Kurír - reggeli kiadás, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-17 / 225. szám

Szeszmenetben Németország sok mindenben nem egységes még. Elég, ha a bérekre vagy a keleti tartomá­nyokat nagyobb arányban súj­tó munkanélküliségre gondo­lunk. Különbség van a hajda­ni NDK és a nyugati ország­rész között az ittas vezetés megítélésében is. Egy felmé­rés szerint az ex-NDK adófi­zetői örülnének, ha érvény­ben maradna Drezdától Ros­tockig a volánnál ülőkre vo­natkozó alkoholtilalom, így voksolt a megkérdezettek há­romnegyede. A nyugati tarto­mányok polgárai megszokták, hogy egy-két sör felhörpinté­­se nem jelent törvénysértést, és azt szeretnék ha maradna a 0,8 ezrelékes tilalmi határ a balesetmentesen közlekedők számára. Biztos, hogy aki Nyugatról némi szesszel a szervezetében kocsival átlépi a régi belnémet határt, az így se, úgy se áll meg a legköze­lebbi parkolóban néhány órá­ra kiszellőztetni a fejét. Sok gépjárművezető az önkont­­rollban és a 0,5 ezrelékes ma­ximálisan megengedett alko­holszint bevezetésében látja a megoldást. A halálos és súlyos kimenetelű közlekedési tragé­diák ’90-es évekbeli ugrássze­rű megszaporodása józanság­ra int! W. B. AMÍG A KÉSZLET TART. 120, 240, 360 literes fagyasztóládák. Kempinghűtő-AKCIÓ! Kombinált üzemű (12 V-220 V­PB-gáz) Lehel hűtőszekrények 35, 55, 80 l-es ___________kivitelben.___________ SOÓS ÉS TÁRSAI KFT. Bp. XVI., Cziráki u. 5. "3": 183-6584 Nyitva hétfő-péntek 9-17­-ig. Balatonfűzfő, Balaton krt. 26. (71. sz. főút) 0­: 80/51874 Nyitva kedd-vasárnap 9-17­-ig. Hyrir A csernobili atomerőmű még működő egyetlen blokkjában kisebb radioaktívvíz-szivárgást észleltek egy berendezés védőburkolatán keletkezett repedés miatt. Ezt az Interfax független hírügynökség jelentette. Eddigi értesülések szerint a kisebb üzemzavarnak nincsenek súlyosabb következményei. Az öt évvel ezelőtti csernobili katasztrófa viszont továbbra is kísért. A Moszkvában eltemetett áldozatok sírját ólom­pajzzsal kellett lezárni, mert a csontvázak is radioaktív sugarakat bocsátanak ki. Vannak azonban olya­nok, akik a változatlanul fennálló veszély ellenére is visszatérnek Csernobil térségében lévő lakhelyükre. Az orosz ember számára a haza földje szent, akkor is, ha ebből a földből a láthatatlan halál, su­gárzás árad. Pripjaty házait szögesdrót veszi körül. A falu lakatlan, a Sztálingrád hős vé­dőiről elnevezett utcában meg­sárgult újságokat sodor a szél. Minden lapon ugyanaz a dá­tum: 1986. április 26. A cser­nobili atomkatasztrófa napja óta nem járt erre a postás. A mai napig nem tudjuk, hogy hány ember esett a rettentő baleset áldozatául. Egyes be­számolók szerint több mint tí­zezren haltak meg azok közül a katonák, bányászok és tűzoltók közül, akik a halálos övezetbe behatolva megpróbálták hely­rehozni a kárt. Moszkvában új ólompajzsot helyeztek el azok­ra a tűzoltósírokra, ahol a ka­tasztrófa első napjaiban el­hunyt áldozatok nyugszanak. A holttestek annyira „forróak”, hogy a temető egyes részeit le kellett zárni. Öt évvel a négyes blokkban történt robbanás után a Dnye­per és a Pripjaty közötti síkság úgy néz ki, mintha csak egy gyilkos