Kurír - reggeli kiadás, 1991. október (2. évfolyam, 271-298. szám)
1991-10-26 / 295. szám
1991. október 26. PSZICHÉ, PSZICHÉ, PSZICHÉ Fűben, fában, Rolandban az orvosság Takács J. Roland névjegykártyáján - ha lenne - ennyi szerepelne a neve mellett: természetgyógyász. A szó tudományos, emberi értelmében és komplex terápiát jelentve, mert szerves egészt alkot a hagyományos európai orvoslással. Takács úr valóban természetes gyógyász: semmi sem áll távol tőle, ami emberi, azaz éppen úgy fölhör- inti a kávéját, megissza pohára borát vagy elfüstöli egy-egy cigarettáját, mint bármely egyszerű földi halandó, és nem papol az élvezeti cikkek ellen. Első a psziché, második a psziché és harmadik a psziché, azután jöhetnek a szerek! - vallja Takács J. Roland. Egész estét betöltően mesél. Hogy például mindenféle huzalok hálózzák be testünket, ezeket figyelembe véve hol egy adott ponton (ahol a huzalok találkoznak) alkalmazzuk a reflexológiát, hol pedig a test több részén. Az egy pontra célzott masszázst például fejfájás, székrekedés esetén alkalmazzuk. Azután azt mondja: - Nem a divatos lábbeli árt, hanem az, hogy egész nap betonon járunk, ráadásul az emberek többsége a sarkára lép, ezáltal ütést mér a gerincére, minden alkalommal egy kisebbfajta agyrázkódást okozva magának... Vagy: alig mozgunk, elképesztően kevés testi-fizikai munkát végzünk, mert a kényelmünket szolgáló eszközök révén jószerével csak a szemünket használjuk. Említhetném azt is, hogy nyilvánvaló az emberben is az energiafelvétel, illetve -közvetítés. Az egyik típus túltöltött (ilyen van kevesebb), a másikat állandóan utána kell tölteni. Erre is van megoldás, de szintén csak komplex terápia (gyógynövények, gyógyhatású szerek, akupresszúra, radiesztézia, masszázsok, hagyományos európai orvosmódszerek stb.) keretében.” Mert aki egy-egy eljárás kizárólagosságát hirdeti, gyöngébb, mint az orvos. A komplex kezelés a teljes egyénre hat. Miközben magyaráz, a természetgyógyász egy kis kemény gumilabdát forgat ujjai hegyén, majd a két tenyere között. „Már ez sokat nyújt napi negyedórás forgatás után. És ha nehéz az elalvás - mutatja -, akkor így összekulcsolom az ujjaimat, és a két tenyerem közé szorítom a labdát. Eredménye: röpke perc alatt elnyom az álom.” Ennyit a tenyérmasszázsról. Az energiapótlásra kidolgozott egy módszert, ami egy magnókazettán kapható november elejétől. Az egészségjavító energiakazetta - állítja a mester - a kevésbé egészségeseknek segít elsősorban, de az energiadús egyéneknek is hasznos az energiapótlásban. Rendkívül érdekesek Takács J. Roland könyvei is. „Gyógyító gondolatok - gyógyító társalgás” című kétkötetes műve lényegében a szavakat eufémizáló, azaz kevésbé durva, finomított, szépítő színezetben föltüntető, körülíró szótár. A természetgyógyász szerint mi, magyarok azért vagyunk borúlátóak, erőszakosak, mert szókincsünkben túl sok a kemény, határozott szó, ugyanakkor túl gazdag kifejezéstárunk morális szegénységet okoz. Például a betegség szót a nem egészséges emberek túl gyakran emlegetik, s így befolyásolják saját állapotukat. Másik könyve - a Planétás kiadásában - sorozat lesz, lényegében ezer természetgyógyászati jó tanácsot tartalmaz. Januárban jelenik meg.Készül egy televíziós