Kurír - reggeli kiadás, 1990. december (1. évfolyam, 131-154. szám)

1990-12-01 / 131. szám

4 Elveinket Kuvaitért! Az amerikai kormány diplomá­ciai sikerként könyvelheti el, hogy az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa felhatalmazta tagállamait a katonai erő alkalmazására is Irak ellen, ha az jószántából nem hajlandó kivonulni a meg­szállt Kuvaitból. Washington­nak eredeti javaslatához képest csak abban kellett engednie, hogy ne január elsején, hanem 15-én fogyjon el a kuvaiti invá­ziót elítélő­ országok türelme. Az amerikai diplomácia e si­ker érdekében több olyan lépést is tett, amelynek későbbi hatása ma még nehezen mérhető fel. Baker külügyminiszter a BT ülése előtt négyszemközti tár­gyalást folytatott a testület vala­mennyi tagjának képviselőjével, s nem maradt ki ebből a sorból Malmierca kubai külügyminisz­ter sem. Csien Csi-csen kínai külügyminiszter úgy távozhat majd az Egyesült Államokból, hogy Washington feladta a Pe­­kinggel szemben életbe léptetett diplomáciai és gazdasági korlá­tozásokat. Végül George Bush november 23-án, Genfben talál­kozott Háfez Asszad szíriai el­nökkel, akit pedig 17 éve nem tartott szalonképesnek az ame­rikai vezetés. A kubai külügyminiszter és Baker találkozója önmagában is szenzáció volt, hiszen a kubai forradalom győzelme, 1959 óta ez volt a legmagasabb szintű hi­vatalos tárgyalás a két ország között. Az amerikai gesztus nem volt eredményes: Kuba a hatá­rozat elfogadása ellen szavazott. Bush nem véletlenül tartotta ez­után azonnal szükségesnek kije­lenteni: „Fidel Castro még min­dig diktátor”. Ezen a kudarcon az sem enyhített, hogy az elnök szerint Baker nem is akarta a ku­bai igent megszerezni. Csien Csi-csen akár blöfföl­hetett is, amikor New Yorkba utazása előtt kijelentette, hogy Kína nem fogja megszavazni a katonai erő alkalmazását lehető­vé tévő javaslatot. Az ázsiai nagy­hatalom a BT állandó tagja, így egy esetleges „nemmel” meg­akadályozhatta volna a határozat érvénybe lépését. Washington ugyan nem tartotta igazán való­színűnek a kínai vétót, de biztos, ami biztos elébe ment az esemé­nyeknek, s jó előre bejelentette, hogy a kínai külügyminisztert hivatalos látogatásra is meghív­ják, azaz nincs érvényben már az elnöknek az a döntése, amely megtiltott minden magas szintű kapcsolatot a két ország képvi­selői között a kínai diákmozga­lom tavalyi vérbe fojtása miatt. Kína végül is tartózkodott a szavazásnál, s az már soha nem derül ki, hogy ebben mennyi le­hetett az amerikai békülékenység szerepe. A kubai és kínai szava­zat befolyásolása miatt tett en­gedmények szükségszerűnek lát­szottak, ezt a közvélemény és a hatalmi körök készek többé-ke­­vésbé meg is érteni. Annál nehezebb lesz elfogad­tatni a Bush-Asszad találkozót. Az Egyesült Államokban nagyon elevenen él a PanAm légitársa­ság egyik utasszállítója ellen el­követett 1988. decemberi me­rénylet emléke. A felrobbantott gép roncsai közt 270 ember lel­te halálát, s a vizsgálat szerint a tettesek egy olyan terroristacso­port tagjai voltak, melynek Szí­riában van a székhelye. A közel­­keleti helyzet amerikai szakértői közül most többen a „történe­lem megismétlődésének veszé­lyére” figyelmeztetnek. Washington kész közeledni egy olyan diktátorhoz, mint Asz­­szad, hogy erősítse az Irakkal szembeni egységfrontot - mond­ják, s emlékeztetnek arra, hogy a nyolcvanas években az Egye­sült Államok éppen Szaddám Huszein iraki elnöknek udvarolt hasonló módon, mert tartott az iráni radikális iszlám eszmék túlzott elterjedésétől. GÓZON ISTVÁN A NÉMA HALÁL SZIGETE A sziget fölött mindig kék az ég, az időjárás mindig alkalmas a re­pülésre. Egyébként is a leszálló­­pálya megfelel a nemzetközi nor­mának. Johnston-sziget repülő­terét azonban mégiscsak megkülönbözteti egy apróság a világ más légikikötőitől. Közvetlenül a betonsáv két oldalán