Kurír - reggeli kiadás, 1991. szeptember (2. évfolyam, 240-268. szám)
1991-09-03 / 241. szám
1991. szeptember 3. FUNKCIÓT A SZAKADÁROKNAK? A jelek arra mutatnak, hogy nemzetietlenek maradnak a független kisgazdák. A FKgP országos vezetőségének múlt hét végén tartott ülésén ugyanis felszínre törtek a lappangó ellentmondások, amelyeknek eddig csak halvány, de jellemző tünetét észlelhettük, nevezetesen, hogy a Nemzeti Kisgazdapárt vezetői másképp gondolják a „megtérést”, mint az Torgyán József szavaiból előzőleg kitűnt. A függetlenek vezére tudniillik úgy képzelte, hogy az NKKP feloszlatja önmagát, majd tagjaik hatvan napon belül csatlakozhatnak az FKgP-hez. A nemzetiek ezzel szemben azt gondolták, hogy tagsági viszonyuk az eredeti időponttól álljon helyre. Az ominózus értekezleten azonban a nagy szegedi, többszörösen független kisgazdaszervezet vezetője, Hatvani Zoltán kifakadt; ennek következménye az volt, hogy a meghívott nemzeti kisgazdák kivonultak a teremből, s megszakították a további tárgyalásokat. Mi történhetett, hogy megint így kiéleződtek a kisgazdaproblémák? Hatvani Zoltán világosan fogalmaz. - Akkor dühödtem meg igazán, amikor Torgyán József felvetette, hogy gesztusképpen a Nemzeti Kisgazdapárt néhány vezetője kerüljön megfelelő pozícióba az FKgP-ben, így például el tudta volna képzelni, hogy dr. Szeghő István főtitkárhelyettes dr. Bába István pártfőügyész helyettese lenne visszakerülése után, dr. Boros Imre pedig Torgyán Józsefet helyettesítené, hivatalos funkció nélkül, de a vidéket járó utazó szóvivőként. Ez már sok volt. Egyébként alapszervezetünk véleményét is képviseltem, amely elvetette, hogy a nemzetiek eredeti tagsági viszonyukat állíthassák helyre. Mi azt javasoltuk, hogy a visszatérni szándékozók jelentkezzenek a helyben működő kisgazda-alapszervezetnél, amely majd dönt afelől, hogy fölveszi-e az FKgP- be az illetőt, vagy sem. Meg kell jegyeznem, hogy a korábbi szakadárok vezetői bűnt követtek el a Független Kisgazdapárttal szemben. Azt is hozzá kell tennem, hogy az FKgP Csongrád megyei nagyválasztmánya örökre kizárta őket a pártból 1990. január 13-án, Szentesen, és ez a határozat azóta is hatályban van. Kicsit engedékenyebb lennék, mint alapszervezetünk tagjainak többsége, akik a főkolomposokat egyáltalán nem fogadnák vissza, és keresztényien megbocsátanék nekik, ám ragaszkodnék ahhoz, hogy a visszatértek öt éven belül ne viselhessenek semmiféle tisztséget a Független Kisgazdapártban. Képzelheti, mit éreztem ezek után, amikor meghallottam Torgyán József szavait... - Pedig önt és a nagy szegedi független kisgazdaszervezetet Torgyán híveként tartották számon mindeddig. Mi a polgári radikális irányzatot támogattuk, amit történetesen Torgyán József testesít meg. Am elveink nem egy személyhez kötődnek, hanem a párthoz, annak külső-belső demokráciájához. És ha ezt éppen Torgyán doktor igyekszik megsérteni,, akkor ellene is fellépünk. És nemcsak mi gondoljuk így, hiszen többen odajöttek az országos vezetőségi ülés után, gratulálni. Egyébként az egyesüléssel, beolvadással szemben mások is felléptek. Dragon Pál például kétségbe vonta a pártelnök érvét, miszerint azért kell egybeforrnunk a nemzetiekkel, mert megtévesztő a hasonló elnevezés. És ha maguk holnap megalakítják mondjuk a kurírások kisgazdapártját, önökkel is egyesülnünk kell. Márpedig más nevű kisgazdapártot bárki létrehozhat, úgyhogy nevetséges az erre való hivatkozás, az pedig még inkább, hogy funkciókat osztogassunk árulóknak. B. GY. KIK TELEFONÁLTAK HELGA APJÁNAK? (Folytatás az 1. oldalról) Már beszámoltunk arról, hogy eddig is számos találgatás született Farkas Helga hollétéről és elrablóiról. Gyerekes diákcsíny, amely túllőtt a célon? A tények