Kurír - reggeli kiadás, 1991. szeptember (2. évfolyam, 240-268. szám)

1991-09-03 / 241. szám

1991. szeptember 3. FUNKCIÓT A SZAKADÁROKNAK? A jelek arra mutatnak, hogy nemzetietlenek maradnak a füg­getlen kisgazdák. A FKgP or­szágos vezetőségének múlt hét végén tartott ülésén ugyanis fel­színre törtek a lappangó ellent­mondások, amelyeknek eddig csak halvány, de jellemző tüne­tét észlelhettük, nevezetesen, hogy a Nemzeti Kisgazdapárt vezetői másképp gondolják a „megtérést”, mint az Torgyán József szavaiból előzőleg kitűnt. A függetlenek vezére tudniillik úgy képzelte, hogy az NKKP feloszlatja önmagát, majd tagja­ik hatvan napon belül csatlakoz­hatnak az FKgP-hez. A nemze­tiek ezzel szemben azt gondol­ták, hogy tagsági viszonyuk az eredeti időponttól álljon helyre. Az ominózus értekezleten azon­ban a nagy­ szegedi, többszörö­sen független kisgazdaszervezet vezetője, Hatvani Zoltán kifa­kadt; ennek következménye az volt, hogy a meghívott nemzeti kisgazdák kivonultak a terem­ből, s megszakították a további tárgyalásokat. Mi történhetett, hogy megint így kiéleződtek a kisgazdaproblémák? Hatvani Zoltán világosan fogalmaz. - Akkor dühödtem meg iga­zán, amikor Torgyán József fel­vetette, hogy gesztusképpen a Nemzeti Kisgazdapárt néhány vezetője kerüljön megfelelő po­zícióba az FKgP-ben, így példá­ul el tudta volna képzelni, hogy dr. Szeghő István főtitkárhelyet­tes dr. Bába István pártfőügyész helyettese lenne visszakerülése után, dr. Boros Imre pedig Tor­gyán Józsefet helyettesítené, hi­vatalos funkció nélkül, de a vidé­ket járó utazó szóvivőként. Ez már sok volt. Egyébként alap­szervezetünk véleményét is kép­viseltem, amely elvetette, hogy a nemzetiek eredeti tagsági viszo­nyukat állíthassák helyre. Mi azt javasoltuk, hogy a visszatérni szándékozók jelentkezzenek a helyben működő kisgazda-alap­­szervezetnél, amely majd dönt afelől, hogy fölveszi-e az FKgP- be az illetőt, vagy sem. Meg kell jegyeznem, hogy a korábbi sza­­kadárok vezetői bűnt követtek el a Független Kisgazdapárttal szemben. Azt is hozzá kell ten­nem, hogy az FKgP Csongrád megyei nagyválasztmánya örök­re kizárta őket a pártból 1990. január 13-án, Szentesen, és ez a határozat azóta is hatályban van. Kicsit engedékenyebb lennék, mint alapszervezetünk tagjainak többsége, akik a főkolomposokat egyáltalán nem fogadnák vissza, és keresztényien megbocsátanék nekik, ám ragaszkodnék ahhoz, hogy a visszatértek öt éven belül ne viselhessenek semmiféle tisztséget a Független Kisgazda­­pártban. Képzelheti, mit érez­tem ezek után, amikor meghal­lottam Torgyán József szavait... - Pedig önt és a nagy­ szegedi független kisgazdaszervezetet Tor­gyán híveként tartották számon mindeddig.­­ Mi a polgári radikális irány­zatot támogattuk, amit történe­tesen Torgyán József testesít meg. Am elveink nem egy sze­mélyhez kötődnek, hanem a párthoz, annak külső-belső de­mokráciájához. És ha ezt éppen Torgyán doktor igyekszik meg­sérteni,, akkor ellene is fellé­pünk. És nemcsak mi gondoljuk így, hiszen többen odajöttek az országos vezetőségi ülés után, gratulálni. Egyébként az egye­süléssel, beolvadással szemben mások is felléptek. Dragon Pál például kétségbe vonta a pártel­nök érvét, miszerint azért kell egybeforrnunk a nemzetiekkel, mert megtévesztő a hasonló el­nevezés. És ha maguk holnap megalakítják mondjuk a kurírá­­sok kisgazdapártját, önökkel is egyesülnünk kell. Márpedig más nevű kisgazdapártot bárki létre­hozhat, úgyhogy nevetséges az erre való hivatkozás, az pedig még inkább, hogy funkciókat osztogassunk árulóknak. B. GY. KIK TELEFONÁLTAK HELGA APJÁNAK? (Folytatás az 1. oldalról) Már beszámoltunk arról, hogy eddig is számos találgatás született Farkas Helga hollétéről és elrablóiról. Gyere­kes diákcsíny, amely túllőtt a célon? A