Kurír - reggeli kiadás, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-05 / 152. szám

12 Sebes lábak Jeruzsálemben Az ötödik vagy hatodik sorból az előadás megkezdése után, mappával a kezében, fölállt egy úr és előre ült az elsőbe. Kinyi­totta a mappát, rajzolni kezdte a szereplőket. Történt mindez Je­ruzsálemben, az Izraeli Feszti­válon, a Sherover Színházban, május utolsó hetében. Az új művészneve Zeév, eredetileg Jaacov Farkas, született Magya­rországon, jelenleg a Maariv és a Haaretz című tel-avivi lapok hírneves karikaturistája. Az elő­adás, amelyen a rajzok készül­tek, a Katona József Színház Három nővérje. Két nappal ké­sőbb, amikor az együttes A revi­zort játszotta, az eset megismét­lődött. Valószínűleg először for­dult elő a Katona József Színház történetében, hogy az újságíró, vagy inkább újságrajzoló előadás közb­­en készítette el kritikáját. A Katona ma utazó társulat. Kézről kézre adják a menedzse­rek, színigazgatók, fesztiválszer­vezők. A meghívások láncreak­­ciószerűek: a vendégjátékokon részt vevő szakemberek a szél­rózsa minden irányába szétvi­szik a társulat hírét, a sajtókriti­kák és videofelvételek pedig megerősítik a szóbeszédet. Ez jó és egyben veszélyes. A Katona egyszerre kell, hogy megfeleljen az itthoni feladatoknak és a nemzetközi presztízsnek. Jeruzsálembe a két legtöbbet hívott klasszikussal utaztak. A Három nővér nemsokára eléri a kétszázadik előadást, ami még akkor is magyar rekord, ha a Petőfi Sándor utcai nézőtér fé­rőhelyét kettővel meg kell szo­roznunk, hogy elérjük egy átla­­gos hazai színház befogadóké­pességét. Jeruzsálemben viszont egy csaknem ezerszemélyes ho­dályban játszottak, mert a feszti­vál vezetősége úgy vélte, hogy az eredetileg kijelölt színház túl kicsi, és ha nagyobb a nézőtér, nagyobb az üzlet. (A jegyek ára ötven sékel, mintegy húsz dollár volt.) Ez azt jelenti, hogy az elő­zetes fölmérések után biztosan tudták: telt ház lesz. Lett is, majdnem. Csak az utolsó sorok maradtak üresen. Onnan, de már jóval előbbről is, úgy lehe­tett látni a színpadot, mintha valaki a második emeletről néz­né, fordított látcsövön át. A „ki­csinyített” előadásnak óriási si­kere volt. Másodszor sok diák ült a nézőtéren, ők még lelke­sebbnek bizonyultak, a befejező ércek harsogó katonazenéjébe eletapsoltak, mielőtt az utolsó pillanat dermesztő csöndjére rá­zuhant volna a függöny. A revizor mindig könnyebben és hamarabb birkózik meg az ide­gen nyelvű közönség ellenállá­sával. Gogol nyers szatírájának megértéséhez kevesebb szükség volt az egyébként kitűnő szink­rontolmácsra - a gesztusok nyel­ve, a pantomim, az akrobatika nem­zetközi nyelv, önmagáért beszél. Bán János káprázatos artistamu­tatványa az asztalok, székek és a bádog öltözőszekrények csapó­ajtói között mindig lenyűgözi a nézőket. (A Holt-tenger strand­ján alkalmam volt megszemlélni a foglalkozási ártalomnak el­könyvelhető, bár veszélyességi f­­ótlék nélküli sebeket a színész ábán. Mindegyikhez kis térké­pet lehetne rajzolni, a régebbi­ek, amelyek más városok emlé­két őrzik, már hegednek.) A siker robbant, a kritikák legtöbbje lelkesedett. Még egy apróság. Megkérdeztem a fesz­tivál igazgatóját, hol látta a Ka­tonát, mielőtt meghívta. Pesten látta, 1986-ban. Hivatalosan járt Magyarországon színházi ügy­ben, esténként előadásokat láth­­atott. Senki nem mondta neki, úgy létezik egy ilyen nevű tár­sulat. A Petőn Sándor utcában sétált, észrevette, hogy van ott egy színház, jegyet váltott - így fedezte föl a Katonát. No comment - ahogy mon­dani szokás. KOLTAI TAMÁS Básti Juli, Bán János, Blaskó Péter, Bertalan Ágnes (A revizor) (Megtetszettek) Lejjebbviteli tárgy „Mengisztu az internacionalista segítséggel együtt megkapta az etióp gazdaság tönkretételének biztos receptjét is.” (HVG - 1991. V. 31.) Repülő nyomorúság „Szomáliában... pánikot oko­zott, mikor a belga légierő na­ponta felszálló, Szomáliába