Kurír - esti kiadás, 1990. november (1. évfolyam, 87-108. szám)
1990-11-16 / 98. szám
1990. november 16. Pazarló nyomor A kormány a parlament számára tájékoztatót készített energiapolitikai koncepciójáról íme, néhány érdekesség ebből! A magyar gazdaság évi harminckétmillió tonna kőolajnak megfelelő energiát használ fel. Ennek ma hatvannégy százaléka import. Az utóbbi négy évben hat százalékkal visszaesett a fogyasztásuk; sajnos, nem takarékosságunk hatására, hanem a gazdasági válság és vaz enyhe telek miatt. (Energiafelhasználásunk negyven százaléka időjárásfüggő.) A jövőben enyhe fogyasztásnövekedés várható. Ehhez mindenképpen meg kell termelnünk vagy vásárolnunk az energiát, mert a kényszerű korlátozás az energiaár tízszeresénekötvenszeresének megfelelő gazdasági kárt okozhat! Vásárlásaink ezentúl dollárért történnek, az árakban tehát „a világpiaci ár tükröződik”. (Csak azt a finom különbséget tudnánk feledni!) Egyrészt„több lábra áll” energiaellátásunk (ma Szovjetunió-függő), másrészt a piaci liberalizálódás felé tart, habár műszaki és stratégiai adottságaink miatt lesznek monopóliumok. Hihetetlenül fontos az energiatakarékosság! Nemzetközi tapasztalatok szerint a takarékosságra fordított összegek gyorsabban megtérülnek, mint az új eneriatermelésre irányulók! Márpedig mi a nemzetközi szintnél még pazarlóbbak is vagyunk!) Ráadásul alapvetően importra építő országunk stratégiai függését is enyhíthetjük a takarékossággal, nem is szólva a környezetvédelmi haszonról! Néhány legfontosabb teendőnk: megfelelő szerződések kötése, a jogszabályok megújítása, új árrendszer bevezetése, önfinanszírozó szénbányászat kialakítása, takarékosságpolitika. És az egyik legfontosabb: energiaügyben ki kell alakulnia a legszélesebb lakossági egyetértésnek, mivel a döntések évtizedes távlatokra szólnak! FÜREDI OLASZOK A HILTONBAN Itáliai ízek Vérző szívvel kell leírnunk, de sajnos nagy általánosságban igaz, a főváros lakóinak nincs sok haszna a patinás szállodáinkban rendezendő különböző gasztronómiai bemutatkozásokból. Ám tény, hogy ha például a Hiltonban olasz ételfesztivált rendeznek, annak elsősorban az ott megszálló vendégek örülhetnek. Különösen, mondjuk, egy a felkelő nap országából érkező turista, aki így egy csapásra ismerkedhet az itáliai és a magyar gasztronómia tájjellegű ízeivel. A szálloda vezetői is elsősorban szolgáltatásbővítésnek szánják az ilyen rendezvényeket. 25-éig a toscanai Ruffino cég ajánl speciális ízeket és mellé eredeti olasz borokat. A Hiltonban már másodszor mutatkozik be Giuseppe Diana chei vezetésével a Semi Gran Turizmo kis szakácscsapata. Ők csak jövő péntekig főznek a Hiltonban, ételfesztiválok mihamarabb a nagyközönség számára is, elérhetővé válnak. (DÉVAI) Fotó: RÓZSAVÖLGYI GYÖNGYI Tea van, ház nincs Teaházunkban ingyen teát, ennivalót, süteményt adunk a rászorulóknak, hetente egyszer - mondta csütörtökön a Népjóléti Minisztérium sajtótájékoztatóján Bereczki Sándor, az Emberbarát Alapítvány elnöke. - Egy év alatt több mint ötezer hátrányos helyzetűn segítettünk. Most gondsban vagyunk, mert csupán terembérre nincs havi huszonötezer forintunk. Nyáron ez még nem volt akadály, a X. kerületi Családsegítő Központ az ifjúsági tábort átadta erre a célra. De ez nincs