rajzfilmsorozat is, amely - Mackó dokival a főszerepben - a gyógyító társalgás és a pozitív helyzetmegoldás játékos feldolgozása. Takács J. Roland egyébként azért lett természetgyógyász, mert meg akarta menteni súlyos beteg édesanyját. Ez (is) sikerült neki. Ebben is a komplexitás játszott főszerepet. - Végre föloldódni látszik az orvos és a természetgyógyász között eddig éles cezúrát jelentő ellentét - mondja. - Sőt, óriási a nyitás. Én úgy tanítok, hogy egymás kölcsönös tiszteletére, együttműködésére építek. . És nemcsak öt-tíz beteget kívánok „helyreállítani”, ezért akinek csak lehet, továbbadom a tudásomat. Az félti az átadandó tudást, akinek nincs több. Bár sok sarlatánság előfordul még, úgy vélem, ellene csakis minőségi munkával (és nem rendeletileg) lehet föllépni. Azután arról beszél, a fentiek miatt vállalt tanítást a Perfekt Oktatási Kft.-ben, amely valóságos kis pedagógiai-egészségügyi centrummá válik a Liszt Ferenc téren, és ahol Takács mester elméleti alapossága szerves része a több tanár, doktor közreműködésével ott folyó oktatásnak és gyakorlati gyógyításnak. A Fazekas Dénes által vezetett Perfekt tehát nemcsak anyagi értelemben vállalkozó, hanem szellemiben is az. Például a Népjóléti Minisztérium elvi jóváhagyásával a Váci utcai egészségügyi szakközépiskolásoknak fakultatív oktatást szerveznek természetgyógyászati ismeretekből. Milyen szép is lenne, ha középiskolai tanárok részére is tető alá hozhatnának valami hasonlót egy országos, egységes természetgyógyászati képzés keretében! TAMÁS TIBOR A pa Dunántúli kisváros. Belvárosi cukrászda. Délután két óra. Vendég alig. A felszolgálók a pultra támaszkodva divatlapot böngésznek. Futóvendégek vagyunk, csak kávét rendelünk. Aztán maradunk. Valami, illetve valaki visszatart. A szomszéd asztalnál ülő bácsi. Botja, kalapja a pamlagon. Meg egy valamitől kidudorodó papírzacskó. Nincs egyedül. Negyven év körüli, szemüveges férfi ül vele szemben. Kabátban, szótlanul. Meredten néz maga elé. A bácsi meg csak beszél, beszél, nem lehet nem rá figyelni. Előttük a kerek asztalon üres kávéscsészék és egy talpas borospohár. Már nincs benne semmi. - Hű, ez nagyon jólesett. Felmelegít és vidámmá tesz. Hidd el, neked is jót tenne - mondja a fiatalabbnak. - Ennyitől nem lehet berúgni, de az életet szebbnek látod majd. Ha nincs pénzed, szólj, adok neked. Most kaptam meg a nyugdíjamat, és nekem már olyan kevés kell. Várj, megkérdezem, mibe kerül. Int. A pincérő jő és közli: két deci olasz rizling hetven forint. A bácsi a zakója zsebében kotorászik és tíz-, húszforintosokat kapar össze a tenyerében. - Látod, ki tudom fizetni. Örülök, hogy most itt ülsz velem. Mondj valamit! Ugye még nem jár le a kimenőd? Választ nem kap, a csend sűrűsödik körülöttük. - Fiam! Szólalj meg! Nem érzed itt jól magad velem? Nézd, milyen szépen süt kint a nap, és lásd élünk, bárhogy legyen is. Hiába váltunk el, anyád még mindig nem hagy békén. De engem már nem tud kihozni a sodromból. Ha lecsapja a villanyórát, visszacsapom. A ház felét sem engedem eladni a fejem felől. Ne aggódj, az is a tied lesz. Ne törődj te senkivel, semmivel. Higgyél nekem. Mosolyodj már el! Jó, ha nem megy, ne erőltesd. Értelek én! Fáj a lelked. Lásd, én vidám