tükrében ma már aligha hihetjük ezt. Egyszeri célakció egy tehetős család ellen? Ez már inkább hihető változat. Amint az is, hogy valamiféle leszámolás, bosszú, revans áldozatává vált a leány. „Gyere fel Pestre!... Gyere a kupiba, a Király utcába!...” A magnófelvételen konkrét összeg nem szerepel, sem név, sem helyszín. Természetesen a nyomozók minden lehetséges eszközt, módszert alkalmaznak a sikeres földerítés érdekében. Hangszakértők, fonetikusok, lélekbúvárok vizsgálták, vizsgálják a rendelkezésükre álló hanganyagot. Hivatalos szakvélemény születik rövid időn belül. A földerítés szakemberei még több szálat bogoznak. Hiszen hangok nyomán nem olyan egyértelműen érhetnek célba, mint ahogy azt mi, laikusok gondolnánk. Egy detektív azt mondja, körülbelül annyit ér a hangnyomozás, mint a szagminták utáni. Sőt, a hangokban több a változat. Talán túl sok is. Lapunk nem hivatalos véleményt kért több, e témában járatos szakembertől. Ami az ő álláspontjukból kézzelfogható: a két telefonáló közül az egyik húsz-harminc év körüli férfi, aránylag primitív, nem különösebben iskolázott. S ami még fontos lehet: nem pesti az illető. Közelebbről nem lehet megállapítani, hogy tájszólása, akcentusa alapján mely vidékről való, csak annyi bizonyos, hogy nem csongrádi, de vidéki, mert a kiejtése nem az a bizonyos pesti akcentus. (TORONTÁL) SZÜKSÉGES ADATOK: A tulajdont igazoló, bizonyító erejű iratok Elvégezzük 950 Ft munkadíjért + a felmerült költségek térítésével a földhivatali ügyintézést, a levéltári ügyintézést, igénybejelentéseinek (adatlapok) kitöltését, lebonyolítását. JELENTKEZÉS: DATACENTER Kft. 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 2. Telefon: fax: 112-3084 SZABAD A PÁLYA Az autópálya-építés alighanem egyike a legköltségesebb vállalkozásoknak. Egyetlen kilométer több mint kétszázmillió forintba kerül. Az országos úthálózat fejlesztése állami feladat, az adóbevételekből és az útalapból azonban a kormány nem képes előteremteni a szükséges összeget, így aztán érthető, hogy igyekszik minden eszközzel társakat keresni az újabb útszakaszok építéséhez és a régiek korszerűsítéséhez. Az Országgyűlés által májusban elfogadott koncessziós törvény lehetővé teszi a magántőke, különösen pedig a külföldi magántőke bevonását az utak és hidak építésébe, üzemeltetésének finanszírozásába. A legközelebbi feladat - amint azt Kálnoki Kis Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára sajtótájékoztatóján elmondta -, a már meglévő autópályacsonkok meghosszabbítása az országhatárig. Az M1, M3, M5 és M7 autópályákról, összesen 450-500 kilométernyi útról van szó. A határidő az ezredforduló. A minisztérium elsőként az M1-es Győr-Hegyeshalom és az M15-ös Mosonmagyaróvár-Rajka közötti szakaszát kívánja koncesszióba adni. Az előminősítő eljárásra majd’ száz cég jelentkezett, közülük azonban csak három-négy indulhat az utolsó versenytárgyaláson. A győztesek 30-35 évre kapják meg az általuk épített autópályák használati jogát. Az olyan nagy megtérülési idejű beruházásokba, amilyenek a díjas autópályák is, a külföldi tőke csak jelentős mértékű, 30-40 százalékos állami garanciavállalás mellett vonható be. Ha azonban az állam teherbíróképessége olyan csekély, mint Magyarországon, akkor - Kálnoki úr szerint - az egyetlen lehetőség: a legnagyobb kereskedelmi szabadság biztosítása a befektetőknek. Az autópályákon való közlekedésért a világ legtöbb részén fizetni kell. Nálunk is így lesz, legkorábban 1995-ben, jobb, ha megbarátkozunk a gondolattal. A díjakat szakaszonként állapítják meg, s egyelőre csupán 50-60 százaléka lesz az Európában szokásos (mintegy 7-8 Ft/km) tarifáknak. Az európai árszintet talán 2000- re érhetjük el. K.P. Fekete ötezres