téliesítve. Meleg teára pedig leginkább télen lenne szükség, de hol? Zsaruhistóriák KÉT KORTY BIKAVÉR A tetthelyen minden tárgy, minden nyom „beszél” - örökzöld igazság a detektívmunkában. Éppen ezért - kiváltképp, ha súlyos, például gyilkossági ügyről van szó - a legapróbb részletek is elengedhetetlenül fontosak. Ennek jegyében „beszéltették" a helyszínt a nyomozók nemrég, vallatóra fogták a szekrényt, a szőnyegeket, a függönyt s a lábtörlőt éppúgy, mint a tévét, a villanykapcsolót és a konyhai törlőruhát. Az aprólékos vizsgálódás közepette vette észre az egyik szemfüles detektív, hogy a hosszú terítővel borított asztal alatt egy egri bikavéres üveg lapul. A palackban csupán néhány korty ital lötyögött. Ki vehette, mikor hozhatta a lakásba, ki kínálta az itókát, miért és kinek? Nyomban laboratóriumi vizsgálatokra, ujjlenyomatelemzésre küldték a bikavéres üveget, hiszen meglehet, hogy egészen új mederbe tereli a rablógyilkosság felderítését, a további nyomozást. A számba jöhető bűnözők új etemvnyomatainak vizsgálata is több ezer egyedi elemzést igényel. Ezek nyomán száz meg száz kérdés tisztázása - telefonok, lakók kérdezése, figyelés heteken át - következett. Ám az eredmény semmi. Vissza az eredeti föltevésekhez és helyszínhez! A detektívek többnyire a pihenés ritka perceiben is azokat az ügyeket tárgyalják, vesézik, amelyek munkaidőben foglalkoztatják őket, így ültek egyik nap az asztal körül, kérdések cikáztak, elképzelések csaptak össze s végül megállapították: vissza kell menni a lakásba, újra kell helyszínelni. Mire fölsóhajtott az egyik bűnügyi technikus: - Remélem, nem maradunk megint éjfélig! A múltkor alig bírtam már. Még jó, hogy találtam az asztal alatt egy üveg egri bikavért... (Aztán nem értette a technikus, miért néznek olyan furcsán rá a kollégái.) —AS— - Kibírtam! Már három napja nem dohányzom! - jön nagy örömmel a tanfolyamra egy idősebb úr. - Bevallom, reggel majdnem rágyújtottam. Most ha a feleségem cigarettát vesz elő, már megyek is ki a szobából, hogy a dohány szagát se érezzem. Én vagyok a kísérleti alany. Ha nekem sikerül, ő is megpróbálja. Az adventista egyház az Országos Dohányfüstmentes Egyesülettel karöltve nyolcnapos intenzív leszoktató tanfolyamokat tart. Már 20 millióan próbálták ki ezt a módszert a világon, nem kissikerrel. - Hogyan lehet ilyen rövid idő alatt eredményt elérni? Mi a titkuk? - kérdezem Zarka Péter adventista lelkésztől. - Pozitív oldalról kell megközelíteni a dolgot. Mi nem azt mondjuk el a résztvevőknek, mennyire káros a dohányzás, hogy a füst 3-4 ezer féle káros vegyi anyagot tartalmaz, nem mutatunk fényképeket fekete tüdőkről. Hanem azt faséreljük elmagyarázni nekik, milyen jó dolog szabadon lélegezni, érezni az ízeket, illatokat. Minden emberben kialakult önmagáról egy kép. Meg kell változtatni ezt az énképet. El kell érni, hogy nemdohányzóknak lássák magukat. Semmiképpen sem akarjuk, hogy úgy érezzék, mártírok. Elmagyarázzuk nekik, hogy igenis meg tudnak változni. Hiszen dohányozni is kényszer nélkül kezdtek el, saját maguk akarták. Most pedig azt akarják, hogy leszokjanak. Saját maguk határozták el, senki se kényszeríti őket. - Csak hívók járnak ide? - Nem, dehogy, bárki jöhet. Az adventisták egyébként nem