Kurír - reggeli kiadás, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-17 / 225. szám
Szeszmenetben Németország sok mindenben nem egységes még. Elég, ha a bérekre vagy a keleti tartományokat nagyobb arányban sújtó munkanélküliségre gondolunk. Különbség van a hajdani NDK és a nyugati országrész között az ittas vezetés megítélésében is. Egy felmérés szerint az ex-NDK adófizetői örülnének, ha érvényben maradna Drezdától Rostockig a volánnál ülőkre vonatkozó alkoholtilalom, így voksolt a megkérdezettek háromnegyede. A nyugati tartományok polgárai megszokták, hogy egy-két sör felhörpintése nem jelent törvénysértést, és azt szeretnék ha maradna a 0,8 ezrelékes tilalmi határ a balesetmentesen közlekedők számára. Biztos, hogy aki Nyugatról némi szesszel a szervezetében kocsival átlépi a régi belnémet határt, az így se, úgy se áll meg a legközelebbi parkolóban néhány órára kiszellőztetni a fejét. Sok gépjárművezető az önkontrollban és a 0,5 ezrelékes maximálisan megengedett alkoholszint bevezetésében látja a megoldást. A halálos és súlyos kimenetelű közlekedési tragédiák ’90-es évekbeli ugrásszerű megszaporodása józanságra int! W. B. AMÍG A KÉSZLET TART. 120, 240, 360 literes fagyasztóládák. Kempinghűtő-AKCIÓ! Kombinált üzemű (12 V-220 VPB-gáz) Lehel hűtőszekrények 35, 55, 80 l-es ___________kivitelben.___________ SOÓS ÉS TÁRSAI KFT. Bp. XVI., Cziráki u. 5. "3": 183-6584 Nyitva hétfő-péntek 9-17-ig. Balatonfűzfő, Balaton krt. 26. (71. sz. főút) 0: 80/51874 Nyitva kedd-vasárnap 9-17-ig. Hyrir A csernobili atomerőmű még működő egyetlen blokkjában kisebb radioaktívvíz-szivárgást észleltek egy berendezés védőburkolatán keletkezett repedés miatt. Ezt az Interfax független hírügynökség jelentette. Eddigi értesülések szerint a kisebb üzemzavarnak nincsenek súlyosabb következményei. Az öt évvel ezelőtti csernobili katasztrófa viszont továbbra is kísért. A Moszkvában eltemetett áldozatok sírját ólompajzzsal kellett lezárni, mert a csontvázak is radioaktív sugarakat bocsátanak ki. Vannak azonban olyanok, akik a változatlanul fennálló veszély ellenére is visszatérnek Csernobil térségében lévő lakhelyükre. Az orosz ember számára a haza földje szent, akkor is, ha ebből a földből a láthatatlan halál, sugárzás árad. Pripjaty házait szögesdrót veszi körül. A falu lakatlan, a Sztálingrád hős védőiről elnevezett utcában megsárgult újságokat sodor a szél. Minden lapon ugyanaz a dátum: 1986. április 26. A csernobili atomkatasztrófa napja óta nem járt erre a postás. A mai napig nem tudjuk, hogy hány ember esett a rettentő baleset áldozatául. Egyes beszámolók szerint több mint tízezren haltak meg azok közül a katonák, bányászok és tűzoltók közül, akik a halálos övezetbe behatolva megpróbálták helyrehozni a kárt. Moszkvában új ólompajzsot helyeztek el azokra a tűzoltósírokra, ahol a katasztrófa első napjaiban elhunyt áldozatok nyugszanak. A holttestek annyira „forróak”, hogy a temető egyes részeit le kellett zárni. Öt évvel a négyes blokkban történt robbanás után a Dnyeper és a Pripjaty közötti síkság úgy néz ki, mintha csak egy gyilkos háború söpört volna végig rajta. Csernobil házait mintha csak egy percre hagyták volna el a lakók. A kabátok a fogason függenek, némelyik asztalon ott áll a régen kihűlt ebéd, a gyerekszobákban szanaszét hevernek a babák és a játékok. A házakban az idő 1986. május 3-án állt meg, a lakókat csak egy héttel a katasztrófa után távolították el. Csupán a 65 éves Katyerina Trofimovna kunyhójából száll vékony füstoszlop az ég felé. Az öregasszony nem fél: „Hazudnak mind a városlakók! Errefelé nincsen radioaktivitás!” - mondja, és bizonytalan mozdulattal int a 15 kilométerre fekvő erőmű irányába. Az özvegyasszony vendégeit is szívesen megkínálja a frissen fejt tehéntejjel. Kínálást nem illik visszautasítani, a látogatók mostaná- ban mégis lemondanak az evésivásról. A környék egyetlen tehene a ház mögött legel, azt eszi, ami a környéken nő. Az idős asszonyt, aki túlélte a 30-as évek ukrajnai éhínségét, a kényszermunkát a német, majd a szovjet táborokban, látta a háború utáni nyomorúságot, nem igazán izgatja, hogy errefelé szigorúan tilos a földművelés, tilos a kijelölt utakat elhagyni, és erre a területre a katonákon kívül egyszerűen senki nem léphet. Katyerina asszony a tilalom ellenére visszatért, neki ez a szülőföldje! Amióta visszaszökött, körülbelül kétezer társával együtt, hivatalosan már nem tartozik az élők közé. Legtöbbjük idős ember. Egyetlen kívánságuk az, hogy a hatóságok hagyják őket békén életük utolsó napjaiban. A visszaköltözők szótlanul viselik el nyomorúságukat. Két támaszuk van: a szolidaritás és