Tegnap délelőttre tűzték ki a Somogy Megyei Bíróságon azt a tárgyalást, amelynek feladata lett volna kideríteni, hogyan jutott egy somogyi férfi hamis ötezreshez. Merthogy a gyenge minőségű xeroxmásolat - amely ráadásul fekete-fehérben készült - nem saját gyártmány, hanem úgy került hozzá. Emberünk kitartó szorgalommal próbálta felváltani, mígnem siker koronázta fáradozását. A részletekre a bíróság is kíváncsi lett volna, ám a vádlott nem tette tiszteletét dr. Mózes Gábor tanácsa előtt, így a szeptember végére kitűzött újabb tárgyalásra a bíró elrendelte előállítását. Az ügy, annak ellenére, hogy hovatovább már egészen apró eseménynek számít a honi alvilág „csínytevései” közt, meglehetős érdeklődést váltott ki, hiszen a márka- és a dollárhamisítási ügyek után ez volt az első somogyi eset, hogy valaki a forintot kívánta házilag megszaporítani. Persze, miden kezdet nehéz, de hogy mennyire, azt csak szeptember végén tudhatjuk meg. BALOGH P. FERENC nyik. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1991. szeptember 3. Devizanem Vételi Eladási Változás árfolyam 100 egységre, forintban% Angol font 12842,67 12868,39 99,90 Ausztrál dollár 5984,86 5996,84 99,98 Belga frank 212,46 212,88 99,84 Dán korona 1132,80 1135,06 100,09 Finn márka 1296,79 1800,39 99,83 Francia frank 1286,65 1289,23 99,80 Holland forint 3879,30 3887,06 99,80 ir font 11695,55 11718,97 99,83 Japán jen(1000) 558,02 559,14 100,16 Kanadai dollár 6686,84 6700,22 100,16 Kuvaiti dinár az árfolyamjegyzés további értesítésig szünetel Német márka 4369,60 4378,34 99,81 Norvég korona 1118,52 1120,76 99,86 Olasz ára (1000) 58,57 58,69 99,88 Osztrák schilling 621,26 622,50 99,83 Portugál escudo 51,01 51,11 99,67 Spanyol peseta 70,20 70,34 99,83 Svájci frank 4987,71 4997,69 99,57 Svéd korona 1204,18 1206,60 99,84 Tr. és cl. rubel 2747,25 2752,75 100,00 USA-dollár 7633,69 7648,97 100,19 ECU (Közös Piac) 8977,64 8995,62 99,86 IBUSZ Bank valutaárf. cseh korona 235,00 280,00 100,00 Az előző napi árfolyamhoz képest: Az IBUSZ Service tájékoztatása alapján. 3 Faképnél történő hagyás Szerények voltak a nemzeti kisgazdák. Minimális követeléseik voltak csupán. Az egyik, hogy tekintsék úgy őket, mintha sohasem hagyták volna ott az FKgP-t. A másik érdekes kívánságukat is szégyenérzet nélkül fogalmazta meg Boross Imre, az NKKP főtitkára: néhány funkció a Független Kisgazdapártban. Tiszteletre méltó visszafogottság egy nagy tekintélyű párt részéről, amely egy jelentéktelen csoportosulással óhajt egybekelni... Mert mit számít, hogy az ismét egymás keblére borulók egyike parlamenti képviselettel rendelkezik, míg a másik attól a naptól kezdve fogyatkozik, mióta létrejött. Ez leginkább fellegvárukban, Szegeden tapasztalható. Torgyán József a kisgazdaegységet tűzte egyebek mellett zászlajára. Pár hete a legteljesebb egyetértésben készültek az egyesülésre, de hát van ilyen: az elhanyagolható külsejű, vézna, mások által semmibe vett menyasszony az utolsó előtti pillanatban faképnél hagyja a vőlegényt, mert ő szeretne lenni az úr a házban, vagy legalábbis a cselédség egyik egzecíroztatója. A vőlegény meg bólogat, hogyne, szívem, megérdemled, noha egyszer már hűtlenül elhagytál, mégis meg kellene beszélni a családdal és a személyzettel, miként is jöjjön létre ez a frigy. Aztán, amikor kiderül, hogy a menyasszonyt a legtöbben pokolba kívánják, az fölcsapja orrát, és odahagyva a reménybeli fényes lagzit, sértődötten távozik. Sok baja volt Torgyán doktornak ezzel az egyesüléssel. Noha végig így fogalmazott, mikor a nemzeti kisgazdák kerültek szóba, tudta jól, formailag csak akkor valósíthatja meg, ha a Független Kisgazdapárt összehívja országos nagyválasztmányát. Ezt azonban nemcsak az e