dohányoznak. Kétségtelen, hogy a hívő emberek könynyebben le tudnak szokni. Általában a 8 résztvevőből 5-6 meg tud válni a cigarettától, általában örökre. - Mennyibe kerül a tanfolyam? - Ingyenes. Terembért nem kell fizetnünk, nekem pedig, mint lelkésznek ez a feladatom. - Sokan mondják, hogy képtelenek leszokni, ezért meg sem kísérlik. - Ezek az emberek lebecsülik önmagukat. Bármihez kezdenek, úgy érzik, ők rosszabbak, mint a többiek. Ebből ki kell törni. Ebben segít a tanfolyam. - Mitől függ a hosszú távú siker? - Az emberekben kialakul egyfajta stressz, amit egyébként csak beképzelnek maguknak. Bemagyarázzák maguknak, hogy igenis szükségük van nikotinra, másképpen nem tudnak megnyugodni. Holott 2-3 nap alatt kitisztul a szervezet, egy hét után a nikotinéhség már nem ötör. A szokás sokkal nagyobb úr, attól áll megszabadulni. - Igen, de hogyan? — Ez mindenkinek a leleményességén múlik. Például, ha valaki úgy nézte eddig a tévét, hogy a mellette lévő asztalon ott volt előkészítve a cigaretta, a hamutálca, az akár át is rendezheti egy kicsit a lakását, így leszokhat a megszokott mozdulatról. Az életformán is változtatni kell. Az első napokban nem szabad inni, hiszen az alkohol csökkenti az akaratot. Az alkoholistákat nem is lehet leszoktatni ezért a dohányzásról. Kiszámoltuk, hogy a dohányosok egy évben körülbelül tízezer forintot költenek cigarettára személyenként. Magyarországon a lakosság 38 százaléka dohányzik. El akarjuk érni, hogy 2000-re a lakosságnak csak 20 százaléka dohányozzon. Ne feledjék, holnap, szombaton, országos nemdohányzónap lesz. Nem akarnak új életet kezdeni? KOCSIS KATALIN Nyolc nap alatt leszokhat Fotó: PATAKI GÁBOR VÉGET ÉRT A BABABEMONDÓSÁG A hölgy, akinek az arcát, a hangját egy ország ismeri, olyan szorgalmasan jegyzetelt, mint a hivatása magaslatán álló újságíró, aki nem csupán azért rohangál a sajtótájékoztatókra, hogy ott megreggelizzen, megebédeljen, meguzsonnázzon és a kollégákkal elcseverésszen, hanem hogy azokra figyeljen, akik meghívták. Rajta kívül nem sokan tették ugyanezt, pedig voltak elegen. Egyetlen szék sem maradt üresen a Vörösmarty téri Gerbeaud kávéház két nagytermében. De mit keresett Kertész Zsuzsa, a Magyar Televízió egyik legnépszerűbb bemondónője a Chemol Travel Utazási Iroda megnyitóján? - Csak nem változtattál állást? - kérdeztem tőle. - Nem, erről szó sincs, de ne hidd, hogy nyugodtan ülhetek a babérjaimon. Bár nem hivatalos az értesülésem, de úgy hallottam, hogy a televízió jelenlegi munkatársainak - legyenek azok szerkesztők, rendezők vagy bemondók - egy évük van arra, hogy az új struktúrában megtalálják a helyüket, a műsorukat. Ha ez sikerül, akkor maradhatnak, ha nem, akkor elköszönnek tőlük. - Biztos vagy abban, hogy ez rátok, bemondókra is érvényes lehet? - A mi népszerűségünk már csak látszólagos biztonságot ad. Nem tudjuk, hogy mire fognak használni, műsorvezetői, háziasszonyi szerepet szánnak-e nekünk, fogalmunk sincs arról, kihez fogunk tartozni, hogy milyenné fog formálódni a műsorok stílusa, s hogy ezt elfogadva, a magunk egyéniségét megtartva, képesek leszünk-e váltani? Ezek olyan nyitott kérdések, amikre még senki sem ismeri a választ. Elmúlt a bababemondóság korszaka, amiben néhányan lubickolhattunk. Igyekszem tehát résen lenni, nyitott szemmel, nyitott füllel közlekedni és megtalálni az életbenmaradás lehetőségét. Ide is azért jöttem, hogy a Házibarát című televíziós műsorhoz, aminek fél éve a „gazdasszonya” vagyok, hasznosítható ötleteket gyűjtsek. (LÁSZLÓ) Fotó: RÓZSAVÖLGYI GYÖNGYI Nem lesz könnyű dolga a 921.