Kurír - reggeli kiadás, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-12 / 42. szám
1991. február 12. Fegyvergődések Az alábbi levelet hétfőn találtam a parlamentben. A szövegből egyértelműen kiderül, hogy külügyminiszterünk e levélben magyarázza a megy a fegyvereladásügyben tett nyilatkozatait. A levél keltezése 1991. febr. 9-e. Egy nappal később hangzott el Antall József tévényilatkozata, mely itt-ott ellentmond a levélben foglaltaknak. Úgy tűnik, a két fél igazán nem egyeztette az álláspontját. Feljegyzés a Jeszenszky Géza külügyminiszter által a jugoszláviai fegyvereladással kapcsolatbanmegjelent interjúkról : “A szóban forgó tárgyban első ízben 1991. február 1-jén délután szólaltam meg, amikor aláírtam a Külügyminisztérium és az MTI között kötött együttműködési megállapodást. A Magyar Rádió tudósítójának kérdésére válaszolva a belgrádi televízióban január 25-én este bemutatott, titkosszolgálati eszközökkel készített filmmel kapcsolatban hívtam fel a figyelmet a következőkre: „Rendkívül gyanús körülményekről értesültem - éppen a sajtóból - ennek az ú. n. dokumentumfilmnek a kapcsán, amelyek semmiképpen sem felelnek meg a tényeknek. Horvát miniszterek (pl. Spegelj) titkos látogatásai, és nem tudom milyen mennyiségű, vagy milyen fegyverek szállítása, esetleg csempészése, éjnek idején, vagy bármilyen módon, ezek teljesen légből kapott állítások.” (Az idézet megjelent a 168 óra február 5-én megjelent számában.) A leghatározottabban állítom, hogy a Belgrád által sugárzott „leleplező filmösszeállítás” egészére (amit Vágvölgyi B. Andrásnak egyik személyemet bíráló kommentárja is „gyenge színvonalú manipuláció”-nak minősített) értettem, hogy légből kapott. A másnapi, február 2-i (szombati) Népszabadság ennek a hevenyészett interjúnak a szövegéből megkérdezésem és engedélyem nélkül első oldalas tudósítást készített. A kulcsmondatból önkényesen kivette a „csempészés” szót, s teljesen átrendezve a szavakat egy egészen másként érthető kijelentést készített: „fegyverek éjnek idején vagy bármilyen módon történő szállításáról való híresztelések légből kapott állítások.” Február 2-án már a Népszabadság verziója alapján vont mintegy kérdőre a „168 óra” című rádióműsor. Ott elhangzott - a birtokomban lévő kazettán megtalálható - válaszaimat természetesen vállalom. Február 2-án hivatalomba kérettem Rudi Sová jugoszláv nagykövetet és átadtam neki a kormány és a Külügyminisztérium február 1-jei nyilatkozatait. A nagykövet kérdésére válaszolva közöltem, hogy a magyar kormány nem tudott a fegyvereladásról. Ez tökéletesen megfelelt a valóságnak, mert a kormány valóban sosem foglalkozott a szokványosnak induló fegyvereladással, s természetesen nem is tudott róla. A szavahihetőség kérdése kapcsán érdemes még megjegyezni, hogy jogi értelemben fegyverszállításnak csak a kormányok közötti tranzakció számít. Cégek esetében csak fegyvereladásról beszélhetünk. Ennek alapján a fegyverszállítás tényét cáfoló minden magyar megnyilatkozás pontosan megfelelt a jogi tényállásnak. Február 3-án este telefonon felhívott lakásomon Szalay Hanna a Magyar Hírlaptól. Közöltem vele, hogy nem adok interjút, de ismételt kérésére az ügy néhány külpolitikai vonatkozására felhívtam a figyelmét, hangsúlyozva, hogy ezek nevemhez kapcsolt közlésére nem hatalmazom fel. Rendkívül sajnálatosnak tartom, s nemcsak személyes hírem szempontjából, hogy a Magyar Hírlap, február 5-i számában mégis egy olyan összeállítás jelent meg, különböző orgánumokban és időpontokban megjelent és meg nem jelent mondataimból összevágva, megtetézve olyan állításokkal, amiket nem mondtam, sőt még csak meg sem fordultak a fejemben. A cikk interjúnak tűnt, bel- és külföldön egyaránt így hivatkoztak rá. Többek között egy olyan kijelentést is