tények tükrében ma már aligha hihet­jük ezt. Egyszeri célakció egy tehetős család ellen? Ez már inkább hihető változat. Amint az is, hogy valamiféle leszámolás, bosszú, revans áldozatá­vá vált a leány. „Gyere fel Pestre!... Gyere a kupiba, a Király utcába!...” A magnófelvételen konkrét összeg nem szerepel, sem név, sem helyszín. Természetesen a nyomozók minden lehetséges eszközt, módszert alkalmaznak a sikeres földe­rítés érdekében. Hangszakértők, fone­tikusok, lélekbúvárok vizsgálták, vizs­gálják a rendelkezésükre álló hanga­nyagot. Hivatalos szakvélemény szüle­tik rövid időn belül. A földerítés szak­emberei még több szálat bogoznak. Hiszen hangok nyomán nem olyan egyértelműen érhetnek célba, mint ahogy azt mi, laikusok gondolnánk. Egy detektív azt mondja, körülbelül annyit ér a hangnyomozás, mint a szagminták utáni. Sőt, a hangokban több a változat. Talán túl sok is. La­punk nem hivatalos véleményt kért több, e témában járatos szakember­től. Ami az ő álláspontjukból kézzel­fogható: a két telefonáló közül az egyik húsz-harminc év körüli férfi, aránylag primitív, nem különösebben iskolázott. S ami még fontos lehet: nem pesti az illető. Közelebbről nem lehet megállapítani, hogy tájszólása, akcentusa alapján mely vidékről való, csak annyi bizonyos, hogy nem csong­rádi, de vidéki, mert a kiejtése nem az a bizonyos pesti akcentus. (TORONTÁL) SZÜKSÉGES ADATOK: A tulajdont igazoló, bizonyító erejű iratok Elvégezzük 950 Ft munkadíjért + a felmerült költségek térítésével a földhivatali ügyintézést, a levéltári ügyintézést, igénybejelentéseinek (adatlapok) kitöltését, lebonyolítását. JELENTKEZÉS: DATACENTER Kft. 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 2. Telefon: fax: 112-3084 SZABAD A PÁLYA Az autópálya-építés alighanem egyike a legköltségesebb vállalkozásoknak. Egyet­len kilométer több mint kétszázmillió fo­rintba kerül. Az országos úthálózat fej­lesztése állami feladat, az adóbevételek­ből és az útalapból azonban a kormány nem képes előteremteni a szükséges összeget, így aztán érthető, hogy igyek­szik minden eszközzel társakat keresni az újabb útszakaszok építéséhez és a régiek korszerűsítéséhez. Az Országgyűlés által májusban elfogadott koncessziós törvény lehetővé teszi a magántőke, különösen pedig a külföldi magántőke bevonását az utak és hidak építésébe, üzemeltetésének finanszírozásába. A legközelebbi feladat - amint azt Kálnoki Kis Sándor, a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára sajtótájékoztatóján elmondta -, a már meglévő autópályacsonkok meg­hosszabbítása az országhatárig. Az M1, M3, M5 és M7 autópályákról, összesen 450-500 kilométernyi útról van szó. A határidő az ezredforduló. A minisztérium elsőként az M1-es Győr-Hegyeshalom és az M15-ös Mosonmagyaróvár-Rajka közötti szakaszát kívánja koncesszióba adni. Az előminősítő eljárásra majd’ száz cég jelentkezett, közülük azonban csak három-négy indulhat az utolsó verseny­­tárgyaláson. A győztesek 30-35 évre kap­ják meg az általuk épített autópályák használati jogát. Az olyan nagy megtérülési idejű beru­házásokba, amilyenek a díjas autópályák is, a külföldi tőke csak jelentős mértékű, 30-40 százalékos állami garanciavállalás mellett vonható be. Ha azonban az állam teherbíróképessége olyan csekély, mint Magyarországon, akkor - Kálnoki úr szerint - az egyetlen lehetőség: a legna­gyobb kereskedelmi szabadság biztosítása a befektetőknek. Az autópályákon való közlekedésért a világ legtöbb részén fizetni kell. Nálunk is így lesz, legkorábban 1995-ben, jobb, ha megbarátkozunk a gondolattal. A díja­kat szakaszonként állapítják meg, s egye­lőre csupán 50-60 százaléka lesz az Euró­pában szokásos (mintegy 7-8 Ft/km) tari­fáknak. Az európai árszintet talán 2000- re érhetjük el. K.P. Fekete