Kurír - reggeli kiadás, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-12 / 42. szám

1991. február 12. Fegyvergődések Az alábbi levelet hétfőn találtam a parlamentben. A szövegből egyértelműen kiderül, hogy kül­ügyminiszterünk e levélben ma­gyarázza a meg­y a fegyvereladás­­ügyben tett nyilatkozatait. A le­vél keltezése 1991. febr. 9-e. Egy nappal később hangzott el Antall József tévényilatkozata, mely itt-ott ellentmond a levél­ben foglaltaknak. Úgy tűnik, a két fél igazán nem egyeztette az álláspontját. Feljegyzés a Jeszenszky Géza külügyminiszter által a jugoszláviai fegyvereladással kapcsolatban­­megjelent interjúkról : “A szóban forgó tárgyban első ízben 1991. február 1-jén dél­után szólaltam meg, amikor aláír­tam a Külügyminisztérium és az MTI között kötött együttműkö­dési megállapodást. A Magyar Rádió tudósítójának kérdésére válaszolva a belgrádi televízió­ban január 25-én este bemuta­tott, titkosszolgálati eszközökkel készített filmmel kapcsolatban hívtam fel a figyelmet a követ­kezőkre: „Rendkívül gyanús kö­rülményekről értesültem - ép­pen a sajtóból - ennek az ú. n. dokumentumfilmnek a kapcsán, amelyek semmiképpen sem fe­lelnek meg a tényeknek. Horvát miniszterek (pl. Spegelj) titkos látogatásai, és nem tudom mi­lyen mennyiségű, vagy milyen fegyverek szállítása, esetleg csempészése, éjnek idején, vagy bármilyen módon, ezek teljesen légből kapott állítások.” (Az idé­zet megjelent a 168 óra február 5-én megjelent számában.) A leghatározottabban állítom, hogy a Belgrád által sugárzott „lelep­lező filmösszeállítás” egészére (amit Vágvölgyi B. Andrásnak egyik személyemet bíráló kom­mentárja is „gyenge színvonalú manipuláció”-nak minősített) értettem, hogy légből kapott. A másnapi, február 2-i (szombati) Népszabadság ennek a hevenyészett interjúnak a szö­vegéből megkérdezésem és en­gedélyem nélkül első oldalas tu­dósítást készített. A kulcsmon­datból önkényesen kivette a „csempészés” szót, s teljesen át­rendezve a szavakat egy egészen másként érthető kijelentést ké­szített: „fegyverek éjnek idején vagy bármilyen módon történő szállításáról való híresztelések légből kapott állítások.” Február 2-án már a Népsza­badság verziója alapján vont mintegy kérdőre a „168 óra” cí­mű rádióműsor. Ott elhangzott - a birtokomban lévő kazettán megtalálható - válaszaimat ter­mészetesen vállalom. Február 2-án hivatalomba ké­rettem Rudi Sová jugoszláv nagykövetet és átadtam neki a kormány és a Külügyminisztéri­um február 1-jei nyilatkozatait. A nagykövet kérdésére válaszolva közöltem, hogy a magyar kor­mány nem tudott a fegyverela­dásról. Ez tökéletesen megfelelt a valóságnak, mert a kormány valóban sosem foglalkozott a szokványosnak induló fegyvere­ladással, s természetesen nem is tudott róla. A szavahihetőség kérdése kapcsán érdemes még megje­gyezni, hogy jogi értelemben fegyverszállításnak csak a kor­mányok közötti tranzakció szá­mít. Cégek esetében csak fegy­vereladásról beszélhetünk. En­nek alapján a fegyverszállítás té­nyét cáfoló minden magyar megnyilatkozás pontosan meg­felelt a jogi tényállásnak. Február 3-án este telefonon felhívott lakásomon Szalay Hanna a Magyar Hírlaptól. Kö­zöltem vele, hogy nem adok in­terjút, de ismételt kérésére az ügy néhány külpolitikai vonat­kozására felhívtam a figyelmét, hangsúlyozva, hogy ezek ne­vemhez kapcsolt közlésére nem hatalmazom fel. Rendkívül sajnálatosnak tar­tom, s nemcsak személyes hírem szempontjából, hogy a Magyar Hírlap, február 5-i számában mégis egy olyan összeállítás je­lent meg, különböző orgánu­mokban és időpontokban meg­jelent és meg nem jelent mon­dataimból összevágva, megte­tézve olyan állításokkal, amiket nem mondtam, sőt még csak meg sem fordultak a fejemben. A cikk interjúnak tűnt, bel- és külföldön egyaránt így hivat­koztak rá. Többek között egy olyan kijelentést