lét­­fontosságú gyógyszereket szállí­tó repülőgépét hirtelen átirányí­tották a jobban rászorulónak minősített Kurdisztánba.” (HVG - 1991. V. 31.) Vízmajor „A szerb nemzetiségű vezérőr­nagy éjjel két óra tájt kiment a szobából, hogy iszik egy pohár vizet. Berontott három allig föl­fegyverzett szövetségi katonai rendőr, és... elhurcolták a szlo­vén (HVG ) v,iuuivuiLaiv­a Buticigik „Néhányan... távol tartják ma­gukat Damaszkuszban a jelölet­len gyártási helyű cigarettáktól. Nemcsak azt vélik tudni, hogy az áru Izraelből származik, ha­nem azt is, hogy a zsidók butító szerekkel fűszerezték a do­hányt.” (HVG - 1991. V.31.) Üzelmélet „Volt szakértő, aki úgy vélte: ad­dig kellene emelni az üzem­anyagok árát, amíg az abból be­folyó jövedelmek nem lesznek elégségesek a gépjárművek kör­nyezetszennyezése által okozott károk kiegyenlítésére.” (Kurír 1991. V. 30.) Bengáli bűz „...a párt külügyi titkára... a Gellértben foglaltat szobát a párt költségére a nyugat-bengá­­liai élelmezésügyi miniszternek. Ormándlaky Ernő, a jelenlegi főtitkár azóta se érti, mire volt jó a szocdempártnak egy bengáli miniszter...” (Népszabadság - 1991. VI. 1.) Nyugaton nem megy .Amúgy pedig főleg a fiúkat még a stáb is zavarja, nemhogy a hívatlan látogató. Nyugaton nem is szeretnek magyar fiúkkal pornófilmet forgatni, mert ilye­nek.” (Riport - 1991. V. 24.) „V. S. ... alapított egy vállalko­zói tanácsadó irodát, V. S. és fiai címmel. A tizenkét, illetve tíz­­esztendős üzlettársak igen haté­konyan dolgoznak. Az iroda tisztes haszonnal s hírnévvel működik.” (Népszabadság - 1991. V. 25.) Mellékíz „Eltöprengeni legfeljebb csak azon tudok egy pillanatra, hogy vajon helyesen van-e két d-vel írva a mellékhelyiség ajtajára, hogy „OKALODA”. (Esti Hír­lap - 1991. V. 25.) Láttuk, hallottuk „Figyelje csak meg, igazából nagy karriert azok a szülésznők csinál­nak, akiknek a férjük vagy szere­tőjük rendező, direktor, színház­­tulajdonos, filmrendező, író... Óriási tehetségnek kell annak len­nie, aki enélkül ér el valamit.” (M. Nők Lapja - 1991. V 1.) Egyetemes színbírálat „Nem akarok pápább lenni a pápánál, de ha csak egy bíboros írja a darabot,, nem biztos, hogy bemutatják.” (ES - 1991. V. 13.) (10 km) magas művészet „...az ötletek kicsit mellbevágó­­ak, de nem minden fantázia nél­küliek (például színházi előadás tíz kilométer magasban, egy charter gépen).” (Magyar Hír­lap - 1991. VI. 1.) Cikk a kritikáról „A paradigmaváltás szemantikai struktúrája kommunikációs in­­tencionáltságú analízisének kon­ceptuálisan koordinált aspektu­sairól nem éppen nehéz folyó­iratainkban példát találni.” (Népszabadság­­ 1991. VI. 1.) Gyomrából ítélve „A kritikus lenyelt ifjúkorában egy collstokot. Ahányszor meg­emészt egy-egy művet, a savai­ban felolvadt massza megáll a mérce valamelyik rovátkájánál. (Kritika - 1991. május) /ISZLAI/ tárgyalóküldöttséget.( Fiaim, csak énekeljetek - 1991. V. 31.) PLAYBOY. MAGYAR KIADÁS A júniusi szám tartalmából: HALLGASSUNK A SZÍVÉRE Fodor Gábor-interjú • A (G)LOIRE KASTÉLYAI Tímár György képutazása • TOPLESS AUTÓCSODÁK • Néhány kérdés: BERNARDO BERTOLUCCI • KUBA LIBRE - karibi szépségek • MECHANIKUS VARÁZSLAT óraparádé HÍVÓNEVE: HARCOS - kriminovella • HAWAII PLAYMATE • A SZÍV ÜGYNÖKEI • A PLAYBOY-SZEXTESZT SORSOLÁSA június 14-én, 9.40-kor lesz a Danubius rádióban. Ismétlés: június 14-én, 17.20-kor. Szemvizsgáló Kártya Akciónk keretében, aki egy alkalommal igénybe vette komputeres szemvizsgálatunkat, vizsgáló kártyát kap, melynek felmutatásával szem­vizsgálatát - 6 hónapon belül - díjtalanul végezzük el. Mérjen be honánk, holty Láteon! Hyrir Teleszubjektív Millenniumi Rák A szóban forgó művésznő nem azért nagy kedvencem, mert egy igazi szőke bombázó, aki olyan külsejű, mint a jobb amerikai filmek sztárjai, hanem azért, mert valami egészen különös atmoszfé­rát teremt maga körül, nem lehet nem figyelni rá. Annyi szép nő van