ötezres Tegnap délelőttre tűzték ki a So­mogy Megyei Bíróságon azt a tár­gyalást, amelynek feladata lett vol­na kideríteni, hogyan jutott egy somogyi férfi hamis ötezreshez. Merthogy a gyenge minőségű xe­roxmásolat - amely ráadásul fe­kete-fehérben készült - nem saját gyártmány, hanem úgy került hoz­zá. Emberünk kitartó szorgalom­mal próbálta felváltani, mígnem siker koronázta fáradozását. A részletekre a bíróság is kíván­csi lett volna, ám a vádlott nem tette tiszteletét dr. Mózes Gábor tanácsa előtt, így a szeptember vé­gére kitűzött újabb tárgyalásra a bíró elrendelte előállítását. Az ügy, annak ellenére, hogy hovatovább már egészen apró eseménynek szá­mít a honi alvilág „csínytevései” közt, meglehetős érdeklődést vál­tott ki, hiszen a márka- és a dollár­hamisítási ügyek után ez volt az el­ső somogyi eset, hogy valaki a fo­rintot kívánta házilag megszaporí­tani. Persze, miden kezdet nehéz, de hogy mennyire, azt csak szep­tember végén tudhatjuk meg. BALOGH P. FERENC nyik. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1991. szeptember 3. Devizanem Vételi Eladási­ Változás árfolyam 100 egységre, forintban% Angol font 12842,67 12868,39 99,90 Ausztrál dollár 5984,86 5996,84 99,98 Belga frank 212,46 212,88 99,84 Dán korona 1132,80 1135,06 100,09 Finn márka 1296,79 1800,39 99,83 Francia frank 1286,65 1289,23 99,80 Holland forint 3879,30 3887,06 99,80 ir font 11695,55 11718,97 99,83 Japán jen(1000) 558,02 559,14 100,16 Kanadai dollár 6686,84 6700,22 100,16 Kuvaiti dinár az árfolyamjegyzés további értesítésig szünetel Német márka 4369,60 4378,34 99,81 Norvég korona 1118,52 1120,76 99,86 Olasz ára (1000) 58,57 58,69 99,88 Osztrák schilling 621,26 622,50 99,83 Portugál escudo 51,01 51,11 99,67 Spanyol peseta 70,20 70,34 99,83 Svájci frank 4987,71 4997,69 99,57 Svéd korona 1204,18 1206,60 99,84 Tr. és cl. rubel 2747,25 2752,75 100,00 USA-dollár 7633,69 7648,97 100,19 ECU (Közös Piac) 8977,64 8995,62 99,86 IBUSZ Bank valutaárf. cseh korona 235,00 280,00 100,00­­ Az előző napi árfolyamhoz képest: Az IBUSZ Service tájékoztatása alapján. 3 F­aképnél történő hagyás Szerények voltak a nemzeti kisgazdák. Minimális követeléseik voltak csupán. Az egyik, hogy tekintsék úgy őket, mintha so­hasem hagyták volna ott az FKgP-t. A másik érdekes kívánsá­gukat is szégyenérzet nélkül fogalmazta meg Boross Imre, az NKKP főtitkára: néhány funkció a Független Kisgazdapárt­ban. Tiszteletre méltó visszafogottság egy nagy tekintélyű párt részéről, amely egy jelentéktelen csoportosulással óhajt egybe­kelni... Mert mit számít, hogy az ismét egymás keblére boru­lók egyike parlamenti képviselettel rendelkezik, míg a másik attól a naptól kezdve fogyatkozik, mióta létrejött. Ez legin­kább fellegvárukban, Szegeden tapasztalható. Torgyán József a kisgazdaegységet tűzte egyebek mellett zászlajára. Pár hete a legteljesebb egyetértésben készültek az egyesülésre, de hát van ilyen: az elhanyagolható külsejű, véz­na, mások által semmibe vett menyasszony az utolsó előtti pil­lanatban faképnél hagyja a vőlegényt, mert ő szeretne lenni az úr a házban, vagy legalábbis a cselédség egyik egzecíroztatója. A vőlegény meg bólogat, hogyne, szívem, megérdemled, noha egyszer már hűtlenül elhagytál, mégis meg kellene beszélni a családdal és a személyzettel, miként is jöjjön létre ez a frigy. Aztán, amikor kiderül, hogy a menyasszonyt a legtöbben po­kolba kívánják, az fölcsapja orrát, és odahagyva a reménybeli fényes lagzit, sértődötten távozik. Sok baja volt Torgyán doktornak ezzel az egyesüléssel. No­ha végig így fogalmazott, mikor a nemzeti kisgazdák kerültek szóba, tudta jól, formailag csak akkor valósíthatja meg, ha a Független Kisgazdapárt összehívja országos nagyválasztmá­­nyát. Ezt azonban­­ nemcsak az e kérdésben