Kurír - reggeli kiadás, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-01 / 60. szám

Áltanú? Egy meg nem erősített hír köz­lése nyomán lelki terrornak tet­ték ki a családot. Ezt én elíté­lem a magam és a rendőrség nevében is” - mondta dr. Ko­vács Lajos alezredes, az ORFK életvédelmi alosztályának veze­tője. Mint arról mi is beszámol­tunk, valaki látni vélte Farkas Helgát Párizsban, az értesülést aztán a Híradó - elég furcsa tálalásban - bedobta a köztu­datba. A bejelentő a régóta kül­földön élő, húszéves Hudák La­jos Attila volt. Ő előbb inkogni­­tója megőrzését, később - bi­zonyos furcsa jelek észlelése után - a nyilvánosság védel­mét kérte tőlünk. Hiteles információk birtoká­ban, amelyek cáfolták állításait, ismét interjút kértem tőle. (Folytatás a 3. oldalon) Drága idegenek Csak 1988-tól a múlt év végéig körülbelül 1­00 ezer me­nekült érkezett hazánkba. A magyar állam több mint 2 milliárd forintot költött rájuk. Pontosabban, ennyi mu­tatható ki, de sok bújtatott tétel van, és ha ezeket is fel­számítjuk, a ráfordítás elérheti a 4 milliárdot. Ezt Tóth Judit,­a Menekültügyi Hivatal helyettes vezetője mondot­ta tegnap az SZDSZ Mérleg utcai székházának tanácster­mében, ahol az országos tanács tartotta esedékes ülését. A beszámoló apropója a Tamás Gáspár Miklós által készí­tett, menekültekre vonatkozó magatartási kódex terveze­tének vitája volt. Nem tudni, mi a jobb, az, ha bizonyos megkötésekkel fogadóországgá válunk, vagy inkább az, ha csak tranzitország maradunk, vetette fel Tóth Judit. (Folytatás az 5. oldalon) I flisssz Plusssz ELSZOKOTT Képriportunk a 11. oldalon Fotó: KERTÉSZ GÁBOR Üzbég kannibál Miközben az Egyesült Államokban és szerte a vilá­gon nagy figyelemmel követték a milwaukee-i szörny, Jeffrey Dahmer bírósági tárgyalását (aki ti­zenhatszoros emberöléssel és az áldozatok elfo­gyasztásának vádjával állt a bírák előtt), egy másik emberevő is rendőrkézre került. Ez utóbbi ameri­kai „társától” sok ezer kilométerre, az Üzbég Köz­társaságban vadászott embertársaira. Közös voná­suk, hogy mindketten többé-kevésbé elfogyasztot­ták áldozataikat, de míg az amerikai szörny homo­szexuális volt s ezáltal férfiakra „specializálódott”, addig az üzbég Nyikolaj Dumagaljev imádta a nő­ket, olyannyira, hogy a szex után el is fogyasztotta őket. A szálak 1978-ba nyúlnak vissza, amikor Nyikolaj még az üzbég sztyeppe egyik elhagyatott falujában, Uznuf Agacséban élte mindennapjait. Tűzoltóként kereste betevő falatját, és szabadide­jét szívesen töltötte hölgyek társaságában. Egyik este megismert egy fiatal lányt, aki néhány deci vodkáért cserébe megosztotta vele az ágyat. Du­magaljev vérszomja ekkor tört ki először. (Folytatás a 4. oldalon) Zuhanás a szifonba Kettős balesetről értesítették szombaton a barlangi mentő­­szolgálat ügyeletét, amelynek két egysége, a miskolci és a bu­dapesti azonnal a helyszínre in­dult. A Bükk-fennsíkon, a bán­kúti turistaház közelében fekvő Diabáz-barlangban több cso­port - pesti is, debreceni is­­ túrázott tegnap. Tagjaik közül ketten egy helyen hat métert zuhantak egy mély szifonban, tudtuk meg dr. Dénes György­től, a barlangászok ügyeletesé­től. Aki az értesítést küldte, el­mondta a mentőszolgálatnak, hogy benyomása szerint nincse­nek életveszélyben a sérültek. A barlangi körülmények között azonban a zúzódásos, végtagtö­­réses lángok szállítása igen kö­rülményes. A miskolciak termé­szetesen előbb értek a helyszín­re, ők adtak elsősegélyt. A buda­pesti egység pedig különleges felszerelésekkel fogja a felszínre segíteni a sérülteket. Fej nélküli holttestek Egy kettéválasztott, XVI. kerületi családi ház egyik felében lakó férfi arra lett fi­gyelmes, hogy a ház másik feléből füst árad. Nem nézett be a házba, nem kere­sett telefont, hanem elballagott a tűzoltó­ság ügyeletére. A tűzoltók annak rendje s­­módja szerint megérkeztek a helyszínre, és vízzel, habbal elfojtották a füstöt. Ami­kor észrevették, hogy két test hever az ágyon, rögtön kimentették őket. Csak ek­kor tűnt fel, hogy sem az idős férfinek, sem feleségének nincs meg a feje. A brutális gyilkosok szakszerűen le­metszették a két idős ember fejét, s ma még nem tudni, hová tüntették el. A Bu­dapesti Rendőrfőkapitányság azonnal megindította a nyomozást az áldozatul esett, egykoron jogászként dolgozó férfi és a Várban trafikos asszony,tragikus ügyében. MÁR NEM RAGYOG A RAGYOGÁS K. Mihály elutazott egy szép napon a „sógorokhoz”. Meghívást kapott, amit el is fogadott, és elment a zömében üzletemberek alkotta társaság eszédére. Itt mutatták be Jolandának, aki a ne­gyedik és az ötödik X között sétált ez idő szerint. Roppant ro­­konszer­vesnek találták egymást, bizalmas témákról is szót vál­tottak, így derült ki, hogy Jolanda egy gyémántcsiszoló gépsort és efféle berendezéseket vásárolt valamely távol-keleti útja al­kalmával. Nem akármilyen gépekről mesélt! Ezek a műszerek még a drágakövek összetételét, finomságát is képesek voltak mérni. Ez Magyarországon fantasztikus lehetőséget kínált, így gondolta K. Mihály is, hiszen előző „vállalkozásai” is kötődtek a csaláshoz és más vagyon elleni bűncselekményekhez. A gya­­nútlan asszonnyal nyomban tető alá hozta a Ragyogás Kft.-t. (Folytatás a 3. oldalon) (5. oldal)

Next