Fjodor atya, az ortodox közösség 78 éves pópája. Mivel a templom hatóságilag le van zárva, a folyóparton, az oltártól alig 20 méternyire tartják a miséket. Fjodor atya itt nyújt lelki vigaszt, eltemeti a halottakat, és azért küzd, hogy kis közösségét újra elismertesse a világgal. „Azt mondom az embereknek: az embernek el kell viselnie azt, amit rámért a sors. De ez a katasztrófa nem Isten büntetése volt, hanem az apparatcsikok bűne.” Csernobil földje felkeltette a nyugati kutatóintézetek figyelmét is. A szovjet hatóságok számos országgal folytatnak tárgyalásokat, amelyek révén lehetséges, hogy itt lesz a világ legnagyobb sugárzásvizsgáló kísérleti telepe. A japánok és a dél-koreaiak százezer tonna radioaktív fémet kívánnak sugármentesíteni, és megpróbálják a sugárzó hulladékok biztonságos elásását kikísérletezni. Az apparátus urai számára eljött az aranykor: olyan tervet dolgoztak ki, amely szerint Csernobil halált hozó földjét négyzetméterenként nyolcszáz dollárért adnák bérbe! V. CS. SZÜLŐFÖLDEM, CSERNOBIL Csak Fjodor atya nyújt reményt Néhány fiatal is visszatért 1991. augusztus 17. Jön az F-22-es Az amerikai légierő tizenegymilliárd dollár értékben két szerződést kötött a Lockheed Aeronautical Systems és a Pratt and Whitney cégekkel. A Lockheed géptesteket gyárt majd, míg a Pratt and Whitney hajtóműveket állít elő. A most aláírt megállapodások részét képezik az új F-22-es vadászgép fejlesztési programjának. Ezeknek a gépeknek a gyártása előreláthatóan 2000-ben kezdődik, és a légierőt a tervek szerint összesen 648 nehezen észlelhető, rendkívül jól manőverező F-22-essel látják el. Az új vadászgép mérete gyakorlatilag megegyezik az F-15-C típusúval: hossza 19,2 méter, fesztávolsága 13,8 méter, magassága pedig 5,1 méter lesz. Az F-22-eseket a közép és rövid hatótávolságú levegő-levegő rakéták minden fajtájával felszerelik, így AIM-120 AMRAAM típusúval is. A gépeken 20 milliméteres Gatling géppuskák is lesznek, amelyek percenként 4000-6000 lövést képesek leadni. A Pratt and Whitney cég arra számít, hogy összesen tízmilliárd dollárnyi bevételhez jutnak majd, ha legyártják a 648 vadászgéphez a hajtóműveket. KANADÁBAN IS ÚJJÁSZÜLETÜNK Hungary Reborn, vagyis Magyarország újjászületett címmel nagyszabású, hazánkat bemutató kulturális rendezvénysorozat lesz Kanadában október közepétől november végéig. A fővédnöktől, a nagy befolyású magyar származású kanadai üzletembertől, Andrew Sarlóstól megtudtuk, hogy egymillió-kétszázezer dollár gyűlt össze a fesztivál lebonyolítására. A magyar művészekkel egy időben budapesti bankszakembereket is meghívnak Torontóba, hogy ezzel is ösztönözzék az észak-amerikai vállakozók magyarországi befektetéseit. - Hogyan áll a magyar művészeti fesztivál szervezése? - érdeklődtünk telefonon az üzleti ügyek miatt éppen Londonban tartózkodó Sarlós úrtól. - Már elkészült a végleges program. Október 15-én Torontóban, majd később Montrealban lép fel a budapesti Operaház balettkara. A kanadai műcsarnokban magyar festők és szobrászok munkáiból nyílik kiállítás, a torontói városházán pedig a múlt századi magyar építészetet bemutató tárlat lesz. Nemzetközi hírű zenészek - köztük Ránki Dezső zongoraművész - is fellépnek majd, írók tartanak majd műveikből felolvasást. Ott lesz a rendezvénysorozaton Göncz Árpád államfő, aki így nemcsak politikusként, hanem íróként is vendége lesz a fesztiválnak. Októberben harminc magyar filmet mutatnak be. A torontói Intercontinentalban és a legjobb szállodának tartott Four Seasonben pedig a magyar konyha ízeivel ismerkedhetnek meg a kanadaiak. Emellett magyar bankárokat is meghívtunk, akik Torontóban, majd New Yorkban találkoznak az ottani pénzvilág képviselővel. A meglévőbe könnyebb befektetni, mint abba, ami csak most alakul ki, Magyarországon az üzleti életben pedig sok minden csak most van kialakulóban. Reméljük azonban, hogy a bankárok között kialakuló kapcsolatok hozzájárulnak a nyugati beruházások növekedéséhez. - Önnek milyen érdekeltségei vannak idehaza? - Jelenleg kizárólag az Első Magyar Alapban vagyok érdekelt, korábban volt egy éttermem is, de azt már eladtam. - Az Első Magyar Alapnak milyen befektetései vannak? - Eddig 35 millió dollárt ruháztunk be, és várhatóan még 30 milliót fektetünk be az idén. Egy gyógyszeripari cég fejlesztéséhez járultunk hozzá. Érdekeltek vagyunk továbbá a vezeték nélküli telefonrendszer fejlesztésében. Ez igen jelentős befektetés lesz. A Bábolnai Állami Gazdaság privatizálása kapcsán részt vállalunk a magyar mezőgazdaság korszerűsítésében is, és változatlanul gondolkozunk azon, hogy a sajtóban is érdekeltséghez jussunk. ORBÁN SÁNDOR