várható komoly ellenállás okán - el akarta kerülni, hiszen nyilatkozataiban rendre kongresszusokat emlegetett nagyválasztmányi ülés he­lyett. Nyilván ezért jutott arra a megoldásra, hogy a nemzetiek oszoljanak fel, és pro forma hatvan napon belül tagjaik csatla­kozhassanak az FKgP-hez. Nem véletlenül szólok csupán a pártelnökről, hiszen egyértelmű, hogy efféle lépései - mint például a szakértői testület összeállítása - döntően személyé­hez, esetleg személyes tanácsadóihoz kapcsolódnak. Talán ezt a kétes helyzetet akarta kihasználni a Nemzeti Kisgazdapárt néhány vezetője, akik így masírozhattak volna vissza a hata­lomba, most már egy parlamenti párt funkcionáriusaként. Sze­­­mélyi indítékaik érthetők, még ha el nem fogadhatók is. Ám mi késztethette Torgyán doktort, hogy ezen óhajoknak - még ha formálisan, feltételes módban is - teret adjon? És ha itt bizonyos pozíciók alku tárgyaként szolgálhattak, vajon hihető-e, hogy a szakértői testület összeverbuválásakor effé­lékről szó sem esett? Mi vezérelheti, a kisgazda pártvezért, hogy politikai (tetsz)halottakat - és nem csupán Borosst és társait - életre igyekezzék csókolni? ____________________________________BANYAI GYÖRGY | MAGYAR SUZUKIHOZ MAGYAR FESTÉK Akár jelképesnek is tekinthető, ahogy japánról angolra, angol­ról magyarra fordították a szót, oda és vissza. És ezúttal nem­­csupán gondolatok, hanem gon­dolkodásmódok cseréjéről is szó volt egy hármas szerződés meg­kötése alkalmából, amely előké­szített egy negyediket. Közeli az idő, amikor a ma­gyar Suzuki gyár szalagjáról le­­ördül az első japán-magyar öcsi: 1992 októberében lesz a premier. A magyar beszállítók adják a magyar Suzuki felét, ép­pen ezért keresik a magas minő­séget nyújtani képes közremű­ködőket az rt.-nél. A japánok nem engednek a színvonalból. Különösen, ha olyan kiemelten szembetűnő dologról van szó, mint egy gép­kocsi színe, fényezése. Hiába a szép forma, ha nem megfelelő árnyalatú, simaságú, fényű a fes­ték. Követelmény még a tartós­ság, és nem lehet legyinteni a környezetvédelmi szempontok­ra sem. A japánok udvarias mo­solya nem jelenti azt, hogy ne­kik minden szép és jó. A Suzuki cég az anyaország­ban kizárólag az osakai közpon­tú Kansai Paint festékanyagait használja, Európában az iDAC- éit, amely egyben a Kansai technológia bevezetője, átadója is kontinensünkön. Az első szer­ződés értelmében a Kansas se­gítséget nyújt az AKZO-TVK Rt.-nek, ez utóbbi szállít majd festéket a magyar Suzukik gyár­tásához. Elkészült egy titkossági meg­állapodás, hiszen nagy értékű ipari titkokat adnak át. Végül megállapodtak a licencátadásról is. Ami eztán várható: a magyar Suzuki Rt. és az AKZO-TVK Rt. üzleti szerződéseinek meg­kötése. Feltehetőleg mielőbb el­készül ez a szerződés is, és egé­szen biztos, hogy 1992 őszétől magyar Suzukin magyar lesz a festék is. TÓTH ILDIKÓ Országos szaknévsor Hol osztják - megtudja a Kurírból A budapesti buszok hátoldalán szeptember elseje óta új matrica díszült: megjelenik, és szeptem­ber 24-én ingyen (!) osztják az „okos telefonkönyvet”, az Or­szágos szaknévsort. Emlékezve a tavalyi tülekedésre - amiből a Kurírnak is kijutott, mivel szer­kesztőségünk is hozzájutott né­hány ezer ingyenes kötethez -, most megkérdeztük a HTD Kft.-t, a szaknévsor kiadóját, hol is osztják szeptember 24-én az 1992-es kötetet? Nos, azt a vá­laszt kaptuk, hogy a helyszínek­ről még folynak a tárgyalások, de amint a végső döntés meg­születik, arról a Kurír olvasóit haladéktalanul értesítik. Ám ha valaki biztos akar len­ni a dolgában, az vásárolja meg a szerda és péntek délutáni „kék” Kurírt, amelyben egy ki­töltésre váró adatlapot talál. A HTD Kft. ígéri: az első 30 ezer kitöltött adatlap feladója soron kívül jut hozzá egy 1992-es okos­telefonkönyvhöz.

Next