet mutattak. A sajtótájékoztató után magyar partnereikkel közös divatbemutatót tartottak. A Mahir szervezte prezentáción így a jövő évi trendet láthatták a szakemberek az Iris Kötőipari Kft., a Habselyem Kötöttárugyár, a Richards Finomposztógyár, a Magyar Selyemipari Vállalat és a Rábatext mintakelméiből. És a fehérnemű-bemutató láttán jutott eszébe a tudósítónak, hogy a habselyem ma nem feltétlenül habfehéret, sokkal inkább csábító erotikus feketét jelent. (DÉVAI) Rácz Sándort jelöli budapesti főpolgármesternek a Független Kisgazdapárt. Torgyán József, a kisgazdák nagy-budapesti szervezetének elnöke egyebek mellett azzal indokolta a Nagy-budapesti Munkástanács egykori elnökének jelölését, hogy Rácz Sándor 1956 óta töretlenül bizonyította magyarságát, hűségét az általa képviselt eszméhez. Rácz személyén túlmenően a kisgazda-munkás frigy megkötésénél a Kisgazdapárt azon szándéka fejeződött ki, hogy a munkásság minél szélesebb rétegeit vonja be a politizálásba: céljuk „az eddig mozdulatlan munkástömeget mozgásba hozni, s a nemzet érdekében felhasználni”. Szintén a kisgazdák budapesti befolyásának növelését szolgálja az a „szövetség”, amelyet Balogh Árpáddal, a Nemzet Szegényes Frontjának elnökével kötöttek, ő volt annak az emlékezetes pályaudvar-foglaló akciónak a szervezője, amikor ellepték a Déli pályaudvar várótermét a hajléktalanok. A front kiáll a kisgazdák mellett, s követeli a jogtalanul szerzett vagyonok elvonását, a bűnösök felelősségre vonását. Balogh Árpád szerint annál is inkább jogos ez a kívánság, mert hárommillió ember éhezik Magyarországon, s velük szemben áll a gazdagok mintegy százezres rétege, amely „Kádár vörös hordáihoz tartozott”, s hajléktalanná, éhezővé tette az embereket. A tegnapi sajtótájékoztatón ismertették a Kisgazdapárt fővárosi választási programját. Programfüzetük bevezetője kemény bírálatokat címez a kormánynak (mintha a kisgazdák nem is lennének benne), nem kihagyva a kommunisták szerepét a bajok létrejöttében. Ezúttal közvetetten utaltak arra, hogy azokat a vezetőket, akiknek a kinevezéséhez a kommunista párt jóváhagyására volt szükség, azonnal nyugdíjba kell küldeni, szolgálati időtől függetlenül, a törvényes magyar minimális nyugdíj élvezetével... A fővárosi kisgazdák azt ígérik programjukban, hogy tíz éven belül felszámolják a lakásínséget, felújítják a leromlott lakásokat, javítják a nyugdíjasok helyzetét, rehabilitálják a tulajdonuktól megfosztottakat, támogatják a magánvállalkozásokat, lassítják a munkanélküliség növekedésének ütemét, helyi és központi adóreformot helyeznek kilátásba. A program teljesítésének egyik pénzügyi forrásaként Torgyán József a délkelet-ázsiai tőkét tartja. Ismét kiderült hát: a kisgazdák nagy-budapesti szervezetének elnöke szerint - ez alkalommal e titulus dukál neki - a legigazabb utak egyike Tajvanba vezet (mint tudjuk, ő maga többször is megtette). Elmondta, amiről legutóbbi utazása alkalmával tájékoztatták: Tajvan tizenhatmilliárd dollár befektetését fontolgatja a közép-európai térségben, és hasonló érdeklődés tapasztalható hongkongi és amerikai üzleti körök részéről. B. Gy. Fotó: RÓZSAVÖLGYI GYÖNGYI