-nek Ha az apjuknak van egy rozoga, lestrapált autóbusza, az anyjuk pedig ki tud nyögni két értelmes mondatot németül és netán még valami pénzmagjuk is akad, semmi akadálya, hogy utazási vállalkozásba kezdjenek. Máris kikerülhet a cégtábla: Bözsi Tours. Ez persze túlzás, de tény, a manapság gomba módra szaporodó utazási irodák egy része nincs túlságosan eleresztve szakértelemmel. Tegnap a 921. (!) utazási iroda megalakulására voltunk hivatalosak a Vörösmarty téri Gerbaudba. És Hogy nem akármilyen utazási iroda alakult, azt bizonyítja: az egész idegenforgalmi szakma jelen volt a sajtótájékoztatón. Sőt! Légitársaságok, szállodák vezetői is kíváncsiak voltak a Chemol-Travelre. Ami egyébként az ország első olyan utazási irodája, amelyet külkereskedelmi vállalat alapított. S itt rögtön helyesbítenünk is kell, hiszen gyakorlatilag már június 1-je óta működnek és csak néhány hónap „próbaüzem” után merészkedtek a szakma nyilvánossága elé. Tehették ezt most jó szívvel, hiszen rövid munkásságuk alatt 30 millió forintos beutazóforgalomról számolhattak be. Az érkező csoportok 80 százaléka pedig Japánból érkezik, jelenleg is egy ilyen vendégcsoport tartózkodik hazánkban. A 27 vezető japán bank elnökéből illő delegációt a volt japán pénzügyminiszter és a jelenlegi pénzügyi államtitkár vezeti. Ma este egyébként a távol-keleti szakemberek Antall József miniszterelnökhöz hivatalosak. Könnyű lehet úgy utazási irodát gründolni, hogy egy olyan külkereskedelmi vállalat áll mögöttük, amelynek az öt kontinensen több mint 50 képviselete működik. Ugyanakkor mégsem olyan könnyű, hiszen nyilvánvaló, az anyavállalat eredményeket vár a Chemol-Traveltől. Ezt egyébként megerősítette Deák Judit ügyvezető igazgató is, aki a vállalat székházának földszintjén kialakított 110 négyzetméteres irodában tizenötödmagával azon ügyködik, hogy az utazási iroda rövid időn belül a legjobbak közé emelkedhessen. Igaz, kaptak „gazdáiktól” egy év laufet - addig azt csinálnak, amit akarnak, szabad a gazda - utána már kerpeny elszámoltatás következik. Ám úgy tűnik, Deák Judit mihamarabb szeretné a dolgot dűlőre vinni, amire garancia egyrészt szakértelme - korábban az IBUSZ-nál, az OTP Penta Toursnál dolgozott és bizony nehéz olyan szakterületet említeni a jegykiadástól a devizapénztárosságig, amihez ne értene. Másrészt dinamikus és merész üzletpolitikájuk azt sugallja, hogy hamarosan sínre kerülnek. Ugyanis ritkaságszámba megy, hogy egy utazási iroda szállodakontingens nélkül mer indulni. A szállodai szobákat pedig általában az év utolsó needímen illik lekötni a rákövető évre, ám Deák Juditék úgy döntöttek, ezért nem halasztanak egy fél esztendőt. A tegnapi sajtótájékoztató egyébként a„gerbaudbeli bemutatkozás, majd az irodalátogatás után a vállalat Verseg-Fenyőharaszti kastélyában folytatódott. A kétszáz éves Podmaniczky-kastélyban 18 vendégszoba négycsillagos szállodai szinten várja a vendégeket. DÉVAI Fotó: RÓZSAVÖLGYI GYÖNGYI