ta­lálható a világ legnagyobb mérgesgáz­­megsemmisítő üzeme. Kicsit arrébb hatal­mas tankokban hatezer liter gyilkos ideg­gázt tárolnak, amely - elméletileg - ele­gendő a Föld teljes népességének kiirtásá­ra. Távolabb pedig ötvennégy homokkal és földdel borított betonbunker sorakozik, amelyekben­ 300 ezer mérgesgázzal töltött lövedéket őriznek. Ha egy leszálló gép csak néhány métert téved, vagy felszálláskor a pilóta pár má­sodpercet késik, a következmények „meg­rengetnék” a világot. Mellesleg a Johnston-atoll természet­­védelmi terület, egy rendkívül ritka ten­geri teknősbékafaj egyik utolsó mentsvára. David Moss ezredes szerint azonban el­képzelhetetlen egy baleset. A berendezés teljesen biztonságos. Mindennek van tar­taléka, sőt a tartaléknak is van póttarta­léka. Egyetlen szelepet sem lehet kinyitni anélkül, hogy a központi ellenőrző terem­ben ne jelezné az automatika. A berende­zést csupán egy lezuhanó repülőgép ve­szélyeztethetné... A sziget ellátása azonban csak légi úton lehetséges, mivel a legközelebbi amerikai terület - Hawaii - légvonalban - 2000 km-re fekszik. A nagy ritkán idevetődő látogató hét dollárért megveheti a sziget feliratos egyenpólóját: Johnston Island - Land of Sun and Fun”. Napsütés és móka - az itt állomásozó amerikaiak ezt komo­lyan gondolják. A legrosszabb, ami itt tör­ténhet: egy napszúrás. A parancsnokság, költségeket nem kímélve, pálmafák telepí­tésével tette teljessé a déltengeri idillt. „Egész Amerikában nincs olyan balzsamos levegő, mint itt.” Az itt dolgozó katonák és civilek nem félnek: a normál zsoldon túl kapott évi 1400 dollárért megéri nekik, hogy ezen az elfelejtett szigeten tizenkét hónapig napi 8 órán keresztül mérgesgáz-rakéták robba­nófejeit szereljék szét. A sziget eredetileg a Japánból kivont har­ci anyagok megsemmisítésére szolgált. Idén aztán a Sárkány hadművelet során hatal­mas mennyiségű hadianyagot vontak ki Né­metországból. A Sárkány útja itt ért véget. A felhalmozott mérgeket meg kell semmi­síteni, és az enyhülési folyamat előrehalad­tával nem elképzelhetetlen, hogy itt majd szovjet idegmérgeket is semlegesítenek. Ez a lehetőség kiváltotta a szomszéd államok tiltakozását, megmozdult az egész csendes-óceáni térség. A vegyi üzem dol­gozóit viszont ez nem nagyon izgatja. A mérget meg kell semmisíteni, és a szigo­rúan ellenőrzött módszerek még mindig jobbak, mintha egyszerűen a tengerbe öntenék. Az itt dolgozó 1300 tudós és katona jövője tehát biztosított. Egyedül Patricknak, a sziget korcs házőrző kutyá­jának további sorsa bizonytalan. Takaré­kossági okokból ugyanis megszüntették a státuszát. V. CS. Ha ez a raktár felrobbanna... . A lövedékben gáz van Canon F80 Canon F120 Canon F270 Canon F350 Canon F750 Canon F810 1149 Bp., Egressy u. 20. Tel.: 251 -4888. Fax: 25-25-768. Tx: 22-3855. Bemutatóterem: XIV., Egressy út 20 1990. december 1. Sétáljon át Angliába! Ma délben a 37 éves Philippe Cozette fúrógépével átvágja az utolsó néhány centiméter kőzetet a La Manche alatt és átsétál a Csatorna-alagút túl­só, brit szakaszára, hogy ke­zet rázzon brit kollégáival. A brit és a francia levegő ugyan már jó néhány napja kevere­dik a csatorna alatt egy vé­kony csövön, de szombaton 13 órakor érkezik el az első alkalom arra, hogy bárki hajó nélkül is száraz lábbal jut­hasson át - igaz, egyelőre még csak egy keskeny résen - a tenger szintje alatt a kon­tinensről Nagy-Britanniába. A jó előre történelminek minősített eseményt máris nagy érdeklődéssel várják a csatorna két oldalán. Fran­ciaországban külön műsort sugárzott az építkezésről az egyik televíziós adó­­ hír­adójában bemutatta az „utolsó kapavágásokat” több más állomás is. A francia oldalon kibújt a föld alól az utolsó olyan óriási alagútépítő gép, amely a szárazföld alatti bejárati alagútszakaszok egyikét várta. A 660 tonna súlyú óriási