kérdésben várható komoly ellenállás okán - el akarta kerülni, hiszen nyilatkozataiban rendre kongresszusokat emlegetett nagyválasztmányi ülés helyett. Nyilván ezért jutott arra a megoldásra, hogy a nemzetiek oszoljanak fel, és pro forma hatvan napon belül tagjaik csatlakozhassanak az FKgP-hez. Nem véletlenül szólok csupán a pártelnökről, hiszen egyértelmű, hogy efféle lépései - mint például a szakértői testület összeállítása - döntően személyéhez, esetleg személyes tanácsadóihoz kapcsolódnak. Talán ezt a kétes helyzetet akarta kihasználni a Nemzeti Kisgazdapárt néhány vezetője, akik így masírozhattak volna vissza a hatalomba, most már egy parlamenti párt funkcionáriusaként. Személyi indítékaik érthetők, még ha el nem fogadhatók is. Ám mi késztethette Torgyán doktort, hogy ezen óhajoknak - még ha formálisan, feltételes módban is - teret adjon? És ha itt bizonyos pozíciók alku tárgyaként szolgálhattak, vajon hihető-e, hogy a szakértői testület összeverbuválásakor effélékről szó sem esett? Mi vezérelheti, a kisgazda pártvezért, hogy politikai (tetsz)halottakat - és nem csupán Borosst és társait - életre igyekezzék csókolni? ____________________________________BANYAI GYÖRGY | MAGYAR SUZUKIHOZ MAGYAR FESTÉK Akár jelképesnek is tekinthető, ahogy japánról angolra, angolról magyarra fordították a szót, oda és vissza. És ezúttal nemcsupán gondolatok, hanem gondolkodásmódok cseréjéről is szó volt egy hármas szerződés megkötése alkalmából, amely előkészített egy negyediket. Közeli az idő, amikor a magyar Suzuki gyár szalagjáról leördül az első japán-magyar öcsi: 1992 októberében lesz a premier. A magyar beszállítók adják a magyar Suzuki felét, éppen ezért keresik a magas minőséget nyújtani képes közreműködőket az rt.-nél. A japánok nem engednek a színvonalból. Különösen, ha olyan kiemelten szembetűnő dologról van szó, mint egy gépkocsi színe, fényezése. Hiába a szép forma, ha nem megfelelő árnyalatú, simaságú, fényű a festék. Követelmény még a tartósság, és nem lehet legyinteni a környezetvédelmi szempontokra sem. A japánok udvarias mosolya nem jelenti azt, hogy nekik minden szép és jó. A Suzuki cég az anyaországban kizárólag az osakai központú Kansai Paint festékanyagait használja, Európában az iDAC- éit, amely egyben a Kansai technológia bevezetője, átadója is kontinensünkön. Az első szerződés értelmében a Kansas segítséget nyújt az AKZO-TVK Rt.-nek, ez utóbbi szállít majd festéket a magyar Suzukik gyártásához. Elkészült egy titkossági megállapodás, hiszen nagy értékű ipari titkokat adnak át. Végül megállapodtak a licencátadásról is. Ami eztán várható: a magyar Suzuki Rt. és az AKZO-TVK Rt. üzleti szerződéseinek megkötése. Feltehetőleg mielőbb elkészül ez a szerződés is, és egészen biztos, hogy 1992 őszétől magyar Suzukin magyar lesz a festék is. TÓTH ILDIKÓ Országos szaknévsor Hol osztják - megtudja a Kurírból A budapesti buszok hátoldalán szeptember elseje óta új matrica díszült: megjelenik, és szeptember 24-én ingyen (!) osztják az „okos telefonkönyvet”, az Országos szaknévsort. Emlékezve a tavalyi tülekedésre - amiből a Kurírnak is kijutott, mivel szerkesztőségünk is hozzájutott néhány ezer ingyenes kötethez -, most megkérdeztük a HTD Kft.-t, a szaknévsor kiadóját, hol is osztják szeptember 24-én az 1992-es kötetet? Nos, azt a választ kaptuk, hogy a helyszínekről még folynak a tárgyalások, de amint a végső döntés megszületik, arról a Kurír olvasóit haladéktalanul értesítik. Ám ha valaki biztos akar lenni a dolgában, az vásárolja meg a szerda és péntek délutáni „kék” Kurírt, amelyben egy kitöltésre váró adatlapot talál. A HTD Kft. ígéri: az első 30 ezer kitöltött adatlap feladója soron kívül jut hozzá egy 1992-es okostelefonkönyvhöz.