Kurír - esti kiadás, 1991. október (2. évfolyam, 190-211. szám)
1991-10-11 / 198. szám
10 s Csilla, a hölgyfodrász bosszankodik: nem vigyáznak a hajukra a lányok, mert az egyházban más a sikk. Legtöbbször maguk szépítik egymást. Régebben tilos volt bármiféle smink, ma a nevelők a diszkrét festést hallgatólagosan elfogadják. A szemöldököt korábban kihúzták kormos gyufaszállal, a szempillát bekenték bagarollal. Piros filctoll pótolta a rúzst. Esténként a zárkában vattából, vastag papírból hajcsavarót sodortak, segyházaival szerint a dús, fekete fürtnél csábítóbb a tömény hiperollal átszínezett szívdöglesztő szőke vagy rókavörös hajzat. SZALON A FEGYHÁZBAN Kozmetikai szalon, fodrászműhely nyílt nemrég a kalocsai fegyházban. A szépség ott is eleven cél, mindennapos női kívánság. Az elítélt nő joggal fél, hogy elveszti az arcát. A bezártságban fakulnak az asszonyi szerepek. Aki teheti, vigyáz rá. Gyermekdeden babát szorongat, megtanulja a kalocsai hímzést, szépítkezik. Beszélő előtti napon mindkét helyen nagy a forgalom. Dauert kérnek a lányok, hajfestést, arcmasszázst, tápláló pakolást. Orsós Juci szerint a kamillás gőzölő lehetne jobb, de a szemöldökszedés remek. Hiába a női vendégsereg, néha a bajuszgyanta is előkerül. A hagyományos piaci értékrend ettől még nem változik. Nagy kincs továbbra is a pici, becsempészett rúzs, megér néhány doboz cigarettát, a körömlakk is kemény valuta, két üveg neszkávé az ára. A kozmetikus látja: a lányok bőrén nyomot hagy a börtön. Kevés napfény és friss levegő, a pórusokba rakódik a varróüzem pora, nikotintól petyhüdt a bőr, ráadásul sokan elfelejtik, hogy a tisztaság és szépség összefügg. Borravaló nincs, honnan is lenne, a vendég nem zsebből, hanem csekély rabkeresményéből fizet. A szépségnek ára van ugyan, de beszélőkor busásan megtérül, ha a szeretett férfi vagy élettárs díjazza a hamvas bőrt, az ápolt frizurát. TURBÓK ATTILA 1991. október 11.