fúrópajzsra már nincs szük­ség: mindkét oldalon készek a bejárati szakaszok mind­három alagúthoz. Jelenleg az eredeti hét fúrópajzs közül már csak négy dolgozik, ezek a két vasúti alagutat várják a csatorna alatt. Az elsőnek elkészülő szer­­vizalagút végleges összekap­csolása januárig tart, ekkor várhatóan csúcstalálkozót tart majd a La Manche alatt Francois Mitterrand francia elnök az új brit miniszter­­elnökkel, John Majorrel. K­elendő fehér házi emlékek Ronald Reagannek, az Egyesült Államok korábbi elnökének ön­életrajza hatalmas sikert aratott a könyvpiacon. Bár az elnöki memoár valóban bestseller, de azért példányszáma még így is elmarad „Millie könyvétől”. Ennek azt az alcímet is lehetne adni, hogy „az élet egy kutya szemszögéből George Bush-nál, a Fehér Házban”. A Millie­­könyvet az elnök felesége, Barbara Bush írta. A New York Times e heti sikerlistáján a „Millie” a harmadik, a Reagan­önéletrajz a nyolcadik helyen áll. A Washington Post rang­listáján a kutyás elbeszélés az ötödik, míg a 748 oldalas Rea­­gan-memoár a hetedik. Barbara Bush könyvét a William Morrow kiadó vállalat adta ki és 17,95 dollárért került forgalom­ba. Reagan könyvét, melynek címe „An American Life”, azaz „Egy amerikai élet”, a világ legnagyobb könyvkiadója, a Simon and Schuster cég dobta piacra potom 24,95 dollárért. REGŐS PÉTER (New York) Brezsnyev pénzt hoz Jurij Luzskov, a moszkvai városi tanács vb-elnöke azzal az ötlettel állt elő, hogy a „hősök sétányán” kívánja elhe­lyezni a közelmúlt „vezéreinek” szobrait.­­ A moszkvai múzeumok raktáraiban rengeteg Sztá­linról, Brezsnyevről és más pártvezérekről készült szobor gyűlt össze - mondta Luzskov a Novosztyi munkatársá­nak. - Ezen személyek történelmi szerepének átértéke­lése folyamatban van, de mi úgy gondoljuk, hogy kár len­ne a szemétdombra vetni ezeket a tárgyi emlékeket, mert akár tetszik, akár nem, részét képezik történelmünknek. Már eldöntöttük, hogy egy helyen, a szovjet főváros Iz­­majlovó parkjában, belépődíj ellenében közszemlére tesszük közelmúltunk meghatározó személyiségeinek szobrait. Áramütés pisztollyal A szakértők törvényt követelnek az egzotikus fegyverek ellen Az olyan új fegyverek, mint az „elektromos botok”, az „elektrosokkpisztolyok”, valamint a „szupernyílpuskák” nagy gondot okoznak az osztrák hatóságoknak. A feketepiac virágzik, a fegyvertörvény hézagai gátolják az ellenőrzést. Az eletromos botok akár tízezer voltos áram­ütést is okozhatnak, és az izomgörcstől a szív­­infarktusig súlyos sérüléseket válthatnak ki. Az acélhúros szupernyílpuskák fém nyílvesszőinek hatása egyenlő egy puskagolyóéval, s egy löve­dékkel egy jávorszarvas nagyságú állatot is meg lehet ölni. Ám ezeket a nyilakat nem csak a jám­bor sportlövők, de az alvilág bűnözői is vásárol­­ ják. „A mi törvényeink nem vonatkoznak ezekre a fegyverekre, így ezeket a gyilkos eszközöket minden tizennyolcadik életévét betöltött sze­mély az üzletben szabadon megvásárolhatja” - mondja dr. Kurt Hickisch osztrák fegyverszak­értő. - „Dániában ezeknek a fegyvereknek a használatát szigorúan szabályozzák, Német­országban is hasonlóan gondolkodnak.” A feketepiacon olyan fejlett technikájú fegy­vereket árulnak, mint egy pisztoly, amely elekt­romos drótokkal vezérelt nyilat le­­d. Ha elta­lálja az áldozatot, az illető áram alá kerül. A vámosok egyre több ilyen vagy ehhez ha­sonló tárgyat: borotvapengével vagy szögekkel megtűzdelt gumibotokat és baseballütőket ta­lálnak. Ezért követeli Hickisch fegyverszakér­tő, hogy „Felül kell vizsgálni az osztrák fegy­vertörvényt, és a fejlődésnek megfelelően kell módosítani. Be kell tiltani az elektrosokkot okozó eszközöket, a nyilakat pedig lőfegyver­ként kell kezelni. Ha a fegyverviselési kérelem benyújtásánál bármilyen kétség merülne fel, a kérelmezőt pszichológiai vizsgálatnak kell alávetni”.

Next