Kurír - reggeli kiadás, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-02 / 89. szám
4 Albániában a helyzet ismeretlen AZ EXKIRÁLY SZERINT CSALTAK A vasárnapi albán választások hivatalos eredménye egyelőre ismeretlen, ezért az ország további sorsáról is csupán találgatások vannak. Azok viszont jócskán. Nem hivatalos értesülése mindegyik pártnak van Tiranában, és ezek egymásnak helyenként ellentmondanak. A különféle jelentésekből valószínűnek tűnik, hogy a 250 parlamenti hely kétharmadát az országot jelenleg is irányító Albán Munkapárt szerezte meg, a maradékot pedig legfőbb ellenfele, a Demokrata Párt. Egyéb szervezetek nem valószínű, hogy mandátumhoz jutottak volna. Addig is, míg a tudósítók a hivatalos eredményre várnak, egyesek már a választások tisztaságát is kétségbe vonták, így például az albán exkirály, aki szerint az eredményt előre eltervezték, bármelyik pártot hozzák is ki győztesnek. A 62 éves I. Leka úgy fogalmazott, hogy bizonyítékai is vannak a csalásokra. Mások óvatosabbak, és inkább a választási kampányban tapasztalt visszásságokra hívják fel a figyelmet. Például olyanokra, hogy a falvakban kifejezetten az ellenzék rágalmazásával érte el a munkapárt, hogy a parasztok - akik az albán lakosság többségét alkotják - Ramiz Alia pártvezető-államfő embereire szavazzanak. Érdekes egyébként, hogy - állítólag - maga Alia be sem került a törvényhozásba, mivel körzetében csak a voksok 36 százalékát szerezte meg. Egyelőre tehát csak a fő irányvonal ismert Albániában, a pontos eredmények még nem. Talán majd délutáni számunkban. L. I. Tankok a tvistaparaicsomban Egyes jugoszláv lapok szerint megkezdődött a tényleges háború Horvátország és Szerbia között. A viszony békés rendezését már szinte senki nem tudja elképzelni. Pedig a múlt héten tartott szerb-horvát csúcstalálkozó után bizakodó volt a hangulat. Vasárnapra virradóan azonban ismét fegyveres összecsapásokra került sor horvátországi szerb fegyveresek és a horvát különleges alakulatok között. A helyszín ezúttal az eddig idegenforgalmáról, különleges tavairól nevezetes Plitvicei Nemzeti Park volt. Az önállóságot követelő szerb fegyveresek elfoglalták a park néhány épületét, majd amikor a horvát belügyi csapatok megérkeztek, tűzharc bontakozott ki. Mindkét oldalon életét vesztette egy-egy ember, a sebesültek száma tizenkettő. Plitvicénél azóta viszonylagos nyugalom van - bevonultak oda a jugoszláv hadsereg páncélos alakulatai is viszont Horvátországban továbbra is rendkívül feszült a helyzet. A vonatok szinte az egész köztársaságban rendszertelenül járnak, a nagyszámú bombariadó miatt A köztársaság szerb kisebbsége folytatja a nagygyűléseket, két újabb horvátországi szerb város jelentette be elszakadását a köztársaságtól, csatlakozva az alkotmányellenesen létrejött Szerb Autonóm Területhez. A „frontvonalak” most megmerevedni látszanak, ami egyik félnek sem jó, hiszen mind a horvát, mind a szerb vezetés egymással szöges ellentétben álló célokat tűzött ki maga elé - rövid és hosszú távon egyaránt. LANTOS ISTVÁN bhh I «mi üh m üsí i i s ü mm Kjjfif 1991. április 2. BERLIN LENGYEL ROHAMRA SZÁMÍT Nincs könnyű helyzetben a falaitól megszabadított Berlin első főpolgármestere, a metropolisz nyugati felét a ’80-as években egyszer már irányító Eberhard Diepgen. A CDU- politikus vállára nem csupán az NDK hajdani fővárosának és Nyugat-Berlinnek az eltérő infrastruktúrájából adódó problémák nehezednek, hanem annak annak a súlya is, hogy milyen hatással lesz a három és fél milliós világváros hétköznapjaira, ha ideköltözik Bonnból a német kormány s annak hivatalai. Az ezredfordulóra beharangozott olimpiai játékok témája egyelőre csak távoli viharfelhőnek tűnik a berlini szenátus egén. A kétezerre tervezett ötkarikás sportversenyeknél sokkal égetőbb gondot jelent, hogy április 8-ától megint nem kell vízum a lengyel turisták részére. A metropolisz adófizetőit és a kereszténydemokrata főpolgármestert okkal aggasztja a német fővárostól alig 80 kilométernyire fekvő lengyel határ irányából várható roham. A nemzetközi turisztikai szezon küszöbén a közlekedési káosszal, parkolóhelyek, hotelek és nyilvános illemhelyek hiányával küszködő, Budapestnél jó másfélszer nagyobb területű Berlin már megismerte a közelmúltban a hifire, videomagnóra, banánra és dobozos kólára vadászó keleti szomszédok áradatát. Várhatóan bűnözők és prostituáltak hada is beözönlik Berlinbe, s egy-egy kiutasítási ügy nem feltétlenül használ a nagyon