háború söpört volna végig rajta. Csernobil házait mintha csak egy percre hagyták volna el a lakók. A kabátok a fogason függenek, némelyik asztalon ott áll a régen kihűlt ebéd, a gyerekszobákban sza­naszét hevernek a babák és a játékok. A házakban az idő 1986. május 3-án állt meg, a la­kókat csak egy héttel a kataszt­rófa után távolították el. Csu­pán a 65 éves Katyerina Trofi­movna kunyhójából száll vé­kony füstoszlop az ég felé. Az öregasszony nem fél: „Hazud­nak mind a városlakók! Errefe­lé nincsen radioaktivitás!” - mondja, és bizonytalan mozdu­lattal int a 15 kilométerre fekvő erőmű irányába. Az özvegy­asszony vendégeit is szívesen megkínálja a frissen fejt tehén­tejjel. Kínálást nem illik vissza­utasítani, a látogatók mostaná-­ ban mégis lemondanak az evés­­ivásról. A környék egyetlen te­hene a ház mögött legel, azt eszi, ami a környéken nő. Az idős asszonyt, aki túlélte a 30-as évek ukrajnai éhínségét, a kényszermunkát a német, majd a szovjet táborokban, látta a há­ború utáni nyomorúságot, nem igazán izgatja, hogy errefelé szi­gorúan tilos a földművelés, tilos a kijelölt utakat elhagyni, és erre a területre a katonákon kívül egyszerűen senki nem léphet. Katyerina asszony a tilalom el­lenére visszatért, neki ez a szü­lőföldje! Amióta visszaszökött, körülbelül kétezer társával együtt, hivatalosan már nem tartozik az élők közé. Legtöbb­jük idős ember. Egyetlen kíván­ságuk az, hogy a hatóságok hagyják őket békén életük utol­só napjaiban. A visszaköltözők szótlanul viselik el nyomorúságukat. Két támaszuk van: a szolidaritás és Fjodor atya, az ortodox közös­ség 78 éves pópája. Mivel a templom hatóságilag le van zárva, a folyóparton, az oltártól alig 20 méternyire tartják a mi­séket. Fjodor atya itt nyújt lelki vigaszt, eltemeti a halottakat, és azért küzd, hogy kis közös­ségét újra elismertesse a világ­gal. „Azt mondom az emberek­nek: az embernek el kell visel­nie azt, amit rámért a sors. De ez a katasztrófa nem Isten bün­tetése volt, hanem az apparat­­csikok bűne.” Csernobil földje felkeltette a nyugati kutatóintézetek figyel­mét is. A szovjet hatóságok szá­mos országgal folytatnak tár­gyalásokat, amelyek révén le­hetséges, hogy itt lesz a világ legnagyobb sugárzásvizsgáló kísérleti telepe. A japánok és a dél-koreaiak százezer tonna ra­dioaktív fémet kívánnak sugár­mentesíteni, és megpróbálják a sugárzó hulladékok biztonsá­gos elásását kikísérletezni. Az apparátus urai számára eljött az aranykor: olyan tervet dolgoz­tak ki, amely szerint Csernobil halált hozó földjét négyzetmé­terenként nyolcszáz dollárért adnák bérbe! V. CS. SZÜLŐFÖLDEM, CSERNOBIL Csak Fjodor atya nyújt reményt Néhány fiatal is visszatért 1991. augusztus 17. Jön az F-22-es Az amerikai légierő tizen­­egymilliárd dollár értékben két szerződést kötött a Lockheed Aeronautical Systems és a Pratt and Whitney cégekkel. A Lock­heed géptesteket gyárt majd, míg a Pratt and Whitney hajtóműveket állít elő. A most aláírt megálla­podások részét képezik az új F-22-es vadászgép fejlesztési programjának. Ezeknek a gépeknek a gyártása előreláthatóan 2000-ben kezdődik, és a légierőt a tervek szerint