vagyok. Hinnéd-e, hogy még csak nyolcvanéves múltam? A nénéd is már túl van a nyolcvanhaton. Lásd, sok van még hátra. Hallgass rám. Ne búslakodj. A banánt is neked hoztam. Ugye szereted? Beszélj! Akarod, hogy máskor is eljöjjünk ide? A fiú bólint, kibök egy-két mondatot, aztán ismét csak ül némán, rezzenéstelenül. Nála, valamikor, valamiért megállt az idő. Befelé él. Lélegzik, létezik. Magának. A külvilág nem érdekli. Az apja sem. Ráhagy mindet. Az intézeti ingyenkabátját markolássza, ő oda tartozik. Itt csak úgy van. Az apjára néz, de messze-messze jár. Lát, de nem látja a bácsi keserédes mosolyát, párásan csillogó szemét, drámai küzdelmét. Értük, kettőjükért. Azt nem tudhatom, hogy a bácsi parasztemberként, vagy mérnök úrként öregedett-e meg, hogy a fiát mikor és miért zárták be, és kettejüknek van-e elszámolnivalója. Csak azt tudom: amíg a bácsi él, nem adja fel. Küzdeni fog. Reménykedni. Óh, fiú, ébredj fel! A nap rád is süt. LÁSZLÓ ÁGNES Fotó: KALLUS GYÖRGY Kapisztrán Szent János, az olasz születésű magyar szent Hunyadi János segítője és barátja A frankfurti birodalmi gyűlésen rendkívüli dolgok történtek, hiszen az olasz származású szerzetes, János, felhívta a figyelmet, hogy a nyugati fejedelmeknek kötelességük Magyarországot segíteni a török elleni harcban. Magyarország nemcsak önmagát, hanem a keresztény Európát is védi. 1452-t írtak, és a magyar rendek is hívták Jánost, aki ekkor lépett először magyar földre, s e földnek lett a szentje. Október 23-a nevezetes nap a magyar történelemben (a legújabb koriban), s csak kevesen tudják, hogy e nap a neves szent emléknapja is. Kapisztrán Szent János Dél- Itáliában, Capestrano városában született 1386-ban. Apja német földön született nemes volt, aki Itáliába jövet újra házasodott, és több gyermek atyjaként élte életét. Belekeveredett a Nápoly városa körüli hűbéri belviszályokba, majd a csatákban életét vesztette, várát felégették. János Perugiában jogot tanult, és tehetsége, szorgalma, valamint tudása alapján joggal nézhetett a világi karrier elé. Alig huszonhat esztendős, amikor már Perugia bírája lett, éppen házasodni készült, amikor egy belháború folytán börtönbe vetették. Szökni próbált, elfogták, és visszakerülve a tömlöc mélyére, lelki átalakuláson ment keresztül. Élete és gondolkodásmódja gyökeresen megváltozott. Lemondott házasságáról, s a ferences rend ekkor szerveződő, szigorúbb irányzatához csatlakozott. A hit és az egyház egysége a zűrzavaros idők után (1378-1414) a prédikátorok fáradságot nem ismerő munkássága nyomán helyreállt. János rendszeresen éshosszan tartóan prédikált szinte naponta, mintegy negyven esztendőn át. A pápa mindig oda küldte, ahol veszélybe került a keresztény hit, így ment IV. Jenő kívánságára először Burgundiába, majd V. Miklós kérésére Európa középső térségébe, ahol a huszitizmussal kellett felvennie a harcot. Szerzetestársai mindig elkísérték, akik részben az írnoki munkában, részben pedig a tolmácsolásban jelentettek számára segítséget. Híres prédikátor volt, mindenütt nagy tömegek várták érkezését. Sokan hallgatták: karizmatikus kisugárzásának hatására rendkívüli gyógyulásokat jegyeztek fel. Mindemellett jó gyakorlati érzékkel is rendelkezett, küzdött kora gazdaságának legsúlyosabb