érzékeny német-lengyel kapcsolatoknak. Diepgen főpolgármester feje már most, néhány nappal a lengyel roham előtt főhet, ugyanis a Pax Christi békemozgalom illetékesei egy felhívást juttattak el a városházára. Ebben azt kérik, követelik a városatyától, hogy adjon tartózkodási engedélyt Berlinben annak a 300 szovjet zsidónak, akik az öböl menti háború idején hagyták el Izraelt, s érkeztek Németországba. A humanizmusra és a húsvéti ünnepekre egyaránt apelláló Pax Christi-kiáltvány megítélése nem egységes a berliniek körében. W. B. Libafosztás Major módra Vasladyután Robin Hood Az adóztatás művészete abban áll, hogy úgy kell fosztani a liba tollát, hogy minél kevesebbet sziszegjen - mondta a minap az új költségvetést bejelentő parlamenti beszédében Norman Lamont brit pénzügyminiszter. A londoni sajtó szerint a tavaly novemberben miniszterelnökké választott John Major kormánya gyengédebben kopaszt, mint Margaret Thatcheré a megelőző tizenegy évben. Az évtizeden át Thatcher-párti The Sun bulvárlap például így kommentálta az új költségvetést: Lamont olyan, mint Robin Hood: elveszi a gazdagoktól, amilyük van, és odaadja a szegényeknek. Keserű pirula ez a Margaret Thatchernek. A Robin Hood-hasonlat persze túlzás. A kormány nem sokat vesz el a gazdagoktól, és nem sokat ad a szegényeknek. Literenként egy pennyvel növeli a 45 pennybe kerülő benzin fogyasztási adóját, hasonló arányú a többi fogyasztási adó emelése is. A szegények örülhetnek, hogy a kormány a felére akarja csökkenteni a községfejlesztési fejadót. Ez mindenkinek azonos összegű, tehát jobban sújtja a szegényeket. Cserébe viszont az új költségvetés 15-ről 17,5 százalékra növeli az áfát, ez természetesen rosszabb a szegényeknek, mint a gazdagoknak. A családi pótlékot ugyan tíz százalékkal emelik, de mivel tavaly az infláció mértéke is körülbelül ennyi volt, s az emelés összege is csekély - heti egy font -, így ez sem sokat ér. Nem érdemes ezt a hivatalos árfolyamon átszámítgatni forintra - egy metrószakaszjegy odavissza 1,60 fontba kerül Londonban. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Thatcher asszony idején növelték az állami közszolgáltatások költségeit, s támogatták a kisipart is - ma egyharmaddal több vállalat működik Nagy-Britanniában, mint tíz éve. Csak éppen Thatcher asszonynak mintha a fogát húzták volna minden ilyen ügyben, Major és kormánya viszont filozófiája lényegének tekinti e gyakorlatban igen szerény intézkedéseket. Valószínűleg ez a lényege kevés cselekvés, sole szóval - a Major-kormány többi, forradalminak tűnő lépésének is. Nagy-Britannia helye Európa szívében van - mondta John Major három hete, Bonnban. Szó sincs róla, hogy a brit kormány most már támogatná mindazt, amit Thatcher asszony elutasított: a Közös Piac pénzügyi unióját, közös központi bankját, közös katonai-védelmi politikáját, a brit szuverenitás leépítését. Csak éppen gyengédebb az EK-hoz, hogy kevesebbet sziszegjenek Brüsszelben. Londonból jelzik, hogy hosszú távon hajlanak a kompromisszumra, és áthidaló javaslatokkal állnak elő. Ezek a javaslatok egyelőre azt szolgálják, hogy a brit kormány aktív maradhasson az európai tárgyalási folyamatban, mégse változzék egyhamar semmi. (MTI-Panoráma) NOVOSZTYI—KURÍR EXKLUZÍV ÁGYÚBÓL GYEREKJÁTÉK A Szovjetunióban - bár gazdaságára évtizedeken keresztül a fokozódó militarizálódás, a fegyverkezési hajsza volt jellemző - ma már több mint ötszáz hadiüzem állt át csaknem teljes egészében a lakosság ellátását szolgáló közszükségleti cikkek gyártására. A hadiüzemek termelésének negyven százaléka polgári célokat szolgál. A volt hadiipari komplexum adja ma az ország személygépkocsi-termelésének 12, a könnyűipari gépek 77, a motorkerékpárok és robogók 53, a hűtőgépek 40 százalékát. A volt hadiüzemek „polgári” termékeiből a szovjet hadiipari minisztérium kutatóintézete kiállítást rendezett. A több ezer termék között a számítógépektől a gyermekjátékokon keresztül az olajsajtoló berendezésig szinte minden megtalálható. Valamennyi kiállított tárgy sorozatban készül, s minősége jobb, mint a polgári vállalatok termékeié. A hadiüzemek békés célú termelésre történő átállításának 1995-ig szóló programja különösen nagy gondot fordít a környezetvédelmi feladatok megoldására. A szakemberek szerint napjainkban a hadiipari komplexum részvétele nélkül megoldhatatlan a környezetvédelmi figyelő szolgálat megszervezése. Tank helyett traktorok A szamovárok háromnegyed részét is hadiüzemek készítik