összesen 648 nehezen észlelhető, rendkívül jól manőverező F-22-essel látják el. Az új vadászgép mérete gyakorlatilag meg­egyezik az F-15-C típusú­val: hossza 19,2 méter, fesztávolsága 13,8 méter, magassága pedig 5,1 mé­ter lesz. Az F-22-eseket a közép és rövid hatótávol­ságú levegő-levegő raké­ták minden fajtájával fel­szerelik, így AIM-120 AMRAAM típusúval is. A gépeken 20 milliméteres Gatling géppuskák is lesz­nek, amelyek percenként 4000-6000 lövést képesek leadni. A Pratt and Whitney cég arra számít, hogy összesen tízmilliárd dollár­nyi bevételhez jutnak majd, ha legyártják a 648 vadász­géphez a hajtóműveket. KANADÁBAN IS ÚJJÁSZÜLETÜNK Hungary Reborn, vagyis Magyarország újjászületett címmel nagyszabású, hazánkat bemutató kulturális rendezvénysorozat lesz Kanadában október közepétől november végéig. A fővédnöktől, a nagy befolyású ma­gyar származású kanadai üzletembertől, Andrew Sarlóstól megtudtuk, hogy egymillió-kétszázezer dollár gyűlt össze a fesztivál lebonyolítására. A magyar művészekkel egy időben budapesti bankszakembereket is meghívnak Torontóba, hogy ezzel is ösztönözzék az észak-amerikai vállakozók magyarországi befektetéseit. - Hogyan áll a magyar művészeti fesztivál szer­vezése? - érdeklődtünk telefonon az üzleti ügyek miatt éppen Londonban tartózkodó Sarlós úrtól. - Már elkészült a végleges program. Október 15-én Torontóban, majd később Montrealban lép fel a budapesti Operaház balettkara. A kana­dai műcsarnokban magyar festők és szobrászok munkáiból nyílik kiállítás, a torontói városházán pedig a múlt századi magyar építészetet bemuta­tó tárlat lesz. Nemzetközi hírű zenészek - köz­tük Ránki Dezső zongoraművész - is fellépnek majd, írók tartanak majd műveikből felolvasást. Ott lesz a rendezvénysorozaton Göncz Árpád államfő, aki így nemcsak politikusként, hanem íróként is vendége lesz a fesztiválnak. Október­ben harminc magyar filmet mutatnak be. A to­rontói Intercontinentalban és a legjobb szállodá­nak tartott Four Seasonben pedig a magyar konyha ízeivel ismerkedhetnek meg a kanadaiak. Emellett magyar bankárokat is meghívtunk, akik Torontóban, majd New Yorkban találkoznak az ottani pénzvilág képviselővel. A meglévőbe könnyebb befektetni, mint abba, ami csak most alakul ki, Magyarországon az üzleti életben pe­dig sok minden csak most van kialakulóban. Re­méljük azonban, hogy a bankárok között kiala­kuló kapcsolatok hozzájárulnak a nyugati beru­­házások növekedéséhez. - Önnek milyen érdekeltségei vannak idehaza? - Jelenleg kizárólag az Első Magyar Alapban vagyok érdekelt, korábban volt egy éttermem is, de azt már eladtam. - Az Első Magyar Alapnak milyen befektetései vannak? - Eddig 35 millió dollárt ruháztunk be, és vár­hatóan még 30 milliót fektetünk be az idén. Egy gyógyszeripari cég fejlesztéséhez járultunk hozzá. Érdekeltek vagyunk továbbá a vezeték nélküli te­lefonrendszer fejlesztésében. Ez igen jelentős be­fektetés lesz. A Bábolnai Állami Gazdaság privati­zálása kapcsán részt vállalunk a magyar mezőgaz­daság korszerűsítésében is, és változatlanul gon­dolkozunk azon, hogy a sajtóban is érdekeltség­hez jussunk. ORBÁN SÁNDOR

Next