tulajdonított nekem ez az álinterjú, hogy „Horvátország szuverén köztársaság” - ezt sosem állítottam, nem is állíthattam. Ez a felelőtlen közlés érthetően kiváltotta a belgrádi tömegtájékoztatás felháborodását. A hamis kijelentést azonnal cáfoltam Jugoszlávia budapesti nagyköveténél, de maga a lap csak két nap múlva, február 7- én, a jogi következményekre történő figyelmeztetés után ismerte el, hogy nem egyenesen idézett engem, s hogy szájamból sosem hangzott el a horvát szuverenitásra vonatkozó, nekem tulajdonított mondat. Ez nyilatkozataim és a nekem tulajdonított, de el nem hangzott kijelentések hiteles története, s ezért vállalom a felelősséget. Budapest, 1991. február 9. Jeszenszky Géza külügyminiszter * Az ötödik bekezdéssel kapcsolatban rövid interjút kértem dr. Eörsi Mátyás képviselő úrtól (SZDSZ). - Képviselő úr, jogi értelemben van-e különbség fegyverszállítás és fegyvereladás között? - Nagyon felszínes, inkább jogdogmatikai különbség van. A magyar polgári törvénykönyv eladásnak a magánszemélyek közötti adásvételi szerződést minősíti. Szállítási szerződésnek inkább a kereskedelmi ügyleteket tartja, de egyértelműen az is adásvétel. Olyan fajta jogi konzekvenciáknak, hogy vállalatokról vagy államokról van szó, nincs semmi értelme. - Akkor ez az érv igen nehezen állja meg a helyét... - Teljesen egyértelmű, hogy ennek semmi értelme, őszintén szólva nem is értem a különbséget. Kormányok egymás között nem is tudnak szállítani, csak vállalatokon keresztül. Nem értem. Az pedig, hogy ez miért magyarázza Jeszenszky Géza makacs tagadását, végképp felfoghatatlan. BAYER ZSOLT FEGYVER, FÖLD, PÉNZ Az ügyek csak olyanok, hogy vannak. Föltéve, na kipattannak. Akkor persze mindenki széltében és hosszában ezekről beszél. Mint például a fegyvereladási ügyről a parlament Kulturális Bizottságának múlt heti ülésén. A folyosói csevelyekben lépten-nyomon az hangzott el (vigyázat, szigorúan magánvélemény!), hogy immár többen keveredtek bele, mint ahányan kimaradtak belőle. Ma talán tisztázódik minden a külügyi és a honvédelmi bizottság közös jelentése nyomán. Habár az már hétfőn tudható volt, hogy az ellenzéki képviselők nem fogadták ezt el. Szent- Iványi István (SZDSZ), a külügyi bizottság átkára pedig azt állította, hogy a kormány jelentése jóval kevesebbet mond, mint ami a sajtóban megjelent. Szabad György a hétfői ülésszakon a fegyverügy keddi tárgyalásán kívül azt is bejelentette, hogy Antall József miniszterelnök levélben kezdeményezte az országgyűlés december 18-i ominózus zárt ülésén született határozatok nyilvánosságra hozatalát. Vajon mit tudhatunk még meg, amit eddig ne szivárogtattak volna le? Március 15-én hazahozzák Mészáros Lázárnak, az 1848-as szabadságharc hadügyminiszterének hamvait egy angol kisvárosból, ahol mind a mai napig nyugodott a tábornok végakarata szerint. Mészáros Lázár mindaddig nem kívánt honi földben nyugodni, amíg megszálló csapatok vannak hazánkban. Erről Nagy András (SZDSZ) tájékoztatta a tisztelt házat. A napirend szerinti folytatásban a kárpótlási törvénytervezet általános vitája szerepelt. A hozzászólások közül kiemelkedett Tölgyessy Péter (SZDSZ) beszéde, kritizálta a fiatal demokraták, a kisgazdák és az MDF elképzeléseit. Véleménye szerint a lényeg az, hogy mi legyen azzal a vagyonnal, ami jelenleg a köztársaságé? Kik és milyen mértékben részesüljenek ebből? Óvott a nemzeti vagyon részenként történő privatizációjától, mely a korrupció veszélyét hozza magával. Ennek elkerülésére Tölgyessy a dolgozói részvényprogram fontosságát hangsúlyozta. A Fidesz álláspontját Kósa Lajos summázta. A kárpótlási jegyek bevezetésével rögvest kialakul az értékpapírok másodlagos, azaz feketepiaca, s kezdetét veszi a spekuláció. Ugrin Emese (KDNP) amellett érvelt, hogy a