Kurír - reggeli kiadás, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-28 / 27. szám

1992. január 28. R­epül a katona A katonát borzasztó nehéz volt megmozdítani. Már ta­valy karácsonykor is próbál­koztak vele, akkor nem sike­rült. Egyrészt azért nem, mert bronzcsizmája még jócskán folytatódott az alapban. Ahol pedig véget értek a méretes lábbelik, onnan karvastagságú acélgerendák indultak le, egé­szen az alépítményig. Mind­ezt a legilletékesebbtől, Szilá­gyi Andrástól, a Budapest Galé­ria munkatársától tudjuk, ő, mint a Galéria beruházási osz­tályának vezetője felügyeli a budapesti szobrok eltávolítását.­­ Ez az első szobor, amit a Fővárosi Közgyűlés határoza­ta alapján vitettünk el. Kevés kivételtől eltekintve eddig is mi végzetük ezt a munkát, de azok inkább amolyan sürgős­ségi megbízások voltak, mint például Kun Béla szobra a Kun Béla téren, vagy a Sza­­muely-szobor. De mi őrizzük a Krassó György által első­ként ledöntött Münnich­­szobrot is. A főváros bízott meg bennünket azzal is, hogy építsünk szoborparkot ezek­nek a műalkotásoknak. A park - ez most már szinte biztos - a XXII. kerületben, az úgyne­vezett Tétényi-fennsíkon lesz. - Ezek szerint már készen vannak a tervek? - Nem, most írunk ki pá­lyázatot a szoborpark létreho­zására. Öt-hat neves építészt kérünk föl, hogy nyújtsanak be pályamunkákat. Neveket azért nem mondok, mert még maguk az érintettek sem tud­ják, hogy ők a kiválasztottak. Mindenesetre szakemberek­ről van szó, akiknek nagy ta­pasztalatuk van szoboremelke­­zésben. - Egy szobrot felállítani nem kis teljesítmény. De - gondolom - ledönteni sem lehet kisebb. - Az a legnagyobb baj, hogy az a mesterember, aki a szoborállító csoportot vezette, meghalt. Pedig ő fontos infor­mációkkal szolgálhatna az il­lesztésekről, merevítésekről, felfüggesztésekről és a többi praktikáról. Nélküle viszont kénytelenek vagyunk a tervraj­zokra hagyatkozni, ami nem mindig fedi a valóságot. A má­sik gondunk az időjárás. Tudja, milyen hideg tud lenni télen a Szabadság-szobor tetején? - El tudom képzelni. De miért ilyen sürgős a szobordön­tés? Nem ért volna rá tavaszig? - Tulajdonképpen ráértünk volna, nem hajt se török, se ta­tár. A szovjet katona eltávolí­tása - mondjuk így - a fővá­ros gesztusa, hogy mindenki lássa: megkezdődött az elmúlt rendszer emlékeinek lebontá­sa. Meg aztán rengetegen jön­nek hozzánk, különösen az idegenvezetők közül, hogy ta­karítsuk már el ezeket a szob­rokat, mert különben órák hosszat magyarázkodhatnak a külföldi turistáknak. - Ki vagy inkább mi a kö­vetkező „áldozat ”? - Minden valószínűség szerint a Budai Vigadó épüle­te előtti szovjet repülős emlék­­művet bontjuk le. Utána vi­szont már csak akkor bon­tunk, ha a szobornak vagy emlékműnek kijelöltük a he­lyét az új szoborparkban. - Nem okoz gondot, hogy némelyik mű alkotója még élő­ művész? Pontosabban: még sen­ki nem tiltakozott szobra eltávo­lítása miatt, vagy azért, hogy közszemlére teszik ki egy - mi tagadás - elég koncepciózus szoborparkban? - Egyelőre senki sem tilta­kozott nálunk. Bár én személy szerint meg tudnám érteni, ha tiltakoznának, hiszen egyetlen művész sem veszi szívesen, ha eltávolítják valamelyik alkotá­sát. Éppen ezért kikötöttük: a szoborpark semmi esetre sem lehet olyan, hogy alkalmat ad­jon a gúnyra vagy viccelődés­re. Tudomásul kell vennünk: ezek a műalkotások történel­münk részei, az elmúlt negy­ven év tükrei. Komolyan kell vennünk őket. K. P. Fotó: BODÓ GÁBOR Túlélte a Tegnap reggel ismét megbénult egy időre az észak-déli metró. Háromnegyed tízkor egy negy­ven év körüli asszony került a sí­nek közé. Azonnal életbe lépett a BKV operatív tervének meg­felelő forgatókönyv, riadóztatták a mentő­csapatokat. Néhány perc alatt megérkeztek a men­tők, a rendőrség és a tűzoltók, valamint a vonal ügyeletes inst­ruktora, Bíró Endre. - A rádión kilenc negyvenhat­kor kaptam a riasztást. A vonatve­zető jelentette, hogy beugrott egy asszony a kocsija elé és elgázolta a Nyugati pályaudvari állomáson. Kérte a pálya azonnali feszültség­mentesítését. Ezt megtettük, és azonnal riasztottuk a készültségi buszokat, hogy a lehető leghama­rabb megszüntessük a dugót a metróban. Ennek köszönhetően a Lehel tér-Újpest városközpont között, és a Deák tér-Kőbánya- Kispest között továbbra is közle­kedtek a vonatok, míg a buszok a gázolást Lehel tér és a Deák tér között vették át az utasokat. Ezalatt a kocsit megemelték, hogy kiszaba­dítsák alóla a sérültet. - Milyen sérüléseket