betegsége, a mértéktelenül magas kamatok ellen. (Ez olykor a hatvan százalékot is elérte.) Kórházakat alapított, s a világi híveket a ferences harmadrendbe szervezte, ezzel a vallási életnek a plébániai keretnél is hatékonyabb szervezetet biztosított. Élete utolsó évtizedét töltötte Magyarországon, hatalmas élettapasztalatát, bölcsességét, csodálatos ékesszólását, karizmatikus egyéniségét maradéktalanul a magyarság kezdődő élethalálharcának megsegítésére áldozta, a legkiemelkedőbb magyar politikus és hadvezér, Hunyadi János mellett. Nemzetközi tekintélyét latba vetve ő volt az, aki felismerte, hogy Magyarország Nyugat-Európa védőbástyája is egyben a török elleni harc idején. Thuróczy János, a kortárs krónikás így emlékezik minderről: „Mikor a besztercei úr (Hunyadi János) és Magyarország összes főurai szerencsésen visszatértek hazájukba, az urakkal együtt Magyarországra jött egy szerzetes barát, Capistrani János. Szent Ferenc rendjének szerzetesei öltözékében, egy életének szentségével ékeskedő férfiú. A római egyház pápája, Miklós, segíteni szeretett volna a katolikus népeken, akik ekkor vészviharai között hánykolódtak, mivel a törökök egyre nagyobb dühvel üldözték a keresztény hitet. Ezért keresztény hadjáratot akart szervezni a török ellen, és apostoli bullával elrendelte, hogy mindazoknak, akik jelentkeznek, minden tartományban hirdessék , ki bűneik bocsánatát, ...osszanak ki számukra fehér gyolcsra hímzett vörös keresztet, és tűzzék a mellük bal oldalára. Elgondolásának munkájává tette meg a pápa úr az említett Capistrani János barátot. Ennek következtében János barát Németország és Lengyelország részein még Magyarországon is sok - leginkább közrendű - népet szólított fegyverbe az említett ellenséggel szemben, mivel nagy volt a tekintélye a szent hit hirdetésében, és Istennél szerzett érdemeinek nagyságát ismerték az emberek, hiszen vakokat, sántákat és betegeket gyógyított, meg a tisztátalan lelket kiűzte az emberekből. ” János az új pápa, III. Calixtus megbízatását 1455-ben, Győrben vette kézhez, melyben az állt, hogy a terjeszkedő iszlámot meg kell állítani. Előtérbe került a keresztes hadjárat megszervezése, de közben 1455 telén Hunyadi után ment Erdélybe, hogy a keleti kereszténység egységtörekvését elősegítse. Majd Budára utazott, és elkezdődött egy országos körút, melynek célja a keresztes hadsereg megszervezése volt. 1456-ban Mehmed szultán megkezdte Nándorfehérvár ostromát - sajnos a pápa a buzdításon és az imádkozáson kívül nem küldött más segítséget. A fölmentő sereg Hunyadi vezetésével indult el az ostromlott város segítségére. Sok magyar, keresztes hadinép gyűlt már össze Kapisztráni János barát körül, hogy Krisztus nevéért harcoljon. Lengyel területről is jött mintegy háromszáz keresztes. Hunyadi nem tudta megállni, hogy meg ne támadja az ellenséget. A küzdelem során azonban előbb Hunyadi, majd János barát is életét vesztette. Kapisztrán Szent János tisztelete halála után szinte azonnal elkezdődött, ám irodalmi munkássága jórészt máig kiadatlan. 1690-ben avatták szentté, a magyar katolikus egyház minden év október 23-án emlékezik meg róla. DR. MIKÓHÁZI ISTVÁN Kapisztrán Szent János. Ismeretlen magyar festő műve a XVIII. század első feléből.