a szakmában, akiket - bár tetszenek - mégis könnyen elfelejtünk, miért más ő, mint a többi? Talán mert a viselkedése, tartá­sa, egész mentalitása azt tükrözi, hogy ő nem egy csaj... Rák Kati egy valódi hölgy. Sohasem lát­tam hisztizni, veszekedni, a problémákat kedvességgel, intelligenciával, természetes humorral oldja meg. Jó vele dolgozni. - Az élet úgy hozta, hogy pi­ci korom óta a dédszüleim neveltek - meséli. - Nyil­ván még most is érződik raj­tam az a régimódi nevelés, melyet tőlük kaptam, a kollé­gák ezért sütötték rám a jel­zőt: a millenniumi Rák Kati. Tény, hogy nagyon szeretem a kosztümös darabokat, úgy érzem, ez az én világom. - Hogyan lettél színésznő? - A színművészeti főiskola operett-musical szakát végez­tem el, Kazán István és Versé­­nyi Ján osztályában. Már ez­alatt felléptem a Radnóti Színpadon, és nemsokára a Debreceni Csokonai Színház­ban játszottam primadonna­szerepeket. - Tehát jó volt a start, és ha­marosan megszületett életed fő­műve. - Igen, Laci, a kislányom, aki azóta is a szemem fénye. - Nagy kiesést okozott a pá­lyádon? - Nem vészes, bár a Rad­nótin közben vezetőségváltás volt, és azokat a darabokat le­vették a műsorról, amelyek­ben benne voltam, így szíve­sen fogadtam el a Hököm Színpad meghívását, ahol na­gyon jól éreztem magam. Re­mek előadásokban vehettem részt, színvonalas szereplő­­gárdával dolgozhattam együtt. - Operettprimadonnaként melyik alakításod volt a legked­vesebb? - Mindegyiket szerettem, de kiemelkedett Rolla szerepe a Mágnás Miskában, melyet három változatban is elját­szottam: Debrecenben, Buda­pesten és Szolnokon. Az egyik debreceni előadáson történt, hogy a Marcsát jászó Kállay Bori a világot jelentő deszká­kon mosta a gatyákat, majd fogta a teknőt, és kivitte. Igen ám, de a víz kilocsogott és fe­loldotta a lakkot, így a szín­pad olyan síkos lett, mint a korcsolyapálya. Ekkor jöttem én a bonvivánt keresve. Hol van Baracs mérnök úr? - kérdeztem, majd megcsúsz­tam, és háromméteres út után fenéken landoltam. Virágh Jóska, a bonviván megjelent, egy ideig szólni sem bírt, csak a könnyei csorogtak a neve­téstől, majd ahelyett, hogy felsegített volna, megkérdez­te: Akit keres a földön, Rolla? Mire én, Virágot, mérnök úr, Virághot... - Több filmben is szerepeltél. Melyek voltak ezek? - Az első főszerepet Mé­száros Márta Délibábok or­szága című filmjében kaptam. Sajnos, elég hamar levették a mozik műsoráról. Kár érte, remek film volt! A Stiglic, amelyet Mészöly Miklós írt és Horváth Z. Gergely rendezett, öt évig volt dobozban, végül, amikor bemutatták, jó kritikát kapott. Várkonyi Gábor Ro­hamsisakos Madonnájában én voltam a címszereplő. Mivel túl hosszú lett, a szerelmi szá­lat lerövidítették, így az én szerepem kissé érthetetlenné vált. A Kémek­ című sorozat­ban Stella voltam, az egyik epizód címszereplője. Nyá­ron, a legnagyobb kánikulá­ban adták le, így csak kevesen láthatták. A dalt, amelyet éne­keltem benne, ki akarták adni kislemezen, de a felvételt vé­letlenül (!) letörölték. Szóval, a szerecsével kissé hadilábon állok. - De ez már a múlté. Mos­tanában miben láthatunk? - Székesfehérváron né­hány nappal ezelőtt álltam be a Mona Marie mosolya című zenés vígjáték egyik főszere­pébe. A rendező Bodrogi Gyu­la, partnerem Straub Dezső, öröm velük dolgozni. Nagyon érdekesnek ígérkezik a Ka­rinthy Színpad nyári produk­ciója, a Sztriptízbár a Cityben című bűnügyi komédia, mely­ben Harsányi Gáborral és Dó­zsa Lászlóval játszom együtt. Az előadás keretében a nézők egy komplett lokálműsort is kapnak, ebben Korda György és Balázs Klári énekel. - Úgy tudom, ez a világ tő­led sem idegen. - Részt veszek a Thermál Szálló éjszakai showjában, amelyet Halmi Gábor rende­zett. A látványos revüben az operettrészleteken kívül kü­lönböző országok híres dalai csendülnek fel, énekelek né­metül, angolul és magyarul. POOR PÉTER Fotó: KATONA MIKLÓS 1991. június 5.

Next