is tulajdonított nekem ez az álinterjú, hogy „Horvátország szuverén köztár­saság” - ezt sosem állítottam, nem is állíthattam. Ez a felelőt­len közlés érthetően kiváltotta a belgrádi tömegtájékoztatás fel­­háborodását. A hamis kijelentést azonnal cáfoltam Jugoszlávia budapesti nagyköveténél, de maga a lap csak két nap múlva, február 7- én, a jogi következményekre történő figyelmeztetés után is­merte el, hogy nem egyenesen idézett engem, s hogy szájamból sosem hangzott el a horvát szu­verenitásra vonatkozó, nekem tulajdonított mondat. Ez nyilatkozataim és a nekem tulajdonított, de el nem hang­zott kijelentések hiteles története, s ezért vállalom a felelősséget. Budapest, 1991. február 9. Jeszenszky Géza külügyminiszter * Az ötödik bekezdéssel kapcso­latban rövid interjút kértem dr. Eörsi Mátyás képviselő úrtól (SZDSZ). - Képviselő úr, jogi értelemben van-e különbség fegyverszállítás és fegyvereladás között? - Nagyon felszínes, inkább jogdogmatikai különbség van. A magyar polgári törvénykönyv eladásnak a magánszemélyek közötti adásvételi szerződést mi­nősíti. Szállítási szerződésnek inkább a kereskedelmi ügylete­ket tartja, de egyértelműen az is adásvétel. Olyan fajta jogi kon­zekvenciáknak, hogy vállalatok­ról vagy államokról van szó, nincs semmi értelme. - Akkor ez az érv igen nehe­zen állja meg a helyét... - Teljesen egyértelmű, hogy ennek semmi értelme, őszintén szólva nem is értem a különbsé­get. Kormányok egymás között nem is tudnak szállítani, csak vál­lalatokon keresztül. Nem értem. Az pedig, hogy ez miért magya­rázza Jeszenszky Géza makacs ta­gadását, végképp felfoghatatlan. BAYER ZSOLT FEGYVER, FÖLD, PÉNZ Az ügyek csak olyanok, hogy vannak. Föl­téve, na kipattannak. Akkor persze min­denki széltében és hosszában ezekről be­szél. Mint például a fegyvereladási ügyről a parlament Kulturális Bizottságának múlt heti ülésén. A folyosói csevelyekben lép­­ten-nyomon az hangzott el (vigyázat, szi­gorúan magánvélemény!), hogy immár többen keveredtek bele, mint ahányan kimaradtak belőle. Ma talán tisztázódik minden a külügyi és a honvédelmi bizott­ság közös jelentése nyomán. Habár az már hétfőn tudható volt, hogy az ellenzé­ki képviselők nem fogadták ezt el. Szent- Iványi István (SZDSZ), a külügyi bizott­ság átkára pedig azt állította, hogy a kor­mány jelentése jóval kevesebbet mond, mint ami a sajtóban megjelent. Szabad György a hétfői ülésszakon a fegyverügy keddi tárgyalásán kívül azt is bejelentette, hogy Antall József miniszter­­elnök levélben kezdeményezte az ország­gyűlés december 18-i ominózus zárt ülé­sén született határozatok nyilvánosságra hozatalát. Vajon mit tudhatunk még meg, amit eddig ne szivárogtattak volna le? Március 15-én hazahozzák Mészáros Lázárnak, az 1848-as szabadságharc had­ügyminiszterének hamvait egy angol kis­városból, ahol mind a mai napig nyugodott a tábornok végakarata szerint. Mészáros Lázár mindaddig nem kívánt honi föld­ben nyugodni, amíg megszálló csapatok vannak hazánkban. Erről Nagy András (SZDSZ) tájékoztatta a tisztelt házat. A napirend szerinti folytatásban a kárpótlási törvénytervezet általános vitája szerepelt. A hozzászólások közül kiemelkedett Töl­­gyessy Péter (SZDSZ) beszéde, kritizálta a fiatal demokraták, a kisgazdák és az MDF elképzeléseit. Véleménye szerint a lényeg az, hogy mi legyen azzal a vagyonnal, ami jelenleg a köztársaságé? Kik és m­ilyen mértékben részesüljenek ebből? Óvott a nemzeti vagyon részenként történő priva­tizációjától, mely a korrupció veszélyét hozza magával. Ennek elkerülésére Töl­­gyessy a dolgozói részvényprogram fon­tosságát hangsúlyozta. A Fidesz álláspont­­ját Kósa Lajos summázta. A kárpótlási je­gyek bevezetésével rögvest kialakul az ér­tékpapírok másodlagos, azaz feketepiaca, s kezdetét veszi a spekuláció. Ugrin Emese (KDNP) amellett érvelt, hogy