kárpótlás nem okozhat zűrzavart a gazdaságban. A délutáni szünet után a munkanélküliek ellátásáról szóló javaslatot vitatták meg. Ennek összegzéseként Kiss Gyula munkaügyi miniszter örömének adott hangot, mert első ízben érzékelte, hogy a tisztelt képviselők nem pártérdekek szerint közelítenek egy problémához. Ez önmagában kevés a munkanélküliség kezelésére. Jól kimunkált adórendszerre, átgondolt gazdaságpolitikára van szükség. No és pénzre, pénzre, pénzre. H. P. P. ÁMOKFUTÓ SZEKSZÁRDON Nagy riadalmat keltett tegnap Szekszárd belvárosában egy tolólapos munkagép, amelynek részeg vezetője gázcsöveket tört szét, kerítéseket döntött ki járművével. Többször fölszaladt a járdára, hajszálon múlt, hogy nem okozott tömeges balesetet. A rendőrök üldözőbe vették a munkagépet, amelyet Kordás István (32) helyi lakos, a Városgazdálkodási Vállalat dolgozója vezetett. Megbilincselték az erősen ittas férfit, aki csak annyit mondott, hogy családi problémái vannak. A vizsgálat folytatódik. GORBACSOV ÍRT A Miniszterelnöki Sajtóiroda közli: Aboimov, a Szovjetunió budapesti nagykövete tegnap átadta Antall Józsefnek Gorbacsov szovjet államfő levelét, amely a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének soron következő budapesti ülésével foglalkozik. Ezt megelőzően Kvicinszkij szovjet külügyminiszter-helyettes megismételte Jeszenszky és Antall Moszkvába szóló meghívását. (Gorbacsov a csehszlovák elnöknek is írt. Havel - a magyar kormányfővel ellentétben - nyilvánosságra hozta, hogy a szovjet vezető kifejezte készségét a Varsói Szerződés katonai szervezetének mielőbbi felszámolására.) HÚSZ KILÓ KENYÉR Ingyenes népkonyha nyílt Pécsett. Az önkormányzat kezdeményezését a Népjóléti Minisztérium másfél millió forinttal támogatja. A Mecseki Vendéglátó Vállalat egytálételeket szállít, a Pécsi Sütőipari Vállalat pedig naponta húsz kilogramm friss kenyérrel járul hozzá az étterem működtetéséhez. • LESZERELNEK A HATÁRŐRÖK A Határőrség szóvivője közli, hogy a korábbi hírekkel ellentétben a Határőrségnél is megtörténik a tizenkét hónapos szolgálatra történő átállás augusztusig, már most, februárban százhatvanöt tizenkét hónapos sorállományú határőr szerel le. A sajátos szolgálati viszonyok miatt azonban nem mindig tudják biztosítani, hogy a lakóhelytől száz kilométeres távolságon belül teljesítsenek a fiatalok szolgálatot. LÖVEDÉK A BM ELŐTT A Belügyminisztérium szerint véletlenül került a Roosevelt,,téri központi épülete elé két nyolcvanöt milliméteres tüzérségi lövedék. A BM épületét tatarozzák, az építőanyagot a diósdi homokbányából szállítják, lerakodás közben találták meg a lövedékeket. A tűzszerészek megállapították, hogy a II. világháborús lövedékek hatástalanok, a szándékosság kizárható. SCHIFFER PÁL NYOLCVANÉVES A Magyar Szocialista Párt nevében Horn Gyula és Szekeres Imre köszöntötte Schiffer Pált, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakját 80. születésnapja alkalmából. TÍZMILLIÓ MÁRKA TUDOMÁNYRA Nyugat-európai kormányok és alapítványok mintegy tízmillió márkával támogatják a Collegium Budapest néven létesítendő tudományos központot, amelyben nemzetközi hírű tudósok és művészek folytatnának kutatómunkát. Pénz már van, ha épület is lesz, már idén ősztől megkezdhetnék a munkát. A TÁVKÖZLÉS MONOPÓLIUM? Parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel a Magyar Távközlési Vállalat és a Transelektro által kiírt telefontender kivizsgálására. A bizottság felállítását Pál László szocialista képviselő szorgalmazta. Elmondta, hogy nemcsak az elbírálás folyamata, hanem maga a tenderkiírás is megkérdőjelezhető, felmerülhet az a gyanú is, hogy a Magyar Távközlési Vállalat ezzel a tenderrel akarta megelőzni a monopolhelyzetét megszüntető távközlési, illetve koncessziós törvényeket.