szenvedett az asszony? - Nem vagyok orvos, ezért pontosan nem tudom megmon­dani, hogy mi történt vele, min­denesetre a mentők fejsérüléssel szállították a kórházba. A Központi Katonai Kórház baleseti osztályára került a negyven év körüli asszony, töb­bet azonban nem tudhattunk meg róla. A baleseti osztály fő­orvosa sem az állapotáról, sem a sérülten elvégzett műtétről nem adott tájékoztatást. Tíz óra tizenhatkor a forga­lom újból helyreállt, megindul­tak a szerelvények a lezárt szaka­szon is. A balesetes vonatot pe­dig Kőbánya-Kispesten kivonták a forgalomból, hogy elvégezzék rajta a hatósági fékmérést. S.N. Érvényben: 1992. január 27. Devizanem Vételi Közép EladásiVáltozás * árfolyam 1 egységre, forintban % Angol font 138,28 138,63 138,98 100,25 Ausztrál dollár 57,27 57,42 57,67 99,87 Belga frank (100) 233,94 234,52 235,10 100,14 Dán korona 12,43 12,46 12,49 100,24 Finn márka 17,69 17,74 17,79 100,22 Franciofronk 14,14 14,18 14,22 100,00 Holland forint 42,67 42,78 42,89 100,28 ír font 130,04 130,36 130,68 99,95 Japán jen (100) 62,05 62,20 62,35 100,20 Kanadai dollár 66,01 66,18 66,35 99,01 Kuvaiti dinár 266,64 267,33 268,02 99,47 Német márka 48,19 48,31 48,43 100,22 Norvég korona 12,28 12,31 12,34 100,16 Olasz líra (1000) 64,09 64,25 64,41 100,29 Osztrák schilling (100)685,12686,82688,52 100,23 Portugál escudo (100)55,95 56,09 56,23 100,25 Spanyol peseta (100)76,35 76,54 76,73 100,26 Svájci frank 54,28 54,42 55,56 100,03 Svéd korona 13,26 13,29 13,32 100,22 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 100,00 USA-dollár 77,38 77,58 77,78 99,75 ECU (Közös Piac) 98,39 98,64 98,89 100,23 1­ 3 Nagy Mihályné, aki a neve sze­rint átlagos magyar asszony, már jó ideje úgy érezte, gyakran fáj a háta meg a dereka. Nem­igen törődött vele, hiszen azt mondta, ő nem egy kényes, nyámnyila természet. Néha le­pihent, néha meleg fürdőt vett és annyi... így ment ez tíz éven át. Csontjai mintha törékenyeb­bé váltak volna, de igazából ezt sem akarta elhinni. Csak akkor rémült meg, amikor egy komo­lyabb vizsgálat során kiderült, hogy három-négy centiméterrel kisebb lett. Összement. A „né­ma járvány” érte utol. Tegnap az ORFI-ban rendez­ték meg az Osteoporosis Társa­ság figyelemfelkeltést célzó saj­tótájékoztatóját. Amint a szak­emberek elmondották, a köz­ember esetleg hallhatott a csontritkulásról, de arról már nem, hogy ez komoly járvány. A combnyaktörések például az utóbbi harminc évben megkét­szereződtek. Nálunk minden hetedik nő és minden huszadik férfi szenved tőle. És ha a más­féle csonttöréseket is hozzászá­mítják, akkor több ezerre tehető a komoly esetek száma. A beteg­ség különféle stádiumaiban kö­zel egymillió magyar ember le­het. A szövődmények komolyak, nem egyszer halálosak. Mégis eddig valahogy könnyebben vet­ték az emberek. Persze ezért nem lehet csak őket hibáztatni... A nők az igazán veszélyezte­tettek. Nem csoda, hiszen a rizi­kótényezők között „előkelő he­lyen” szerepel a nemi hormon működésének megszűnte, a posztmenopauza, aztán a med­dőség, a túlzott gyógyszersze­dés, az alkoholfogyasztás, a do­hányzás, a kevés mozgás, az elégtelen napfény. Megoldást a megelőzés, a folyamatos szűrés jelentene. De a radiológiai meg az ultrahangos szűrés sokba ke­rül. És kevés megfelelő masina van az országban. Jó lenne, ha mindazok, akik segíteni tudnak, a csontritkulásos betegekre is gondolnának. Mert a társada­lombiztosítás - ez a tájékozta­tón is kiderül - csak országos nagy programokat tud támogat­ni, parlamenti jóváhagyással. Egyelőre így van, így „műkö­dik“ a dolog. Lehet, hogy hol­nap vagy holnapután már válto­zás áll be, hiszen a parlament­ben épp a társadalombiztosítás van a terítéken. A megelőzésnek és a gyógyí­tásnak vannak már jó gyógysze­rei. Bebizonyosodott, hogy a női nemi hormon nemcsak a csontritkulás, hanem a szív- és érrendszeri betegségek ellen is jó. Van magyar készítmény is. De mindennél fontosabb, hogy a nők (mellesleg a férfiak is) az eddiginél többet törődjenek ön­magukkal. K. V. S. A lopakodó járvány Egy kis mozgás jót tesz 750 FORINTÉRT 3 MILLIÓT NYERHET! Egy új, 66 m2-es, két és fél szobás, összkomfortos lakás a családnak az Európa hetilaptól HA LEGALÁBB EGY NEGYEDÉVRE ELŐFIZETI AZptil HÍRMAGAZINT Az előfizetési nyugtát, vagy annak jól olvasható másolatát ajánlott levélben juttassa el szerkesztőségünkbe (1122 Bp., Hajnóczy u. 7-9.) 1992. március 25. éjfélig. Kérjük a boríték­ra írja rá: Lakás az Európától. Sorsolás 1992. március 31-én.

Next