a kárpótlás­­ nem okozhat zűrzavart a gazdaságban. A délutáni szünet után a munkanélküliek ellátásáról szóló javaslatot vitatták meg. Ennek összegzéseként Kiss Gyula munka­ügyi miniszter örömének adott hangot, mert első ízben érzékelte, hogy a tisztelt képviselők nem pártérdekek szerint köze­lítenek egy problémához. Ez önmagában kevés a munkanélküliség kezelésére. Jól kimunkált adórendszerre, átgondolt gaz­daságpolitikára van szükség. No és pénz­re, pénzre, pénzre. H. P. P. ÁMOKFUTÓ SZEKSZÁRDON Nagy riadalmat keltett tegnap Szekszárd belvárosában egy tolólapos munkagép, amelynek részeg vezetője gázcsöveket tört szét, kerítéseket döntött ki jármű­vével. Többször fölszaladt a járdára, hajszálon múlt, hogy nem okozott tömeges balesetet. A rendőrök üldözőbe vették a munkagépet, amelyet Kordás István (32) helyi lakos, a Városgazdálkodási Vállalat dolgozó­ja vezetett. Megbilincselték az erősen ittas férfit, aki csak annyit mondott, hogy családi problémái vannak. A vizsgálat folytatódik. GORBACSOV ÍRT A Miniszterelnöki Sajtóiroda közli: Aboimov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete tegnap átadta Antall Józsefnek Gorbacsov szovjet államfő levelét, amely a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének soron következő budapesti ülésével foglalkozik. Ezt megelőzően Kvicinszkij szovjet külügyminiszter-he­lyettes megismételte Jeszenszky és Antall Moszkvába szóló meghívását. (Gorbacsov a csehszlovák elnöknek is írt. Havel - a magyar kormányfővel ellentétben - nyilvánosságra hozta, hogy a szovjet vezető kifejezte készségét a Varsói Szerződés katonai szervezetének mielőbbi felszámolására.) HÚSZ KILÓ KENYÉR Ingyenes népkonyha nyílt Pécsett. Az önkormányzat kezdeményezését a Népjóléti Minisztérium másfél millió forinttal támogatja. A Mecseki Vendéglátó Vál­lalat egytálételeket szállít, a Pécsi Sütőipari Vállalat pedig naponta húsz kilogramm friss kenyérrel járul hozzá az étterem működtetéséhez. • LESZERELNEK A HATÁRŐRÖK A Határőrség szóvivője közli, hogy a korábbi hírekkel ellentétben a Határőrségnél is megtörténik a tizenkét hónapos szolgálatra történő átállás augusztusig, már most, februárban százhatvanöt tizenkét hónapos sor­­állományú határőr szerel le. A sajátos szolgálati viszo­nyok miatt azonban nem mindig tudják biztosítani, hogy a lakóhelytől száz kilométeres távolságon belül teljesítsenek a fiatalok szolgálatot. LÖVEDÉK A BM ELŐTT A Belügyminisztérium szerint véletlenül került a Roosevelt,,téri központi épülete elé két nyolcvanöt milliméteres tüzérségi lövedék. A BM épületét tata­rozzák, az építőanyagot a diósdi homokbányából szál­lítják, lerakodás közben találták meg a lövedékeket. A tűzszerészek megállapították, hogy a II. világháborús lövedékek hatástalanok, a szándékosság kizárható. SCHIFFER PÁL NYOLCVANÉVES A Magyar Szocialista Párt nevében Horn Gyula és Szekeres Imre köszöntötte Schiffer Pált, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakját 80. születésnap­ja alkalmából. TÍZMILLIÓ MÁRKA TUDOMÁNYRA Nyugat-európai kormányok és alapítványok mintegy tízmillió márkával támogatják a Collegium Budapest néven létesítendő tudományos központot, amelyben nemzetközi hírű tudósok és művészek folytatnának kutatómunkát. Pénz már van, ha épület is lesz, már idén ősztől megkezdhetnék a munkát. A TÁVKÖZLÉS MONOPÓLIUM? Parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel a Magyar Távközlési Vállalat és a Transelektro által kiírt tele­fontender kivizsgálására. A bizottság felállítását Pál László szocialista képviselő szorgalmazta. Elmondta, hogy nemcsak az elbírálás folyamata, hanem maga a tenderkiírás is megkérdőjelezhető, felmerülhet az a gyanú is, hogy a Magyar Távközlési Vállalat ezzel a tenderrel akarta megelőzni a monopolhelyzetét meg­szüntető távközlési, illetve koncessziós törvényeket.

Next